Keresés

Az Országgyűlés (parlament) ellenőrző tevékenysége

A parlamentarizmus fejlődése számos olyan intézményt hozott létre, amelynek révén a törvényhozó hatalom ellenőrizni tudja elsősorban a központi végrehajtó hatalmat, a kormányt, másrészt a helyi önkormányzatokat. Ezeket az ellenőrzési jogosítványokat az Alkotmány, a különböző törvények (esetenként országgyűlési határozatok) és a Házszabály foglalják magukban. Az ellenőrzést a plenáris ülés, a bizottságok vagy a képviselők gyakorolják. Mindemellett az Országgyűlésnek vannak közvetlenül ellenőrzésre szakosodott intézményei is (ombudsman, Állami Számvevőszék), sőt - a petíciós jog révén - az állampolgárok is sajátos ellenőrzési tevékenységet folytathatnak.

Az Országgyűlés ellenőrzéseinek célja lényegében a törvényhozás azon akaratának érvényesítése, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a közigazgatás (központi és helyi) rendszere a törvényeknek megfelelően működjön; vagyis ellenőrzései elsősorban arra irányulnak, hogy az állami szervek a törvények alapján végzik-e a feladataikat.

A parlamenti ellenőrzések alapvetően törvényességi, szabályszerűségi ellenőrzések, ugyanakkor az Országgyűlés végezhet célszerűségi, hatékonysági vizsgálatokat is.

Az Országgyűlés ellenőrzési tevékenységét a folyamatos tájékozódás és az információrendszer mellett a kérdésfeltevések, a beszámoltatások, a bizottsági és esetenként a helyszíni ellenőrzések módszereivel végzi.

Az Országgyűlés ellenőrzési jogkörét az ülésein, az országgyűlési állandó és ideiglenes (vizsgáló- és eseti) bizottságokban, továbbá az általa megválasztott szervek, illetve személyek (az elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság, az állampolgári jogok biztosa, a nemzeti, etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) útján gyakorolja.

Az Alkotmány szerint a kormánytagok nemcsak a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek is felelősek, és munkájukról a parlamentnek kötelesek beszámolni. Néhány esetben a jogszabályok konkrét ügyekről való beszámolást írnak elő. (Például a belügyminiszter az országgyűlési képviselőválasztással illetve az országos népszavazással kapcsolatos feladatairól számol be az Országgyűlésnek.)

Az Alkotmány szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos évente beszámol tevékenységének tapasztalatairól az Országgyűlésnek.

Az ÁSZ elnöke a számvevőszék által végzett ellenőrzésekről jelentésben számol be az Országgyűlésnek. A központi költségvetési törvényjavaslatról, valamint a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről az ÁSZ évente véleményt, a zárszámadási törvényjavaslatról - mind a központi költségvetés, mind a társadalombiztosítási alapok esetében - évente jelentést készít az Országgyűlés számára. Ugyancsak évente köteles az ÁSZ elnöke jelentést mellékelni az ÁPV Rt. tevékenységének a tulajdonában álló, valamint a hozzá rendelt vagyon alakulásának, hasznosításának eredményéről szóló kormánybeszámolóhoz. A választásokra megállapított pénzeszközök felhasználásáról az ÁSZ elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

Az Alkotmány szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Emellett - a jegybanki törvény szerint - a bank tevékenységéről az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.

Az államigazgatási szervek (hatóságok, hivatalok), intézmények kötelesek az Országgyűlés, illetve a bizottságai áftal kért adatokat, információkat rendelkezésre bocsátani, illetve ez utóbbiak előtt nyilatkozat tételére kötelezhetők.

A képviselőknek joguk van kérdéseket intézni a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz vagy annak tagjaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a Nemzeti Bank elnökéhez, a Legfőbb ügyészhez, az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, akik ezekre kötelesek választ adni.

Az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége

Az országgyűlési biztosi intézmény egyrészt a parlamenti ellenőrzés - önállósult, kizárólag az Országgyűlésnek felelős - sajátos szerve, másrészt az állampolgárok jogvédelmi intézményrendszerének egyik eleme. Alapvető célja, hogy az alkotmányos jogok sérelme - vagy sérelmének veszélye - esetén védelmet nyújtson a hatóságokkal szemben; ily módon jogvédő és nem jogorvoslati fórum. Eljárása során független, intézkedéseit az Alkotmány és a törvények alapján hozza.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (és általános helyettesének) feladata az alkotmányosjogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása (kivizsgáltatá-sa) és intézkedések kezdeményezése azok kijavítására.

Azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a nemzeti és kisebbségi jogok megsértésének kivizsgálásával foglalkozó úgynevezett különbiztos, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.

Az általános ombudsman mellett szintén különbiztosként végzi tevékenységét az adatvédelmi biztos, aki az információs önrendelkezés és az információszabadság felett őrködik. Ellenőrzi a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. Ezekből adódóan feladata az állampolgári panaszok kivizsgálása (bárkinek joga van panaszt tenni, ha személyes adataival visszaélnek, illetve visszaéltek); az adatok kezelésének ellenőrzése (bármilyen adatkezelést ellenőrizhet, akár meglepetésszerűen is) és az adatvédelmi nyilvántartás vezetése.

Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg. Az országgyűlési biztosok évente beszámolnak tevékenységükről az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai

A köztársasági elnök mint az ország államfője az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök részt vehet az Országgyűlésen, a bizottsági üléseken, ott felszólalhat, intézkedésekre javaslatot tehet, dönt mindazon ügyekben, amelyeket az Alkotmány és a törvények hatáskörébe utalnak. Ellenőrzési hatásköre e jogi keretben érvényesül.

Az Alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai

Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfőbb őre, az alkotmányvédelem különleges szerve, amely a hatalmi ágak kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmével biztosítja.

Az Alkotmánybíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik:

•    a végleges formában kidolgozott törvényjavaslat, a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződések egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;

•    a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;

•    a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközőségének vizsgálata;

•    az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz kivizsgálása és elbírálása;

•    az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;

az alkotmányellenesség megszüntetése

 

Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata

Az Alkotmánybíróság

•    az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy legalább 50 országgyűlési képviselő kérésére alkotmányellenesség szempontjából megvizsgálja a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezését;

•    a köztársasági elnök indítványára megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését. (Ha az Alkotmánybíróság a törvény alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti.)

Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata

Bárki indítványozhatja a kihirdetett jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszközei utólagos alkotmányos ellenőrzését. Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság szervezete és működése

Az Alkotmánybíróság a róla alkotott törvény szerint tizenöt tagból álló testület (jelenleg 12 választott tagja van). Tagjait kilenc évre szólóan - kétharmados szótöbbséggel - az Országgyűlés választja. A tagok egyszer újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el. Döntéseit zárt ülésen, szavazás alapján, határozat formájában hozza meg (illetve az ügyet érintő eljárás során megfogalmazódott minden más kérdésben végzéssel határoz). Határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, határozata mindenkire kötelező.

A Legfelsőbb Bíróság

Magyarországon az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Táblabíróságok, a Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok és a kerületi bíróságok látják el. A bíróságok ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét is.

A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bírói működés és intézkedés felett, ebből adódik ellenőrzési funkciója is; irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek.

A Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás és ellenőrzés keretében

•    felhasználja az ítélkezés, továbbá a bejelentések és panaszok elbírálása során szerzett tapasztalatokat;

•    közvetlenül tájékozódik az ítélkezési gyakorlatról;

figyelembe veszi az igazságügyi miniszter és a Legfőbb Ügyész ellenőrzési tevékenysége alapján feltárt adatokat

• hasznosítja az állami és más szervek kezdeményezéseit, valamint a tudományos kutatások eredményeit;

■   elvi döntéseket ad ki.

A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados szavazattal. Az elnök az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. A bírák függetlenek, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve.

A cégbírósági ellenőrzés (a cégek törvényességi felügy elete)

A cégek feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.

A céget a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván. A cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos egyéb eljárások lefolytatására az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye található.

A cégek (gazdálkodó szervezetek) törvényességi felügyelete keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy

•    a cég társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály) megfelel-e a jogszabályoknak;

•    a társaság szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapító okiratnak;

•    a cég határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.

A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cégek gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az olyan ügyekre, amelyekben bírósági, vagy közigazgatási eljárásnak van helye.

A cégbíróság a felülvizsgálat eredményeként

•    írásban felhívhatja a céget a törvényes működés helyreállítására;

•    felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti a cég határozatát és szükség esetén új határozat hozatalát rendelheti el;

a cég általános vezetését ellátó vezető testület hatáskörébe tartozó kérdésekben összehívhatja

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA

1. feladat     (Átalakulás más társasági formává)

Egy korlátolt felelősségű társaság taggyűlése részvénytársasággá történő átalakulásról döntött. A kiegészítő információk felhasználásával készítsük el a Kft és jogutódjának a vagyonmérleg-tervezetét és végleges vagyonmérlegét!

 

Az átalakuláshoz kapcsolódó információk:

-          A társaságnak csak magánszemély tagjai vannak

-          A Kft él az átértékelés lehetőségével.

Az átértékelés eredménye:

·         A tárgyi eszközöket 3 000 eFt-tal felértékelik

·         A követeléseket 1 000 eFt-tal leértékelik

·         Az egyik szállítói tartozásról – amelynek összege 500 eFt – kiderült, hogy elévült

Kiegészítő információk:

-          Az immateriális javak nyilvántartott értékhelyesbítése 100 eFt

-          Az aktív időbeli elhatárolás a hosszú lejáratú devizahitelek nem realizált árfolyam-veszteségéből származik

-          A meglevő magánszemély tagok a társasági szerződés szerint a jegyzett tőkét 3 000 eFt-tal felemelik pénzbeli hozzájárulással, amit az átalakulás napjáig befizetnek

-          A második taggyűlés során hozott döntés szerint a tőketartalék terhére a jegyzett tőkét 7 000 eFt-tal felemelik

-          Zálogjoggal terhelt ingatlan értéke a vagyonleltár-tervezet szerint 2 000 eFt

-          A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2009. május 31., a jogutód részvénytársaság cégbejegyzésének napja 2009. szeptember 30.

1. feladat megoldása

Az átalakuló korlátolt felelősségű társaság

VAGYONMÉRLEG-TERVEZETE

Fordulónap: ……………………………….

adatok eFt-ban

 

Megnevezés

Könyv szerinti érték

Átértékelési különbözet

Vagyonértékelés szerinti érték

A.

