Nekem is dráma volt hétfő, ennek ellenére meg sem fordult a fejemben hogy ne menjek szombaton. Amíg élek, addig a Fradinak fogok szurkolni, így menni kell.
És nagyon nem értek egyet FU-val, hogy ő a Ferencvárosnak szurkol, és nem Eleknek, meg Tomorinak, meg a többinek. Ez abszurd. Ma a Fradi azonos Elekkel és Tomorival, stb., nem lehet elválasztani. Természetesen, ha ők elmennek esetleg, mi akkor is a Fradinak fogunk szurkolni, de azért én azokat se leszek hajlandó megtagadni, akik már nem a Fradiban játszanak. Én ugyanúgy szurkolok Szádvári Krisztinek, mint Wolf Alexandrának, és a többieknek, akik sokat tettek a Fradiért akkor, amikor itt játszottak, és Tóth Timi is csak egy kicsit tudott megingatni, azzal a meglehetősen antipatikus nyilatkozatával.
Ha jövőre nem Elek lesz az edző, akkor is szurkolni fogok egész pályáján tovább neki, mert soha nem fogom tudni elfelejteni azt a 2008. februári FTC-Vasas ifi meccset, ahol Attus írta pont, hogy "istennők születtek". Igen, az istennőket (meg az edzőjüket) meg nem felejti el az ember.
És bár Zsuzsa nem olyan született fradista, mint Elek Gábor, de ha valaki elfelejti, hogy milyen szerepe volt a sikerekben (amelyek ugyan egyesek szerint csak "utcák, terek bajnokságai"voltak), akkor az biztos, hogy nem fradista.
A sport már csak olyan (jómagam is sok éven át sportoltam), hogy van, amikor az embernek minden bejön, és van, amikor semmi. És ha az én egyéni sportomban én voltam béna, akkor az az én bajom volt. De egy csapatsportban tömegpszichózis is van. Iszonyúan sajnálom Zizit, aki tényleg mindent megtett, amit lehetett, de nem tudta magával vinni a csapatot, így az lett a produktum, ami. (És ezt egyetlen esetben nem tartom, ha a csapat szándékosan Eleket akarja, akarta megbuktatni - amiben nem hiszek.) Tudom, hogy az évad első meccsétől eltekintve nem szárnyalunk (és akkor finom voltam), így biztos vagyok benne, hogy valami nagyon el lett cseszve a felkészülés során (ld. a válogatott produktuma sem volt azonos az előző évivel, és ebben nem csak a KEB és Hajdú közti esetleges különbség volt az ok), amit már idén nem lehet kijavítani. De ha hittem azoknak az embereknek, amikor fél- és egész bénákkal, majdnem beküzdötték magukat a FF4-be, akkor most is hiszek nekik, hogy ez az év ráment valamire, amit szakmailag nem tudok megmagyarázni, mert nem vagyok szakember, de a lányok sem felejtettek el játszani, és Elek sem lett kevésbé jó edző. És jövőre csak jobb jöhet. Ufff.
Ez jól hangzik, csak nem így működik. Maximum Győrben történhetne ilyen büntetés, mert ott nem kell könyörögni a legjobb játékosoknak a hosszabbításnál, maradnak azok maguktól is. Nálunk több héten keresztül ment a könyörgés Tomorinak a maradásért, itt tartottunk olyan játékost is a kedvéért, aki egyébként csak hátrányt jelent, ezután nyilván senki nem fogja tőle elvenni a fizetésének 30 százalékát.
Egyetértek,mert lehiggadva már ugyanezt gondolom , a meccs utáni első gondolataim persze mások voltak,én még nem adtam fel a reményt,és remélem a csajok szintén ... ne nyilatkozzanak most semmit ,de tegyék le a maximumot a szombati meccsen,aztán meglátjuk mire lesz elég.
Egyébként pedig azért is szomorú az aktuális teljesítmény, mert szerintem a korábbi 300-600-ról most kezdett el igazán érezhetően elmozdulni a nézőszám. Nem mintha bajnokokon a sikeresebb szezonjainkban többet produkáltunk volna, legfeljebb gyengébbek voltunk, és ezért volt muszáj egy kicsit jobban odatenni magunkat.
