Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Én se tudtam először eldönteni, aztán ahogy olvasgattam, gondolkodtam, arra jutottam , hogy a hatóanyaga valószínűleg akkor is kioldódik, ha hosszabb ideig ázik a hideg vízben, viszont ha felfőzöm, esetleg tönkremehet (ha hő hatására bomlik). Így maradtam az áztatásnál. Egyébként legelső alkalommal még én is főztem. Elég nehezen gyűrtem le, mert fura volt a gombaíz teaként. Így hát kiötlöttem, hogy levest készítek belőle. Pároltam zöldséget, főztem csipetkét, és összerottyantottam a leszűrt gombalével. Finom volt. Szerintem a pecsétviasz gombának kimondottan kellemes gombaíze és -illata van egyébként. :)
Záppöfetegként is olvastam róla. Azért az utóbbi hat évben én irigyeltelek a gombászási lehetőségeidért. Idén viszont nem lehet panaszra okom. Még hétfőn találtam ezt a különlegességet, előtte szerintem soha. Kalap 2,5 cm-es, érdekes a lemezállás és a tönk kombinációja.
Ibolyás ez, csak rossz a megvilágítás. A borvörös és az ibolyás között ingadozott. Azóta direktbe kóstoltam a kajában, nem csíp. Persze ettől még lehet nemkékhátú.
Így ránézésre ez nem tűnik kékhátúnak..... Én általában háromszor kóstolok meg minden galambgombát - egyszer szedéskor, egyszer tisztításkor és egyszer, mielőtt végleg eldöntöm, mehet-e az ételbe. Vannak, akik csak az utolsó szűrőn hullanak ki. Tapasztalatom szerint az enyhén csípős darabok íze sokszor csak kevés állás után erősödik fel annyira, hogy érzékelhető legyen (persze az is lehet, hogy az ízlelőbimbóim működnek rosszul).
A kékhátúra még azt is írja a határozó, hogy a közepe mindig bemélyedő, és a változatos színű kalapban az ibolyás szín mindíg jelen van. A te gombádra egyik sem jellemző.
"nyári vargányák szűk kis közössége":) - na ilyennel nem találkoztam tegnap a szokott vargányás helyen. Egyetlen kukacos molyhos tinóru árválkodott ott, sok keserűgomba között.
Bocs, én tegnap este még a hozott rókagomba tisztításával voltam elfoglalva, nem néztem rá a topicra, de látom, LP kisegített. Annyi a különbség, hogy én nem mindíg teszek rá pirospaprikát és bort soha. Dúsítani általában tejföllel szoktam, de a krémsajt, mascarpone, stb. is jó.
Igen. Ez ugyanígy velem is sokszor előfordul. Az ember tudja, hogy faj. Amikor -féle, -fajta - ként használjuk, akkor nem biológiai értelemben fajtára gondolunk. Csoport, nemzetség, hasonló fajok összessége szinonímájaként is gyakran hallani gombászok körében olymódon, hogy pl. boletusok "társasága". A társaság is legalább annyira tudományos kifejezés, mint a -féle, -fajta.
Nagypapinak is van nagyon finom kenyérgombás pástétoma, amíg Maple nem jeletkezik, addig a közös gombán ezt is elolvashatod :-))) a robusztus címszó alatt.
Bükkösben terem egy piros színű (a tiédhez hasonló) nem ehető galambgomba is, a bükkös galambgomba (Russula faginea) mely általában csípős. Akkor lehet, hogy mégis elkeverted a borsot ? :-)))
"feketésvörös fajta?" = "feketésvörös-féle?" (kérném az írói szabadságomat meghagyni:)
Szóval: bükkösben, jó vizes helyen. A lemezek nem morzsolódnak, szép ruganyosak; a húsa pattanva törő, de jó erős, erősebb, mint a többi galambgombáé. Egyre inkább arra hajlok, hogy nem kevertem el rendesen a majonézben a borsot... A kalapbőr-lehúzós trükköt nem néztem, de megjegyzem:)
Ha nyersen nem volt csípős, akkor biztos, hogy az ételben sem vált azzá.
(Fajta csak a termesztésben van:-)))
Hogy melyik faj? Milyen erdőben találtad? A lemezek sárgásnak tűnnek nekem.
A két fontos bélyeg a kékhátú galambgomba meghatározásához:
lemezei egyáltalán nem morzsálódnak, nyugodtan végighúzhatod a lemezeken az ujjadat, a lemezek nem törnek el. A kalapbőrt lehúzva lilás színű a kalap húsa.
Eh, időhiány és egyéb hiányok miatt vegyes majonézes-tejfölös-hagymás gombasalátába ment minden (galamb, kenyér, galóca, róka). Nagyon finom. A kenyérrel nem volt annyi gondom, amennyire számítottam, a barna ragacs körömkefével egész jól lejött. Viszont: erre itt azt tippeltem, hogy kékhátú, merthogy abszolute nem csípett a kóstolgatásnál. De lehet ez feketésvörös fajta is? A salátában mintha csípős utóíze lenne, bár ez lehet a rengeteg borstól is, amit beletettem...
en a hetvegen talaltam 2 kenyergombat. tabortuznel parazsra tettem egy darab cserepet, es azon megsutottem nehany csepp paprikas olajjal. tok finom lett.
