én is úgy gondolom (csak röviden és tömören), hogy a tenyésztőknek törekedni kell a legjobbra minden szempontból és ha még sem sikerül (semmi nem biztos és a leggondosabb "előkészítés" után is lehet gond), akkor levonni a megfelelő tanulságot és kezelni a helyzetet. és az információkra nagyon nagy szükség volna.
én is ismerek ilyen tenyésztőket:-))
nem tudom, hová esik az infopark, de én is metróval jöttem, szerencsére azok tökéletesen járnak most is:-))
amíg a szabályokat sokan ajánlásnak tekintik, addig nem is érnek semmit... :S
nem ezen a fórumon fogjuk megváltani a világot. :)
inkább segítsetek, hogy jutok el a leggyorsabban azz örstől az infoparkba, vacilálok, hogy sétáljak-e a blahától, vagy metrózzak el egy deák téri kitérővel a ferenc körútig, és onnan sétáljak. :)
A tenyésztésre van szabályzás. A szűrésekre nincsen (MEOE állásfoglalása szerint nem is lesz csak 2010-2011 ugye?).
De nem ezen múlik. Aki normálisan tenyészt az most is szüret. A nyomonkövetés, visszacsatolás, valamint a statisztika nincsen kezelve. ezen pedig semmilyen törvény nem segít...
Ütném vascsővel aki januárban disznóhajtást szervez, hisz a jó kocák hónap végén ellenek, a többi elvetélhet a hajtásban, vagy utána és jellemzően ilyenkor esnek a nagy kocák. Persze a pénz..
Nálunk Hernádon egyáltalán nincs disznóhajtás, nincs annyi disznónk. A kocákra nagyon vigyázunk sajnos így is esik pár darab.
nem csak törvény kell, törvény sok mindenre van... ha nem tartatják be, akkor semmit nem ér. itthon alapvetően hiányzik az emberekből a szabálykövetés, és akármit szabályoznak, rögtön sokan elkezdik a kiskapukat keresni, hogy miként lehetne kijátszani azokat. (éljen a "leleményes" magyar nép)
Azért a világ nem ennyire fekete-fehér. Kellenek a tenyésztők, hiszen akkor honnan is lenne kutyád, ha nincs aki "megalkotja"?
És egy jó tenyésztőt, aki a fajta nemesítését célozza meg, igenis tisztelni kell. Amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű tudás és értékítélet van benne. Ezek az emberek is futhatnak lyukra, hiszen benne van a pakliban, nem is ez a baj. Hanem az, hogy ha valaki két jóból kakit csinál, nyelni kell egyet, és abból tanulni kell, és tovább keresni az megfelelő utat. De nem takargatni a hibákat. Senki nem vár ez tökéletest, mert azt lehetetlen. Csak a megfelelő morális hozzáállást. És nekem volt szerencsém olyat látni hogy valaki megfelelően kezelt egy adott problémát. Vannak még ilyenek. :)
Na leszedtem a honlapomról, egy kis tananyag, aki nem tudja miről van szó.
Mit jelent a diszplázia?
A diszplázia (vagy dysplasia) - görög eredetű - szó rendellenes fejlődést jelent. A diszplázia kifejezést a kutyák mozgásszervi betegségeivel kapcsolatban a csípő, a könyök ill. a vállizület fejlődési rendellenességeire használjuk, amikor az izületeket alkotó csontvégek ill. az azokat borító porcfelületek nem illeszkednek megfelelően egymáshoz. Ebből az „illeszkedési hibából” eredően a későbbiek során részleges izület ficam (subluxáció), porckopások, degeneratív izületi elváltozások (arthrózis) alakulhatnak ki a diszplázia típusától és súlyosságától függően. A diszplázia enyhébb formáinál a kutya akár tünetmentesen is leélheti az életét, súlyosabb diszplázia estén viszont komoly mozgászavar, állandósult izületi fájdalommal járó sántaság is kialakulhat.