A lányokat meg itt a topikban is csúnyán átverték azok az amúgy nem megalapozatlan vélemények, hogy a magyar bajnokság a legerősebb a világon, így az ETO-verés után joggal hihették azt, hogy sehonnai dán csapatok ellen elég néhány mezt felküldeni a pályára egy szerethető csapatnak.
Ez mind jogos, de éppen magad is írod, nem egy félresikerült meccsről van szó, hanem tendenciáról. Amennyire a Viborg azt nyújtotta ellenünk, amit a meccseik alapján várhattunk tőlük, mi is így tettünk (csak nekünk a Siófok ellen nem kell magunkat felszívni, mint nekik az FCM ellen). Szóval értem én a felháborodást, nyilván sokaknál utolsó(előtti) csepp volt a pohárban, de ha részemről bizalommal is vártam a párharcot, a történtekre az itteni panaszkodók közül is sokan számíthattak reálisan, már a jegy megvásárlása előtt. Sok mindent a csapat fejére lehet olvasni, de azt nem, hogy zsákbamacskát árultak. Egy újabb viborgi győzelemmel lettünk volna átverve, és akkor mehetne tovább az önbecsapás is.
Abban pedig mindenképpen egyet kell értenem a kritikus véleményekkel, hogy a csapat állandóan ajnározva, bármilyen szörnyű produkció után. Persze örülni kell mindennek, aminek lehet, nem kell szidni őket, tök jó, hogy Tomori Zsuzsi örömében rendre lenyilatkozza, hogy milyen elnéző a Fradi-tábor, de a pozitív hozzáállásnak is megvannak maga végletei - és sajnos talán az ártalmai is.
Ezzel (jegy) kapcsolatban pontosan így gondolkoztam én is, és gondolom még nagyon sokan. Én is nehezen, de döntést hoztam! Ezen kívül pedig abszolút egyetértek az előző (114008) hsz-al is!
(nehogy azt hidd, hogy nem vagyok kritikus, hétfő este volt tizenévek után először, hogy komolyan elgondolkodtam, hogy akarok-e egy Fradi kézimeccsre menni, amire jegyem is van... de lassan azért megvan a döntésem...)
(Az ellenvélemény kifigurázása nem fair, de hatásos szokott lenni. )
A menedzsment nyilatkozata szerintem sehol sem mondja, hogy rendben van minden, és csak így tovább, hanem azt, hogy most nem tehetünk mást, mindent meg kell tenni, persze elsősorban játékosnak, edzőnek, menedzsmentnek is, és itt ehhez kérték a szurkolók további támogatását, mert nyilván ők is ézik, hogy erre a támogatásra most nemigazán adtak alapot. Neki - nekünk - most ezt a pár napot és a szombat estét kell megoldanunk, amibe pl. se játékos-, se edzőcsere nem fér bele, csak a tűzoltás és a félcsodában reménykedés - és persze részükről annak kitalálása, hogy miképp tudják ezt a félcsodát elérni. És aztán utána jöhet (és kell jönnie) a szükséges változtatások, teendők végiggondolásának és végrehajtásának. Én akkor csodálkoztam volna, és lettem volna dühös, ha olyan közleményt adtak volna ki, hogy visszaváltják a jegyeket, mert az a félcsodáról való lemondást jelentette volna, amit ők nem engedhetnek meg maguknak. (Nekünk meg marad az, hogy ha odavágó előtt veszünk jegyet visszavágóra, akkor mérlegelnünk kell, hogy ezt az "anyagi kockázatot" vállaljuk-e vagy nem... ha persze csak akkor vagyok hajlandó mecsre menni, ha megy a szekér).
A szurkolónak persze hogy joga van nem szurkolni, se pénzt se szabad időt áldozni, ezt nem tudja senki sem kényszeríteni (max. kérni lehet, mint ahogy most is történt), sose kényszerből jöttünk, szabad döntésünk volt az első meccslátogatás is és a többi is, szerintem ez egy nemlétező dolog elleni érvelés. Most (is) van egy kérés, és most jöhet a döntés mindenkinél, hogy ennek a kérésnek eleget tesz-e vagy nem.
