a képen látszódó szőlő pölöskei muskotály, amit szálvesszöztem tavaly. Alulról nőtt egy erős hajtás, szerintetek maradjak az öreg törzsön (2002-es ültetés) vagy hagyjam meg a fiatalt és arról húuzzak el vesszőt jobbra balra tőből meg vágjam le az öreg részt??
Fagy mentes időben bármikor. Nem szükséges szabály szerűen megvárni a tavaszt. Áprilisban meg már hajt a szőlő, akkor már jobban kell locsolni!
Decemberben egy ideig, februárban pedig végig fagypont feletti volt a talaj, persze voltak lehűlések, de ültetésre alkalmas volt az idő. Ja ez itt nálunk a nyírségben volt! Máshol nem tudom, de szerintem másutt sem volt sokkal rosszabb az idő.
Én februárban az letudtam az ültetések nagy részét. Még egy kis szőlő vár dugványozásra, de az is idő hiány miatt.
Mindenkinek:
Ki hogy áll a metszéssel? én már megmetszettem az alacsony kordont. Ha lefagy, akkor egy év kiesés lesz rajta, de ha nem, akkor a remélem nagyon jó borra valót szüretelhetek... (A pár éves átlag szerint nem fog.) Megfogadtam a guruk tanácsát, és jól vissza metszettem. A tavalyi függönyre hasonlító művelés helyett idén guyot művelés lesz, max 8 világos rüggyel. Tavaly azért több mint 10-30 v. rügy volt némely tőkén. Bár volt bőven tartaléka a szőlőnek, meg kapott is tápanyagot, de mégis áttérek a mennyiségről a minőségre.
A fejművelésűeket viszont csak egész későn fogom metszeni, mert általában a fagyos szentek itt 20-40 cm alatt fagyaszt. Ugyanígy volt télen is... sok fejművelésű tőkén fagytak el a vesszők, (persze nem teljesen) viszont az alacsony kordonnál szinte semmi kár nem volt.
Mondják, hogy az alföldön fejművelés kell meg ilyenek. de már évek óta tapasztalom, hogy a magasabb művelés sokkal jobb. Bár több a beruházás a kordon miatt, de szerintem megéri, na meg az alföld sem olyan kicsi, nem a legrosszabb helyet kell alapul venni.
Köszönöm, már láttam máshol is leírásokat de ott mindig minden szép és finom és jó és.... Én a valóságra vagyok kíváncsi a fórumosok tapasztalatára, abban bízom legjobban !!
Hivatkozással az ATP 15954-re, ahogy ígértem jelentkezem.
A szemek rendben vannak. Írd meg mennyi oltócsapra lenne szükséged és ha lehet azt is, hogy inkább vastagabbra, vagy vékonyabbra (ceruzavastagság) van szükséged.
Ha mindent tisztáztunk, írd meg a címedet a következő e-mail-ra: banko.m@freemail.hu
Szerintetek a Pölöskei muskotály és a Teréz permetezés nélkül nevelhető? Vagy megtámadja őket a lisztharmat? Kettejük közül szerintetek, melyik a rezisztensebb?
Javítsatok ki, ha butaságot írok, de úgy gondolom, hogy egyszer viaszolják, mikor kora tavasszal oltják, hogy az oltás ne száradjon ki, s valaki viaszolja akkor is, mikor ősszel felszedi őket, visszavágás után, hogy ne száradjon ki télen sem...
Többen írtátok még az őszi szezonban, hogy rendeltetek Kaszás Balázstól oltvány.
Gondban vagyok vele, hisz eddig még nem ültettem ilyen viaszozott, sőt, duplán viaszozott oltványokat, s tanácsot szeretnék kérni Tőletek, szakértőktől, hogy mikor lehet a kupacolást körülöttük megbontani?
A tavaly ültetettek közül ma megbontottam egyet, de annak ugye látom, hogy a szem hogy áll..., de a viaszon sajnos nem látok át...
igaz még a tavalyiak közül megbontottat is visszatakartam, bizonytalannak tartom az időjárást még, s a szemet sem lehetett volna annyira duzzadtnak mondani...
Egy szőlőtőke helyem megüresedett a kis kordonomba, csemege szőlőt szeretnék de melyiket válasszam? Szölőskertek királynője vagy palatina? vagy más?
Jelenleg van 2 tő pölöskei muskotály, 2 tő zalagyöngye, 1 tő suvenir.