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

9 100

 

 

I.

Immateriális javak

1 100

 

 

II.

Tárgyi eszközök

6 000

 

 

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

2 000

 

 

B.

FORGÓESZKÖZÖK

19 950

 

 

I.

Készletek

5 000

 

 

II.

Követelések

8 000

 

 

III.

Értékpapírok

3 000

 

 

IV.

Pénzeszközök

3 950

 

 

C.

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

50

 

 

 

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 29 100

 

 

D.

SAJÁT TŐKE

18 100

 

 

I.

Jegyzett tőke

10 000

 

 

II.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

0

 

 

III.

Tőketartalék

5 000

 

 

IV.

Eredménytartalék

1 500

 

 

V.

Lekötött tartalék

1 000

 

 

VI.

Értékelési tartalék

100

 

 

VII.

Mérleg szerinti eredmény

500

 

 

E.

CÉLTARTALÉKOK

40

 

 

F.

KÖTELEZETTSÉGEK

10 900

 

 

I.

Hátrasorolt kötelezettségek

400

 

 

II.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

3 500

 

 

III.

Rövid lejáratú kötelezettségek

7 000

 

 

G.

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

60

 

 

 

FORRÁSOK ÖSSZESEN 29 100

 

 

 

Most már akkor megyek is aludni!!!

Köszi!

Pont ezt kerestem, valahogy sehogy sem értem...

ti miről beszéltek?

ÁFA rászámolva :   × 0,25

ÁFA ha benne van :   × 20 %

 

Anyagok esetében a tényleges beszerzési ár alacsonyabb az elszámoló árnál akkor 228 K.

Anyagok esetében a tényleges beszerzési ár magasabb az elszámoló árnál akkor 228 T.

 

Félkésztermékek esetében a tényleges közvetlen önköltség alacsonyabb a tervezett közvetlen önköltségnél akkor 235 K.

Félkésztermékek esetében a tényleges közvetlen önköltség magasabb a tervezett közvetlen önköltségnél akkor 235 T.

 

Késztermékek esetében a tervezett közvetlen önköltség alacsonyabb a tényleges közvetlen önköltségnél akkor 251 T.

Késztermékek esetében a tervezett közvetlen önköltség magasabb a tényleges közvetlen önköltségnél akkor 251 K.

Barter ügyletet a fordulónapi értékelésbe nem lehet bevonni.

 

STK-nál: ha a tényleges önktg  kisebb tervezett előállítási ktgnél, akkor a KÉK  K egyenlegű

KÉK megállapítása: az adott termék értéke × megadott százalék.

 

·    saját termelésű készletek/félkésztermékek/késztermékek tevezett közvetlen önktg. alacsonyabb a tényleges közvetlen önköltségnél à 238/258 KÉK T egyenleg (+)

·    saját termelésű készletek/félkésztermékek/késztermékek tényleges közvetlen önktg. alacsonyabb a tervezett közvetlen önköltségnél à 238/258 KÉK K egyenleg (–)

·    anyagok tényleges beszerzési ára < az elszámoló árnál à 229 árkülönbözet K E. (–)

·    anyagok tényleges beszerzési ára > az elszámoló árnál à 229 árkülönbözet T E. (+)

·    áruk árrése (265) mindig K egyenleg

 

Éves ÉCS számítás

Lineáris – minden évben azonos. Maradványérték megmarad.

 Töredékévben időarányos

Éves ÉCS = bruttó érték-tervezett maradványérték

                              tervezett maradványérték (év)

 

Éves ÉCS = (bruttó érték-tervezett maradványérték) * leírási kulcs

                                                                  100

 

Leírási kulcs= éves écs %-ban = 100% (teljes leírandó érték)

                                                                        tervezett használati idő

 

Évek száma módszer  elszámolt ÉCS évről évre csökken

1.                     Összead használati évek száma: 1+2+3+…+n

2.                     egységnyi ÉCS kiszámol. =

                              bruttó érték – tervezett maradványérték

                                                                     évek száma összege

 

Teljesítményarányos ÉCS 

egységnyi ÉCS = bruttó érték – tervezett maradványérték

                                          tervezett összteljesítmény (év)

Éves ÉCS = egyszégnyi ÉCS * éves teljesítmény

pl tárgyi eszk. teljesítmény: 1év = 2100 óra

                                                                  2 év = 3200 óra

                                                                  3 év = 200 óra

                                                                  4 év = 1700 óra

                                                                            9000 óra

Egységnyi ÉCS= bruttó érték – tervezett maradványérték= x óra

                                                                       9000 óra

 

 

Évek száma összege módszer: 10 év

                        1 év         2 év    3 év     4 év

degresszív:       1/10    2/10     3/10     4/10

progresszív       4/10     3/10    2/10     1/10

 

 

Vevők és szállítók átsorolása:

belfőldi vevők között található a kétszer kifizetett egyik vevő, 1.000.000,- Ft értékben à K egyenleg à át kell sorolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé és hozzá kell adni a 311-es számlához is

belföldi szállítók között található egy kft. kétszer kiegyenlített számlája 1.500.000,- Ft értékű à T egyenleg à át kell sorolni az egyéb követelések közé és hozzá kell adni a 454-es számlához is

 

Rövid lejáratú kötelezettségek közé történő átsorolás: tartozás kötvénykibocsátásból:

A társaság által kibocsátott kötvényekből még öt év van hátra, a szerződés értelmében a visszafizetés évente egyenlő részletekben történik à a következő törlesztőrészletet át kell sorolni a 443-ról a 451-re (rövid lejáratú kölcsön) a mérlegben

 

Devizás barter ügylet: a külföldi követelések között található 12.000,- €, ami barter miatt keletkezett à ezt és az ellentételezését könyv szerinti árfolyamon kell kezelni

 

Vissza nem térítendő fejlesztési támogatás:

Csak pénzmozgáskor könyveljük rendkívüli bevételként. Passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni (halasztott bevételként). Fel kell oldani a támogatásra jutó részt.

 

Kapott támogatás                                        T 384              K 98

Kapott támogatás elhatárolása                     T 98                K 483

 

Gépbeszerzés                                                                       T 161              K 4541

+ ÁFA                                                           T 466              K 4541

Kiegyenlítés                                                  T 4541            K 384

Szállítási költség (üzembe helyezés előtt)   T 161              K 4541

+ ÁFA                                                           T 466              K 4541

 

Üzembe helyezés (csak ÁFA nélkül)

Üzembe helyezésig könyvelt összes 161     T 131              K 161

 

Számviteli tv szerinti ÉCS (lineáris) [ Összes 161 ( gépbeszerzés + szállítás) × lineáril leírási  % ] / 12 × az évből hátralévő hónapok száma

• Teljesítményarányosan:

(Üzembe helyezés értéke / hány év alatt ) / 12 hó × hátralévő hónapok száma

 

Kifizetés (szállító kiegyenlítése) (Bruttó)    T 4541            K 384

 

Halasztott bevétel feloldása:

Kapott támogatás összege / gépbeszerzés nettó összege × ÉCS leírás összege

                                                                       T 483              K 969 (98)

Vagy:

Kapott támogatás × lineári leírási %  /   12 × az évből hátralévő hónapok száma                                                          T 483              K 98

 

Fizetési támogatás visszautalása                  T 88                K 384

Halasztott bevétel feloldása                         T 483              K 98

Fejlesztési támogatásból visszautalt összeg / hány év alatt számolja el = X

X / 12 hó × tárgyévből hátralévő hónapok száma

 

 

Gépfelújítás saját vállalkozásban Csak a közvetlen költségek aktiválhatók: közvetlen anyagköltség, bérköltség, bérjárulék = X

Költségek aktiválása                                     T 161              K 582

Üzembe helyezés                                         T 131              K 161

 

 

Értékcsökkenési leírás lineáris:

(Gépbeszerzés nettó ára × ÉCS % / 12 hó) × üzembe helyezéstől fordulónapig eltelt hónapok száma                        T 571              K 139

 

Halasztott bevétel feloldása:

Kapott támogatás összege / gépbeszerzés nettó összege × ÉCS leírás összege

                                                                       T 483              K 98

Vagy:

 

Kapott támogatás × lineári leírási %  /   12 × az évből hátralévő hónapok száma                                                          T 483              K 98

 

 

Anyagok tényleges beszerzési értéke 211 Alapanyag – 228 Alapanyagok árkülönbözete

 

Értékesítés árbevétele                                   T 311              K 911

       T 316 export ért          K 93 exportért árbev

 

Alapanyagok kivezetése (csak a 211-ből)  T 814              K 211

 

Árkülönbözet kivezetése                              T 228              K 814

 

 

Fuvarköltség   belföldi szakaszra                 T 52                K 4541

                        Külföldi szakaszra                T 93                K 4542

 

Társasági szerz módosítása kilépő tulajdonos esetén Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással   T 411              K 479

(csak bejegyzéskor szabad könyvelni!)

Tőketartalék kivonása                                  T 412              K 479

Eredménytartalék kivonása                          T 413              K 479

Kifizetés (411 + 412 + 413)                         T 479              K 384

 

Vevőtől kapott előleg                                    T 384              K 453

ÁFA (benne van × 16.67 % vagy 20 %)     T 368              K 467

 

Jegyzett tőke emelés  

Szellemi termék piaci értéken  történő értékelése:

   Szellemi termék (114)

– szellemi termék écs (1194)

+ szellemi termék értékhelyesbítése ( 117)

    értékelés összege

 

Értékhelyesbítés vissza (117)                                              T 4171            K 117

Terven felüli Écs                                          T 866              K 118

Vagyonértékelés                                           T 52                K 4541

ÁFA (×25%)                                                 T 466              K 4541

 

Apport átadás (alapanyag 211) létesítő okirat szerinti értéken  (azaz az átvett értéken)                                                                T 368              K 98

ÁFA  rászámolva (ha számlázta)                T 368              K 467

ÁFA rászámolva ( ha nem számlázta ki) ( az ÁFÁt elő kell írni

                        T 88                K 467

 

Apportra jutó árkülönbözet kivezetése        T 228              K 88

                        Alapanyag értéke – tényleges beszerzési ár

 

Anyagkészlet kivezetése elszámoló áron    T 88                K 211

                        Elszámoló ár = 100 % = alapanyag értéke (X)

                        - Árkülönbözet = 228 × 100 / 211  =   %

                        Tényleges besz.ár %-a

                       

1.) Tényleges beszerzési ár                         = 2.)tényl.besz ár %-a

                        alapanyag értéke (X)            = 3.)  100%                           

                        1 × 3 / 2         

 

Apport átadás (késztermék 251) létesítő okirat szerinti értéken (azaz az átvett értéken                                                            

Késztermék kivezetése                                T 581              K 251

Késztermék KÉK kivezetése                       (K)                 T 258              K 581

                                                (T)                 T581               K 258

Áruvá minősítés ( Késztermék – KÉK)       T 261              K 582

Áruk kivezetése ( Késztermék – KÉK)      T 88                K 261

Társ.szerz. szerinti elszámolás                    T368               K 98

ÁFA  rászámolva (ha számlázta)                T 368              K 467

ÁFA rászámolva ( ha nem számlázta ki) ( az ÁFÁt elő kell írni)

                                               T 88                K 467

 

                                              

Térítés nélkül kapott eszköz (apport átvétel)

Az átvétel piaci értéken és az ÁFA is piaci értéken!