A diszplázia formái
A diszplázia formáit tekintve megkülönböztetünk csípőizületi diszpláziát (HD)(leggyakrabban ezt szokták egyszerűen diszpláziának hívni), könyökizületi diszpláziát (ED) (jelentősége egyre inkább nő) és vállizületi diszpláziát (ez jelenleg még kevésbé ismert). Fontos tudni, hogy amikor diszpláziás kutyáról beszélünk, megkülönböztetünk: -1, a betegséget ugyan hordozó, röntgennel is igazolható, nem megfelelő izületi felépítésű, a betegséget is örökítő, de tünetmentes kutyát, ami tenyésztési szempontból diszpláziás, de gyógykezelésre nem szorul. -2, a betegséget hordozó, röntgennel is igazolható, nem megfelelő izületi felépítésű, a betegséget örökítő és a betegsége miatt mozgászavarral járó, sánta,kezelésre szoruló kutyát, amit klinikailag diszpláziás kutyának nevezünk. ( Az (1,) un. tenyésztési szempontból diszpláziás kutyából természetesen lehet később (2,) klinikailag diszpláziás kutya is, de attól még hogy csak tenyésztői szempontból diszpláziás a kutya, szerencsés (enyhe)esetben sántaságmentesen, gond nélkül leélheti az életét, leszámítva a tenyészthetőségi szempontokat.
A kutyák csípőizületi diszpláziája
A kutyák csípőizületi diszpláziája, vagy más néven örökletes csípőficama a nagytestű kutyák egyik leggyakoribb sántaságot ill. mozgászavart okozó betegsége A betegség lényege hogy a csípőizületet alkotó combcsontfej nem illeszkedik megfelelően a medencecsont izületet alkotó vápájába, ami az izület részleges (esetleg teljes) ficamodásával jár. Az állandóan ficamodó izületben egy idő után porckopások jönnek létre a ki-be mozduló combcsontfej porca és a medence vápájának pereme között. Mindemellett steril izületi gyulladás, egy idő után porcdegeneráció, porcfelrakódások, degeneratív izületi elváltozások, összefoglalva: csípőizületi arthrózis jön létre. Már az izület részleges ficamodása ill. az ebből eredő gyulladás is mozgászavarral járhat, de az igazi fájdalmat és sántaságot a porckopások és az arthrózisok megjelenése okozhatja. A kutya fajtájától, érzékenységétől és a diszplázia mértékétől függően adott esetben jól tolerálhatja a betegséget és akár komolyabb tünetek nélkül is leélheti az életét .Érzékenyebb fajtáknál, különösen nagytestű kutyák esetén a betegség súlyos sántasághoz, mozgászavarhoz vezethet. Kialakulását tekintve a betegség alapvetően genetikailag öröklődik, hajlamosítható tényezőként szerepelhet, a kutya gyors növekedése, táplálkozása, korai terhelése is. A betegség tünetei már fél és egy éves kor körül kialakulhatnak, de a későbbi életkorban bármikor jelentkezhetnek.A csípődiszplázia kezelésében enyhébb esetben gyógyszeres kezelés előrehaladottabb esetben műtéti megoldások játszanak szerepet . Itt is fontos kiemelni, hogy csak a kilinikailag diszpláziás, sánta ill. mozgászavarral közlekedő kutyák esetében indokolt diszplázia műtétet végezni. A csípődiszplázia megelőzésében fontos szerep jut a szűrővizsgálatoknak amelynek során kiszűrik a tenyésztési szempontból aggályos szülőket, így csökkentve a diszpláziával genetikailag terhelt utódok születését. Másrészt az un. előszűréseken a növekedésben lévő kutyák csípőjét vizsgáljuk, hogy még időben segíthessünk a kedvezőtlen csípőalakulással rendelkező kutyák helyes terhelésében, táplálkozásában . Az ajánlott előszűrési időpont fél éves kor, a végleges szűrés pedig (szűrőállomástól függően) egy és két éves kor közötti ill. utáni (FDB) időpontban határozható meg. . A csípődiszpláziára hajlamos fajták jelentős részénél könyökizületi diszplázia is előfordulhat, amire már a szűrővizsgálatnál figyelemmel kell lennünk .
