Ha balra a keresőbe beírod, hogy Krizsán, megtalálod a felvetetted név kapcsán e topikban már 'elhangzottakat'. Különösen LvT 46 sz. hozzászólásában írottakra hívom fel a figyelmedet, arra, hogy az -an toldalék a szlávban hely és névnépképző. Így ő, ki e topik 'sine qua non'-ja inkább tartja ezt, s persze mások is - a román Kőrösből eredeztethetőnek. Különösen a -szky későbbi toldalékolásával (hasonló példák voltakl már, amint német és román eredetű nevek szláv környezetben szláv képzővel felruházva váltak családnevekké.
off
LvT ma épp egy hónapja nem ír semmilyen témában (gondoltam: csak nem egyhónapos kitiltást kapott?;-). Korábban még decemberben jelezte, magánéleti okok miatt kevesebbet lesz, de úgy-e önszántából hanyagol. Merem remélni. Ki tud róla?
Üdvözlet! Anyai nagymamám Krizsánszky volt eredetileg, de lehagyták a -szky végzőt anyakönyveztetéskor figyelmetlenség miatt, így Krizsán lett, de édesapámnak is ugyanez a vezetékneve. Annak idején édesanyámék elődei Keresztesre akarták magyarosítani (nem tették végül), szláv nyelvekben a kereszt valóban hasonlít a 'krizs' szótőre, de engem érdekelnének további dolgok is a névvel kapcsolatban.
A családfakutatást nem tudom hol elkezdeni, ugyanis csak dédszülőkig ismerjük felmenőink nevét, azt is részlegesen. Bármilyen segítséget vagy kezdeményezést szívesen fogadok. (krizantem kukac freemail pont hu vagy akár itt a fórumon is, ha egyszerűbb) Köszönöm!
Weöres Sándor életrajza szerint a Weöres család Csöngén volt birtokos. A Vas Megyei Levéltár fondjegyzéke szerint a család levelezése 1650-től a XX.századig terjedőleg 1,09 iratfolyóméter mennyiségben (jó sok tud az lenni:) őrzik. (43. fond a XIII. Családok fondcsoporton belül).
Vagyis marad az archaikus forma, mint a 'pór' Vörösektől való megkülönböztetés eszköze. Valamikor elötte az is Vörös volt.
Pontosabban: volt, aki úgy írta, mivel még nem voltak helyesírási szabályok... különösen problémás volt a latinban ismeretlen magánhangzóink írása (pl Thewrek=Teoreok=Török)
Meg mindig sotetben tapogatodzunk Nazsimczura trencsenyi osanyank nevevel kapcsolatban. Itt kuldok egy felvetelt a neverol, ozvegy fia ujranosulesekor -mint
elhunyt edesanya -szerepel rajta.
Erdekessegkent megjegyzem, hogy egy masik trencseni anyakonyvben veletlenul
talaltunk egy masik, hozza hasonlo nevet, ami Gazsimczula volt.
Hatha sikerul valamit kibogaraszni, nekunk sejtelmunk sincs a nev lehetseges
Dönitz, Nimitz, Rochlitz (József, a Keleti-pu építője) a lengyel határ menti elnémetesedett szlávságból származnak. Az -itz azonos az -ics apainév végződéssel. (Nálunk ugyanez pl. -ity.)
Jól van. A szó eredetéről most olvastam el LvT régi hsz.-át. Ő a latin auscultare szóra utal, de az egyetlen általam most elérhető német etimológiai szótár ([http://www.koeblergerhard.de/derwbhin.html]) a Schuld és a heißen szavak összetételének véli és a Meyer-Lübke szótára auscultare címszavánál sincs utalás soltészokra.
Nagyon köszönöm a sok választ, azért kérdeztem, mert az a bizonyos személy nem ismeri az apját, csak az anyját. És azt már tudtam hogy a Soltész feltehetően német eredetű, és az az információ volt még birtokomban, hogy Budapesten hajdanán jelentős német kisebbség volt, ezért írtam meg az évszámot is, hogy ugye egy ma születő gyereknél már kisebb az esély rá, hogy közeli rokon legyen a német.