Átvétel, állományba vétel                             T 161              K 989

ÁFA (benne ×25%)                                      T 466              K 479

Elhatárolás                                                    T 989              K 483

ÁFA utalás                                                    T 479              K 384

Átírási illeték                                                 T 161              K 384

Szállítási költság                                            T 161              K 4541

Szállítási ktg ÁFA (×25%)                           T 466              K 4541

Aktiválás ( piaci érték + átírási illeték + szállítási ktg)       T 131           K 161

Értékcsökkenés könyvelése                         T 571              K 139

Számviteli törvény szerint:

( Aktivált érték × hány év alatt ) / Σ évek szám × eltelt hónapok száma

                               12 hó

                                                                       T 571              K 139

 

Halasztott bevétel szerint: (így is meg kell csinálni) (Elhatárolás feloldása)

( Piaci érték × hány év alatt ) / Σ évek szám × eltelt hónapok száma

                               12 hó

                                                                       T 483              K 969 v 989

 

Belföldi EURO-s vevő (bevétel)

Gazd.esem.EURO × gazd.esem. árfolyam = X

Vevő utalása  (X)                                         T 386              K 311

Gazd.esm Ft összeg – X = árfolyamkülönbözet

Árfolyam nyereség                                       T 311              K 976

Árfolyam veszteség                                      T 876              K 311

 

 

Külföldi szállító kiegyenlítése                     T 4542            K 386

Külföldi szállító átlagárfolyamának kiszámítása:

4542 / külföldi szállító összes Euro-ja = átlagárfolyam

vagy a kieg info-ban meg van adva.

Árfolyamnyereség                                        T 4542            K 976

Árfolyamveszteség                                       T 876              K 4542

 

Ha elszámolási betétszámláról is egyenlít akkor EURO-t kell venni a gazd.esemény árfolyamán.

Kiegyenlítés                                                  T 4542            K 384

Árfolyamveszteség                                       T 876              K 4542

Árfolyamnyereség                                        T 4542            K 976

 

Külföldi (EURO-s) számla fogdása

Számla befogadása                                       T 52                K 4541

ÁFA (× 25%)                                                                       T 466              K 4541

 

Szállítási költség

üzembe helyezés előtt           T 161              K 4541

+ ÁFA                                    T 466              K 4541

üzembe helyezés után           T 529              K 4541

+ ÁFA                                    T 466              K 4541

 

Előleg (vevőtől kapott előleg)

Vevőtől kapott előleg            T 384              K 453

ÁFA (benne van)                  T 368              K 467

 

Előleg (vevőtől kapott előleg visszafizetése)

Vevőtől kapott előleg            T 453              K 384

ÁFA (×0,2)                            T 467              K 368

 

Előleg (készletekre adott előleg)

Előleg                                     T 35                K 384

Áfa (×25%)                           T 466              K 384

 

Egyéb berendezés értékesítése (ha a vevői kiegyenlítés következő évre vonatkozik = nem könyveljük)

Bruttó érték kivezetése (143)                                              T 86                K 143

halmozottÉCS kivezetése (149)                   T 149              K 86

Árbevétel elszámolása (amennyit kaptunk érte)   T 311      K 96

ÁFA rászámolva                                           T 311              K 467             

 

DEVIZÁS TÉTELEK  

Külföldi szállító kiegyenlítése Kifizetés deviza betétszámláról                          386 forintértéke        _  =   átlagárfolyam (386á)

kieg.info-ból összes deviza a betétszlan

 

kifizetett deviza × átlagárfolyam ( 386á) = kifizetett deviza Ft értéke

                                                                       T 4542            K 386

               4542 forintértéke                          _

kieg.info-ból külföldi szállító összes devizája = átlagárfolyam (4542á)

 

kifizetett deviza × (4542á – 386á) = ha + nyereség    T4542       K 976

                                                          ha – veszteség   T 876                               K 386

                         

Külföldi  szálítók kiegyenlítése deviz és elszámolási betétszámláról         386 forintértéke        _  =   átlagárfolyam (386á)

kieg.info-ból összes deviza a betétszlan

 

kifizetett deviza × átlagárfolyam ( 386á) = kifizetett deviza Ft értéke

                                                                       T 4542            K 386

Csúsztatott átlagárral:

Keg infoból 4542 szükséges Euro mennyisége ×kieg info  árfolyam = X

                        X – kifizetett deviza ft értéke = Y

Ha X > kifiz deviza ft érték → árfolyam nyereség   T 4542   K 976

Ha X < kifiz deviza ft érték → árfolyam veszteség  T 876   K 4542

 

Az elszámolási betétszámlára mindeg Eurot kell venni eladási árfolyamon!

Szükséges Euro × bank eladási árfolyam = ft érték   T 4542   K 384

X – ft érték = árfolyamkülönbözet

Ha X > ft érték → árfolyam nyereség   T 4542   K 976

Ha X < ft érték → árfolyam veszteség  T 876   K 4542

                       

Devitás összegű követelés értékére alapanyagot kaptunk Szállítói beérkezés                                        T 218              K 4542

Elszámoló áron (kg × ft/kg )                                                T 211              K 229

Összevezetés                                                                        T 4542            K 316

 

 

 

 

 

s még egy pici...

 

 

Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések ·          a kormány ellenőrzési feladatai

·          a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

·          a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége

·          a ktgvetési ellenőrzés

·          a felügyeleti jellegű ktgvetési ellenőrzés

·          a Magyar Államkincstár

·          a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

·          az adóellenőrzés és szervezetei

·          a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

·          a Szerencsejáték Felügyelet

·          a fogyasztóvédelmi ellenőrzés

·          a közraktárak állami felügyelete

·          a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés

A ktgvetési ellenőrzés A ktgvetési ellenőrzések a következőkre irányulnak: ·          az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására

·          a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára

·          a központi és intézményi ktgvetési bevételek jogszerű kezelésére

·          a számviteli és bizonylati rend betartására.

A rendelet hatálya kiterjed: ·          a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, a TB igazgatási szervekre

·          a Magyar Államkincstárra

·          a ktgvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére.

A ktgvetési ellenőrzés szervezete A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni, legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell tartani. Felügyeleti ellenőrzésbe bevonhatja a felügyelete alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó ktgvetési szervnél működő belső ellenőrzést.

A függetlenített belső ellenőrzés feladatait teljes, rész-, ill. osztott munkaidőben, vagy több ktgvetési szerv által közösen foglalkoztatott személy, továbbá külső szakértő is elláthatja. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait és eljárási szabályait, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni.

A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell: ·          az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját

·          az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját

·          a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását

·          a tárgyi eszközök kihasználását, fejlesztését,

·          a saját bevételek alakulását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését

·          a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, a vagyon védelmét

·          a befizetési kötelezettségek teljesítését

·          a belső ellenőrzés rendszerét és hatékonyságát

·          juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását

·          a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását és megvalósítását

·          a nemzetközi segélyek, támogatások nyilvántartását és felhasználását

·          a számviteli előírások betartását.

Vezetői ellenőrzés eszközei: ·          a kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása,

·          a vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk,

·          vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása,

·          munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés,

·          munkaterven kívüli belső ellenőrzések.

·          belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.

A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie, rendelkeznie kell: ·          az ellenőrizendő munkafázisok kijelöléséről,

·          az ellenőrzés módjának meghatározásáról,

·          a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg,

·          hiányosság észlelése esetén a teendőkről.

A függetlenített belső ellenőrzés keretében a meghatározott feladatokat időszerűen kell elvégezni a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából.

A ktgvetési ellenőrzések típusai Az ellenőrzés lehet: ·          átfogó, téma-, cél-, és utóellenőrzés,

·          irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára,

·          lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan.

Átfogó ellenőrzés: szakmai folyamatok és a ktgvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzése.

Témaellenőrzés: adott feladatot egyidőben több ktgvetési szervnél indokolt ellenőrizni.

Célellenőrzés: a ktgvetési szervnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé.

Utóellenőrzés: előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata.

Szabályszerűségi ellenőrzés: a jogszabályok, a belső szabályzatok megtartásának vizsgálata.

Hatékonysági vizsgálat: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni.

Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet: ·          a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően,

·          a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően,

·          a döntéshozatal elősegítése érdekében.

 

Egyidejű ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni.

Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt és elvégzett ellenőrzés.

A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje Az ellenőrzés tervezése Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza:

·          az ellenőrizendő szerveket,

·          az ellenőrzés témáját, célját,

·          az ellenőrzések típusának jelölését,

·          az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését.

A munkatervet az ellenőrző szerv vezetője hagyja jóvá, attól az ellenőrző szerv vezetőjének engedélyével lehet csak eltérni.

Ellenőrzési program Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. Az ellenőrzési programot az ellenőrzési szervezet vezetője vagy az általa megbízott ellenőr állítja össze.

A ktgvetési ellenőrzés végrehajtása Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján dokumentációk alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének, melyben tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról és formájáról, várható időtartamáról. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. Ha a vizsgálat során hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, melynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési, kártérítési ill. fegyelmi eljárást kell lefolytatni, akkor a felelős személy nevét és beosztását is meg kell jelölni.

