A PSZÁF elismerve korábbi brutális hibáját, csak 2004-ben merte azt kijelenteni, hogy az ingatlanszövetkezetek egyáltalán nem folytattak tiltott betétgyűjtést, jogosulatlan pénzügyi tevékenységet, ezért is tette meg ezzel egy időben, igaz kicsit megkésve a csalás miatti büntetőfeljelentését!!!
A jogállam ennek tudatában rendelte el a BAUMAG felszámolását, de 14 év nem elég ahhoz, hogy ez befejeződjön. De ha befejeződik, a felszámolt vagyon az államot, vagy a befektetőket illeti?
EZ a Balázs nevű patkány barátunk CSALÁS miatt egyáltalán nem lett elmarasztalva, miért is marasztalták volna el, már csak azért sem,
mert a FALS vádiratot összedobó ügyész azért annyira nem volt idióta, hogy azt ne tudta volna, annak szövetkezetnek a sérelmére, amelynek a leple alatt 160. milliárd darab FIKTÍV üzletrészt értékesítettek, A CSALÁS BŰNCSELEKMÉNYÉT NEM KÖVETHETTE EL!!!
A vadkapitalizmus időszakában a naivitás, jóhiszeműség, bizalom halálos bűn. "Nem minden arany ami fénylik". A bűnözők stratégiája, hogy csillogó-villogó csomagolásba eladják a semmit a csapdába csalt áldozatoknak, akikkel egy darabig még el is hitetik, hogy milyen jól jártak...de a pénztártól való távozás után nincs helye reklamációnak (vagyis garancia, biztosítás nincs!). A szemfényvesztők a hatalmasságok bűnrészessége nélkül moccanni sem tudtak volna!!...(az MNB pincéjében pihenő vásárolt 30 tonna arany már nem a mi BAUMAG-ba befizetett pénzünk fedezetét képezi...)...
Ha Balázs Lászlót csalás miatt itélték el, akkor a kapott vételár automatikusan visszajár. Ezt jogállamban nem lehet érvényesitzeni? Nem lehet perelni? Nincs ügyvéd aki ezt vállalja?
Hogy, hogyan értékesíthették a fiktív üzletrészeket, nagyon egyszerűen, úgy, hogy megtévesztették, tévedésbe ejtették és tartották mindvégig a befektetőket!!!
Egyébként ezt, itt a fórumon nyugodtan megkérdezhetné az igazi illetékestől, Lantosné, Dr. Gál Ilonától, hátha, hülyére röhögve magát még el is magyarázza önnek!
A KORRUPCIÓ EGYIK MELEGÁGYA MAGA A PSZÁF VOLT SZÁSZ KÁROLLYAL AZ ÉLEN, AMI AZ ALÁBBIBAN IS VISSZAKÖSZÖN!
Ha a PSZÁF 2004-es határozatában megállapította, hogy az ingatlanszövetkezetek korábban egyáltalán nem folytattak tiltott betétgyűjtést, jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, akkor 9 éven keresztül vajon miért hivatkozott mindig erre a vizsgálatai, az ellenőrzései során!
Ennek egyetlen egy oka volt, mégpedig, hogy a csalások alapos gyanúja miatt ne kelljen büntetőfeljelentéseket tennie, hiszen tisztában volt azzal, hogy az ezután megindított nyomozások azonnal végett vetettek volna a csalások további folytatásának, ezt akarta elkerülni, ez nem vitás!
Ezek a csaló szövetkezetek a "BAUMAG" kivételével még az első FIKTÍV célrészjegyek értékesítéséig sem tudtak volna eljutni, már csak azért sem, mert a TÖRVÉNY OLVASATÁBAN, EGÉSZ EGYSZERŰEN NEM VOLTAK BEJEGYEZHETŐEK!!!
A BAUMAG azért kivétel, mert fantomcégként még a cégbejegyzés előtt, már javában értékesítette a FIKTÍV üzletrészeit!!!
A magyar jogállamiság kiszámítható következetességén csak derülni, szörnyűlködni, vagy felháborodni lehet.
Bármelyik verziót is választja, a baumag-ügyben nem fog előbbre jutni. Kár tehát erre hivatkozni, vagy erről vitatkozni.
