Szerintem a füsthőmérséklet eldöntésének van egy egyszerű módja: füstcső-hőmérséklet; ez ott van a polgár szeme előtt olyan derékmagasságban, könnyen ellenőrizhető (már akinek nincs leszigetelve az is - erősen barátkozom a gondolattal). Nem tudom mennyit hűl a füstgáz egy 6 fm-es szigetelt készkéményben, de gyanítom, hogy 10°C-nál nem többet (ha már bemelegedett). ?
Korom: el nem égett szilárd anyag, tehát még tovább éghető, bár ez a kéményben nem gyullad meg, nem eszi át magát a téglán, egyszerűen el lehet távolítani kéményseprő szerszámokkal a kéményből. Ahhoz, hogy egy kémény ne legyen kormos olyan tűzvezetést kell alkalmaznunk, hogy ezek a részek is elégjenek még a tüzelőberendezésben. Azt hiszem ez egyedül a tömegkályhák sajátossága az utánégető tűztérrész miatt (esetleg még a búbos kemencéjé, de minimális koromtermelés ott is van).
Kátrány: korom+kondenzvíz, ergo ez is éghető, könnyen be is tud gyulladni a kéményben (kéménytűz), nedvessége miatt áteszi magát a kémény falazatán, és ha a lakótérben megjelenik igen kellemetlen putriszaga lesz. Eltávolítása hagyományos kéményseprő szerszámokkal szinte lehetetlen, a kátrányos kéményben kéménytisztító fahasábot kell elégetni, vagy ki kell égetni a kéményt (durva módszer, sok feltételnek teljesülnie kell, hogy egy kéményt ki lehessen égetni)
A kátrányosodás elkerülése: a kémény kitorkolásánál a kilépő füstgázhőmérséklet ne essen a harmatponti hőmérséklet alá, ahol a füstben lévő gőz halmazállapotú nedvesség folyékony halmazállapotúvá alakul, valamint a kémény belsejének felületi hőmérséklete is a harmatponti hőmérséklet felett legyen ~60-70 fok.
Összegezve: a kormosodás az inkább készülékfüggő, míg a kátrányosodást a helyes tűzvezetéssel lehet elkerülni (20 %-os nedvességtartalom alatti száraz fa használata, túlságos lefojtás mellőzése míg lánggal ég a fa, kémény szigetelése a hűtött szakaszokon, a készülék és a kémény összhangjának megléte)
Létezik-e olyan okosság, hogy mennyire kell a kéményt melegíteni, hogy ne kormozódjon vagy kátrányosodjon a kelleténél jobban ? (Vegyes-tüzelés fával) Speciel egy kész-kémény esetén 5 cm kőzetgyapot szigetelés) gondolom elégséges, ha a külső burkolat langyos - vagy nem? Mindezt a füstgáz-csappantyús szabályozás miatt érdekes lehet többünknek.
Nekünk egy földszintes családi házunk van, és nincs 10 méteres közelben (ami a kivezetést illeti) semilyen épület. Akkor jól értem, hogy elég lesz a vízszintes kivezetés?? Ablaktól oldalra 60 cm-re lenne.
Először is tisztázni kell, hogy szabadon álló lakóépület, vagy többszintes társasház amiben laksz. Külön szabályozás vonatkozik mindkettőre.
A 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet módosította az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet. Tehát ez az új O.T.É.K.
Azoknál a földszintes lakóépületeknél, ahol a használatbavételi engedélyt 2008 szeptember 12 előtt kiadták lehet homlokzati égéstermék kivezetést létesíteni, de csak akkor, ha a kivezetési helytől mért 10 méteres távolságon belül nincs épület. A földszintes házakra a rendeletnek ezen része vonatkozik.
Amit a tervező említett 1,5 méter, az a többszintes épületeknél előírás, és egyébként nem 1,5, hanem 2 méter. Idézem: többszintes épület homlokzatán a homlokzati kivezetés tengelyétől mért 2-2 méteres sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan homlokzati nyílás nem lehet.
Összegezve:mivel a rendelet a földszintes épületekre a fentebb említetteket írja elő, ezért az ilyen helyen létesített homlokzati kivezetésre a GMBSZ előírásai vonatkoznak.
A GMBSZ pedig ebben az esetben 30 centit ír elő ...
Egy Isotwin F25 H-mod típusú zárt égésterű kombi gázkazánt kívánunk telepíteni a fürdőbe. Az internetes szerelési útmutató szerint a készülék vízszintes, falonkeresztüli kivezetésének min. 40cm-re kell lennie minden nyílászárótól. Mi eszerint képzeltük el a dolgokat. A tervezőnk viszont azt mondta, egy rendelet szerint ha a nyílászárók és a kivezetés között nincs 1,5 méter, akkor felül kell kivezetni. Na ez pedig akárhogyis nézzük, kémény. Mi pedig direkt nem kéményes kivitelt szerettünk volna. Ez valami nagyon új országos rendelet?? Nincs esetleg valami kivétel vagy kiskapu?? A legjobb esetben az ablaktól 60 cm-re lehetne a kivezetés a falon keresztül. És mi a poén ebben a 1,5 méterben?? Felül jobb a levegő, mint a ház oldalánál?? Vagy miért zavar be az ablak??