 

 

 

A költségek csökkentése minden vállalkozásnál alapvető érdek és cél. A vállalkozás ktg. gazdálkodása középpontjában a ktg. Áll, és tartalmazza a ktg-ek tervezését, utalványozását, főkönyvi elszámolását, kalkulációját, elemzését, ellenőrzését valamint információs rendszerének kialakítását. Vizsgálni kell:

•        a ktg. gazdálkodási tevékenységet rendszerszemléletben kezelik-e,

•        az egyes témákat olyan vezetők irányítják és ellenőrzik, akik a ktg. gazdálkodási tevékenységet megfelelő szinten tudják tartani.

A ktg.tervezési feladatok ellenőrzése A vállalkozás célja olyan ktg. tervek összeállítása, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a ktg-ekkel való gazdálkodás, a ktg. csökkentés, az önktg. csökkentés irányításához, a ktg és önktg alakulásának elemzéséhez, ellenőrzéséhez és a gazdasági döntések megalapozásához.

Ellenőrizni kell:

•        megfelelően készítették-e el a legfontosabb ktg-ek terveit,

•        megfelelően alakították-e ki az önktg. csökkentés elszámolási rendjét,

•        megfelelő-e a ktg-ek tervezésének módszere és rendszere,

•        a ktg. tervek kényszerítenek-e takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására,

•        a ktg. tervek alkalmasak-e a ktg. gazdálkodás irányítására, a ktg-ek befolyásolására, a beszámolás végrehajtására.

 

Vizsgálni kell, hogy alkalmaznak-e korszerű módszereket, eljárásokat, biztosították-e a megfelelően képzett munkaerőt és a számítógépparkot. Vizsgálni kell, hogy bevonták-e az érdekelteket, és a ktg. terveket összehangolták-e a vállalkozás többi tervével.

A felhasználások utalványozásának ellenőrzése Azt jelenti, hogy a termelési, a szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges eszközök felhasználására a feljogosítottak bizonylattal engedélyt adhatnak, végrehajtható előzetesen, folyamatosan és utólagosan.

Vizsgálni kell:

•        kellő gonddal alakították-e ki az utalványozást végző szerveket,

•        megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat,

•        megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati rendjét, a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e,

•        betartják-e az utalványozás fegyelmét,

•        szabályozták-e a pótutalványozást.

A ktg.gazdálkodás információs rendszerének ellenőrzése Célja olyan ktg- és önktg. adatoknak, ill. információknak folyamatos, rendszeres és gazdaságos biztosítása a vállalkozás vezetése és funkcionális szervek részére, amelyek a vállalkozás hatékony vezetéséhez nélkülözhetetlenek.

Vizsgálni kell:

•        az információs rendszert előre megtervezték-e,

•        az információk szükségességét, minőségét, gyorsaságát és pontosságát tekintették-e elsődlegesnek a mennyiséggel szemben,

•        korszerű eszközökkel és módszerekkel gazdaságosan, gyorsan szolgáltatják-e,

•        az információk eljutnak-e mindazokhoz, akik azon alapján döntenek vagy értékelnek,

•        biztosítják-e a ktg-gel, önktg-gel kapcsolatos információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások, mérlegben szereplő tételek értékeléséhez is,

•        a bizonylati elvet, a bizonylati rendet érvényesítik-e, és megkövetelik-e a bizonylati fegyelmet.

A ktg.ellenőrzés módszereinek vizsgálata Ellenőrzések történhetnek folyamatba építetten, a funkcionális szervek útján, az ellenőrzésre hivatott szervek útján ill. esetenként. Vizsgálni kell:

Folyamatba épített ellenőrzés:     •        utalványozások helyessége

•        bizonylatok elszámoltatása

•        bizonylatok tartalmi helyessége

Funkcionális ellenőrzés: •        utókalkulációknál az önktg. helyessége

•        bizonylatok teljessége, az analitikus és főkönyvi könyvelés egyeztetése,

Ellenőrzésre hivatott szervek: •        ktg. gazdálkodás komplex ellenőrzése,

•        korábbi vizsgálatok utóvizsgálata

•        az eseti téma- és célvizsgálatok.

•        esetenkénti vizsgálatokat szerveztek-e az észlelt hiányosságok okainak feltárására.

A közvetlen és közvetett ktg-ek, ill. a ktg.nemek elszámolásának ellenőrzése A közvetlen és közvetett ktg-eket a számviteli tv. előírásai alapján az önktg. számítási szabályzatban és a számlarendjében szabályozza. A közvetlen ktg-eknél vizsgálni kell, hogy közvetlen ktg-ként számolták-e el a kalkulációs egységekre utalványozható, elszámolható, a termelésre felosztható

•        közvetlen anyagktg-et,

•        közvetlen bérktg-et,

•        bérek járulékait,

•        gyártási különktg-eket,

•        értékesítési különktg-eket,

•        egyéb közvetlen ktg-eket.

A közvetett ktg-ek a vállalkozás egészének és szervezeti egységeinek működésével, üzemeltetésével és irányításával kapcsolatban merülnek fel. Vizsgálni kell: •        igazgatási ktg címén a személyi és anyagi jellegű ktg-eket,

•        az egyéb általános ktg-eket, melyek nem tartoznak az értékesítési, igazgatási ktg-ek közé,

•        a kutatás-fejlesztés aktiválásra nem került ktg-eit,

•        a garanciális javítás ktg-eit és minden fel nem sorolt általános ktg-et.

A ktg.nemek ellenőrzésénél a számviteli tv-ben és a belső szabályzatokban foglaltakból kell kiindulni. Vizsgálni kell: •        anyag jellegű ráfordításokat,

•        személyi jellegű ráfordításokat,

•        értékcsökkenési leírást.

Szívesen, máskor is :)

Ott még nem tartunk, de jövő héten térjünk vissza a témára.
Bár a tanoncokon kétféle is van fent.

Az ellenőrzés eszközei

* a szabályozottság
* a szervezettség
* megfelelő hozzáértés
* bizonylati rend és fegyelem
* összeférhetetlenség kizárása
* a felelősség pontos leírása
* technikai feltételek biztosítása pl. zárak, biztonsági berendezések, rendszerek

Főbb követelmények és feladatok

* zárási kérdések
* kulcsok őrzése
* riasztók folyamatos ellenőrzése
* próbaellenőrzés
* szervízelés
* pénzőrzési kérdések: pénztárhelyiség, pénzszállítási szabályok, bizonylatolás

Készletek szállításának és raktározásának ellenőrzése

* szállítmány érkeztetés, mérlegelés, mennyiségi-, minőségi átvét
* raktári védelem
* megfelelő technikai felszereltség
* külszíni szemlék
* környezetvédelmi kérdések
* rendszeres leltározás
* felesleges készletek, vagyontárgyak vizsgálata

A vagyonvédelem egyéb területei

* jelző és megfigyelő rendszerek: monitoring
* számítógépes nylvántartások, hozzáférhetőségi lehetőségek kizárása
* személyes bejutások (kártyák), illetéktelenek kiszűrése
* munkatársak személyes vagyontárgyainak védelme
* csomag, táska ellenőrzés

Kösz a választ!

Lehetséges vizsgálati feladatok az egyéb követelések ellenőrzése területén (nem teljes körűen):

Ide számolták-e el a munkavállalóknak folyósított fizetési előlegeket?
Itt kerülnek-e kimutatásra az elszámolásra kiadott összegek?
Itt mutatták-e ki az igényelt, de még nem teljesített támogatások összegét?
Itt szerepeltetik-e a visszatérítendő adókat?
Itt számolták-e el az önellenőrzésből és az adóellenőrzésből eredő visszafizetési igényeket?
Itt szerepeltetik-e a helyi adók esetleges túlfizetéseit?
Itt mutatták-e ki a követelés vásárlás miatti követelést?
Itt találhatóak-e a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések?
Itt mutatták-e ki a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket?

Itt mutatták-e ki a követelés jellegű kötelezettségeket?Itt mutatták-e ki a tartósan adott kölcsönökből a mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket?

A pénztárellenőrzés célja, annak megállapítása, hogy
- Megegyezik-e a készpénz állomány a pénztárjelentés, pénztárnapló ill. pénztárszla egyenlegével
- Megfelelően szabályozott-e a pénz kezelése, a pénztárak működése, a pénz forgalmi rendje
- A pénzforgalomban a bevételek elszámolása szabályszerű-e, és a befizetések megfelelő időben és formában, hiánytalanul befolynak-e a pénztárba
- Jogszerűek, szabályosak, indokoltak-e a kifizetések
- Megtartják-e a készpénz kezelésére, nyilvántartására és a pénztári műveletek bizonylatolására vonatkozó ügyrendi és ügyviteli előírásokat
- Biztosított-e a pénz megfelelő biztonságos védelme

Az ellenőrzés 3 feladatból áll:
1) Rovancsolás:
 Meglepetésszerűen kell elvégezni, mely történhet önálló célvizsgálatként vagy ismétlődő ellenőrzés keretében
 Előzetes bejelentés nélkül kell elvégezni
 Napi zárás esetén pénztárzárlat után vagy nyitáskor
 Ha napközben történik a rovancsolás, akkor a pénztárforgalmat szüneteltetni kell
 A pénztárnaplót le kell zárni, a könyv szerinti készpénzkészletet közetlen megszámolással kell megállapítani
 Ha a gazdálkodónál több pénztár van, akkor célszerű az összes pénztárban egyidejűleg elvégezni az ellenőrzést
 A pénztáros megszámolja a pénz és az ellenőrök figyelemmel kísérik
 címletenkénti részletezésben közös jegyzőkönyvet vesznek fel, ill. rögzítik az esetleges eltéréseket és az egyéb értékeket
 ha a rovancsolást napközben hajtják végre, akkor a közös jegyzőkönyvben tételesen szerepeltetni kell a pénztárban lévő bevételezési és kifizetési bizonylatokat is.