Ha megértette a hosszú eszmefuttatásom lényegét, úgy pusztába kiáltott minden szó, amely az 1995-2003 közötti időszakban elkövetett bármilyen jellegű cselekményre vonatkozik, mert azok kivétel nélkül elévültek. (Kivéve azzal a személlyel szemben, aki az elévülést a saját maga érdekében jogszerűen megszakította. De én ilyen személyről nem tudok.)
A PSZÁF által 2004-ben csalás miatt kezdeményezett büntető eljárásban az ügyészség nem emelt vádat, így az a magatartási forma sem róható már ma fel senkinek egyrészt az elévülés, másrészt a kétszeri eljárás tilalma miatt.
Hasonlóképpen évült el a hivatali visszaélés és a hivatali vesztegetés miatti cselekmény is azigazmondo ezernyi oldalról" alátámasztott bizonyítékai" ellenére is.
A Magyar Államnak befizetedtt adók pedig, még ha jogosulatlanok is voltak, nem a károsultaknak, hanem a befizetőnek járna vissza.
Az is az ítélet egyik furcsasága, hogy B.L. az egyik baumag-cég nevében elkövetett és felrótt magatartásával az ugyancsak általa fémjelzett másik baumag-cégnek okozott kárt, miközben vitathatatlan, hogy valamennyi baumag-cég a sértetti körből kizárt károsultak befizetéseiből lett alapítva. (Itt is lehet derülni, szörnyűlködni, vagy felháborodni...)
Egyedül arra várhatunk reménykedve, hogy azigazmondo előáll végre a farbával, és bebizonyítja, hogy ő mégis képes érvényt szerezni a 15-23 évvel korábban elkövetett cselekmények miatt előállt büntető-és polgári jogi igényeknek legalább a saját nevében.
Most már épp ideje lenne, hogy visszaadják a pénzemet (mindannyiunk pénzét!), mert fel kell újítani a lakásomat, ki kell cserélnem a húszéves Audimat, fel kell újítanom a kis nyaralómat is. Ez pedig a családom eltartása mellett a csöpp nyugdíjamból nem megy! A felújításokat, autócserét 2004. tavaszára terveztem akkor 59 évesen, a BAUMAG-ba befizetett tőkémből. 2004. áprilisában meg is erősítettem az egy évvel előbb befizetett nyolc számjegyű tőkémet a felszámolónál további százezer forint befizetésével (befektetésével, mely követelésemet a felszámoló tudomásul vette, vissza is igazolta, regisztrálta), de sem a rablóbanda sem a felszámoló maffia a mai napig nem moccan... várjunk még néhány hónapot, vagy adjunk megbízást a leszámolásra? %-ért ma már sok jelentkezőt találunk akik visszaszereznék a pénzünket, mert a rablóknak hússzor-ötvenszer olyan kárt tudnak (tudunk) okozni, mint amennyit összességében elraboltak tőlünk...nem beszélve a gigászi politikai kárról...
Nem önnek kell állítania, elismernie, hogy Balázs László elkövette a csalás bűntettét, ezt a kezében lévő hamis magánokiratok eleve már igazolják, valamint az ezt értelmező törvényi passzusok is, és amit 1995. márciusától kezdve az aljas, korrupt bejegyző cégbíró, valamint a vele összejátszó, Állami Bankfelügyeleti főosztályvezető, Dr. Orosz Sándor VÉGIG ELKUSSOLT!!!
DE, magában a tiltott betétgyűjtés, a jogosulatlan végzett pénzügyi tevékenység mibenlétét a BAUMAGNÁL csak a befektetőkkel megkötött adás-vételi szerződésekben, a többi szövetkezet esetében pedig, csak a célrészjegy megállapodásokban vizsgálhatták, más jogügyletben nem!
A PSZÁF elismerve korábbi brutális hibáját, csak 2004-ben merte azt kijelenteni, hogy az ingatlanszövetkezetek egyáltalán nem folytattak tiltott betétgyűjtést, jogosulatlan pénzügyi tevékenységet, ezért is tette meg ezzel egy időben, igaz kicsit megkésve a csalás miatti büntetőfeljelentését!!!
Nagyon megtisztelő, hogy ilyen részletes magyarázattal kiván meggyőzni minket a jogi lépések sikertelenségéről, megértem hogy továbbiakban ezzel nem kiván foglalkozni, a forumtársak figyelmét azonban felhivom az alábbiakra.
