Javítsatok ki, ha butaságot írok, de úgy gondolom, hogy egyszer viaszolják, mikor kora tavasszal oltják, hogy az oltás ne száradjon ki, s valaki viaszolja akkor is, mikor ősszel felszedi őket, visszavágás után, hogy ne száradjon ki télen sem...
Többen írtátok még az őszi szezonban, hogy rendeltetek Kaszás Balázstól oltvány.
Gondban vagyok vele, hisz eddig még nem ültettem ilyen viaszozott, sőt, duplán viaszozott oltványokat, s tanácsot szeretnék kérni Tőletek, szakértőktől, hogy mikor lehet a kupacolást körülöttük megbontani?
A tavaly ültetettek közül ma megbontottam egyet, de annak ugye látom, hogy a szem hogy áll..., de a viaszon sajnos nem látok át...
igaz még a tavalyiak közül megbontottat is visszatakartam, bizonytalannak tartom az időjárást még, s a szemet sem lehetett volna annyira duzzadtnak mondani...
Egy szőlőtőke helyem megüresedett a kis kordonomba, csemege szőlőt szeretnék de melyiket válasszam? Szölőskertek királynője vagy palatina? vagy más?
Jelenleg van 2 tő pölöskei muskotály, 2 tő zalagyöngye, 1 tő suvenir.
Nem kell, hogy korai legyen viszont legyen finom muskotályos , legyen szép nagy fürtű , ne legyen kényeske. Persze a házamnál lesz tehát rá tudok nézni.
"Kézzel távolítom el", természetesen azt jelenti, hogy felszíni kapálással megnyitom a tőkenyak alatti részt, és levágdosom metszőollóval a harmatgyökereket, vagyis nem hagyatkozok a kapa hatékonyságára.
A trágyánál fontos, hogy ismerjük a tápelemtartalmukat. Nemcsak a kiszórt trágya mennyisége, de annak minősége is fontos.
Alapvetően kétféle trágya van. Az egyik a talaj humusztartalmát gazdagítja, a másik a növények közvetlen nitrogén utánpótlását szolgálja.
Egy területet tavaly nyáron készítettem elő, mert idén tavasszal betelepítem. A talajvédelmi terv szerint fel kell hoznom a nitrogént és a káliumot az optimálisnak mondható szintre. A marhatrágyának bár magas a nitrogéntartalma, de a birkatrágya emellett káliumban is gazdag. Bízom benne, hogy jó választás volt.
Ez csak annak fontos, aki a szőlőt ökológiaiként kívánja értékesíteni, vagy abból biobort kíván előállítani és forgalomba hozni. Amennyiben a trágya nem ökológiai állattartásból származik, az abból készült szőlő, vagy bor már nem kaphatja meg az "öko" vagy "bio" minősítést.
Nekem pár hónapja 150 km-ről kellett hozatnom 200 mázsa birkatrágyát. Na az fájt.
"ökoszőlész pedig, csakis okölógiai gazdálkodásból származó istállótrágyát használhat."
Ezt azért nem találni minden faluban :) Már az istálló trágya is egyre nagyobb érték, mert nem sokan tartanak állatot, akkor mit szóljunk a bio trágyához?
"juhosttt" által említett könyvek pontosan lefedik azt a tudásbázist, amit alapfokon egy ökológiai gazdálkodással ismerkedőnek tudnia kell. A második könyvet többek között az egyik kollégám Uwe Hoffmann írta. Ő már többször volt Magyarországon és tanácsadóként segített a magyar szőlészeknek a munkában. Ami a talajt illeti, nem nagyon ismerek nála jobb szakembert.
Inkább istállótrágyával javítom a talaj tápanyagtartalmát, mint műtrágyával. Természetesen azt is csak akkor, ha a talajanalízis alapján ez szükséges. Vagyis nem a szőlő betegségeire reagálva utólag (kuratívan), hanem a vegetációs időszakot megelőzően a talajanalízisre támaszkodva (preventíven) alkalmazok szerves trágyát. Az ökoszőlész pedig, csakis okölógiai gazdálkodásból származó istállótrágyát használhat.
Szóval harmat gyökeret én tőből metszőollóval szoktam eltávolítani + kézzel elkaparom a földet, hogy ne verjen új gyökeret. Egy 1-2-3 éves harmat gyökeret már elég nehéz kézzel tépni, nem adja magát olyan könnyedén!
Az ilyen hanyagolt tőkéknél nem kapával szoktam a harmat gyökeret leszedni, mert ha félbevágom, a tőkén maradt rész még elágazhat(?).
Ha csak sekélyen kapálsz, nem pedig mélylazítást végzel, akkor nem szárad ki, ahogy dezso is mondta.