Pedig egyszerű. Egyesekben (sokakban) még él a 2008-as romantika, vagy egyszerűen csak az NBIB-ben (vagy, a magam részéről stílszerűen szólva: a Bundesliga középmezőnyében) érzik magukat és a Ferencvárost; mintha a játékosok jófejségből játszanának pont nálunk. Úgyhogy, ha éppen nem megy a szekér, akkor sincs semmi baj, megsimogatjuk a buksijukat, és csak még jobban melléjük állunk, mint eddig. Aki meg kritizálni merészel, az nem is igazi fradista, meg mittudomén. Az edzőt meg nem egedjük bántani, mert hát a mi fiunk, itt nőtt fel a csarnokban, és különbenis, óriási fradista.
Megjegyzem, például Pippen is nagy fradista, akkor miért ne lehetne ő az edző? Arról már csak nem tehet, hogy az ő apja nem volt a Fradi edzője.
Mások ellenben (nem nagyon titok, hogy közéjük tartozom) úgy vélik: a csapat már hosszabb ideje, tartósan (azaz nem csak egymeccses megingásról van szó) botrányosan szerepel ahhoz képest, amennyibe kerül. És ugyan alapvetően nem a mi pénzünkből megy ez az egész, de ennyi pénzből ennél jobbat is ki lehetne, ki kellene hozni. Ezek a játékosok, és a vezetőedző is, elég jól élnek ebből a teljesítményből. És úgy tűnik, mintha a menedzsment is meg lenne elégedve, hisz' arról sikerült kiadniuk egy közleményt, hogy borzasztóan sajnálják, de hát, kedves szurkolók, ne forduljatok már el a csapattól, lécciléccilécci. Bezzeg, amikor mondjuk értelmes nyitvatartási időt kellett volna nyújtani a jegyvásárláshoz, akkor nem voltak a szurkolók ilyen fontosak.
Ha a játékosok, akiket ezért fizetnek, nem is rosszul (se az átlagemberhez képest, se a többi kézilabdázóhoz képest), megengedhetik maguknak, hogy ezt a szart tegyék fel a pályára, amit például hétfő este is láttunk, akkor szerintem a szurkolónak is joga van ahhoz, hogy úgy érezze, ő erre nem áldozza rá a pénzét, a szabadidejét.
Ha elfogyna a csapatnál a pénz, és Monori Orsival meg Virgivel mennénk Viborgba, és ott kikapnánk 53-8-ra, vazze, ott állnék az első sorban és tapsolnék. Ha a jól fizetett sztárjaink kapnak negyvenet ugyanott, akkor fenntartom magamnak a jogot, hogy ne legyek elégedett.
Én nem Elek Gábornak, Tomori Zsuzsának, stb., szurkolok, hanem a Ferencvárosnak.
ha én úgy dolgoznék (mert ugye nekik az a munkájuk, hogy kézilabdáznak), ahogy a csapat döntő zömében az idei szezonban játszott, nem lenne munkahelyem
vagy legalábbis nem a szakmád hazai második legjobb munkahelyén...mert egy EU-s másodrangú pályázaton a harmadik (?) körben kiesett a céged...és persze csak akkor, ha felvették már a nálad jobb munkaerőt, vagy a cég szűnik meg... ha már párhuzam...
ha én úgy dolgoznék (mert ugye nekik az a munkájuk, hogy kézilabdáznak), ahogy a csapat döntő zömében az idei szezonban játszott, nem lenne munkahelyem. és akkor nem kéne gondolkodnom 5000 forintos jegyek megvásárlásán......mondjuk én a fotelból tolom pentele óta....
Nagyon jó beszélgetés, remélem mindenki hallotta, akinek hallania érdemes...
A szurkolónak lehet véleménye (kell is), kritizálhat is (nem engedélyt adok, csak rögzítem a véleményem), de cserbenhagyni a csapatot, az nagyon súlyos döntés, azt azért nagyon meg kell gondolni, nem szabad indulatból reagálni - mégha most nehéz is. (Ebben azért segít, ha visszagondolunk arra, mennyi örömet okoztak már nekünk... és remélhetőleg fognak is). Fradi csak egy van, nem válthatunk egy párhuzamos alternatívára, csak arra számíthatunk, hogy ők (játékosok, edzők, vezetők) megtalálják a megoldást (akár személyi konzekvenciákkal, akár anélkül).