"A fentebb írtak szerint ítélték el a BAUMAG-ot jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás végzése miatt, mert arra nem volt jogosult"
A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás ideje alatt az államkaszának befizetett forásadó az AGENDA H 2003 évi beszámolója szerint:
2 996 485 000 Ft
A jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás ideje alatt az adóhatóság elfogadta a befizetett forrásadót. A jogállamban ez lehetséges? MI erről a fórumozók véleménye?
A hónapok óta itt folyó, értelmetlen és magyarázkodó vitát szító azigazmondo/RED JOHN2 álláspontjával kapcsolatban nyomon követhető, hogy én többször is megdicsértem áldozatos, tényfeltáró tevékenységét, és soha nem állítottam azt, hogy a baumag (B.L.) nem követte el a csalás bűntettét (is), mint ahogyan vitán felüli, hogy az adásvételi szerződések is semmisek, amennyiben azok érték és fedezet nélküli üzletrészek adás-vételére irányultak.
Az 1995-2003. decembere között elkövetett „valamennyi” baumag-ügy már két (több) jogerős ítélettel lezárult, azokban vádemelés hiányában csalás bűntette miatt az elkövetőket nem marasztalták el, a tényleges károsultakat pedig kizárták a sértetti körből.
(Az megint más dolog, hogy az ítéletekről személy szerint nekem mi a véleményem.)
Feltételezésem szerint mindenki előtt világos, hogy az egyesületek az alapító okiratuk szerint nem vállalták, nem is vállalhatták, hogy tagjaik egyéni érdekeit kollektív perekben (pertársaság) képviselik, hiszen ilyen perképviseleti joguk nem is volt. Ha az egyesületek viszont úgy ítélték meg, hogy bizonyos jogi helyzetben lévő egy-egy tagjuk (!) közbülső érdekeit érvényre lehet juttatni, úgy ezen tagjuk egyéni megbízási szerződést kötött az egyesület jogi képviselőjével, és esetleg az egyesület felvállalta a perköltségeket és az ügyvéd sem kért külön díjazást a képviseletért.
(Hasonló eljárás volt tervbe véve a budapesti egyesületnél is az Állam ellen, ha az egyesület nem szűnt volna meg jogutód nélkül.)
A felszámolási eljárásba belépő tagok egyéni polgárjogi érdekeiben a felszámoló, a büntető ügyekben pedig a folyamatban lévő valamennyi büntető ügy összevonása után az egyéni kezdeményezésekre is kiterjedően az ügyészség hivatalból „képviselte” a károsultakat (is).
(A felszámoló jobb híján kénytelen volt a hamis magánokiratnak minősülő semmis szerződéseket alapul venni, mert egyedül ezek a dokumentumok rendelkeztek az összegszerűségről.)
Az eljárásokkal az eljárásokban vizsgált magatartásokra kiterjedően az elévülési idő megszakadt, az ítéletek jogerőre emelkedése napján pedig az elévülési idő újra kezdődött.
Az anyagi igényérvényesítés feltétele a kártérítési per kezdeményezése, vagy a felszámolási eljárásba való részvétel volt. Aki a csőd bejelentése után ilyennel nem élt azonnal, annak minden ilyen jellegű igénye és joga egyszer ,s mindenkorra elveszett.
Továbbra is fenntartott álláspontom szerint kezdetben a büntető ügy vizsgálatának tárgya volt a csalás bűntette is, de az ügyészség amiatt valamely (előttem ismeretlen) oknál fogva nem emelt vádat.
(Tudni kell, hogy az ügyésznek „módjában áll”, hogy akár bizonyított bűncselekmény esetén is ne emeljen vádat, vagy a már előterjesztett vádat ejtse. Ha az elkövetőket el is ítélték volna csalás bűntette miatt is, attól a károsultak még nem jutottak volna hozzá a befizetett vagyonukhoz!)
Az elévülések és a kétszeri eljárás tilalma okán azigazmondo/RED JOHN2 érthető (?) „titkolózása” ellenére is az a meggyőződésem, hogy azigazmondo/RED JOHN2 jogszerűen nem szakíthatta meg az elévülést, mert ahhoz sértetti státusz, perképviseleti jogosultság, (érdekeltség) hiányában nem is lett volna joga.