A kéményben kerülni kell a nagy áramlási ellenállást okozó szűkületeket, kialakításokat. A szabványnak ezt az előírását fogadd el! Már csak azért is, mert ha a fagázok még nem is robbannak be, de a szűkítés miatt kialakuló turbulenciánál intenzívebb mértékű a kormosodás, valamint a kátrányosodás, hamarabb várható dugulás.
Ha csak a füstgáz útjába tudsz tenni szabályzót, akkor azt a tűztér füstcsonkjához minél közelebb (még a kéménybe érés előtt) tedd meg!
Köszönöm, A beáramló levegőt nem tudom nagyon szabályozni, mert azt alulról szívja több nyíláson keresztül, amúgy elzárható, de akkor az üvegnél felül szívja be mert ott rés van. Azt értem, hogy gázok keletkeznek a kéményben és berobbanhat, tehát teljesen elzárni nem szabad, és nem is szándékoztam, de csökkenteni lehet a kiáramlást útközben? Mert ez nem derült ki. Például elzárhatom a füst útját 90%-osan 1,6 méter kéménymagasságban? Vagy 20cm kéménymagasságban a kandalló felett közvetlenül? A kérdés, hogy hogyan csökkenthetem a huzatot? Mert nem szeretnék kidobni egy 200-as kéményt és venni helyette egy 160-ast, csak mert túl nagy a huzat. Ötletek? Köszi Laci
A cserépkályháknál a korán való elzárással is vigyázni kell. !!!
Főleg a fatüzelésüeknél.
Ha korán zárod el (természetesen a levegőt) nagyfoku gázosodás keletkezhet, ami néha robbanáshoz vezet. No ez nem annyira romboló mint az igazi gázrobbanás, de a cs. kályhát megrongálhatja. Jó eseteben csak a kályhateteje emelkedik meg egy csómó korommal szennyezve a szobát, de néha a járatok is tönkre mennek. Ilyenkor teljesen át kell rakni a kályhát.
Az igazi gázrobbanáskor viszont röpül az egész ház.
A füstjáratba tett elzáróknák a robbanáson kivül a másik eset amikor az égés végefelé már nincs illó, de éhetőanyag még akad, szépen visszajön a CO a szénmonoxid és mivel ez szintelen, szagtalan és lefekvés előtt zárták el a delikvensek a kályhát, hát soha nem ébrednek már fel !!
És a korán történő elzázás még nagyfokú kátrányosodást is előidéz. Néha egy fél szezon alatt a kémény felső része el tud kátrányosodni. Ez szépen kuszik lefelé és ha eléri a szoba szintet, hát rettenetes büdös lesz !
A kátrányosodásnak még egyéb okai is lehetnek, pl. a vizes fa.
A kéménybe semmiképp ne rakj semmilyen "elzáró szerelvényt", mert az összegyűlő fagázok berobbanhatnak!
Mint ahogy lentebb Dunit fórumtárs írta, próbálj meg az égési levegővel játszani. A folytonégő betéteknél sincs a füstcsőben pillangószelep, igaz azoknak hermetikusan zárt tűzterük van, és ott is csak az elsődleges és másodlagos égési levegő hozzávezetéssel (külön égési levegő csonkkal vannak ellátva) lehet a tűz táplálását szabályozni.
A Praktikerben a nov.6-ig online megrendelt cuccokat ingyen kiszállítják - rendelési összegtől függetlenül. Most rendeltünk kéménytisztító hasábot, már vissza is telefonáltak, hogy a jövő 7-en lesz, akkor hozzák. 3ezer Ft / db.
Én kéménybe semmilyen pillangó szelepet vagy tolózárt nem tennék.
Az égéslevegő utjába elviekben lehet.
Persze lehet a fűstcsatorna valamelyik részébe tenni szabályozó szerelvényt, pl. pillangó, vagy toló zárt , szebb nevén súbert. De mint írtad azok soha nem zárnak 100 % -osan, mindig van egy kis átjutási lehetőség a csatornán.
Más a égéslevegő utjába tenni valamilyen szabályzót.
Ott elviekben lehet a teljes zárás , legfeljebb kiaszik a tűz.
A cserépkályháknál anno a jól záródó ajtókkal érték el ezt. Ha leégett a tűz elzárták az ajtót és a meleg nem ment ki a kéményen keresztül. Jó egy bizonyos meleg mindig kiment. A cserepek/csempék között mindig ment befelé valamennyi levegő, főleg egy már erősen ewlhasználodott kályhán.
