A vagylagos indokolásnak szerintem is meg kell ülnie. De ha azt veszem, hogy az Önk. háromszor csinálta ezt meg velünk néhány év alatt, akkor háromszor is kérhetjük az értékcsökkenésnek megfelelő kártérítést.
Ami a kisajátítási tvr. alkotmányellenességét illeti, nem biztos, hogy elegendő ok az Alk. 8.§(2) bekezdésére hivatkozni. (Az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Nem pedig rendelet.) Ha visszamenőleges hatályú alkalmazását ki lehet zárni, abból az is következik, hogy a kártérítést sem közigazgatási perben kell(ene) elbírálni, hiszen ez is a tvr.-ben van.
Akkor pedig polgári ügy, akkor pedig jogorvoslata is kell legyen.
Nem vitatom a kisajátítás állami szükségességét, ok. De ha hülyeségre akarják mint esetünkben, amiből tudom úgy sem lesz semmi, erőből, nagy ívben kerülve a vonatkozó jogot, akkor harcolok. Diktatúrát nem ismerek el.
Ami a bírói pártatlanságot illeti: a bíróság a jogszabályokkal hivatalból tisztában lenni köteles. Ez azt jelenti, hogy figyeli a Közlönyt, járatja a jogi cd-t. Naprakész.
Olvassa az AB-határozatokat is. Ha az AB megállapítja, hogy mulaszt az Országgyűlés mert a kisajátítási szabályok nem jogállamiak, a bíróságnak kötelessége indítványt tenni az Abtv. 38. § szerint és a kisajátítási eljárást megkérdőjelezni. Egyébként pártos. És nem biztosítja a tisztességes eljáráshoz, hatékony jogorvoslathoz való jogot. Konstatálom, hogy még nem tett ilyen indítványt a bíróság, bár már lett volna alkalma. Ennyit a jogállamról. Nem nehéz megjósolni, hogy ha megszünteti is az eljárást, azt úgy teszi, nehogy dönteni kelljen a kártérítésről (amit jelenleg megint csak a kisajátítási tvr. szerint kellene lefolytatni, ami alkotmányellenes).
Olvasva a linket, összevetve az Ejeb gyakorlatával egyre inkább meggyőződésem, hogy a magyar felülvizsgálati szabályok a jogerő intézményével öszeférhetetlenek. Miért alakulhatott ki az Ejeb gyakorlat? Többtízmilliós nemzetek már nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan + bírói apparátust tartsanak fenn, amelyik a jogerős döntéseket ismét felülvizsgálja. Egyrészt a jogerő végleges elbíráltságot jelent, másrészt az állam belefulladna a felülvizsgálandó mennyiségbe, ráadásul pazarló költségvetést eredményezne. Lehet elsőre is jól dönteni, a magyar bírói kar is képes (lenne) erre. Politizálást jelent ha azt mondom, nehéz a hatalomról lemondani? Pedig szükségszerű. Efelé tolja az AB a MK-ot. Ugyanakkor uniós követelmény is.
Sólyom elnök úr céljának nevezte az emberi jogok fokozottabb érvényre juttatását. Az LB elnöke az elsők között kereste fel támogatását kérve a bírói reform befejezéséhez (vagy továbbviteléhez? Nem mindegy!). Kíváncsi vagyok, az köztársaságielnök úr mikor lép és mit.
Ami a közigazgatási jogkörű kártérítési igény érvényesíthetőségét illeti, csak a kár mértékének igazolása okoz gondot. Ez azonban végzeteset. Mert az Étv. 30. § szerinti kár konkrét, a jegyzői felelősség a kihirdetés szabotálással fogható, a közig. határozatok kibocsátása már okozat. De mekkora a kár azáltal, hogy a telekmegosztást elutasították? A tulajdonosoknak ez került pénzébe? Na ezt nem tudjuk igazolni.
Mi a kérdés tulajdonképpen? Hogy mekkora esélye van az "egyik lakónak"? Ha jó ügyvédje van, akkor nem lesz nehéz nyernie - szerintem.
Egyébként kiváncsi vagyok, hogy mit fognak felhozni, amikor a bíróság nyilatkoztatja a többi tulajdonost, hogy miért nem akarnak hozzájárulni a vízórához.
A személyes véleményem, hogy osztatlan közösben lakni nagy szívás, mint a mellékelt ábra mutatja...