Én a nyári nagy melegben nem is kapáltam, ezzel óvtam a talaj túlzott (50-60 fok a tűző napon) felmelegedéstől. Majd amikor jöttek a langyosabb idők, akkor sekélyen kapáltam. Felénk az a trendi, hogy szép patyolat tiszta legyen a szőlő sor, az nem számít, ha a tőke leperzselődik, de szép mutatós legyen... Idén a kapálás helyett a kaszálást fogom kipróbálni az alacsony kordonos szőlőknél a sor közökben. Természetesen a tőke közelében azért tisztán tartom.
A homok erdekes dolog, nem szarad ki tul melyen (altalaban). Minden kisgyerek tudja, hogy ha a homokozoban leas kb. 10 centit, ott kellemesen nedves homokra talal, amibol kituno varat lehet epiteni :) A kapalas ezt nem valtoztatja meg.
Köszönöm kimerítő válaszát, mellyel egyből felkeltette érdeklődésemet. Sajnos néhány tanácsát nem tudom betartani. Mint írtam az örökölt ültetvény rendkívül sokféle fajtából áll, melyek pontos fajtáját nem is tudom, így a talajra jellemző (homok) vagy alkalmas fajták telepítésére nincs módom, csupán egy-egy tőkénél, illetve ha teljes állománycserét hajtanék végre. Ugyan ez vonatkozik a fajták ismeretének hiányából fakadóan, hogy a helyes metszési metódust se tudom csak nagyjából követni (szálvesszőre metszés, csercsapos váltómetszés...). Elég öreg tőkékről van szó, melyek némelyikének 10-15 cm-es (nem túlzás!) törzsátmérője matuzsálemi korokra utal. Jelenleg majdnem végeztem a metszéssel és erős fiatalítást végeztem rajtuk. A beteg törzseket leváltottam friss egy-kétéves vesszők kordonkarra nevelésével. Az elmúlt két évben, amióta a tulajdonomban van a kert semmit nem permeteztem (lemosót sem). A hajtásválogatás, illetve levelezés munkákat azonban bevallom nem teljeskörűen végeztem el. Így vagy emiatt vagy a permetezés hiánya miatt egy-két tőkén jellemző lisztharmat kórképek tűntek fel. Ezekkel mindenképpen kéne kezdenem valamit.
A tőkék gyökere a korukra tekintettel igen mélyen találhatóak, azonban a talaj teljesen takart, még a tőkék körül sincs kikapálva, noha idén tervezem, hogy a tőkenyaknál található hajszálgyökereket eltávolítsam kapálással, hogy a tőkék a mélyebben lévő gyökerekre támaszkodjanak vízfelvételnél, és ne legyenek kitéve a szárazságnak. Homokos talajon éppen ezért nem tudom helyes-e a tőkék kapálása mert ezzel felnyitom a homokos talajt és hamarabb kiszárad. A tőkéket a homok talaj miatt egyáltalán nem locsolom, hogy ne alakuljanak ki a talajjal horizontális gyökerek, melyek hosszútávon a tőke kiszáradásához vezetnének.
Nem tudom rendelkezésre áll-e valamilyen szakirodalom a szőlő "bio" termesztéséről, amit ajánlani tudna, illetve ilyen szakmai titkok, hogy napra pontosan, illetve napszakra pontosan mikor érdemes elvégezni a munkálatokat (pl amit említett, hogy hajnali 4-kor szüretelni). Kérdésem lenne továbbá, hogy az ön által végzett gazdálkodásba belefér-e a marhatrágyázás, vagy az is "felesleges"?
Az én területemre olyan magkeverék kellett, ami a kötött barna erdőtalajom felső 60 centiméterét fellazítja. Nem akartam telepítés előtt rigol ekével megváltoztatni a talajszerkezetet.
Ezért olyan keveréket választottam, amelyben a növények gyökerei az 5 és 60 cm közötti horizontban mindent behálóznak. A különböző herék gyökerei csak 5-10 cm mélyen van, de a területen korábban is nagy számban megtalálható szarvas kerep és hozzá hasonló facéliák jóval mélyebbre lehatolnak.
Az eredeti növénytakarót figyelembe véve, egy olyan magkeveréket választottam, amit az egyik kollégám (Wolff) állított össze és az egyik legkedveltebb a német ökoszőlészetben. Szívesen vettem volna otthon egy hasonlót, de kevés időm volt ezzel kapcsolatban tájékozódni.
Hektáronként 40 kg-ra volt szükség, és 3-4 évig hajt mind, majd szép lassan eltűnik, ami nem érzi jól magát. Nyárra a pillangósvirágúak vonzották a méheket és a különböző rovarokat. Megjelentek a gyíkok és a békák is az ültetvényben. A madáretetők megteltek élettel és a madaraknak mindig volt mit enniük. Nyüzsgött a ültetvény, egyetlen kártevő sem tudott annyira felszaporodni, hogy kárt tudjon tenni a szőlőben.
A magokat pedig nem géppel, hanem az oldalaimra kötött vödrökből szórtam ki fel s alá járkálva a sorközökben, mint amikor egy impresszionista francia festő éppen megalkotja az elvont alkotását. Szerencsémre aznap éjjel esett az eső és a magok szépen be is ágyazódtak.