2) Rendszeres pénztár ellenőrzési vizsgálat:
 a készpénz bevételezését és kifizetését ellenőrzés – érvényesítés előzi meg, melyet a pü-i vezető jelöl ki írásban (számfejtés)
 a kialakítandó rendszert a pénzkezelési szabályzatban rögzítik
 az érvényesítő a kontírozást is elvégzi
 vizsgálni kell az alapbizonylatot, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályokban és belső szabályzatban előírt feltételeknek
 tartalmazza-e a teljesítést, és a számítások pontosak-e
 az utólagos ellenőrzést a pénztár ellenőr végzi, feladata a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott készpénzkészlet meglétének ellenőrzése (a számviteli rendért felelős nevezi ki)
 vizsgálni kell, hogy a pénztári nyilvántartásokba felvett tételek pénztárbizonylatai és pénztári alapbizonylatai megvannak-e, azok egyeznek-e, határidőre elszámoltak-e az elszámolásra kiadott összegekkel
 a pénztári ellenőr az ellenőrzött okmányokat kézjegyével ellátja
 az utólagos ellenőrzést a pénztárzárlat után, tárgy napon kell elvégezni
 vizsgálni kell, hogy az előzetes ellenőrzést folyamatosan végrehajtották-e, az utólagos pénztár ellenőrzés a pénzkezelési szabályzatnak megfelelően zajlik-e

3) Ismétlődő ellenőrzések vizsgálata:
 Az ellenőrzést a független belső ellenőr látja el, vizsgálati jelentést kell készítenie

A) Szabályozottság ellenőrzése:
- a pénzkezelési szabályzat, ügyrend, munkaköri leírás vizsgálata, hogy megfelelően szabályozták-e a pénzkezelés rendjét, elhatárolták-e a feladatokat, figyelembe vették-e az összeférhetetlenség feltételeit
- a számviteli rendért felelős vezető feladata a pü-i szervezet kialakítása, feladatok meghatározása, biztonságos munkafeltételek biztosítása, a végrehajtás ellenőrzése
- ha bűncselekményre utaló jelekkel találkozik, akkor a vezetőnek javasolni kell a feljelentést
- hiány, mulasztás, szabálytalanság esetén munkajogi felelősségre kell vonni a pénztárost, ha bebizonyosodik gondatlansága, ha nem tudják feltárni az okokat a pénztáros objektív alapon felel a hiányért
- vizsgálni kell, hogy a pénztár ellenőrzést milyen rendszeresen végzik el
- ellenőrizni kell a pénztári ügyvitel teljes körű végrehajtásának szabályszerűségét, a beosztottak miként végzik munkájukat
- kereskedelmi, kiskereskedelmi szervezeteknél a pénztáros felelős az árak helyességét ellenőrizni, az ellenértéket átvenni  hibájából eredő kárért anyagi felelősséggel tartozik

B) Pénztári bevételezés ellenőrzése: A pénztárba a bevétel származhat: vevőktől, dolgozók befizetéseiből, bankszláról felvett összegekből
a) Vevők, dolgozók befizetéseinek vizsgálata:
- a bevételezések szabályszerűek-e, továbbá a befizetés napján bevételeztek-e minden befizetést
- a készpénzt csak bevételi pénztárbizonylat alapján lehet bevételezni, azt megfelelő alapbizonylat alapján állították-e ki 3 példányban ( 1.pl – pénztárjelentéshez, 2.pl – befizetőé, 3.pl – tömbben marad, rontott példányokat érvényteleníteni kell)
- ellenőrizni kell, hogy a bevételi pénztárbizonylatot helyesen töltötték-e ki, az alapokmányt csatolták-e
- a pénztárhelységben ki kell függeszteni a pénztáros nevét és kézjegyét

A vizsgálat módszere:
- a bizonylat által nyújtott információkat, adatokat össze kell hasonlítani a pénzkezelési szabályzatban előírt követelményekkel
- sorszámozatlan pénztárbizonylaton befizetett összegek be vannak vételezve  feltehetően ügyviteli szabálytalanság történt
- a szabálytalan bizonylatokkal átvett pénz nem szerepel a pénztárjelentésben  súlyosabb hiba vélelmezhető (pénztáros kiveszi a pénz)  tisztázni kell a tényállást
- ha rendszeresen érkezik postán pénz  nem, vagy csak később vételezik be  találkozó, kapcsolódó ellenőrzést kell végezni (tényleges átvétel időpontja, szigorú számadású nyugtatömbök lapjai hiánytalanul megvannak-e, a tőpéldányon feltüntetett összeget hiánytalanul bevételezték-e)
- a vizsgálatot valamennyi zárt időszak bizonylataira tételesen kell elvégezni
- a készpénzes eladásoknál a következő feladatot kell ellátni: az értékesítési részleg kiállítja az eladási diszpozíciótez alapján a raktáros a raktárkiadási bizonylattal kiadja az árútkiállítja a szállítóleveletkészpénzes szlát készíteneka vevő fizet bevételi pénztárbizonylata szla alapján a könyvelés megterheli a vevőt, a pénztárbizonylat alapján jóváírják a tartozást
- Vizsgálat: 1-1 hónap anyagát összegyűjtik, majd a raktáros – számlázó – pénztáros és a könyvelés adatait összehasonlítják

b) Bankszláról felvett készpénz pénztári befizetésének ellenőrzése:
- a pénztáros hiánytalanul a felvétel napján bevételezett-e minden pénzeszközt, melyet bankszláról vettek fel
- az ellenőrzés alapokmányai: bankszlakivonat, bevételi pénztárbizonylat, pénztárkönyv, csekkaláíró-könyv, csekk tőszelvénye, számviteli nyilvántartás

Vizsgálat:
- a pénzkezeléssel kapcsolatban nincsenek-e összeférhetetlenségi munkakörök
- ha pénztáros könyvelnagyon alapos vizsgálat (nincs-e visszaélés)
- a bankbizonylatok hitelességének vizsgálata: zárt időszak valamennyi bankkivonata hiánytalanul megvan-e, a terhelések és jóváírások egyeznek-e a kapcsolódó okmányokkal
- hiánytalan pénztári bevételezés ellenőrzése: az átvezetési szla tételeit a pénztárkönyv és a csekkaláíró-könyv adataival összehasonlítjuk
- a felvett pénzt nem, vagy csak később vételezik beösszehasonlítás: banki terhelés napja, összege és a bevételezés napja, összege



C) Házipénztári kifizetések ellenőrzése:
- a kifizetések során megtartják-e a kiadási bizonylat tartalmi és formai követelményeit
- a pénztáros szabályszerűen kiállított és utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizetett-e ki a pénztárból
- a kifizetést megelőzően a pénztáros kapott-e alapbizonylatot, mely hitelt érdemlő módon igazolja a kifizetés jogosságát
- a kiadási pénztárbizonylatot 2 példányban töltötték-e ki, azt szabályosan töltötték-e ki
- a pénztáros megállapította-e, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére (szig. alapján)
- ha megbízott veszi fel a pénztszabályszerű-e a meghatalmazás
- a kifizetés tényét a pénztáros az alapbizonylaton megjelölte-e

Vizsgálat:
- javítás esetén a pénzt felvevő vállalkozásnál találkozó ellenőrzés, az ott bevételezett összeg egyezik-e a kiadásba helyezett összeggel
- a pénztárbizonylat és az alapbizonylat kelte között nagy időbeli eltérés vankorábbi időpontban nem számolták-e már el a bizonylatot
- ha a bizonylat mögött nem eredeti bizonylat, hanem másolat vannem számolták-e el kétszer
- utánvétellel érkezett csomagok kifizetésekor a postától kapott szelvényt és a szlát együttesen kell a kifizetési bizonylathoz csatolni

D) A pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzése:
- a pénztári befizetéseket és kiadásokat a teljesítést követően azonnal, a felmerülés sorrendjében a pénztári nyilvántartásba fel kell jegyezni
- a pénztárjelentést szigorú számadás alá kell vonni, azt szabályszerűen hitelesítették-e, vonták szigorú számadás alá
- a zárása szabályszerűen történt-e, a pénztáros és az ellenőr aláírják-e

Pénztárbizonylatok általános ellenőrzése:
• minden pénzmozgásról készül-e bizonylat, kitöltésük szabályszerű és teljes körű-e, az illetékesek utalványozzák-e, az átvevő ill. befizető aláírta-e
• a pénztári bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e
• folyamatos sorszámmal ellátott-e a bizonylat
• az alapbizonylatokra kellően hivatkoztak-e

A bevételi pénztárbizonylat ellenőrzése:
• a befizetésekről kiállítanak-e bevételi pénztárbizonylatot
• a pénz átvételét a pénztáros a pénztárbizonylaton aláírásával igazolja
• a befizető is aláírja a pénztárbizonylatot
• az alapokmányokat hozzácsatolják
• 3 példányban töltik ki
• helyesen töltötték-e ki
• nincsenek-e rajta szabálytalan javítások

Kiadási pénztárbizonylatok ellenőrzése:
• csak szabályszerűen kiállított, utalványozott bizonylatalapján lehet kifizetést teljesíteni
• egy bizonylaton csak egy személy részére történt-e kifizetés, vagy több (csak akkor, ha ugyanazon jogcímen, ugyanazon napon)
• csatolták-e az alapbizonylatot, hivatkoztak-e rá
• 2 példányban töltötték-e ki
• aláírások szerepelnek-e rajta

Elszámolásra kiadott összegek ellenőrzése:
• a pénzkezelési szabályzat tartalmazza-e az elszámolásra kiadott összegek elszámolásának és nyilvántartásának rendjét
• vizsgálni kell a kiadott összege jogosságát, nagyságának indokoltságát, az elszámolásra megjelölt határidő jogosságát

Letétek bizonylatolásának ellenőrzése:
• a pénztárban idegen készpénz, értéktárgyak, értékpapírok vezetői engedély alapján őrizhetők
• az őrzés bizonylatolását és rendjét kellően szabályozták-e
• a nyilvántartás tartalmazza-e a szükséges azonosító adatokat
• az ellenőrzésnek a nyilvántartás és az átadási, átvételi, kiadási bizonylatok alaki és tartalmi követelményeire ki kell terjednie

E) A készpénz kezelésének, őrzésének ellenőrzése:
- kellő biztonságot nyújtó módon történik-e a pénz szállítása, kezelése, őrzése
- a házipénztárat úgy kell kialakítani, hogy a pénzkezelés biztonsága a lehető legnagyobb legyen
- vaskazetta kulcsát a pénztáros, biztonsági zárral ellátott vasszekrény kulcsát a pénztári ellenőr tartja magánál, a kulcsok másolatait a főkönyvelő vagy ügyvezető páncélszekrényében tartják
- a kulcsokról nyilvántartást kell vezetni: mikor, miért, meddig, kinél voltak
- gondoskodni kell a pénztár betörés és tűz elleni védelméről, a pénzkezelési szabályzatban rögzíteni kell
- ablakokat, ajtókat védőráccsal és biztonsági zárral kell ellátni, vészcsengő biztonságosan elérhető helyen van-e
- nagyobb összegű pénz esetén az őrzésre rendész, őrzővédő szolgálat igénybe vétele
- a pénztárban csak az oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak
- jól látható helyen tájékoztatják-e az ügyfeleket a pénztár rendjéről, a pénztári órákról, utalványozásra jogosultakról, pénz és egyéb értékek átvételére jogosított alkalmazottak nevéről, aláírásáról
nagy gondot kell fordítani a bank pénzfelvételre és szállításra, valamint a bankba szállításraa felvételeket a pénzkezelési szabályzatban rögzíteni kell.