Sziasztok! Segítségeteket kérném az alábbi jogesettel kapcsolatban. Egy házban négy lakás van, nem társasház. Az egyik lakó nem hajlandó az 1/4 vízdíjat fizetni, ő csak az általa elfogyasztott vizet hajlandó kifizetni. Vízórája egyik lakónak sincs. A Vízművek mivel nem társasház, így "nem szerel fel" almérőt. A tulajdonostársak a társasházzá alakítás költségeit sokalják és nem akarják kifizetni és a vízóra felszereléséhez sem járulnak hozzá. A lakó, aki csak az elfogyasztott vizet hajlandó kifizetni a bírósághoz fordult. Kéri a bíróságot, hogy az ítéletével pótolja a lakók alvízmérő felszereléséhez hozzájáruló nyilatkozatát, vagy kötelezze őket a társasházzá alakítás költségeinek arányos megfizetésére. A lakók a kereset elutasítását kérik, hivatkoznak a tulajdon védelmére. Várom a segítségeteket.
Igaza van Obudafannak. Nem az szamit, hogy kerteshaz-e, hanem hogy milyen megnezevesu az ingatlan. Igy, hogy "kerteshaz"-at mondasz, es ez normal lakoovezetben van vmely telepulesen, szinte biztos, hogy "Udvar, Ház" megnezevesu a tulajdoni lapon, vagyis normalis lakohaz, "csaladihaz" a koznyelvben, es az elobbiekben irt illetek vonatkozik ra.
Ha netan uduloovezetben, vagy kulteruleten lenne, akkor lehet, hogy nem lakohaznak szamit, ilyen esetben sajnos sokkal tobb az illetek, a linken a kovetkezo oszlop a tablazatban, rad ez vonatkozik akkor : 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, 35 millió forint feletti rész után 40%.
Nezd meg a tulajdoni lapot, ha biztosra akarsz menni. De 99%, hogy lakohaz lesz. Bar mind1, mert ugyis kiszabjak az illeteket, elobb utobb jon a hatarozat...
Nagybaty es lakas eseten rad ebbol ez vonatkozik: 18 millió forintig 8%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12%, 35 millió forint feletti rész után 21%.
SZiasztok olyon kérdésem lenne hogy végrendelettel örököltem nagybátyámtól egy házat milyen% illetékre kell számitanom, ha valaki tudja kérem mondja meg ,kösszi
Jó az, ha felírja. Gondolj bele, később meggyanúsítanak egy bűncselekmény elkövetésével, ami abban az időpontban, de máshol történt. Megdönthetetlen alibid lesz, ha felírt a rendőr :DDDD Egyébként a kérdésre nem tudom a választ :DD
A számlákat nem akarjuk stornózni, ígyis-úgyis az Ő nevén lenne. Másrészt, meg augusztusi számlákról van szó. Csak éppen most jutott eszébe reklamálni. Meg már mi le is adtuk azokat a könyvelésre. Mi is úgy gondoltuk, hogy az áfát a vevő már kifizette, akkor ez lehetetlen, hogy adócsalás lenne. Érdekes figura.
Mindenesetre egy becsületsértési pert a nyakába fokok akasztani, de ez már nem ide tartozik.
Emeletes kérdéssel fordulnék a családjogban jártas tudorokhoz!
Adott egy házaspár, nevezzük őket X-nek, és Y-nak akik a következő ingatlanokkal rendelkeznek: 1db családiház, ez kettőjük nevén van, mint közös tulajdon 10 éve.
X ezen kívül még két ingatlanban résztulajdonos. Két éve örökölt egy kertesházban 50%os tulajdonrészt. A másik ingatlanban is 50%-ig tulajdonos nyolc éve, de ezt az ingatlant holtig tartó haszonélvezet terheli szülei részéről.
Kérdésem a következő lenne: Válás esetén, a közös vagyon elosztásánál hogyan kell figyelembe venni X két 50%os tulajdonrészét, mennyiben tekinthetők ezek közös vagyonnak?
Szerintem a rendőrnek csak az igazoltatáshoz van korlátlan joga! Ahhoz, hogy megállapítsa azt, hogy az igazoltatatt személlyel van e tennivalója, ahhoz nem kell az adatait rögzíteni!
Szerintem a rendőr csak akkor írhatja fel az igazoltatott személy adatait, ha bűncselekmény elkövetésével vádolja, és további eljárást a rendőrség folytatja le.
Minden más esetben az adatok rögzítése, az adatvédelmi törvény megsértése! Az én véleményem szerint.
Amit kérdezek, az (számomra) nem probléma, csak beleakadtam, és szeretnék tisztán látni.
Egy (profitorientált) weblap fotópályázata az alábbi szöveget tartalmazza:
"Szerzői jogok
A pályázatra csak olyan képek nevezhetők, amelyeket a pályázó maga készített, és amelyek szerzői jogaival rendelkezik. A pályázatra benyújtott fotósorozatok felett a <weblap neve> felhasználási jogot nyer. A pályázaton résztvevők nevezésükkel egyidejűleg hozzájárulnak képeik <weblap neve> weboldalán való térítésmentes megjelentetéséhez. Továbbá elfogadják, hogy a pályázatra beküldött képeket a <weblap neve> munkájához térítésmentesen felhasználhassa, a szerző nevének feltüntetése mellett, a képet meg nem változtatva."
