Apríték adagagoló építése .Ide lehet írni tapasztalatokat kérdéseket ebben a témában.Sok embert foglalkoztat a kérdés .hogyan lehet kiváltani a gázfűtést ,hogy a komfort azért megmaradjon.
szia asdjö. Nekem is nagyon soknak tűnikez a mennyiség. Nekem az energetikai számítások szerint óránként 1.3kg anyag kell. 180 négyzetméter fűtött terület az anyaga ytong és új építésű sehol nem sproltam ki a szigetelést az előírt duplája van mindenhol. Átlag 24-25 fok van alakásban éjjel nappal. Az idővezérléssel a termosztát állásidejében nincs anyagfogyasztás mert elalszik a tűz. Indításnál újra gyujtja a rendszer. igy jelentős anyagmenyiség takarítható meg. Nálad ha van füst akkor nem jó a levegő arány, ha jól van beállítva akkor nem lehet füstje csak amig be nem melegedik a fej.A füst elpazarolt energia. a füstcső sem lehet nagyon forró mert akkor meg sok a levegő és kifujja a meleget a kazánból. Én egy hétig kisérleteztem vele mire beállítottam.
Szia pingi. Én is napraforgó hulladékkal tüzelek, nyelves vezérlésem van. Azt szeretném kérdezni hogy mekkora területet tudsz kifűteni napi 35 kilóval? Nekünk kb 130m2, de szerintem 60kiló elmegy naponta. Ez kb 4 tápos zsák. Vályog ház, műanyag ablakok. Semmi extra szigetelés nincs. 100 mázsát vettem, de ha így fogy, lehet nem húzza ki a telet. Harmadik éve fűtök így, a nyelves vezérlés minden hátrányát megtapasztaltam, de az idei évre úgy tűnik sikerült jól összehozni. Elakadás mentesen üzemel. Szobatermosztát vezérli a ventillátort, 2 óra szünet után is újragyullad. Bár míg nem megy a venti, akkor is folyamatosan adagol, mert ugye csak izzik vagy ég az anyag a fejben, így aztán ha kell akkor kapcsol a nyelv. Igazából csak a kevesebb fogyasztás miatt térnék át idő alapú vezérlésre(már ha azzal kevesebbet fogyaszt). Üdv.
http://indafoto.hu/pingi ha igaz akkor itt vannak képek a fejről. a vezeték egy réz hegesztőpálca kerámia szigetelőn keresztül kivezetve a légcsatornában, az izzító gyertya is innen van belógatva a tüztérbe hogy hűtve legyen.
Nem ezen fog múlni a visszaégés. Amikor van benn tüzelő ugyan úgy tele van mint a cső, ha kiürül a sarkokban is csak annyi van mint az aljában. És nincs hová visszaégjen ha üres a tartály.
Még egy kérdés. Tudnál-e felrakni képet arról hogy honnan hova lóg be az izzítógyertyád?Nem olvadt el még a vezetéked? Milyen hosszú a gyertya vége? 12v-os vagy 24v-os?
Én erre gondoltam....szerintem nem egy ördöngősség mekkcsinálni kisebbre...ha utána olvasol akkor ezt használják olyan helyeken ahol a megszorulásnak nagy a veszélye....
a lépcsős csiga elrendezésnél lehet szőgletes, (zártszelvény)mert a megfelelő szinteltérés megátolja a visszaégést. amikor a tuzelő egy csigával a tüzelőanyag tárolóbol közvetlen az égőfejbejut, könyebben visszaég zártszelvényben mint csőben.
a zártszelvény sarkaiban lerakodo tüzelő könyen viszaéghet.
a visszaégés miatt nem gáz a szögletes felület cső hejet. a behordó alyának ivesnek kel lennie. ha lépcsős a csigarendszer akkor lehet szőgletes a szálito vezeték.
Szia!Sajnos csak úgy lessz jó,ha végig csigát raksz a csőbe!Az apríték ugyan nem fűrészpor vagy gabona ramaty ,de azért ilyen hosszon már összefog tömörödni.Mikor csináltam a 2 csigás szerkentyűmet nekem képpes volt összetömörödni 15cm hosszú csiga nélküli részen a napraforgó ramaty úgy hogy meg kellett toldjam a tartályos csigát 15cm-el hogy egész az ejtőcsövig érjen!Üdv.
Szerintetek, egy 6méter hosszú cső, és az első méteren csiga feltudja tolni az aprítékot a magasba a végéig? Pl padlásra feljuttatása az aprítékot, végig fontos lenne a csiga?
Basszus! Én meg bejártam a fél világot egy megfelelő belső átmérőjű csőért!!! Az oldalak és a csiga közötti hézagnak ugyanakkorának kell lennie mint a csőnél?
A négyszöletes jobb mert annál csak négy olyan pont van ahol megszorulhat. Ha mégis beszorul valami akkor minden esély meg van rá hogy a sarok irányába kifordítsa a csiga.