Bocsi, ha nem ide tartozik -ahogy beleolvastam, többnyire családnevekkel foglalkoztok-, de én szerb keresztneveket keresek. Tudna nekem ebben segíteni valaki? Előre is köszi!
helló, kissé offtopic amit kérdezni fogok, mert nem magyar nevekről van szó, viszont úgy láttam hogy van itt pár ember aki eléggé ismeri a szláv nyelveket. szóval ebben a topicban merült fel a kérdés, hogy Karl Dönitz és Chester Nimitz neve milyen eredetű? nem német hangzású egyik sem (Dönitz a III.birodalom német flottájának a parancsnoka volt, Nimitz meg az USA flottájáé, de német bevándorlók gyereke).
Lehet, hogy a Te Makó családod teljesen független Makótól, de a neve valószínűleg nem. :-)
Ez talán vezet valahová:
Turul 1883-1950
1895
A Csanád nemzetség
Különösen megemlítendő, hogy a csanádmegyei «Felvölnök» falu a Kelemenös fiaknak jutott ez oklevél szerint; Izsák fia: Makó bán tartotta itt lakását mint Kelemenös bán unokája, az ő birtokába kerülvén ez a hely, s az ő nevéről «Felvölnök», «Makófalva» nevet vett fel már a XIII. század második fele végén, miként azt alább látni fogjuk.
Makai Dezső.
Koszonom a Buron(y)/Burom valaszt. Javasoltam egy helyi kapolnai Burommal felvenni a kapcsolatot, talaltam emailt is, varjuk a fejlemenyeket, ha valami uj jon tudositok.
Az egeszben a poen, hogy a Buron kereso, akinek csak el lett irva a neve Burombol az utas listan, szerinten fantaziaval akarta igazolni az internetten talalt francia Buron kotodeseket a M.o.-ra erkezett francia telepesekkel, odaig hogy erdeklodott honnan jottek M.o.-ra a Buronok F.o.-bol. Ha mar internet, lehutottem egy kisse, a szinte kizarolagossan azsiai es torokos Burom elofordulasokkal. ________________
Lenne egy uj kerdesem is.
Mi lehet az eredete a Wachlacs/ Waklacs/ Vachlacs neveknek? Szlovak nyelvu csalad, Borsi, Zemplen m.-bol.
Köszönöm a válaszodat.Egy kicsit utána fogok nézni a amit írtál.MAjd a kutatásom eredményét közlöm.
A lengyek vonalat onnan sejtettem,hogy a nagymamám volt kint Lengyelországban és ott találkozott Boldoczky nevű emberel.Ebből jött a gondolat..
Volna hozzád még egy kérésem:hol lehet utána nézni jobban a nemesi családoknak?Gondolom van ilyen irattár szerű intézmény az országban.
Azt tudom,hogy a család megkapta a nemesi rangot.Csak az oroszok megérkeztével jobbnak látták az ősök a kutyabőr,papírok elégetését.Így sajnos nem sok maradt meg a családfát leszámítva.
Kérhetem segítségedet a Darida és a Grjécs (Griets, Grécs, Gréts) nevek értelmezésében?
Grjécs esetében gyakran találkozom váltva a Farkas vezetéknévvel, egy és ugyanazon személy esetében, de semmilyen kapcsolatot nem találok a kettő között.
Tudna nekem abban valaki segíteni, hogy mit jelent, honnan ered a Tajcs vezetéknév? A Puska is érdekelne, bár annaka jelentése egyértelműnek tűnik laikus szemmel :D
Busai: Magyar keletkezésű név. Vagy egy Busa helynévhez képzett lakosnév, vagy a Busa (ami ’széles homlokú; dús hajú, szemöldükú, bajszú; komor, nyakas’ jelentésű ragadványnév) személynévhez képzett apanév. (Mivel eddig a Busa helynevet kimutatnom nem sikerült, valószínűbb az utóbbi alternatíva).
Én ma találtam egy már nem létező de hajdnanán Nográdban lévő települést amelynek neve Bussa.