De tételezzük fel, hogy előttem nem ismert jogi lehetőségek mentén ez mégis sikerült azigazmondo/RED HOHN2-nek, akkor pedig ott van a kétszeri eljárás tilalma.
Az is ismeretlen, hogy azigazmondo/RED JOHN2 a büntető, vagy a polgári ügyekben kezdeményezte-e sikerrel az elévülés megszakítását, és hogy kivel szemben.
Nem mindegy ugyanis, mert B.L.-nak bizonyíthatóan nincs nyilvántartott személyes vagyona, illetve, azt a perben jelentős mértékben megterhelték, az Állam pedig eddig nem volt semmilyen címen alanya, vagy részese (alperes, vádlott) az eddigi eljárásoknak. Az Állam felelősségét -erre irányuló igény után- ezután kellene egy önálló perben megállapíttatni. Ez az ezután pedig az ítéletek jogerőre emelkedése napján kezdődött, és haladéktalan (azonnali) eljárás kezdeményezést feltételez.
Nem láttam annak sem értelmét, hogy a fórumozók laikusként vitatkoznak azon, hogy a baumag folytatott -e jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, vagy sem.
Ilyen vitához ismerni kellene azokat az alapvető fogalmakat, amelyek egy érdemi vitát megalapozhatnának.
Nevezetesen: Pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást hitelintézet (pl. bank vagy szövetkezeti hitelintézet, mint pl. a takarékszövetkezet), vagy pénzügyi vállalkozás -mint pl. a QUAESTOR-(Gizike) végezhet. Az ilyen pénzügyi intézetek tartoztak a PSZÁF felügyelete alá.
Nem minősülnek pénzügyi szolgáltatást végzőnek a gazdasági tevékenységre alapított szövetkezetek, mint pl,. a BAUMAG (gőzeke).
Pénzügyi szolgáltatások általában: Betét gyűjtése, pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.
A fentebb írtak szerint ítélték el a BAUMAG-ot jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás végzése miatt, mert arra nem volt jogosult, de hogy a csalás bűntette miért maradt ki a vádiratból, azt az ügyésztől kell megkérdezni és nem nekünk vitatkozni itt róla.
Soha nem vitattam azt sem, hogy a baumaggal kötött szerződések semmisek, és hogy fedezet nélküli vállalati kötvények (üzletrészek) adás-vételéről szóltak.
A PSZÁF, miután hivatalból tudomást szerzett a baumag jogosulatlan pénzügyi tevékenységéről, jelezte azt az ügyészség felé, mert felügyeleti jog hiányában maga mást nem tehetett.
Az megint más dolog, hogy a PSZÁF miért nem kért visszajelzést az ügyészségtől a vizsgálat állásáról, eredményéről.
Az értelmetlen vitát kiváltó események, a baumag (B.L) és a bejegyző cégbíróság viszonyáról, a szerződések semmisségéről és a hamis magánokiratokról mind 1995 és 2003 októbere közötti időben történtek. Az 1995 és 2003 között elkövetett esetleges hivatali visszaélés és a hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette pedig rég elévült!
Az ezen viszonyokat jellemző magatartások többségét a bíróság jogerős ítéletében „rendezte”. A nem vizsgált ügyekben (pl. hivatali visszaélés, hivatali vesztegetés, szerződések semmissége, hamis magánokiratok, stb.) a vitatkozóknak arra kellene koncentrálniuk, hogy a 15-23 évvel ezelőtt elkövetett, és sem az ügyészség, sem a bíróság által nem vizsgált magatartások miatt kellő időben megszakították-e az eljárást, az eljárás megszakítására irányuló bejelentést a kötelezett (érintett) tudomásul vette-e, vagy visszautasítás esetén a megszakítást a bíróság elismerte-e.
Az elévülési idő jogszerű megszakításáról csak ilyen esetekben beszélhetünk.
Ha a vitatkozók nincsenek ilyen dokumentumok birtokában, úgy rájuk kihatóan a folyamatban volt eljárások sem szakították meg az elévülést, és javukra az nem is indulhatott el újra.
