A tejes kálcium pótlás nekem eddig jónak tűnik , aki évek óta használja és ajánlotta (biofórumos) gombával sem találkozott évek óta a paradicsomoknál, így permetezek és öntözök vele.
Azonban olvasva a kálcium pótlás kérdését elgondolkodtam , hogy emlékeim szerint a gyümölcsfák tövére locsolni is szoktak ill. palántázás előtt is a földbe forgatni Futort, ami 5kg-os kb.: 300Ft azt hiszem. Az ilyenkor nem jó paradicsom és paprika esetén?
Akkor elnezest a tanacsert, ez esetben jo a nitrogenes. Amit en linkeltem Damisol kalciumot, az nem is olyan jo? Csak annyi van rairva, hogy gyengen savas, de kalciumon kivul nincs benne mas. Viszont lombtragyakent aruljak. Ezek szerint jobb mondjuk a Fitohorm Ca, ami nitrogenes? Még az van itthon nekem.
Ha foszfort nem sikerül, nagyon ne izgulj, a növekedés ezen szakaszában fokozott a növények foszforigénye, később akár magától is eltűnhetnek a tünetek. A mikroelemek + kalcium viszont megelőzésképp így is szükséges.
Ártani nem ártasz vele, de ahogy látom ebben nem igazán van foszfor. Viszont ha balkonon kertészkedsz, akkor biztos van muskátli virágoztató tápoldatod. Az legtöbbször foszfor túlsúlyos. Foszforhiány egyértelmű jele a lilulás. Több kiváltó ok lehet. Nem jó fény. (túl hosszú borús idő) Hideg. Na most ezek nem igazán voltak mostanában, úgyhogy marad a harmadik, a túlzott nitrogén. Ez viszont más tápanyaghiány tünetekhez is vezethet, ezért célszerű lesz később a mikroelemeket pótolni. Kalciumpótlásra damisol kalcium, vagy wuxal kalcium. (utóbbi elég drága)
Az nem baj, hanem szükségszerű, hogy a kalcium trágyában van nitrogén is. A kalcium-klorid általában nem tesz jót a növényeknek, a szulfát vízben nagyon gyengén oldódik, a foszfát meg semennyire. Marad a nitrát, általában ez a kalcium trágya.
Mi van benne? Melyik damisol trágya? Ha van benne foszfor, akkor jó lehet, de ha nitrogéntúlsúlyos, akkor meg még egy löket nitrogént adsz neki, nem tudom, hogy az ilyenkor jó-e. Majd gergerg kollega is megmondja a véleményét.
Igen, az igaz, csak most nem tudom, hogy a plusz nitrogén mennyit segítene a helyzeten. Meg azt sem tudom, hogy van-e foszfortartalma, és ha igen, akkor mennyi. Akár jó is lehet, de én inkább egy komplex műtrágyát adnék neki.
De ez csak saját vélemény, úgyhogy bírálható :). Igazság szerint én nem szoktam agyontáplálni a parikat, de virágelrúgással még nem találkoztam. Ezért nem is tudnék saját tapasztalatot mondani, hogy ilyenkor mi a jó, csak elméleti síkon tudok gondolkozni.
Apukád nagyon bölcs véleményét kiegészíteném még egy kis talajlazítással a tő körül, és egy csalánleves vagy esővizes beöntözéssel (akkor is, ha volt némi eső).
Valószínű foszforhiány. A leveléből ítélve nitrogén túlsúlyos trágyázást kaphatott eddig. Ha így van, válts valami másra, és ne feledkezz meg a kalcium lombtrágyáról sem, mert a túlzott nitrogénezés automatikus velejárója a kalciumhiány, amitől meg majd barna foltok lesznek a bogyók alján.
A virágelrúgás önmagában nem nitrogénhiányra utal, mert nitrogéntúlsúly esetén is lehet tünet a virágelrúgás, mivel akkor a vegetatív irányba fejlődik a növény és gátolja a foszfor felvételét. Természetesen ha sárgul a növény és rosszul fejlődik, akkor nitrogénhiány is lehet, de ha nincs más tünet, csak a virágelrúgás, akkor biztos, hogy nem nitrogénhiány a ludas. A nitrogénhiánynak elsődlegesen nem a virágelrúgás a tünete, hanem a sárguló alsó levelek és rossz fejlődés.