A kutyák könyökizületi diszpláziája
A könyökizületi diszplázia (továbbiakban könyökdiszplázia), a csípődiszplázia után a második leggyakoribb, örökletes mozgásszervi betegség. Elsősorban a nagytestű kutyáknál gyakori, de előfordulhat kistestűeknél is. A leggyakrabban érintett fajták a német juhász, a rottweiler, a golden retriewer, a labrador, a kaukázusi juhász, az ír farkas, a bernáthegyi, a dog, a belga juhász stb.
A könyökdiszplázia lényege, hogy a könyökizületet alkotó karcsont és két alkarcsont egymással érintkező izületi felszíne, nem illeszkedik megfelelően egymáshoz. Ennek következtében helyenként - a túl szoros illeszkedés következtében - feszülés, más helyen pedig - a túl laza illeszkedés miatt - instabilitás jön létre a diszpláziás könyökizületben. Az illeszkedési hibákból eredően a könyökizületben porcleválások (anconeus ill. coronoideus leválás), porcdegeneráció (oszteokondrózis dissecans), porckopásokkal, porcfelrakódásokkal kísért degeneratív izületi betegség: arthrózis jön létre.
A könyökdiszplázia enyhe formájára az enyhe könyökizületi arthrózis jellemző. (A röntgen képen a radius fején, az anconeuson, ill. az ulnán látunk felrakódásokat.) A súlyos könyökdiszpláziára a könyökizület porcainak leválása (anconeus ill. coronoideus leválás, könyök OCD), nagyfokú könyökizületi inkongruencia (könyökizületi lépcső), valamint súlyos könyök arthrózis jellemző.
A csípődiszpláziához hasonlóan a könyökdiszplázia esetében is megkülönböztetünk tenyésztői szempontból diszpláziás de tünetmentes (legalábbis egyenlőre tünetmentes) és klinikailag könyökdiszpláziás, (azaz a betegség miatt sánta) kutyát. A tenyésztői szempontból enyhe könyökdiszpláziás kutya akár sántaságmentesen is leélheti az életét de örökíti a betegséget. A könyökizületi diszplázia előzetes szűrővizsgálatát hat-hét hónaposan, végleges szűrését egy éves kor után végezünk. Fontos tudni, hogy minden kölyökkori (5-9 hónapos kor) sántaság hátterében állhat könyökdiszplázia is. Ha a kölyökkori könyökdiszpláziát nem veszik időben észre és nem kerül időben műtétre, annak visszafordíthatatlan következményei lehetnek, a kutya későbbi életére ill. mozgására nézve. Tehát minden fiatalkori sántaságot alaposan (röntgennel) ki kell vizsgálni és súlyos fokú diszplázia esetén azonnal meg kell tenni a szükséges lépéseket. A fiatal korban jelentkező könyökdiszplázia jele a mellső lábakon jelentkező vissza -vissza térő sántaság, ami ugyan fájdalom csillapítóra javulhat, de teljesen nem szűnik meg. Mindemellett észrevehető a könyökizületek duzzanata is. Ezen tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz. Az idős korban jelentkező könyökdiszpláziára a pihentetés után kialakuló, visszatérő sántaság jellemző. A könyökdiszpláziás kutya könyökizülete duzzadt, nyújtása-hajlítása korlátozott ill. fájdalmas. A röntgenfelvételen ilyenkor porcleválások, porckopások ill. porcfelrakódások láthatók. Súlyos fokú könyökdiszplázia esetén fiatal korban minden esetben műtét javasolt. Idős kori könyökdiszplázia esetén gyógyszeres kezelés, esetleg műtéti megoldások javasoltak. Fontos tudni, hogy a fiatal korban nem megoperált, súlyos időskori könyökizületi arthrózis esetén már nem létezik jól használható műtéti megoldás, leginkább csak a gyógyszeres kezelés marad.