Pint ezt kerestem! :)

Bocsánat...csak így jobb..mert túl sok az infó.

A jogrendszer, jogág, jogszabály fogalma. A jogszabályok fajtái és a jogalkotó szervek. Jellemezze a fontosabb jogágakat!

 

Jogrendszer: az egész hatályos jogszabályok, magatartási szabályok összessége.

A jogszabály: konkrét magatartásforma. Mindenkinek vannak jogai és kötelességei. A jogszabály ezt szabályozza. Mit kell tenni illetve mit szabad tenni.

 

A jogág (mint a munkajog, közigazgatási jog, stb) a jogrendszer különböző területeit jelöli.

 

A jogszabályok fajtái:

- kötelező kogens: a magatartási szabályt szigorúan meghatározza (kell).

- diszkrécionális: van választási lehetőség a jogszabály keretein belül.

- tiltó

- parancsoló

- stb.

 

Jogalkotó szervek: alkotmányosan felruházott szerv a törvényalkotásra

- kormány

- miniszterek

- önkormányzati szervek.

 

Fontosabb jogágak:

- polgári jog

- büntető jog

- munkajog

- közigazgatási jog.

 

1. b

A gazdasági társaság fogalma, alapításának közös szabályai. A gazdasági társaságok legfőbb szervére és a tisztségviselőre vonatkozó közös szabályok. A nonprofit gazdasági társaságok.

 

A gazdasági társaságok a rendszerváltás után jöttek létre. Vállalkozás, amely üzleti haszon elérése miatt végez gazdasági tevékenységet (profit).

 

Alapítás közös szabályai:

- mivel társaság, legalább 2 fő szükségeltetik hozzá (kivétel az egyszemélyes kft és bt).

- akarat és vagyoni hozzájárulás kell,

- személyek megnevezése és megjelölése,

- székhely, telephely, fiókhely megnevezése,

- tevékenység meghatározása,

- ügyvezetők (vezetők) meghatározása,

- az alapítók között az alapítási tőke milyen arányban oszlik meg,

- mennyi a kp és mennyi az aporter

- éves közgyűlést / taggyűlést hogyan és mikor tartják

- vezető tisztségviselők

- hogyan szüntethető meg

- törzstőke felemelése és lecsökkentése.

 

Legfontosabb szervek:

- közgyűlés, taggyűlés

 

Vezető tisztségviselők:

Ügyvezető igazgató, vezérigazgató, felügyelőbizottság.

 

Nonprofit társaságok:

Közhasznú társaságok 2009. december 31-ig megszűnnek.

 

 

2. a

A jogszabályok hierarchiája, a jogszabályok érvényessége és hatálya. Az Európai Unió jogrendszer jellemzői.

 

Jogszabályok hierarchiája:

1. Alkotmány: legmagasabb szintű jogszabály. Ez is törvény.

2. Törvények: állampolgárokat vagy szervezeteket érintő jogszabályokat törvényben szabályozzák. Országgyűlés hozza őket.

3. Miniszterelnöki rendelet / Kormányrendelet. Végrehajó hatalom.

4. Önkormányzati rendeletek.

 

Jogszabályok érvényessége:

Kihirdetéstől.

 

Jogszabályok hatálya: mikortól életbe léptetik. Területi, személyi és időbeli hatály lehet.

Visszavonásig vagy módosításig hatályos.

Pl. magyar zászló alatt hajózó hajókra vagy repülő repülőkre is hatályosak a magyar jogszabályok.

 

EU:

- Római szerződés.

- Rendeletek (Európa Tanács hozza őket)

- Irányelvek

- Ítéletek (minden tagállamra érvényes és kötelező).

 

Ha megkapod az anyagot légy szíves küld át nekem is.

Számvitel elmélet és példamegoldások

1. A számviteli információs rendszer


1.1. A számvitel fogalma, részterületei

A kiadások – bevételek feljegyzése, könyvelése szinte egyidős a történelemmel. Különböző dokumentumok bizonyítják, hogy már az ókorban is nyilvántartásokat vezettek az állam fenntartásához szükséges kiadásokról és az ezekhez szükséges (alattvalóktól, polgároktól származó) bevételekről. Luca Paciolo, velencei szerzetes munkássága alapján pedig elmondhatjuk, a kettős könyvvitelt már a középkorban is magas fokon művelték.

A gazdaság és társadalom rohamos fejlődése, az ipari forradalom hatása – a nagyüzemi termelés beindulása, a tőke- és hitelpiac növekedése – a „feljegyzések” területén is további fejlődést eredményezett → az eredményes gazdálkodás egyre több információt igényelt és még többet igényel manapság. Szükségessé vált tehát egy olyan rendszer kialakítása, mely ezen információkkal szemben támasztott igényeket megfelelően kielégíti.

A számvitel egy olyan információs rendszer, mely objektív információt, szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mindazok számára, akik erre igényt tartanak.

Az „érdeklődőket” két nagy csoportra oszthatjuk – e csoportosítás szerint a számvitel is két területre bontható:

Külső Belső

a piac szereplői: - tulajdonosok - a munkavállalók
- hitelezők - a vállalkozás vezetői
- befektetők
- üzleti partnerek
a hatóságok: - APEH
- VPOP
- Egészségbiztosítás
- Nyugdíjbiztosítás




Vezetői számvitel




Pénzügyi számvitel


A pénzügyi számvitel vezetése – amely tehát a „kívülállók” számára nyújt tájékoztatást – mindenkire nézve egységes szabályok szerint kell, hogy történjen, ezeket a szabályokat a Számviteli törvény rögzíti.

A vezetői számvitel ezzel szemben egy-egy gazdálkodó szervezet vezetőinek információs igényét elégíti ki a minél eredményesebb gazdálkodás érdekében – a gazdálkodó szervezetek pedig mind tevékenységi területükben, mind egyebekben eltér(het)nek egymástól, ezért a vezetői számvitel rendszerének kidolgozása az adott gazdálkodó szervezet feladata (számviteli politika), nincs egységes szabályozás.


1.2. A számviteli információs rendszer = a számviteli munka szintjei


1.2.1. A számviteli információs rendszer jellemzői

- a gazdálkodó szervezetekben végbemenő folyamatokat megfigyeli, méri és feljegyzi
- a múltbeli, megtörtént eseményekkel foglalkozik
- sajátos eszközrendszerrel dolgozik, melyek egyben a számvitel részterületei is, azaz a
következők:
· beszámoló-készítés
· könyvvezetési rendszer
· leltározás, leltárkészítés
· bizonylati rendszer
· könyvvizsgálat
· nyilvánosságra hozatal

Tanulmányaink során a továbbiakban a pénzügyi számvitellel foglalkozunk.


1.2.2. A számviteli munka szintjei

A pénzügyi számvitel fő feladata, megbízható, valós összképet biztosító információk szolgáltatása, tehát a beszámoló-készítés. A beszámoló a könyvvezetési tevékenységre épül, amelynek a szintjeit, területeit az alábbi ábra szemlélteti.

Beszámoló-készítés
(értéki adatok)

Szintetikus (összevont) nyilvántartás
(értéki adatok)


Analitikus (részletező) nyilvántartások


Alapnyilvántartások


Alapbizonylatok


Gazdasági események

A könyvvezetés olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek, és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló-készítést megelőzően – lezárják.


A könyvvezetés kétféle módon valósulhat meg:
- egyszeres könyvvezetés: amikor a vállalkozások csak a pénzeszközeikben és azok
forrásaiban bekövetkezett változásokat rögzítik zárt
rendszerben (pénzforgalmi szemlélet)

- kettős könyvvezetés: amikor a vállalkozások az összes eszközükben és
forrásukban, valamint eredményükben bekövetkezett
változásokat folyamatosan, zárt rendszerben („kettős”
vetületben, eszköz – forrás számlákon) rögzítik.


A könyvvezetés (a leltár mellett, melyről a későbbiekben lesz szó) a beszámoló alátámasztására szolgáló dokumentum.


A fenti ábra alapján a könyvvezetés részterületei:

Alapnyilvántartások
· csak mennyiségben vezetett, a raktári nyilvántartásokat jelenti
· raktári nyilvántartó lapokon történik a könyvelés
· a gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül
· a könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik
· Közvetlen kapcsolata a leltárral van!
· Vezetése a vállalkozás döntésétől függ!

Analitikus = részletező nyilvántartások*
· mennyiségben + értékben, ill. csak értékben vezetett nyilvántartások lehetnek
· analitikus számlákon történik, ami egy-egy főkönyvi számla részletezését, felbontását
jelenti
· tartalma a nyilvántartott vagyonrész fajtájától függ,
pl. tárgyi eszközök, immateriális javak egyedi kartonjai
egyéni bérfizetési törzslap
anyagok, áruk, termékek fajták szerinti nyilvántartó kartonja
vevők, szállítók egyéni folyószámlái
értékpapírok analitikája stb.
· a könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik
· a gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül
· vezetése: - részben kötelező: pl. vevők, szállítók, tárgyi eszközök stb. esetében, a
számviteli alapelvek érvényesítése miatt! (egyedi értékelés elve, valódiság elve stb.)
- részben a vállalkozás döntése szerint: pl. a készletekről

Szintetikus (összevont), főkönyvi nyilvántartás*
· csak értékben vezetett, zárt rendszerű nyilvántartás
· idősorosan: naplóban, és számlasorosan: főkönyvi számlákon* történik a vezetése
· egyeztetésére a főkönyvi kivonat* szolgál, ami egyben megteremti a kapcsolatot a
könyvvezetés és a beszámoló között
· A könyvelésnél van ellenszámla, kettős könyvvezetés!
· részben az analitikus nyilvántartások által készített feladásokra, részben alapbizonylatokra
épül
· vezetése kötelező, ha a számviteli törvény a kettős könyvvezetési módot írja elő a
beszámoló alátámasztásaként:
(A megcsillagozott fogalmakkal a „Gazdasági események” fejezetben találkozhatnak
részletesebben.)