A virágfejlődéshez foszforra van szüksége a növénynek, így ha a növényen nincs más tünet, mégis elrúgja a virágokat, akkor vagy a túl magas/alacsony hőmérséklet, vagy foszforhiány okozza.
A lényeg, hogy a tünetek összességét kell figyelembe venni. Ha csak a virágelrúgás a probléma, akkor nincs szó nitrogénhiányról, mert az előbb a levelek sárgulásában jelentkezne.
Igen, az igaz, hogy a túl hideg és a túl meleg szintén okozhat virág- és terméselrúgást. A parinak az optimális hőmérséklet 22 °C, így a mostani nagy melegnek lehet ilyen hatása is. Ellenben én azt tapasztaltam, hogy ilyen időben azért még nem nagyon szokta eldobálni a virágokat, azért gondolok inkább a tápanyaghiányra. Persze ez is lehet fajtafüggő. Abban igazad van, hogy a lombtrágya nem árthat, így egy próbát mindenképpen megér. :)
Lehet. Apukám pedig az imént elintézte annyival: ne törődj vele lányom, a paradicsom már csak ilyen, időnként ledobálja a virágot, majd lesz rajta másik. A lombtrágya azért nem fog ártani neki, az öntözést most az eső elintézte, a meleggel meg sajnos nem tudok mit tenni. Várok, aztán vagy lesz paradicsomom, vagy nem. (Na jó, a "vagy nem" esetnek azért nem örülnék.)
Köszönöm a választ. Van otthon Wuxal, ha jól olvastam az összetételt, akkor az jó lesz.
Tápanyag többlet szerintem biztos nem okozhatja, mivel az előző tulaj max. tyúktrágyát adott a földnek, azt is inkább csak a szőlőnek, ősszel ezért marhatrágyát szórtunk ki a szántás előtt, de nem vittük túlzásba.
Igen, tapasztalom hogy leginkább a hajtások felső része olyan mintha fonnyadna, de közben meg növekszik is. :))) Tehát nem fonnyad. Ráadásul szépséges kis termések is vannak már, van ahok 3 cm is megvan. Imádni fogom, tudom. Köszönöm. :)
Több, mint valószínű, hogy valamilyen tápanyaghiány, szerintem foszforhiány, esetleg bór sem ártana a kötődés miatt. Emellett lehet Nitrogén-többlet miatt is, de azért ez elég ritka.
Én első körben adnék nekik egy komplex műtrágyát lombtrágya formában permetezve. A műtrágyánál a lényeg, hogy vízben oldódó legyen, ha alapból folyékony, az még jobb, és legyen benne minden tápelemből (N-P-K- és mikroelemek, köztük B /bór/ is). Ezt bekevered permetezőbe, és kifújod a növényekre. Az a legjobb, ha olyan műtrágyát veszel, amire fel van tüntetve, hogy lombtrágya formában milyen keverési arányt kell alkalmazni.
Amiket a licsi mögött láttál, az a kedvencem, az ACE-55. Éppen akartam írni, amikor kicsit el voltál kenődve, hogy a paprika alakú alapból kicsit kornyadtabbnak néz ki, ez ne tántorítson el, mert nagyon finom lesz:)
Igen, sajnos többnyire ez az igazság. Gyümölcstermesztés tanárom mondta, hogy a szamócát éretten szedik, mert nem utóérő, ellenben egy szakmai lapban pont szamócatermelők beszéltek arról, hogy a spanyol és egyéb import szamócát kb félig éretten szedik le, és gázos teherautóban hozzák ide, ami ezalatt bepirosodik. Mert normál esetben a szamóca felülről érik az alsó feléig, míg az import szamócának az alja piros és a teteje fehér, innen lehet tudni, hogy íztelen semmi. A magyar fajták már többnyire finomabbak, de általában ezeket sem teljes éréskor szedik le, mert szétmenne a szállítás alatt. Mellesleg szamócáknál is eltűnt sok régi finom fajta, mert a méret lett a szempont, nem az íz.