A kutyák vállizületi diszpláziája
A kutyák vállizületi diszpláziája a vállizületet alkotó karcsont fejének és a lapocka izületi vápájának nem megfelelő illeszkedéséből (inkongruenciájából) eredő, genetikailag öröklődő, betegség. A betegség során az illeszkedési hiba miatt állandóan részlegesen ficamodó izületben porckopásokkal ill. porcfelrakódásokkal tarkított degeneratív izületi betegség, vállizületi arthrózis jön létre. Tágabb értelemben a válldiszplázia témakörébe tartoznak a vállizület egyéb, genetikailag örökletes hajlamot mutató betegségei is (vállizületi OCD), amely örökletes betegségek szűrése a válldiszplázia szűrésével együtt történik. Vállizületi diszplázia minden kutyafajtánál előfordulhat, de gyakoribb a beagle, uszkár, angol ill. francia bulldog, havagnase, tacskó ill. berni pásztor stb. fajtáknál. A válldiszplázia (főként kistestű kutyák esetén) maradhat tünetmentes (tenyésztői szempontból diszpláziás kutya) de okozhat vállizületi sántaságot is (klinikailag válldiszpláziás kutya). A vállizületi diszplázia korai tünetei között előfordulhat a 8-10 hónapos kutya elülső végtag sántasága is, de gyakoribb az idősebb korban jelentkező, vállizületi szubluxációhoz (ficamhoz) ill. arthrózishoz ("szétkoptatott izület") társuló időskori válldiszplázia. A válldiszplázia előszűrését kilenc hónapos korban, végleges szűrését egy éves kor után végezzük. A válldiszplázia szűrésére még nem teljesen egységesített a szűrővizsgálat, ezért csak a mentes ill. a válldiszpláziás (subluxálódott) kategóriák valamint az OCD pozitív és az OCD negatív kategóriák ismertek. A betegség tüneteinek jelentkezése után minden esetben röntgenvizsgálatot végzünk, ahol a vállizület illeszkedését, ficamodását, ill. a már meglévő arthrózisokat vizsgáljuk. Teljes ficam esetén friss esetben (válldiszpláziából kiinduló traumás ficam) műtétileg stabilizálhatjuk az izületet. Az idős korban jelentkező vállarthrózis esetén gyógyszeres kezelés ajánlott. Amennyiben a gyógyszeres kezelés hatástalan marad, szóba jöhet a vállizület műtéti bemerevítése (vállizületi arthrodézis). A vállizületi OCD (oszteochondrózis dissecans) a nagytestű kutyák örökletes hajlamot mutató betegsége, amely a vállizületet alkotó combcsontfej izületi porcának degenerációjával ill. a porc leválásával jár. A leggyakrabban érintett fajták a dog, az ír szetter, az angol szetter, a kaukázusi juhász, az ír farkas, a jugoszláv farkasölő, a malamut, a husky, a rottweiler, a német juhász, a pointer, a bullmasztiff, a nápolyi masztiff stb. A betegség első tünetei 7-9 hónaposan kezdődnek, vissza-vissza térő elülső végtag sántaság formájában. A vállizületek nyújtása fájdalmas. A betegség röntgennel vizsgálható. A röntgenfelvételen a karcsont izületi felszínének hátulsó részén porcleválás jelei láthatók. A betegség műtétileg eredményesen kezelhető a levált porcrész eltávolításával és a leválás helyének courettálásával.
A diszplázia fokozatai
Amikor a diszplázia fokozatairól ill. az ehhez tartozó röntgen elváltozásokról beszélünk elsősorban tenyésztői értelemben vett diszpláziáról beszélünk . Ennek megfelelően Magyarországon ill. Európában az FCI (Federation Cynologic Internationale) ajánlásoknak megfelelően öt fokozatot különböztetünk meg. A diszplázia szűrésről kiállított igazolásokon is ez az öt fokozat szerepelhet.
Mentes minősítést (HD-, A, -) kaphat a kutya ha a combcsontfej és az acetabulum (medence vápa) kongruens, az un. Norberg-szög 105 fok vagy nagyobb, az un. cranialis acetabularis perem ép, kerek lefutású, az izületi rés kerek lefutású, egyenletesen tág. ((Norberg féle szögnek a combcsontfejek középpontját öszekötő vonal és a combcsontfejek középpontját az elülső ill. dozalis acetabulum vonalának metszéspontjával összekötő vonal által bezárt szöget nevezzük.))
Majdnem mentes (vagy átmeneti forma) a minősítés (HD-/+,B) ha a combcsontfej és az acetabulum enyhén inkongruens, a Norberg szög 105 vagy nagyobb, esetleg kisebb 105 foknál de az izület kongruens.
