A kanalasodás önmagában nem betegség, élettani dolog, idősebb leveleknél, meg ha fázik, jellemző. Fajtatulajdonság is lehet. Magas só tartalmú talaj is okoz ilyet.
A foltok: az már gomba, fitoftórára tippelek. Ha csak ez az egy van, ne sajnáld, dobd ki minél előbb a kukába, ne fertőzze a többit.
Topáz+Cuproxat FW+Dithane M45 kombináció segít, 1 hét múlva a Topáz helyett Ridomil Plusz és Dithane. Már korábban is kellet volna legalább réztartalmú szerrel permetezni, az erősíti a bőrszövetet.
Én a Cuproxatot már palántaneveléskor is bevetem, nemcsak a paradicsomra, hanem paprika, uborka, tökök, dinnye is kapja, 0,2-0,3%-os oldatban, 10 naponta, ha csapadékosabb az idő(mint most, és ez fóliában is csapadékos ám!) jön a felszívódó és két kontakt szer kombo, melyből egyik mindíg réz. Cseresznye-kis alma nagyságú bogyóméret után leállok, hadd bomoljon a szer.
Evés előtt meg ecetes vízben mossuk meg a bogyókat, ez leoldja az esetleges maradványokat.
Kagylós pajzstetűnek nézem a kép alapján, örökzöldeket, főleg a lucfenyőt szereti, tuján még nem láttam, mondjuk a képeden lévő ágacska nem is tuja, hanem valamelyik ciprusféle, sokféle van, meg azok hibridje is lehet.
Két paradicsomtő levele összegöndörödött, az egyiken foltok is megjelentek. Mi lehet a probléma oka, Mivel permetezzem le a palántákat? Köszönöm a segítséget!
Levéltetűk szoktak hasonló tokban lenni a szilfák levelein ,vagy esetleg valami gubacs atka ! Nagyítás alatt meg kéne szemléljed a belsejét, mi van benne !
Az indiai futókacsáról már hallottam, de őszintén szólva nem szeretnék kacsákat tartani! Végső esetben azért majd meg fogom ezt lépni!
Ezt a METAREX INOV-ot kipróbálom, hátha bejön, eddig még nem hallottam róla! Sünöket nem láttam mifelénk régen, talán nem kell aggódnom hogy megmérgezem őket is!
Tegnap este kimentem a kertbe egy metszőollóval, 393 db csigát vágtam ketté! Meg egy lótetűt :-))
Én szisztematikusan a kedvelt útvonalaikon rakok ki nekik "vitamint". Hülyék... mindig megeszik. Fel kell számolni a fészkeket is. A hűvös, nedves helyeket szeretik. Aknafedelek, betonvályúk, farakás alja, stb. Ezeket meg kell szüntetni, vagy amit nem lehet, azt meszelni. A meszelt vízóraaknát messziről elkerülik nálam.
Körbeszórod a védendő területet, vagy a csigák vélt, vagy tudott búvóhelye van. A csigák megőrülnek érte, inkább eszik, mint a veteményest. Vesztükre...
Én a telkemen körbeszórtam amit kell, két nap múlva tucatjával lapátoltam a döglött meztelencsigákat.
Azt gondolom ez felszívódó szer esetében legfeljebb arra vonatkozik, hogy a növényvédőszer előírt hígítási arányára vonatkozó gyártói előírást durván meghágod. Ez értelmetlen és drága ötlet lenne.
Mire a végére érek, az eleje száraz. Vagyis mintha akkor kezdeném.
Kontakt szernél talán lehet gond, akár a Dithane esetében is, de nagyban befolyásolja az adott növény érzékenysége.
Meztelen csigák ellen nem találtak még ki valamilyen jó szert? Úgy néz ki hogy az idén minden képzeletemet felülmúló mennyiségben lesznek! Esténkénet fejlámpa fénye mellett lell darabolnom őket, vagy van már valamilyen segítség?
És a cseppek felületi feszültségének csökkentésével a porlasztás hatásfoka nő, a növény levelén az oldat jobban elterül, ezáltal egyenletesebb lesz a fedése.
A tapadásfokozókhoz Biofilm Silwet Designer- hez nem szükséges Nonit-ot tenni mert ezek híg folyósító hatásuk is van. De azt jól gondolod hogy a por alakú készítményekhez ajánlatos a Nonit-ot használni ha nincs híg folyósítód.
!