2. A Számviteli Törvény



2.1. A törvény tartalma, felépítése


Azt már tudjuk, hogy a pénzügyi számvitelt a Számviteli Törvény (továbbiakban: SZT) szabályozza, mely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény. Ez a törvény az 1992.I.1-től hatályos, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényre épül, annak újrakodifikált, továbbfejlesztett változata, melyet az Országgyűlés 2000. szeptember 5-én fogadott el.


A SZT többek között:
meghatározza a hatálya alá tartozók körét
előírja a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét
meghatározza a beszámolók és a könyvvezetés formáit, készítésük ill. vezetésük feltételeit
megadja a beszámoló-készítés és könyvvezetés során alkalmazandó számviteli alapelveket és ezen alapelvekre épülő értékelési eljárásokat
tartalmazza a könyvvizsgálatra, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírásokat

Az alábbi ábra a SZT felépítését, áttekintését tartalmazza.










A számviteli törvény áttekintése











































Mellékletek:
§ mérleg
§ eredmény-kimutatás
§ cash-flow kimutatás


2.2. A törvény hatálya

A SZT hatálya alá tartoznak a gazdálkodók
- a vállalkozó (vállalkozás)
- az államháztartás szervezetei
- az egyéb szervezetek
- az MNB
- a fentiek által, ill. a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény

A törvény hatálya nem terjed ki:
- az egyéni vállalkozóra
- a polgárjogi társaságokra
- az építőközösségekre
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére

Láthatjuk tehát, hogy a törvény hatálya alá tartozók köre igen széles. A felsoroltak közül az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, az MNB stb. tevékenységi köre, működése azonban speciálisnak mondható, ezért a számviteli rendjüket a SZT-n kívül egyéb más kormányrendeletek is szabályozzák. Mi csak a SZT-vel foglalkozunk tanulmányaink során, vagyis a vállalkozók (vállalkozások) számvitelével ismerkedünk meg. (Ezért a gazdálkodók helyett a továbbiakban vállalkozókat említünk.)


2.3. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

A beszámoló: Olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és
jövedelmi helyzetéről megbízható és valós információkat tartalmaz.

A SZT szerint a hatálya alá tartozóknak beszámolási kötelezettsége van, vagyis a törvényben meghatározott formában, előírt időre ezt az írásos jelentést – tehát a beszámolót – el kell készíteni – magyar nyelven – és a cégbíróságon letétbe kell helyezni.
A beszámolót a vállalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni. Az üzleti év hossza általában egy naptári év, vagyis január 1-től december 31-ig tart. Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a naptári évnél. Amennyiben olyan külföldi cégről van szó, akinek magyar vállalatban is van érdekeltsége vagy fordítva, és a külföldi cég országában az üzleti év kezdete és vége nem esik egybe a naptári évvel, akkor ebben a kérdésben a magyar fél alkalmazkodhat a külföldi partnerhez. Az üzleti év hossza azonban 12 hónapnál hosszabb semmilyen esetben nem lehet!

A törvény a beszámolóval kapcsolatosan tartalmaz különböző határnapokat, ezek a következők:
- fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31.
- letétbehelyezés időpontja: az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli
időpont, amikor a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni. (A vállalkozások döntő többégénél a tárgyév dec. 31-ét követő év május 31.)
- mérlegkészítés végső időpontja: a fordulónapot követő azon időpont, ameddig a
mérlegtételekkel kapcsolatos értékelési feladatok elvégezhetők
A SZT szerint a beszámolók a következők lehetnek:
a) éves beszámoló
b) egyszerűsített éves beszámoló
c) egyszerűsített beszámoló
d) összevont (konszolidált) éves beszámoló

Azt, hogy a vállalkozásoknak a fent említett beszámolók közül melyiket kell elkészíteni, a következőtől függ:
a) az értékesítés nettó árbevétele (Ft)
b) a mérlegfőösszeg nagysága (Ft)
c) a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma (fő)
d) vállalkozási forma

A törvény a fenti a)–c) esetekben határértékeket állapít meg. Ezen határértékek a következők:
- értékesítés nettó árbevétele Ţ 300 millió Ft
- a mérlegfőösszege Ţ 150 millió Ft
- a foglalkoztatottak átlagos létszáma Ţ 50 fő


És most lássuk részletesebben:

Éves beszámolót és üzleti jelentést kell készítenie annak a kettős könyvvezetést vezető vállalkozásnak, melynél két egymást követő évben a
mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek felett teljesít.

Az éves beszámoló részei:
- mérleg
- eredmény-kimutatás
- kiegészítő melléklet

Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de azt a cégbíróságon leadni nem kell.


Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvezetést folytató vállalkozás, amely az éves beszámoló készítési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagyis két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek alatt teljesít.

Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámoló (éves) választható.

Nem élhet ezen beszámoló készítésének lehetőségével – tehát paramétereitől függetlenül mindig éves beszámolót kell készítenie – a következőknek:
az Rt.,
a konszolidálásba bevont vállalkozás,
a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint
az a vállalkozás, akinél az üzleti év a naptári évtől eltér.


Az egyszerűsített éves beszámoló részei:
- mérleg
- eredmény-kimutatás
- kiegészítő melléklet

Az egyszerűsített éves beszámoló részei – mint látjuk – ugyanazok, de ezek adattartalma szűkebb és üzleti jelentést nem kell készíteni.

A „…legalább kettőben…” alatt azt érjük, hogy a három mutatószám közül bármelyik kettő lehet, és nem kell ugyanannak a kettőnek lennie két egymást követő évben.


Egyszerűsített beszámolót meghatározott társasági formában működő vállalkozások készíthetnek, így: iskolaszövetkezetek
jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségek, ill.
a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság), ha a törvény hatályba lépésekor is azt készítettek, de ők is csak akkor, ha két egymást követő évben az éves nettó árbevételük az 50 mFt-ot nem haladja meg, függetlenül a mérlegfőösszeg nagyságától és a foglalkoztatottak éves átlagos létszámától.

Az egyszerűsített beszámolóhoz egyszeres könyvvezetés társul.

Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámolási formát (éves, egyszerűsített éves) az ilyen vállalkozások is választhatják – kettős könyvvezetéssel alátámasztva.

A törvény értelmében egyszerűsített beszámolót készíteni és egyszeres
könyvvezetést vezetni a feltételek megléte esetén is legfeljebb a 2003. december 31-ig tartó üzleti évről lehet, legkésőbb 2004. január 1-vel az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre át kellett térni.

Azok a vállalkozások, akik a törvény hatályba lépése után kezdik meg tevékenységüket, egyszeres könyvvezetést már nem végezhetnek, egyszerűsített beszámolót nem készíthetnek.

Az egyszerűsített beszámoló részei:
egyszerűsített mérleg
eredmény-levezetés

Ez a beszámolási forma a legegyszerűbb a lehetőségek közül.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót a törvény szerint az anyavállalatnak kell készítenie, mert más vállalkozásnál (leányvállalat) többségi részesedéssel rendelkezik, és ezáltal meghatározó befolyást gyakorol a másik vállalkozás felett. Az anyavállalatnak az összevont éves beszámolót a saját működéséről szóló éves beszámoló mellet kell elkészítenie. Az összevont éves beszámoló a leányvállalatok és az anyavállalat egyedi beszámolói alapján készül, azok összevonásával. Így azonban az összevont beszámolóban halmozódások jelennek meg, amelyek az anya és a leányvállalatai közötti kapcsolatokból erednek. Ezért a második lépésben ezeket a halmozódásokat ki kell szűrni, vagyis konszolidálni kell.

2.4. Áttérési lehetőségek más könyvvezetési formára

Egyszeres könyvvezetésről a kettősre:
- saját elhatározásból bármelyik év január 1-jével (mint már fent említettük, legkésőbb 2004. január 1-jével)
- kötelezően azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló-készítés feltételének két egymást követő évben már nem tesz eleget

Kettősről az egyszeresre:
- az a vállalkozás, aki a törvény hatályba lépésekor kettős könyvvitelt vezetett, az egyszeresre már nem térhet át, kivéve, ha beolvadó vállalkozás egyszeres könyvvezetést vezető vállalkozásba olvad be.


2.5. Áttérési lehetőségek más beszámolási formára

Egyszerűsített évesről éves beszámolóra:
- ha két egymást követő évben nem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló-készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évtől köteles éves beszámolót készíteni.

Éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra:
- ha két egymást követő évben megfelel az egyszerűsített éves beszámoló-készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évben már készíthet egyszerűsített éves beszámolót. (De nem kötelező, mert saját elhatározásból a magasabb szintet választhatja!)

2.6. A beszámoló részei

Most csak röviden határozzuk meg a beszámoló részeit, részletesebben a megfelelő fejezetekben foglalkozunk velük.

Mérleg: A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyon-
kimutatás, mely a vállalkozás vagyonát két vetületben (eszközök – források), egy adott időpontban (általában december 31.), összevontan, értékben mutatja be.

Eredmény-kimutatás: A vállalkozás eredményét az arra ható főbb tényezők alapján
vezeti le, a vállalkozás jövedelemteremtő képességét mutatja be.

Kiegészítő melléklet: Olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat
tartalmaz, amelyek a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek.
Üzleti jelentés
(az éves beszámolónál): Általános követelmény, hogy az üzleti jelentés elsősorban a
tulajdonosok, de természetesen minden érdekelt számára az üzletvitelről olyan információkat adjon, melyek a múltbeli tény- és a jövőben várható adatok alapján a tényleges körülményeknek megfelelő képet mutatnak (a mérleg fordulónapja utáni lényeges események, várható fejlődés stb.).
Mintapéldák a beszámoló formájának és a könyvvezetés fajtájának meghatározására

1. példa:
Egy Kft. adatai:

Megnevezés 1999 2000
Mérlegfőösszeg (mFt) 140 152
Éves nettó árbevétel (mFt) 305 310
Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma (fő) 55 45

Feladatok: a) Milyen beszámolót kell a Kft-nek készítenie 2001-ben? Válaszát indokolja!
b) Milyen részei vannak a Kft. által készítendő beszámolónak?
c) Milyen könyvvezetéssel kell azt alátámasztania?