Enyhe diszplázia a minősítés (HD+,C) ha a combcsontfej és az acetabulum inkongruens, a Norberg szög 100 vagy nagyobb, a cranialis acetabularis perem kissé ellaposodott, enyhe arthrotikus jelek lehetnek a combcsontfejen ill. combnyakon.
Közepes diszplázia a minősítés (HD++,D) ha kifejezett inkongruencia van a combcsont és a medencevápa között, a Norberg szög 90 foknál nagyobb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott ill. arthrotikus jelek vannak a combcsontfejen ill. combnyakon.
Súlyos diszplázia a minősítés (HD+++,E) ha a csípőizület subluxált (részlegesen ficamodott), a Norberg szög 90 foknál kisebb, a cranialis acetabularis perem ellaposodott, a combcsontfej ellaposodott, deformált ill. kifejezett arthrotikus jelek vannak az izületben.
Fontos tudni, hogy általában a mentes, majdnem mentes és enyhe (!) kategóriák tenyésztése ajánlott, míg a közepes ill. súlyos kategóriákba tartozó kutyák tenyésztése nem etikus. Tehát a bizonyítványon szereplő „enyhe” diszplázia itt csak egy tenyésztői kategóriát jelöl, amivel még tenyészthető is a kutya. A klinikai értelemben vett diszplázia, tehát a diszpláziája miatt sántító kutyák esetében a betegség tüneteit enyhébb vagy súlyosabb formában mutató kutyák általában a röntgenkép alapján a súlyos, ritkábban középsúlyos kategóriákba esnek.
C-s csípővel lehet tenyészteni, amennyiben A-s kutyára teszed rá. Ha jól emlékszem ez le is van írva valahol. Más kérdés, hogy a saját véleményem szerint egy C-s kutyát csak akkor kellene bevonni a tenyésztésbe és akkor is csak A-s kutyára rátéve, ha valami olyan genetikai értéket képvisel, amit nagyon nagyon kár lenne kihagyni. Ezalatt azt értem, hogy kiemelt munkaképesség, gyönyörű fajtastandard küllem, stb. Én mondjuk ekkor is kétszer meggondolnám, és hát mint tudjuk sajnos az esetek többségében nem erről van szó. Labradoros körökben is találhatsz pár olyan "tenyésztőt" aki C-s kutyával "nyomja" az ipart, pedig aztán a fenti tulajdonságok annak a kutyának az esetében cseppet sem kiemelkedőek, inkább átlag alattiak.
ez a szomorú tény.
Más: Disznóhajtás...? Nem tudsz nekem lehetőséget szerezni a közelben?
Tény, hogy nem csípőket, könyököket és vállakat tenyésztenek. Retrievereket tenyésztenek. Tény, hogy nem egy olyan dp-s kutya került bele a tenyésztsébe, akik nékül ma nem lennének csodálatos vonalak. Néha kell mérlegelni, ezt is elfogadom.
A diszplázia egy genetikai rendellenességre való hajlam öröklése. Nem konzekvens, ebben Petinek igaza van, van hogy a diszplázia átugrik akár 1 generációt is. Sokat jelent a tartási körülmény, enyhe dp-s kutyát megfelelő tartással egészen tünetmentessé lehet tenni. Megkockáztatom, saját példámból, és a duplakönyökös kutyámmal is jelenleg "tünetmentesen" élek. Ehhez persze az kellett hogy időben elvégezték a műtéteket, és majdnem 6 hónapos erős kontroll alatt tartott rehabilitáció volt. Ennek a folyamatnak az eredménye az, hogy a Carlos sok egészséges kutyánál nagyobb lelkesedéssel, kitartással és tűzzel tud dolgozni. Peti még emlékezhet rá, és Te is, hogy akkoriban az életem csupa aggódás és félelem volt, jól csinálom-e. Most úgy tűnik, jó munkt végeztem, persze majd az idő dönti el.