A dolog első része gondolom, amiatt kell, hogy a beküldött képeket egyáltalán feltehessék a weblapjukra.
A "munkájukhoz térítésmentesen felhasználhassák" kitétel jogi szempontból meddig terjed? Pl. megjelentethetik-e a képeket a hivatkozott weblapon kívül?
Készpénzes számla esetén semmiképpen nem áll fenn az adócsalás.
Készpénzes számla esetében vevőként azt írsz be, akit akarsz. Akár engem is. Viszont a könyvelésébe csak az veheti be, akinek a nevére a számla szól.
Például megtehetem, hogy a munkaadóm nevére veszek egy szakkönyvet. Kiállíttatom az ő nevére a számlát. A könyv megtetszik és úgy döntök, hogy megtartom. Nem adom le a számlát.
Az ÁFA a vevőt terhelő, de az eladó által befizetendő adó. Az állam már a pénzénél van, adócsalás lehetetlen.
Ha más ezt lekönyveli és levonja, az állam bevétele akkor csökken, de még ez sem adócsalás, csak ha jogtalanul teszi.
Szvsz az ürge esete nem a jogi, hanem a pszichiátriai rovatba tartozik. :-)
ne haragudjatok, hogy egy nem ide illő kérdést teszek föl, de nem tudom milyen fórumon kérdezhetném meg?
Azt szeretném tudni, hogy vettem egy autót 5 napja, és családi okok miatt el kell adnom, de még nem irattam a saját nevemre. szerintetek eladható úgy hogy írok egy egyszerű adásvételi szerződést plussz az én szerződésemből is adok egy másolatot ,vagy mindenképpen át kell először iratnom a saját nevemre és csak azután adhatom el?? jó lenne megspórolni az átiratás biztosítás egyebek költségeit.
Bocs, hogy beleszólok. Én nem vagyok sem jogász, sem könyvelő, de az a véleményem, hogy azokkal a számlákkal az ipse csak jól járt. Minél több áru vagy költségszámlát tud valaki lekönyvelni, annál kevesebb a fizetendő áfája. Amugy Ti nem tudnátok utólag azokon a számlákon a vevő nevét szabályosan kijavitani, vagy esetleg stornirozni a számlákat és más nevére kiállitani? Mert akkor már nem tudna ilyen mondvacsinált indokot felhozni a nemfizetésre.
Még annyi gondom van, hogy a válaszból inkább átutalásos számlára lehet következtetni. Azt viszont elfelejtetem leírni, hogy kp-s számláról van szó. Azok a számlák ki vannak fizetve, amikkel fenyegetőzik, hogy ez adócsalás. Vannak viszont szállítói is, amiket nem hjajlandó addig kifizetni, amíg (a más által korábban vásárolt és kifizetett) számlákat nem igazoljuk, hogy miért az Ő nevére lett kiállítva másnak a számla. Hozzáteszem, ez a más egyébként a munkatársa. azt állítja, hogy Ő erre nem adott meghatalmazást.
A következő lenne a gondom. Én kereskedelmeben dolgozom, mint eladó. Az egyik szerelőnek adtunk ki úgy anyagot, hogy csak egy megrendelés visszaigazolást kapott, mint bizonylat. Úgy egyeztünk meg (szóban), hogy ami nem kell anyag visszahozza, visszaírjuk és a maradékot számlázzuk ki. Ez több hónapon keresztül így rendesen működött is. Most viszont kb 400.000Ft értékben vitt anyagot, abból visszahozott, kb 280.000-ért. A maradék 120.000-t kellene fizeti. Csakhogy most meg már több, mint egy hete megy a huzavona, hogy Ő nem akar fizetni. A legújabb amivel előrukkolt, hogy mert olyan számlát állítottunk ki az Ő nevére, amiről Ő nem is tudott, és ezzel Ő meg is lett károsítva, meg ez adócsalás. Állítólag el is ment egy ügyvédhez és azt tanácsolta neki,hogy a kérdéses dátumú számlákat tisztáztassa velünk és annak függvényében lép tovább. Az említett számlákat az egyik munkatársának adtuk ki, Ő vitte el az anyagot, amit fizetett is. Ő állítása szerint azokat az anyagokat, amit a munkatársa vitt el, magáncélra használta fel, amiről Ő nem tudott. Kérdésem lenne, hogy mit tehetek én, mint kereskedő? Lehet-e ebből valami bajom, ha igen mi? Hogy érhetem el, hogy amit elvitt anyagot, kifizettessem? Válaszukat előre is köszönöm!