Nem kell, hogy korai legyen viszont legyen finom muskotályos , legyen szép nagy fürtű , ne legyen kényeske. Persze a házamnál lesz tehát rá tudok nézni.
"Kézzel távolítom el", természetesen azt jelenti, hogy felszíni kapálással megnyitom a tőkenyak alatti részt, és levágdosom metszőollóval a harmatgyökereket, vagyis nem hagyatkozok a kapa hatékonyságára.
A trágyánál fontos, hogy ismerjük a tápelemtartalmukat. Nemcsak a kiszórt trágya mennyisége, de annak minősége is fontos.
Alapvetően kétféle trágya van. Az egyik a talaj humusztartalmát gazdagítja, a másik a növények közvetlen nitrogén utánpótlását szolgálja.
Egy területet tavaly nyáron készítettem elő, mert idén tavasszal betelepítem. A talajvédelmi terv szerint fel kell hoznom a nitrogént és a káliumot az optimálisnak mondható szintre. A marhatrágyának bár magas a nitrogéntartalma, de a birkatrágya emellett káliumban is gazdag. Bízom benne, hogy jó választás volt.
Ez csak annak fontos, aki a szőlőt ökológiaiként kívánja értékesíteni, vagy abból biobort kíván előállítani és forgalomba hozni. Amennyiben a trágya nem ökológiai állattartásból származik, az abból készült szőlő, vagy bor már nem kaphatja meg az "öko" vagy "bio" minősítést.
Nekem pár hónapja 150 km-ről kellett hozatnom 200 mázsa birkatrágyát. Na az fájt.
"ökoszőlész pedig, csakis okölógiai gazdálkodásból származó istállótrágyát használhat."
Ezt azért nem találni minden faluban :) Már az istálló trágya is egyre nagyobb érték, mert nem sokan tartanak állatot, akkor mit szóljunk a bio trágyához?
"juhosttt" által említett könyvek pontosan lefedik azt a tudásbázist, amit alapfokon egy ökológiai gazdálkodással ismerkedőnek tudnia kell. A második könyvet többek között az egyik kollégám Uwe Hoffmann írta. Ő már többször volt Magyarországon és tanácsadóként segített a magyar szőlészeknek a munkában. Ami a talajt illeti, nem nagyon ismerek nála jobb szakembert.
Inkább istállótrágyával javítom a talaj tápanyagtartalmát, mint műtrágyával. Természetesen azt is csak akkor, ha a talajanalízis alapján ez szükséges. Vagyis nem a szőlő betegségeire reagálva utólag (kuratívan), hanem a vegetációs időszakot megelőzően a talajanalízisre támaszkodva (preventíven) alkalmazok szerves trágyát. Az ökoszőlész pedig, csakis okölógiai gazdálkodásból származó istállótrágyát használhat.
Szóval harmat gyökeret én tőből metszőollóval szoktam eltávolítani + kézzel elkaparom a földet, hogy ne verjen új gyökeret. Egy 1-2-3 éves harmat gyökeret már elég nehéz kézzel tépni, nem adja magát olyan könnyedén!
Az ilyen hanyagolt tőkéknél nem kapával szoktam a harmat gyökeret leszedni, mert ha félbevágom, a tőkén maradt rész még elágazhat(?).
Ha csak sekélyen kapálsz, nem pedig mélylazítást végzel, akkor nem szárad ki, ahogy dezso is mondta.
Én a nyári nagy melegben nem is kapáltam, ezzel óvtam a talaj túlzott (50-60 fok a tűző napon) felmelegedéstől. Majd amikor jöttek a langyosabb idők, akkor sekélyen kapáltam. Felénk az a trendi, hogy szép patyolat tiszta legyen a szőlő sor, az nem számít, ha a tőke leperzselődik, de szép mutatós legyen... Idén a kapálás helyett a kaszálást fogom kipróbálni az alacsony kordonos szőlőknél a sor közökben. Természetesen a tőke közelében azért tisztán tartom.
A homok erdekes dolog, nem szarad ki tul melyen (altalaban). Minden kisgyerek tudja, hogy ha a homokozoban leas kb. 10 centit, ott kellemesen nedves homokra talal, amibol kituno varat lehet epiteni :) A kapalas ezt nem valtoztatja meg.
Palatina:Kétszer permetezem virágzás előtt és után.