"...Ongor Jánosnak csak egy leánya volt: Katalin, a ki gyermektelenül halt el; ennek halála után Divény várát I. Ferdinánd király 1535 nov. 13-án, Bussa helységgel együtt: Várdai Pál esztergomi érseknek adományozta. (Lib. Reg. Donat. I. 246.)"
"...E község [Nógrádszakal] rétjén emelkedő homokdombokról lövette Ali budai basa 1552-ben a bussai erődöt."
Az említett Busai vezetéknév ritkán Bussainak is van írva. Tehát megfelelő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy megtaláltnak tekintsük a Busa helynevet?
Egy-két név etimológiája nem hagy nyugodni. Mi a véleményed az alábbiakról?
KUDÁSZ: Néhány gondolat a névvel kapcsolatban: 'kudász, kudászik' ige lehet, hogy létezett, ámde kihalt a magyar nyelvből, és csak a csongrádi tájszólásban maradt meg az emléke? Vagy lehet, hogy a 'kudászó' mégsem melléknévi igenév? (Pl. a 'toportyán' végződése sem azonos a 'portya' szó végére tett (részt vett a portyán) '-án' toldalékkal, s lehet, itt is csak tévútra visz az '-ó' végződés???)
Ahogy írtad: talán idegen szó népetimológiás magyarosodása. Ha Csongrád, akkor adja magát a közeli szerb: kuda=hova --- a 'kudászó féreg' talán barangoló, kóborló, kószáló állat jelentésel bír, s így a Kudász név is csavargót, kóborló embert jelöl... Persze mindez csak feltevés, de kiváncsi lennék a véleményedre.
Talán érdemes megnézni két család nevét, melyek már 1710 körül házassági kapcsolatban állatk a szepetneki (Zala m.) Kudász családdal:
- TISZAI (ez érdekes és ritka név Zalában, s talán alátámaszthatja a csongrádi kapcsolatot - bár így magában nem bizonyít semmit)
- TARABSA (ezt pedig nem tudom hova tenni, hasonlóan rejtélyes számomra, mint a Kudász. Ha be tudnád azonosítani ennek a névnek az eredetét, talán a Kudásznál is közelebb kerülnénk a megfejtéshez.)
LANSCSÁK: Az általad megadott etimológia mellett szerintem szóba jöhet a délszláv 'laniste" =lenföld szóból való származtatás is, és ez esetben ilyen földdel bíró gazdálkodó embert jelölne.
További, felmerülő neveim:
HÁRI: Ezt a Kázmér két erdélyi (Hari és Haró, Hunyad m.) falu nevéből eredezteti, de mivel Zalában már a 18. században is igen gyakori, szerintem ez az eredeztetés nem kielégítő. Csánki könyvében találtam adatot egy Veszprém megyei 'Horhaza' nevű középkori településre is, de ez sem győzött meg. Mit gondolsz erről a névről? Biztos-e, hogy valóban a magyar nyelvben kell keresni az eredetét?
PERUSINA: Helena Perusina egy zalai horvát ember felesége volt az 1720-as években, nevének végződése valószínűleg asszony mivoltára utal. De milyen eredetű és mit jelent ez a név?
kiváncsian várom a válaszodat, üdvözlettel, Florin
Boldoczky: Én ezt nem adom lengyel névnek, később részletezem miért. Az biztos, hogy szláv név magyarosodásáról van szó, a szláv kiindulási alapot az alábbiakban rekonstruálhatjuk: (szlovák helyesírást használok): Boldovský, Boldošský, Boldožský, Boldodský, Boldotský. Ez nyilvánvalóan egy szláv lakosnév valamely Bold(o)- kezdetű helynévből.
Ez utóbbi teszi valószínűtlenné a lengyel etimológiát, ugyanis az ilyen helynévnek a hangalakja nem tipikusan szláv, lengyel területen a jelenlegi térképen nem is tudtam kimutatni.
Ellenben szlovák területen vannak magyar eredetű helységnevek, illetve a török után beljebb települt szlovákok magyar helységnevekből is képeztek szlovák lakosnevet.
