Biztosan sokszor volt már szó róla, de csak megkérdezem, ha nem baj.
Szemeztem egy ringló szilvát paradicsom szilvába. A levélnyelek még most se estek le. Nem fonnyadtak, nem száradtak el. Ma van a 6. nap. Szőlőnél ugyanúgy 6. nap van. Ott 1 félig elszáradt, az tuti nem fog megeredni. Ezen kívül van egy, amelyiknek elég nagy a hónalj hajtása, az eléggé lógatja azt a levelet, de még éldegél. Van 1-2 akinek a hónalj hajtások jövögetnek.
Fák szemzésénél hány nap múlva kellene leesni a levélnyélnek?
A szőlőnél reménykedhetek már, vagy még csak az oltócsap erejéből élnek, és még korai az öröm?
Ja oltottam ribizlit is, ott is változatlan a helyzet. Se száradás, se növekedés, levélnyél még rajta van.
Két hete voltam kinn gombászni egy erdőgazdász ismerőssel. Kinn az erdőn felhívta a figyelmemet egy relatíve újfajta meggyfajtára, ami most eszetlen módon terjed az erdőkben. Rendkívül igénytelen, szorítja kifelé az őshonos fajokat, nő mint a dudva. A nevét nem értettem pontosan, de mintha szálmeggyet mondott volna, majd megkérdezem.
Bennem meg rögtön felötlött, hogy ha ennyire életerős, akkor biztos nagyon jó alany lenne belőle.
Szelektált őszibarackokra külföldön /nálunk fejlettebb országokban/ szemeznek kajszit...tehát nyugodtam megpróbálhatod :)) ..igaz ott Rubirát,Montclart használnak,de pár éve -alany hiányában- én is szemeztem őb magoncar...szépen fejlődnek...a Big Topon idén már néhány szem is van.
Egy barack alanyon lévő kajszim 20 évesen kiszáradt, egy féreg összerágta a kéreg alatt a törzset. Szilva(vagy mirabolán) alany esetén a féreg mivel nem szereti, nagyobb az esély a megmaradására.
Szüleimnél somogyban az eldobált őszimagokból kikelt fák nagyon jól érzik magukat a kötött (és szerintem némileg meszes - tele van csigaházzal) talajon. Aprószemű a termés, de már lett rá szemezve szilva, mandula.
Kaptam ajándékba a szomszédtól 4 db konténeres "parasztbarack" csemetét. Arra gondoltam, hogy jövő tavasszal oltanék rájuk kajszit, mert azt amúgyis terveztem volna ültetni. Szeretném megkérdezni a hozzá értőket, hogy a paraszt barack megfelelő alany-e a kajszihoz mert ha igen, akkor már most a végleges helyükre ültetném őket? Kötött, agyagos a talaj, ha ez számít... Köszönöm előre is a segítséget!
Hajtáshervasztó után spirál alakban sok fekete pötty megy körbe a száron. Nálam tavaly és idén sok hajtásomat elintézték, kisfáknál bosszantó. Le szoktam csipkedni és eldobom elszáradni, amint észreveszem. Remélem nem élik túl a peték/lárvák.
Szerintem a hajtáshervasztó darázsra gondolsz. Sajnos, a legcélravezetőbb a mechanikai védekezés. Levágni a lankadt ágvéget egy kicsit mélyebben, mert a lárva lefelé halad, igy megakadályozva az elszaporodásukat.
"Na én ezzel ellentétesen szoktam készíteni az oltásokat"
Azért amit írtál az nem ellentétes!
Én is és sokan mások is szoktak friss veszőket használni, sőt duzzadt szemekkel is. Az alma könnyű pálya, az idén március 15-éig az alma olyan nyugalomba volt hogy csak na! Szóval ez nem ellentétes dolog. Az az lenne, hogy otthon a megszedett vesszőket jól meghajtatod, aztán mikor már leveles beoltod a még nyugalomba levő fába, mondjuk február 15-én. Na az ellentétes!:))))
Szeretném megosztani tavaszi fás oltással kapcsolatos tapasztalataimat.
Tudom, hogy a szakkönyvek is azt írják, és itt a fórumon is azt olvastam, hogy az oltóvesszőket addig kell megszedni, amíg nyugalmi állapotban van és hűtőben tárolni addig amíg az alany nedvkeringése be nem indul.
Na én ezzel ellentétesen szoktam készíteni az oltásokat. Az idén, amit fórumos ismerőseimtől kaptam oltóvesszőket és amit magam vágtam, 1-2 napon belül beoltottam (legkésőbb márc 15-ig). Ennek ellenére az eredésem almából kb. 90 %-os, körtéből sajnos sokkal gyengébb, de csak azért mert ősszel szedtem körtealanyokat és némelyiken csak 1-2 szál hajszálgyökér volt.
Csak annyit szoktam csinálni, hogy kicsit hosszabbra, 4-5 rügyesre hagyom az oltóvesszőt, és a kiszáradás csökkentésére a vágási felületet "benyálazom", az oltásokat kötözés után szigetelőszalaggal zárom. Lehet hogy hülyén hangzik, hogy "benyálazom" az oltási felületet, de már évek óta oltok ilyen módszerrel. Persze azt is le kell írnom, hogy leginkább párosítással szoktam oltani, vagy hasítékoltással, az oltóvesszőtől nem sokkal vastagabb alanyba.
Kérdésem lenne még a nálam hozzáértőbbekhez: mi lehet az a bogár, (és lehet-e ellene védekezni) ami főképp az alma, kevésbé a körtehajtásokat ilyenkor tavasszl megszurkálja és a hajtásvég lekonyul, elszárad. Később persze kihajt, de már nem hoz olyan hosszú hajtásokat, mintha végig akadálytalanul nőlhetne.
Ha meleg idő van, de volt árnyékolva meg zacskozva és 1 hét után sincs megfonnyadva akkor már remlnykedhetsz, persze oltásonként változik a forradás ideje. Minden esetre kell figyelni, hogy alul nehogy valamejik honaljból (ha nem volt sikeresen kivakítva) a vad kezdjen fejlödni.
Tehát, ha van a noduszon (a bogon) már legalább 2 kis honalj levélke, akkor már elég érett az oltáshoz. Mikor vágod az éket a bele (a legközepe) már fehér általában és ez már fásodás kezdete.