Petőfi nem MÁR, hanem MÉG több német beszédet hallott Pesten, mint magyart. Az 1850-es években fordult meg a dolog: még nem a bevándorlás miatt, hanem maga a német anyanyelvű (van ilyen?) fiatal nemzedék tért át a saját köreiben is a magyar beszédre. Szerintem talán kicsit nagyobb, mintha nem így hívnák. (Apropó: mit értesz azon: "német származású"?) A Schultheiß falusi bíró volt a német nyelvterület nagy részén. (A szó egyébként német eredetűnek tűnik, a scultetus a latinizált forma: [linkhttp://de.wikipedia.org/wiki/Schultheiß]). A középkori Magyarországon nem feltétlenül a soltész volt német, hanem a soltészjog a német eredetű, amely a soltészok által alapított falvak helyzetét rendezte. Az erdőirtásokon létrehozott soltészjogú falvak többségébe pedig nem németeket (cipszereket), hanem ruszinokat vagy szlovákokat telepítettek. A Soltész (oltés) egyébként gyakori szlovák családnév is. Az a baj ezzel a soltészséggel, hogy a soltészok működésének virágkora a magyar családnevek kialakulása előttre esett. Ezért aztán nem igazán világos, hogy miért lett viszonylag gyakori magyar családnév a Soltész. (Vö. még Geréb és Kenéz - az első eredetileg erdélyi szász falubíró, a második hasonlít a soltészra, csak éppen vlach/román viszonylatban.) Ha valakinek megvan otthon Kázmér Miklóstól a Régi magyar családnevek szótára, írja meg, ha valami kiderül belőle. A név gyakoriságának földrajzi megoszlása is érdekes lenne. Azért írom: "kicsit nagyobb", mert úgy rémlik, a névmagyarosítások divatja idején sokan vették föl a Soltész családnevet. Az 1800 és 1893 közötti családnévváltoztatások adatait kiadta Szentiványi Márton (Századunk névváltoztatásai, 1895). A családnevüket megváltoztatóknak (vagy legalább őseiknek) pedig egyharmada-fele német anyanyelvi-kulturális környezetből jött. Evidens egyébként, hogy egy Schulteis "Soltész"-ra "magyarosítson". A modern korban a nevek a nemzeti vagy etnikai hovatartozás erős "jelzői"-vé váltak, de a mai családnevek többsége évszázadokkal ezelőtt szilárdult meg, pl. a Kárpát-medencében a Kárpát-medencei (másutt meg az ottani) sajátos történelmi körülmények, etnikai képletek között. Úgyhogy (amennyiben magukról a dolgokról van szó) egy családnév puszta etimológiája csak fenntartásokkal köthető össze viselője "etnikai eredet"-ével. De Te valamiért azt gondolod, hogy az illető valahogyan "német". Ha Schulteissnek hívnák, nyilván a neve miatt gondolnád. Így, hogy Soltész, azt hiszem, nyilván más miatt gondolod.
Maga a név köznapi értelemben szász tisztség megjelölésére szolgál (mint kaptál rá júliusban választ.)
Ilyen értelemben, bár etimológiailag latin eredetű (balra a kereső kiad számos hozzászólást), mint szászok által használt szó, a családban első e néven jegyzett személy származása - sok-sok emberöltővel az 1962-es dátum elött - feltehetően szász volt, ill. szász környezetben élt. Sőt, a Pallas szerint "Hazánk felső megyéiben a külföldről betelepített gyarmatosokat hajdan S.-eknek nevezték."
Kérdésed amúgy elég tág, mert Noch da zu az is lehet, hogy az 1962-es születésű egyén édesanyja német. Az 1962-es születés említése a válasz szempontjából csak zavaró momentum, ill. irreleváns. :) Du bist ein ...?:)