A rezi fajták különböző rezisztenciát vagy toleranciát mutatnak a gombás betegségekkel szemben, ami korántsem jelenti azt, hogy nem betegszenek meg egy erős gombainfekció esetén.
A Bianca egy rossz példa, mert ez a fajta mutatja az egyik legerősebb rezisztenciát a magyar előállítású fehér fajták közül. Ha a homoki telepítése ebben az ütemben folytatódik, akkor 5 éven belül átveszi a vezetést az Olaszrizling és a Kékfrankos előtt.
A hagyományos szőlőfajtáknál is le lehet csökkenteni a megfertőződés esélyét, ha ökolögiai (nem szintetikus kémiai) szerekkel kondícionálom a növényt. Vannak olyan, az ökológiai szőlőművelésben használatos készítmények, melyekkel a szőlőnövényt a vegetáció adott szakaszában a legkedvezőbben tudom kiszolgálni. Lombtrágyák, nyomelemek, ásványi anyagok, gyógynövény tinktúrák, főzetek és kivonatok.
A talajtakaró kérdése a legtöbb esetben függ a termőtájtól (csapadék mennyiség és eloszlás), a talaj szerkezetétől (vízgazdálkodás), valamint a szőlőtőkék sorállásától (sor és tőtávolság).
Általánosságban azonban elmondható, hogy az új telepítéseknél az első egy-két évben lehetőség szerint nem szabad talajtakarót hagyni. A sorokat kapálással, a sorközöket szántással, tárcsázással, mulcsozással "tisztán" kell tartani. Az első években ugyanis a gyökérnek kell fejlődnie lefelé a talajba. Ezért nem is locsoltam, mert akkor hozzászokott volna, hogy a felső rétegben talál vizet és horizontálisan kezdi el növeszteni a gyökereket.
Nem adható erre általános tanács, de én a második évtől, már odafigyeltem, hogy legyen növénytakaró a sörközökben. Alacsonyan tartottam, de hagytam.
A szőlőfajta a jelenlegi munkahelyemen (Freiburgi Szőlészeti Kutatóintézet) keresztezett rezisztens Solaris.
Hajnali négykor szedtük a szőlőt, éppen világosodott, hogy hideg állapotban dolgozhassuk fel az alapanyagot. Nem találtunk egyetlen egészségtelen szemet. Gyors bogyózás után egy pneumatikus préssel kíméletes és gyors sajtolás. Fél nyolcra már tartályban volt a hideg must. Két éjszaka ülepítés 10 fokon, majd lefejtettem és eldugtam hátra a pincébe, hogy a teljes alkoholos erjedés azonos hőfokon menjen végbe. A forrás után pár hét alatt letisztult, de én 10 naponta felkevertem a seprőt 3-4-szer. (Batonage) Majd újra lefejtettem a tiszta újbort és hűtőházban tartottam 6 hétig 6 fokon, így kivált a borkősav. Újra lefejtettem a kristálytiszta bort és 30 mg/l-re állítottam be a kénszintjét és lepalackoztam az első termést. Mindössze 100 palack készült.
Hangsúlyozom, a telepítés (2010) óta sem a szőlőben, sem a borkészítés során nem használtam semmilyen permetszert, műtrágyát, segéd- vagy adalékanyagot, egyszer sem.
Analitikai paraméterek palackozáskor, december közepén:
Vagyis egyetlen érték sem kiemelkedő, de mégis összeségében megállapítható, hogy van benne mindenből jó sok.
Az analitika mellett az "organoleptikus teszt" vagyis a kóstolás :) során viszont egy szakavatott nyelv, egyből érzi, hogy a bornak időre van szüksége. A magas sav-cukor-alkhol tartalom gyakorlatilag kötelezi a termelőt, hogy ne mutassa be a még "éretlen" bort a laikusoknak, mert rossz következtetést vonnak esetleg le. Sajnos én nem bírtam megállni és meg kellett mutatnom, de meglepetésemre egyetlen ember, de még nő sem húzta fel a szemöldökét a 2,9 pH-jú ital kortyolása után. Reményeim szerint 2-3 év múlva megindul a bor a csúcsa felé és akkor fog csak igazán mosolyokat csalni az arcokra a remekmű.
Mivel nagyon kevés készült, ezért kereskedelmi forgalomba nem hozom, pedig megkaptam a hivatalos bio minősítést. Kizárólag a borszemináriumokon és kóstolókon fogom bemutatni azoknak az érdeklődőknek, akik végighallgatják az ökológiai szőlészettel kapcsolatos témájú estjeimet.
Akit érdekel a következő időpontok:
2014 március 21, 18.00 óra, Balatonfüred, Karolina Kávéház és Koktélbár
2014 március 22, 18.00 óra, Székesfehérvár, Pátria étterem