Sziasztok, Kérdésem lenne. Adott egy 12kw fűtőkandalló, benne terelőlemezzel, pillangószeleppel. Amikor épült a ház a 180as kimenetre 200-as ráültetett kémény elkészítését javasolta az értékesítő műszaki szakértője. Meg is történt a gyártatás és beépítés 2 évvel ezelőtt. Azóta szenvedünk vele, már mindenféle huzatrontó meg egyéb falso levegőt engedő hülyeséget beépítettünk. Nem lett jó. Akáccal tüzelve elméletileg 8 órán keresztül meg kellene tartania a parazsat a leírása szerint. De a 200as kémény 4m hosszon nagyon nagy huzattal rántja ki a meleget a kandeszból, teljesen zárt pillangószeleppel (természetesen a pillangószelep úgy van kiképezve, hogy kb 70-80%ot zár a levegő útjából. Most minden huzatrontó elemet és hülyeséget kiveszek, és berakom az eredeti kéményterv alapján az eredeti csövet.
2 kérdésem van.
1. Mi történik, ha a kémény 4 méteres hosszának 1,4-méteres részébe (ahol még szigeteletlen) beteszek egy plusz pillangószelepet, ami maximum 90-95% ban elzárja a füst útját?
2. Ha az előbbi nem jó ötlet, akkor miért nem és ebben az esetben a kandalló kiállása fölé helyezhetek el ilyet?
Többször is rákérdezetem, lehet e 2 szilárdtüzelésű külön lyukban, válasz : nem. Se új háznál, se réginél.
A gázkazánra is külön rákérdezetem, lehet e belül, a válasz szintén nem. Hasonlóan a szilárdtüz. kazánhoz, az is csak kívül. De ez utóbbi csak új építésű ház esetén.
Az viszont logikus számomra , hogy ha csak kívülről lehet megközelíteni, az olyan mintha kívül lenne, ahogy írta is siokemeny nyílt égésterű gázkészülék esetében.
Az is igaz, arra nem kérdezetem rá, hogy zárt égésterűnél mi a helyzet. /mert nekem az van, és nehogy meg akarja nézni/
Még egy dolgot tényleg mondott: a kandalló pluszban a szilárdkazán mellett abban az esetben mehet , ha van külső légbevezetés. Azt tudom, hogy nagy teljesítményű, beépített kandallóknál ez gyári előírás, de hogy egy 8 KW-os vaskályhánál is...... Nincs is rajta légbevezető csonk pl.
1. He? 2. Was? Fasssssság! Esetleg rosszul értettél valamit ... Ilyet kéményseprő nem mondhat ... vagy akkor az nem kéményseprő ... irgum-burgum ... merre lakx?
A GMBSZ-nek van olyan előírása, miszerint (zanzásítva): nyílt égésterű gázkészüléket csak olyan helyiségben szabad üzemeltetni, ami nincs összeszellőztetettségben állandó tartózkodás céljára szolgáló helyiséggel. Tehát csak kívülről megközelíthető kazánházban lehet elhelyezni. (Említ kivételeket, de a lényeg ez)
És ez csak a NYÍLT égésterű GÁZkészülékekre vonatkozik.
A megfelelő égési levegő utánpótlásról azonban sose feledkezzünk el.
Most járt itt a kéményseprő, és olyanokat mondott, hogy nem akartam hinni a fülemnek:
1.Egy családi házban csak EGY szilárd tüzelésű berendezés üzemeltethető. Akkor is, ha mindegyik külön kéménylyukba van kötve! Tehát pl. nem lehet egy rásegítő vaskandallóm se, mégegyszer: külön lyukba kötve SE.
2. ÚJ építés esetén, a tüzelőberendezés, legyen az szilárdtüzelésű, akár bármilyen gáztüzlelésű, csak épületen KÍVÜL helyezhető el !
Azt hittem nem jól hallok. Mindig járjak körbe hófúvásban, hogy rádobjak egy hasábot?
Mondtam neki, legegyszerűbb lenne a tüzet is betiltani.
Kár hülyeségre buzdítani másokat.Láttam én már gyönyörűen deformálódott, megolvadt alukéményt fánál. Nálam megnézném egy párnapos tüzelés után(35 éves Vinyisztó).
A kéményekhez árulnak előre gyártott un. kémény bádogos szerkezetet. Van az un. oldal bádog, a felső és alsó bádog. Ezeket műhelyben gyártják célszerszámokkal fm-ben ( 2 m-es darabokban) forgalmazzák.
Anyaguk : horgany, horganyzott acéllemez, alulemez, vagy vörösréz - ez utóbbi csak igen gazdagoknak, az anyagár 10 x - es a horg acéllemeznek és nem tart tovább mivel az etnikum előbb utóbb ugyis ellopja.
A bádogosok a helyszenen csak felszerelik - korcolás , rögzítés esetleg némi forrasztás.
A mai horganyzott acélárúk élettartama kb. 40 - 50 év.
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek egy vegyes tüzelésű kandallóhoz (bár főleg fa) lehet-e bélelt csövet használni, fix csővel indulnék, majd a falon kívül csatlakoztatnám a 150.-es bélelt alu fűtéscsövet.
A kandalló kis teljesítményű csak 6.5kw.os.
Segitsége Előre is kösz!