Az én tippem a m. Boldog helynév, amelyből a szlovákban Boldožský /boldoszki/ lakosnév képződik. A számomra „leggyanúsabb” Boldog az aszód környéki Boldog, amelynek környéke egy primer szlovák betelepülési körzet, amelyből másodlagos továbbtelepülések történtek az alföldre, és ott a másodlagos lakóhelyen az előző lakóhelyről kaptak gyakran új nevet a telepesek. – Az Idegen városok „magyar” neve topikban már korábban előkerült a Kiskunhalasról 1911-ből adatolható, ugyanilyen keletkezésű Adszódszki (ejtsd: /aszócki/) név. – Vélem, a tiborpapa által említett deáki és az én találtam kassai Boldockyak a háború után az alföldről visszatelepültek lehetnek.
De lehet más hasonló településnév is az alap: pl. szl. Boldog = m. [Pozsony]boldogasszonyfa, esetleg Boldogkő.
A török Konya helynévhez: utánanéztem, a város a frígek alapították, akik Kavania-nak nevezték (gör.-lat. Iconium), és ennek szabályos török folytatása a Konya.
Ez utóbbi egyénként másként is ejtődik, mint a magyarban, kb. /konja/. A ny betűcsoport nem jellemző a törökre, ott az idegen eredet meglehetően biztos jele: itt az y a követő magánhangzó előtti rövid i-ből keletkezett, vö. ugyanígy Anatolia > tör. Anatolya.
Vojtek: Máig népszerű nyugati szláv személynévből. Ennek az alaknak az alapja vélhetően a cseh (vagy szlovák) Vojtěch forma (a lengyelben ui. Wojciech). Ez a régi szláv személynévkincs kételemű rétegéhez tartozik: voj ’had’ + těch > těšiti ’tetszik’.
Kizek, Kyzek: Bár az alakját tekitnve török is lehetne, én mégis szlávra gondolok, ugyanis török alapot nem találtam, a szlávból viszont etimologizálható: az -ek vég kicsinyítő képző, a Kiz/Kyz alap pedig vélhetően egy régi személynév (rövidülése). Ennek etimológiájára (még) nem jöttem rá – van cseh kyz ’pirit, kovand’ szó, de ez vlsz. nem függ a névvel össze – de a Kiza, Kyzia név a régi lengyel névkincsben adatolható (talán bibliai héber eredetű, Jób második lányának, – a növénynévvel azonos – Kassziának [héb. Kecî’ah] nevéből?).
Kravik: Szláv eredetű, elemeinek permutációja alapján a szlovákhoz (esetleg a csehhez) lehet kötni, vö. szlk. krava ’tehén’ + -ík hímnemű kicsinyítő képző (itt talán egyszerű személynévképzői funkcióban). A motiváció vagy a tehéntartásra, vagy a (vélt) jellemre stb. való utalás lehetett.
Tergácz: Vélhetően egy délszláv név magyarosodása. Alapként kiindulhatunk a szerb-horvát trg ’piac’ szóból, melyből a szb.-hv -ac személy- és foglalkozásnév-képzőből előállhat a *trgac ’kereskedő’ foglalkozásnév. Az e-t már a magyar szúrhatta be a msh.-torlódást feloldandó. Az is lehet, hogy a hosszú magyar á (ova > á) hangzóösszevonás eredménye, és akkor valóban adatolható alapból indulhatunk i, vö. szb-hv. trgovac, szlovén trgovec ’kereskedő’. Az alaphoz szóba jöhet még a szb-hv. trgati ’tép(des), szaggat; szed., szüretel’ ige is, bár ekkor inkább -ač /cas/ foglakozásnév-képzőt várnánk a szó végén. (A magyar cz írásmód ezt megendedné, de nem valószínű.)
Plánka: A m. palánk szó szláv megfelelőjével azonos köznévből, így valószínűleg szláv eredetű. Ekkor a kemény n inkább délszláv eredetre látszik utalni, a nyugati szlávban lágy ň van, de az ny > n lágyulás már lehet, hogy a magyarban történt.