Tény viszont az is, hogy ma Magyarországon nincsenek többgenerációra (teljesen) vezetett nyílvántartások. Gyerekcipőben jár ez a kérdés. Azt pedig nem nevezem statisztikának, hogy egy alomból le van szűrve 2 kutya és arra azt mondjuk, mentes. Ez nem statisztika. Mert azok akik esetleg le vannak szűrve, de mondjuk rossz az eredmény, el vannak titkolva. Egyszerűbb azt mondani, nincsenek leszűrve. Én annak idején sokat nyomoztam, és sok minden világossá vált számomra a saját esetem kapcsán. Félre értés ne essék, nem tennék semmit sem másképpen. Nem cserélném el ezt a fekete majmot a világ legjobb lábú kutyájára sem... Mert kőkeményen jó az idegrendszere, kellemesen lágy a természete, és hihetetlen megfelelni akarás van benne. És még úgy is néz ki, mint egy labrador. :DDD
Azonban az is kérdés, hogy ezt amit mi végigcsináltunk vele, hányan tették volna meg. Nem csak az anyagi részről van szó, hanem a többiről. Hiszen vannak esetek ugye mikor a tenyésztő visszakapja a vevőtől a "selejtes" kutyát, aztán fő ám a feje! Akkor gyorsan műttetni, de van hogy inkább megy az altatás... Csak ezekről a dolgokról senki nem beszél. Saját kis kockás füzetkéjébe persze felírogatja, de a csillogó villogó honlapon nem szerepel semmi ilyen infó! adatbázis meg... Majd a jövő zenéje.
Száz szónak is egy a vége... Nem csípőket, nem könyököket és nem vállakat tenyésztenek. Labradorokat tenyésztenek. Akik vadászkutyák, akiknek vannak eredeti funkciójuk, mely funkciók teszik alkalmassá arra őket, hogy több területen is helyt álljanak. Beszélhetnénk egyébiránt még a szembetegségekről, az epilepsziáról, és van egy csúcs ájulásos betegség is... Amiről többségetek még nem is hallott talán. (Tisztelet a kivételnek). Erre ma Magyarországon (és sok helyen!) ki szűret? Alig páran...
És én, mint egy diszpláziás kutya gazdája bátran mondhatom, soha nem lehet senki benne biztos hogy egy kutya mentes, legalábbis örökítés terén. Azonban átgondoltan, mérlegelve, törekedve a jobbra lehet csak előremenni. És sok mindenkinek meg kellene értenie, a fajta érdeke azt kívánja, hogy ne a mocslolódás és titkolózás menjen, hanem az információ áramoljon. A hibákból lehet tanulni. :)
Nincs negatív hatása.Az első 2 nap ha teheted legyél vele. 2 nap múlva már ficánkol,és a frászt hozza rád,hogy folyton attól parázol,hogy esetleg kiesik neki a varrat........ (nem esik ki.) Gina 1 éves múlt,6 hónaposan volt a műtét.Sem a jelleme,sem az idegrendszere nem változott,olyan amilyen a műtét előtt volt.
Langyos,mindig frissen főzött KAMILLA!Nem filteres,hanem a sima gyógyszertáros,vagy drogériás. Napi 5x,aztán elég napi 2x is.Mindig másik vattával csináld,nehogy visszafertőződjön.Nem kell átszűrni a főzetet.
Könyöknél ha jól tudom számokban is értékelnek, nekem a Carlos mindkét könyöke speciel E-s. (Az akkor az extra súlyos? :)
A-B-C-vel lehet tenyészteni, amennyiben A+B vagy C. D-vel is lehet sajnos, legjobb tudomásom szerint, de nem etikus. (Ugyanis szűrés nélkül is lehet mint tudjuk...)
tudom, hogy nem piszkálni akarsz :) és sajnos tudom, hogy homályosan fogalmaznak. ez a dp egy baromi kényes téma. sajnos a háziállatok öröklődő betegségei könyvem otthon van, így nem tudom megnézni, hogy abban mit írnak a DPről, de az biztos, hogy benne van.