Ha viszont azigazmondo/RED JOHN2 (és további húsz társa) jogszerűen megszakította az őt (is) érintő ügy elévülését, továbbá bizonyítani tudja a sértetti jogállását, és az általa tervezett büntető, vagy polgári per tárgya még nem volt elbírálva (a kétszeri eljárás tilalma), és az eljárást a számára megnyíló határidő első napjaiban haladéktalanul kezdeményezte, úgy látszana valamennyi esély a továbblépésre.
A fenti hosszú monológom megelőzhető lett volna, ha azigazmondo/RED JOHN2 időben előhozakodott volna azokkal a kizárólag csak általa iosmert és csak általa felhasználható bizonyítékokkal, amelyekre alapítottan határozottan állítja, hogy az őt (is) érintő ügy elvülését jogszerűen megszakította, és az általa kezdeményezett vizsgálat (per) nem esik a kétszeri eljárás tilalma alá.
Ilyen dokumentumok és jogosítványok hiányában vég nélkül lehet folytatni a siránkozó, felháborodott, értelmetlen vitát a károsultak végleg elveszett vagyona fölött, de annak én már nem kívánok a részese lenni.
Jogállamban aláirás gyüjtéssel lehet érvényt szerezni a jogos követeléseknek? A befektetők törvényt nem sértettek, legálisan működő szövetkezetbe fektették be megtakaritott pénzüket, a törvény mégsem védi őket.
Vannak önfényező válaszok, de az Ön szines óriás betűkkel kiirt szövegei nem önfényezőek?
Eleve már jogsértően bejegyzett szövetkezetekről beszélünk, akik a teljes működésük alatt fiktív üzletrészeket, célrész-jegyeket értékesítettek!
HA EZEK MÉGIS FIKCIÓK, akkor az értékesítései már önmagukban bűncselekményt valósítanak meg, ezért jogosulatlan az utánuk történő adóbefizetés, fejti ki ebbéli véleményét csaló barátunk, maga Balázs László, aki ezt több hivatalos helyen is ugyanígy kifejtett, ügyesen levezetett mint elemző közgazdász, nem beszélve Járai Zsigmond és Simicska Lajos eltitkol belső levelezéséről, amiben pontosan ezt hallgatják el!
Eszerint az okfejtés szerint az állam vagyis az adóhatóság jogtalanul működtetett szövetkezetekből szedett be adót, vagyis az adó beszedése is jogtalan. Ez tehát jogalap az adó viszatéritésére.
A cégbíróságnak a szövetkezettel szemben a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmaznia!
A cégbíróság a cégjegyzékbe való bejegyzés előtt ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat), valamint a cég szervezetére és működésére vonatkozó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá a cég tevékenységével kapcsolatban vizsgálja, hogy a cég szervezetére és tevékenységére vonatkozó határozatai (okiratai) nem ütköznek-e jogszabályba!!!
Ergo megállapítható, hogy az ingatlanbefektetési szövetkezeteket bejegyző cégbírók ezeket a jogszabályokat szándékosan figyelmen kívül hagyták, tudatosan nem alkalmazták, ezért kivétel nélkül jogsértően kerültek cégnyilvántartásba, ami a csalások kiinduló pontja volt!!!
Az érdek-képviseletek jogászainak ez egy aduász lett volna a cégbírók és a PSZÁF beverésére, mégis felfoghatatlan, hogy miért nem éltek vele!
A tényállás az, hogy ezen ingatlanbefektetési szövetkezetek a jogalkotó, azaz a törvény szerint, NEM KERÜLHETTEK VOLNA CÉGBEJEGYZÉSRE!!!
Hogy végre megértse, természetesen a befektetőkkel megkötött szövetkezetek szerződéseire, megállapodásaira ÉRTENDŐ az, hogy azokban semmilyen pénzügyi szolgáltatási tevékenység nem fedezhető fel, már csak azért is, mert ezek eleve nem pénzügyi szolgáltatások!
Arról van szó, hogy peticiót fogunk benyujtani valahová mert károsultak vagyunk, és kérjük kátunk megtéritését. Kérdezem, a 9068 válaszban leirtak alkalmas-e a petició tartalmára?
-sal egyetértve tudomásul kell venni a Baumagosok sorsát 2003-ban eldöntötték a hatalmasék, 2004-ben hazudva bejelentették, beismerték, hogy nem lopták el a pénzünket.
