A másodlagos jelen esetben nem azt jelenti, hogy nem számít, azt viszont igen, hogy van, ami még fontosabb. Éppen a megfelelő hozzáállás és harcosság vezet(ett) el a szerethető és (a papírformánál) eredményes(ebb) csapathoz. (Más szavakkal: a "majd nyerünk valahogy, majd csak hozzuk valahogy az eredményt" hozzáállást gyakran vérem felfedezni, valódi küzdelem helyett. Megvan az "eredménye".) Nyertünk a közelmúltban két KEK-et, megízleltük a BL élmezőnyét, így egészen biztosan nem attól dőlök a kardomba, ha idén nem nyerünk nemzetközi kupát, hanem attól a szenvedéstől, ami egész évben megy, és a jövő eredményeit tekintve is rosszabb jelnek tűnnek, mint önmagában a számszerű eredmény.
Másrészt a konkrét szombati meccsel kapcsolatban az "eredmény" (továbbjutás), immár nem kitűzhető elvárás. Meglehet, meg kell tenni érte mindent, de 8-9 gólos sikert elvárni nem lehet. Persze az elbohóckodott szezon miatt nyilván nem fogok vigyorogni miközben szívinfarktust kapok egy szépen küzdelemmel elért 7 gólos győzelemmel való kiesés okán.
Azt azért te se felejtsd el, hogy ezek a barmok - többségében - fizetnek az "élményért", néha nem is keveset például azért, hogy fizethessenek azoknak, akik az élményt "szerzik". Hadd legyen már joguk kritizálni egy szurkolói topikban. Néha épp a kritikátlanság, a "ne bántsuk őket" a károsabb.
Abban egyetértek, hogy a távolmaradás most semmiképpen sem helyes válasz, az én jegyem nem eladó. Bízom benne, hogy az azt emlegetők többségéből is csak a keserűség beszél. Ugyanakkor régóta futó tendenciáról beszél itt mindenki. Eddig az volt a kivételes eset, ha igazán odatettük magunkat, hiszen a meccseink többségén erre nem volt szükség. Csak idénre mintha elhittük volna, hogy ezt komoly nemzetközi csapatok ellen is előadhatjuk. Néha mi, szurkolók is. (Mindenesetre az az oldala valahol természetes, hogy valaki túlértékeli a kedvenceit.)
Persze lehet beszélni, nagyképű ETO-ról, dánokról, Hypóról, de most mi vagyunk az ellenszenves vesztes, ebből a szerepből kell kitörni egy szép küzdelemmel szombaton. A belüket igenis hajtsák ki, az eredmény akkor már másodlagos! Már Podgoricában is fájlaltam kissé, hogy csak 50 percig küzdöttünk, mert addigra gyakorlatilag eldőlt, de ott ez még szódával elment. Szombaton nem fog. Tőlünk, szurkolóktól sem.
Nehéz a helyzet: nem tudják mit tegyenek,a továbbjutáshoz csoda kell,nem lehetetlen,de így KELL hozzáállni,ez viszont a szurkolók nélkül szinte halott ügy...
Én inkább arra, hogy a mi keretünk tagjai értékelik túl magukat.
A Viborg keretéhez pedig tegyük hozzá, hogy sérülések miatt nélkülözniük kellett egy pár alapembernek számító válogatott játékost, szinte minden mezőnyposzton egyet: Frafjord (norvég), Skov (dán - bár mintha a nemzeti csapattól már visszavonult volna), Chebbah (tunéziai), Kurtovic (norvég), Fisker (dán). (Továbbá műtét után tért vissza a szerb válogatott Damnjanovic. Igaz, időközben leigazolták vészmegoldásnak a svéd Torstenssont, míg honfitársa Flognman szezon közben távozott.)
Talán a mi csapatunk is csak eddig jutott lustaságból az ellenfél keretének olvasása közben, addig már nem, hogy kik maradtak. Legalábbis igyekeztek a meccsen úgy tenni, mintha Gulldén vagy Burgaard szerintük nem a Viborg színeiben játszana.
Ha legutóbb azt mondtuk, hogy orosz bajnokok vagyunk, akkor most lehet-e azt mondani, hogy legjobb esetben harcban lehetnénk a dán dobogó alsó fokáért?
Vagy egyszerűen csak szarok idén. Vagy a Viborg jelen kerete jóval erősebb. Vagy túlértékelt a miénk. Vagy Elek Gabi elérte képességei csúcsát. Sok minden lehet a dolog mögött.
Szakmázhattok itt naphosszat, ez bizony bunda volt. Ennek minden ismérvét fel lehetett fedezni mind a pályán, mind az edzők viselkedésében. Pankrációt kapott a dán közönség, további szponzorálást a dán csapat, valami ellenszolgáltatást nyilván a mieink. Utána kéne nézni kedvenceink bankszámlájának.
(Lehet, hogy akkor most kell meglépni a nyári változásokat és nem az (esetleges) edzőkérdésről beszélek. Lehetne egy "betanulási időszaknak" tekinteni a következő 3 hónapot.)