alapvetően ez egy etikai kérdés, és mivel láttam pár nagyon elrettentő példát, ezért elismerem, hogy ezen a területen nagyon nehezen látom meg a szürkét a fekete és a fehér között. ami igazán megijeszt, az az, hogy ez egy olyan betegség, amit 100%-osan nem tudok kikerülni, hiába választok az általam legjobbnak ítélt helyről egy méregdrága kutyát. lsd Eni esetét. elkeserítő. persze az is lehet, hogy csak én fogom fel túl tragikusan a helyzetet. persze, alattomos betegségek mindig lehetnek, akármilyen szervi baj, pl szívbetegség formájában, tehát soha nincs arra garancia, hogy a kutya 100%osan egészséges lesz, és sokáig fog élni. jó lenne ismerni külfüldi adatokat, hogy ott, ahol már sokkal régebb óta szűrnek DPre, mint nálunk, ott milyen az előfordulási arány. na meg jó lenne azt is tudni, hogy itthon egy-egy kutyának az utódai között mennyi DP-s volt. mindjárt nyugodtabb szívvel választanék. így meg csak reménykedhetek, hogy a tenyésztő lesz annyiran őszinte, hogy valódi számot mond, amikor erre rákérdezek.
De a puppy táp túl gyors növekedést eredményez. Ezért etetünk kb 3 hónapos kortól felnőtt tápot a kutyával a lassabb de egyenletesebb növekedés érdekében.
Tudod hol dolgozom. :) A jogszabályokban (gyártunk mi is párat) a legjobban utálom a továbbá kitételt. Egy hiányos jogszabály esetén rendeletet adnak ki, illetve jogszabály értelmezést.
Tehát a nevezett törvényben egy fogalmat értelmeznek. Cselekedeteddel kimeríted-e az állatkínzás jogi kritériumát, ha súlyos DP-ás kutyát tenyésztésbe vonsz? Igen, akkor és csak akkor, ha a kutya szenved a betegségben. Ha szenvedés semmi jelét nem mutatja, akkor nem valósítasz meg állatkínzást. (már az kétséges számomra, hogy egy szenvedő kutya hajlamos-e párzani).
Feltehetőleg a jogalkotó nem genetikus, vagy csak ködösíteni tudott. Mit nevezünk öröklődő betegségnek?? Ami azonnal az utódokban megmutatkozik? Vagy csak a másod, harmad generációban? Vagy csak egy kiváltó hatás eredményeként?
Nézzük magát a dysplasiát:
"sejtek vagy szervek rendellenes fejlődése vagy egy rendellenes kinövés ezen rendellenes fejlődés eredményekép"
Ezt találtam. Tehát rendellenesség. Kérdés hogy ezt a rendellenességet a kutya más öröklött (genetikai), vagy szerzett képességével tudja-e kompenzálni, tehát képes-a normálisan élni? Ha igen, akkor nem beteg. Ha ezt a képességét örökíti, akkor az utódai sem lesznek betegek. Akkor hogy is van ez??
Félreértés ne essék. Nem propagandát folytatok, hogy DP-s kutyákat vonjunk tenyésztésbe, csak azt mondom, hogy mindent kezeljünk a maga helyén.
A tenyésztés komplex dolog. Tenyészthetünk tökéletes csípőt, vállat, esetleg együtt a kettőt, de lehet hogy a végeredmény egy olyan egyed lesz ami ennek ellenére nem tudja betölteni a funkcióját, mert hemzsegni fog egyéb nem szűrhető hibáktól, de akkor már nem lesz mihez visszanyúlni.
A jog, írott norma. Van aki betartja, és van aki nem. Van akinek szigorúbbak a belső erkölcsi normái mint az írott szöveg és aszerint tenyészt. Valószínűleg ő a jó tenyésztő, de ezt a normát saját rögös úton szerzett tapasztalatával kell kialakítani.
én perpill a saját esetemben a főzés legnagyobb akadályának azt látom, hogy a frigónk elég picike, és oda nem tudok betárazni egy hétre való kutyakaját.
szerintem csak az állatkísérletek miatt eukanubát bojkottálókra gondol.
más: belekezdtünk az albérletkeresésbe, és már éppen kezdtem lemondani a kutyaprojektről, de most újra megcsillant egy halvány reménysugár... bele se merek gondolni, hogy talán 1 év múlva már itt lesz mellettem egy négylábú...