Nem lehet ugyanakkor kizárni, hogy a n. Planke, Planker nevek írásformájáról van szó (bár ennek a magyar hosszú á ellentmond). Ugyanakkor a szóvégi n. -e, -er helyett álló -a a hagyományosan szlávokkal érintkező német területre (Elba mente, Szilézia, Csehország) jellemző. Ennek etimológiájához annyit, hoyg ez a n. Planke ’deszka(kerítés), palánk, palló’ a magyar palánk szónak és szláv megfelelőinek az eredete.
Priboj: Szláv személynév. Etimológiailag a pribiti ’(ered.) odaüt’ ige főnévi formája. Mivel az alapige sok tevékenységhez, jelentéshez kötődik, a priboj főnév jelenkori szláv megfelelői is változatos jelentésűek, pl. cseh, szlovák, orosz ’hullámverés (< a [hullámok] odaütődés[e])’, szerb-horvát ’szélnek kitett hely (vízen); levezető csatorna kezdete; juhakol; falragasz; galamborr (növény)’. (N. B. A posszibilis szemantikai térben ott van a pri- ’hozzá-, oda’ + boj ’harc [< ütés]’, valamitn a jelenidőben boj- tövű ’fél’ ige is, pl. szb.-hv. gyakorító pribojavati se ’fél, tart vkitől’; de ezek – különösen az utóbbi – vlsz csak a népetimológiához adhattak hozzá)
Mivel közszláv szóról van szó, a közszó minden szláv nyelvben megtalálható, így személynévként is bármelyik szláv nyelvben megjelenhetett. Az elnevezés alapja vélhetően a lakóhely vagy a foglalkozás lehetett a fenti jelentések egyike alapján.
Irás: Ezt én a magyarból szó szerint veszem, az Irass és Iráss írásképeknek nem tulajdonítok nagyobb jelentőséget, mint a Kiss és Vass írásképeknek a kis és vas közszavakkal szemben. Ez tehát megengedi a magyar eredet, amely vélhetően az írástudásra utalóan foglalkozásnévi, a Deák, Csató stb. vezetéknevekkel egyezően.
Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül, hogy török szövegkörnyezetben létezik az İraş tulajdonnév. Ugyan csak az iszlám történetével kapcsolatban találtam meg (İraş b. Amr, ill. Enmar b. İraş), és a datálásához annyit, hogy a vonatkozó lábjegyzetekben Ibn Hazm (994-1064) művei voltak említve, tehát vélhetően Ibn Hazmot megelőző, tehát korai X. sz.-i vagy az előtti. Sőt a Kureyş törzsnév is felbukkan a közelben, ez pedig kifejezetten a próféta kora (amikor az iszlámmal szemben inkább törzsekre tagolódtak az arabok). A név maga vegyes hangrendű, így nem lehet török, viszont a korai datálás kizárólagossá teszi az arab alapot. Ilyen arab személynevet azonban a mai népszerű neveket tartalmazó listákban nem találtam: a próféta korára vonatkozóan azonban találtam említést egy ilyen nevű (arábiai?, szíriai?) településről, így lehet, hogy a név ezzel összefügg. Lehet, tehát hogy egy (török közvetítésű) arab személynévről van szó, de a gyér adatok ezt nem nagyon teszik a gyakorlatban valószínűvé.
Ad Skublics: a jó jelenkori szerb szótáramban nem találtam semmi ide vonható etimont, így jobb híján a hangutánzó eredetnél kell maradnunk, a bemutattam szlovák igéhez hasonló (de lehet, hogy attól eltérő, de hasonló akusztikai hatáshoz kapcsolódó) jelentéssel. Illetve akkor járunk el a legtudományosabban, ha még eddig sem megyünk el, hanem csak adig, hogy a régi, tisztázatlan eredetű szerb Škub(l[j])a személynévből származik, apanévként.
Ad Bohr: A korábban bemutattam eredthez képest találtam még további alternatív magyarázatot. De mind ugyanúgy német: – Képzőtlen lakosnév a német Bo(h)ra(u) helységnevekből (Türingia, Szilézia, Brandenburg, Szász-Anhalt) – Eszköznévre utaló alnémet(!) foglalkozásnév a ma n. Bohrer ’fúró’ szó régebbi bor alakjából. – Ragadványnév a régi n. bôr ’dac, makacsság; felháborodás’ szóból.