"Vállalatunknak nincs olyan kötelezettsége, mely szerint az általa forgalmazott készülékeket a készülékgyártó saját szaküzleteiben kínált árral megegyezően kellene értékesítenie. Így nem tisztességtelen magatartás az, hogy ugyanazt a készüléktípust annak forgalmazói más-más áron kínálják. Levele megérkezését követően telefonon felvettük a kapcsolatot a Motorola szakboltjával, azonban több mint egy évre visszamenőleg sajnos nem tudtak információval szolgálni, hogy 2004 júniusában milyen áron értékesítették a V600 típusú mobilt. "
röhögnöm kell:) s a saját nyilvántartásuk?
"Nyilvántartásunkban ellenőriztük előfizetői szerződését, a társaságunknál megőrzött példányon mindkét fél aláírása megtalálható. (valamely szerződés egyébként abban az esetben is érvényes, ha az azonos tartalmú példányokon külön-külön szerepel a felek aláírása)"
ez igy jogilag tiszta? Náluk rendes szerződés, nálam nem?
"Engedje meg, hogy megjegyezzük, az Aranykártya ajánlatokról szóló tájékoztató független attól, hogy az előfizetői szerződésben az adatai felhasználásáról hogyan nyilatkozott, hiszen ebben az esetben nem az történt, hogy adatait illetéktelenül kiadtuk volna ahhoz, hogy Önt reklámokkal keressék meg, pusztán Aranykártya szabályzatunk értelmében értesítettük Önt egy újabb, régi és megbecsült ügyfeleink által igénybe vehető kedvezményről. Mindazonáltal kérését természetesen tiszteletben tartjuk, így a jövőben Aranykártyás kedvezményeinkről sem fogunk értesítést küldeni."
Csak egy bajom van. MKB céges papiron jött, hogy tisztelt aranykártyás ügyfelünk. Nem T-Mobile-oson. És az MKB vezighelyettese irta alá.....
A szokásos kisebb értékű (napi) ügyletek tekintetében a kiskorú által kötött ügyletek érvényesek. A buszozás ilyen. Azaz, ha ezzel kapcsolatban nyilatkozik (aláírja, hogy nem volt nála jegy), akkor ezt én ide sorolnám.
Ez korrekt. Egyet nem latok at teljesen: hogy dontsem el, hogy elerte-e az ertekhatart. Ha egy abcben egy kiflit emel el valaki, evidens. Ha egy gyemantnyakeket, detto. De mi van hataresetnel?
Ebben az orszagban barki alairhat barki helyett barmit. Aztan vagy a magaenak vallja valaki, vagy nem. En legalabbis ezt tanultam a felkent nepkepviseloinktol...
Nem, fel sem olvashatja neki - a korrekt megoldas az, hogy hangosan vegigkerdezi:
- Az on neve XY? Az on szuletesi helye Z? Az on anyja neve ABC?
Es igy tovabb. Ezt nem tilos. Hogy az ellenor mit jegyzetel ekozben, az meg egy masik kerdes. Azt se tilos. Igaz, az alairasod nelkul ezzel igy nem er szinte semmit, pontosabban ha hivatalosan akar buntetni, igyis ki kell kerje az adatokat...
Úgylátom, jó témát adtam a topiknak.! Bevallom, hogy egy kicsit már utánnajártam a dolgoknak.
Tehát. Hátulról kezdve. Ha az utas bliccel, az csak szabájsértés. Az ellenőr, nem tarthatja az autóbuszon fent az utast, ha az jelzi határozott leszálási szándékát.
Ha mégis a buszon tartja, akkor az ellenőrők bűncselekményt követnek el, mégpedig a személyi szabadság korlátozása bűntettét. Mivel a bliccelés csak szabájsértés, Ezért az ellenőr cselekedete a nagyobb törvénysértés! Ez a bűncselekmény.
Egy valamihez joga van az ellenőrnek. A nem fizető utast felszólíthatja a jármű elhagyására.
Ami az adatközlést illeti. Az ellnnőr elkérheti az adatait az utasnak, de az utas nem köteles azt neki átadni. De ha már átad ta neki, onnankezdve az eljárás jogszerű.
Ez azért van így, mert az ellenőrők az adatvédelmi törvény értelmében nem jogosúltak az adatok kezelésére.
Itt tulajdonképpen egy önkéntes adatszolgáltatás lehetséges csak. A kötelező adat szolgáltatás törvényileg szabályozott, de a bliccelés nem tartozik ezen esetek közé!
Lásd adatvédelmi törvény.
Hogyan lehet akkor megakadályozni a bliccelést? Sehogy! MEGELŐZNI kell!
Az pl. törvényes, ha az ellenőr a közlekedési eszköz ajtajában kéri a jegyeket, és akinek nincs, azt NEM ENGEDI felszálni. Ha az utas erőszakoskodik, (akár csak meglöki is az ellenőrt) közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt lehet ellene eljárást indítani. Mivel ez már bűncselekmény, ebben az esetben már fel lehet tartóztatni az utast a rendőr kiérkezéséig.