Megoldás:
a) A társasági forma alapján (hiszen jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságról van szó) egyszerűsített beszámoló és egyszeres könyvvezetés szóba sem jöhet. 1999-ben két mutatója: az éves nettó árbevétel és a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma meghaladta a törvényben megadott határértéket (> 300 mFt, > 50 fő); 2000-ben szintén két mutatója: a mérlegfőösszeg és a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma meghaladta a törvényben megadott határértéket (> 150 mFt, > 50 fő), ezért a második évet, 2000-t követő évtől – vagyis 2001-től – éves beszámolót kell készítenie. (Lásd 2.5. fejezet!)
b) Az éves beszámoló részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, valamint el kell készíteni az üzleti jelentést is, de leadni a cégbíróságon nem kell.
c) Az éves beszámolót kettős könyvvezetéssel kell alátámasztani.


2. példa
Egy betéti társaság (Bt.) 1999-ben és 2000-ben kettős könyvvezetést folytatott, egyszerűsített éves beszámolót készített. Az éves nettó árbevétele 1999-ben 48 mFt, 2000-ben 45 mFt volt.

Feladatok: a) Milyen beszámolót kell készítenie 2001-ben?
b) Milyen részei vannak a fenti beszámolónak?
c) Milyen könyvvezetéssel kell alátámasztania?

Megoldás:
a) A társasági forma (Bt.) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, éves nettó árbevétele két egymást követő évben 50 M Ft alatt volt, mégsem térhet át az egyszerűsített beszámolóra 2001-ben, mert az SZT szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások az egyszeres könyvvezetésre már nem térhetnek át, ez pedig feltétele az egyszerűsített beszámoló készítésének. Vagyis továbbra is egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni, ill. saját elhatározásból választhatja, vagy, ha a többi (jelenleg nem ismert) mutatója a törvényben megadott határértéket meghaladja a fenti két évben, akkor kötelező az éves beszámolót készítenie 2001-ben.
b) Mindkét beszámoló részei: a mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet – csak az egyszerűsített beszámolónál szűkebb tartalommal. Az éves beszámoló készítése esetén üzleti jelentést is kell készíteni.
c./ Az egyszerűsített éves beszámolót és az éves beszámolót is kettős könyvvezetéssel kell alátámasztani.

2. 7. A számviteli alapelvek

A vállalkozásoknak a beszámoló-készítés és könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni:
MEGBÍZHATÓ, VALÓS ÖSSZKÉP

A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE


TARTALMI ELVEK KIEGÉSZÍTŐ ELVEK FORMAI ELVEK
- TELJESSÉG - EGYEDI ÉRTÉKELÉS - VILÁGOSSÁG
- VALÓDISÁG - BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS - FOLYTONOSSÁG
- ÓVATOSSÁG - IDŐBELI ELHATÁROLÁS - KÖVETKEZE-
TESSÉG
- ÖSSZEMÉRÉS - TARTALOM ELSŐDLEGES-
SÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN
- LÉNYEGESSÉG
- KÖLTSÉG-HASZON ELV


1. A vállalkozás folytatásának elve:
Azt jelenti, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja és tudja tartani a működési tevékenységét, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkenése. Beszerzési, előállítási költségen való értékelést feltételez, mert az eredmény pontos meghatározása az elsődleges cél a vagyon nagyságával szemben. Nem igazán számviteli alapelv, inkább a többi alapelv érvényesülési környezetét meghatározó feltétel. Ha a közeljövőben a vállalkozás tevékenysége megszűnik vagy korlátozódik (csődeljárás, felszámolás stb. miatt), akkor nem érvényesek a SZT értékelési elvei!

2. Teljesség elve:
Azt jelenti, hogy könyvelni kell minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, sőt a fordulónap és a mérlegkészítés között ismertté váltak közül is el kell számolni azokat, amelyek a lezárt évre vonatkoznak és a tudomásunkra jutottak.
Egyszeres könyvvitelben korlátozottan megvalósuló elv, mivel ott csak a pénzmozgásokkal járó események könyvelhetőek!

3. Valódiság elve:
A beszámolóban és a könyvvezetésben rögzített adatoknak megállapíthatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelési elveknek a SZT szerintinek kell lennie. A bizonylatok hitelességét, leltárakat, értékelési elveknek és eljárásoknak érvényesülését jelenti.

4. Világosság elve:
A könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetőnek és áttekinthetőnek kell lennie, a SZT által előírt rendezettségben kell elkészíteni.

5. Következetesség elve:
A beszámoló tartalma és formája, valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika következetes alkalmazását jelenti a beszámoló-készítés során.
6. Folytonosság elve:
A mérleg előző évi záró adatainak meg kell egyeznie a tárgyévi nyitó adatokkal. A vagyon értékelésének és az eredmény számbavételének módjai csak a törvény által meghatározott szabályok szerint változhatnak.

7. Összemérés elve:
A kettős könyvvitelben az időszak eredménye egyenlő az időszak teljesítésének elismert bevételei (függetlenül a pénzmozgástól!) mínusz a teljesítésekkel szembeállítható költségek, ráfordítások (függetlenül a pénzmozgástól!).
Egyszeres könyvvitelben korlátozottan érvényesülő alapelv, ott csak a pénzmozgásokat könyveljük! Az elv érvényesülését az egységes számlakeret, ennek alapján a számlarend biztosítja a könyvvezetésben.

8. Óvatosság elve:
Ezen elv szerint nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Ezt az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolásával, céltartalék-képzéssel érhetjük el. Az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolása akkor is kötelező – a tárgyév eredményétől függetlenül –, ha ez veszteséget okoz a vállalkozásnak. Az óvatosság elve általában azt is jelenti, hogy az eszközöket nem szabad fel-, a forrásokat pedig leértékelni. Az „óvatos üzletember” szemszögéből kell a gazdasági események megítélésénél eljárni.

9. Bruttó elszámolás elve:
A könyvvezetésben és a beszámolóban a követeléseket a kötelezettségekkel, a költségeket, ráfordításokat a bevételekkel szemben elszámolni, ill. összevonni nem lehet.

10. Egyedi értékelés elve:
Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a nyilvántartásokban, és egyedileg kell értékelni. [a leltárak (analitikák) tételes értékelését jelenti]. A SZT szerint az egyedi értékelés meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet, pl. a „csoport” is lehet egyed! Szorosan összefügg a leltárral, a valódiság érvényre juttatásával.

11. Időbeli elhatárolás elve:
A több évet érintő események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között (költségek, ráfordítások, bevételek időbeli elhatárolása).
Csak a kettős könyvvitelben érvényesülő alapelv!
Az egyszerűsített mérlegben (egyszeres könyvvitelhez tartozó) nincs aktív, ill. passzív időbeli elhatárolás tétel!

12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben:
A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, nem pedig a jogi formula alapján.

13. Lényegesség elve:
Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. (A kiegészítő mellékletben tovább részletezünk, fontos adatot is bemutatunk.)



14. Költség – haszon összevetésének elve (= gazdaságosság elve):
A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

Nem nevesített alapelvek:
Realizációs elv: A realizált, felosztható eredmény kimutatását szolgálja, azaz azt az
eredményt, amelynek felosztásával a saját tőke nem sérül.

Tárgyilagosság elve: Elfogulatlan, előítélet-mentes információ, ami a döntéshozókat
nem egy előre meghatározott irányba orientálja.

A vállalkozások a számviteli alapelvektől csak a törvényben megadott módon térhetnek el.



2. 8. Számviteli politika a vállalkozásoknál

Számviteli politika (= számviteli szabályzat):
A számviteli törvényben rögzített számviteli alapelvek, értékelési módszerek, előírások alapján kialakított, a vállalkozás adottságainak leginkább megfelelő szabályok, előírások, módszerek összessége, amit írásban kell rögzíteni,
összhangban áll a vállalkozás stratégiájával,
fontos az állandóság és az, hogy az érdekeltek ismerjék
(a főbb jellemzői a kiegészítő mellékletben bemutatandó!)

A számviteli politika keretében el kell készíteni a törvény előírása szerint:
- az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
- az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,
- a pénzkezelési szabályzatot.

A számviteli politika keretében fontos vezetői döntésekre kerül sor, mivel a számviteli törvény általánosan szabályoz, a számviteli politika pedig konkrétan, a törvény adta lehetőségeken belül,
- kiválasztásra kerül pl.
o a beszámoló fajtája, könyvvezetési mód
o a mérleg vállalkozás által készítendő változata (A vagy B)
o az eredmény-kimutatás típusa (összköltség eljárású, vagy forgalmi költség eljárású), ill. annak választott változata (A vagy B)
o az alkalmazott költségelszámolási mód (csak költségnemek szerint, vagy mellette elszámolhatósági mód szerint is)
o az alkalmazott amortizációs módszerek
o a devizás tételek értékelésére alkalmazott árfolyamok
o a készletek elszámolásának, értékelésének módja
- elkészítendő a vállalkozói számlarend, annak részeként a bizonylati rend
- az értékelés szempontjából a lényegesnek, jelentősnek, ill. tartósnak minősítés szempontjai
- a mérlegkészítés időpontja
- a kiegészítő melléklet tartalma (a vállalkozás által, a kötelező tartalmon túl bemutatandó tartalom,) stb.

2.9. Számviteli bizonylat, bizonylati elv és bizonylati fegyelem

Számviteli bizonylat: Minden olyan okmány, melyet a vállalkozás gazdasági
eseményeiről (az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokról) állítottak ki a számviteli nyilvántartás céljából, és rendelkezik a törvényben előírt alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylatnak a gazdasági esemény megtörténtét megbízhatóan és helytállóan kell rögzítenie. A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani.

A bizonylat a könyvvezetés alapokmánya, annak alátámasztására szolgál.

A bizonylatok tartalmi kellékei:
- a gazdasági esemény pontos leírása
- a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai
- a kiállító gazdálkodó (szervezeti egység) megnevezése
- a bizonylat kiállításának időpontja
- az eseményben részt vevő személyek aláírása (átvevő, befizető)

A bizonylatok alaki kellékei:
- a bizonylat megnevezése, sorszáma
- javítási szabályok betartása
- a kötelező megőrzési időig való jól láthatóság

A bizonylatokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk:
1. Származásuk szerint:
§ külső bizonylat (banki bizonylatok, szállítói számlák)
§ belső bizonylat (házi pénztár bevételi-kiadási bizonylatai)
2. A kiállítás időpontja szerint:
§ elsődleges: amelyek a gazdasági esemény megtörténtét közvetlenül bizonyítják
§ másodlagos: amelyeket az elsődleges bizonylatok összesítésével, feldolgozásával állíthatunk elő
3. A kezelési módjuk szerint:
§ szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatok: amelyek felhasználásáról, a rontott példányokról a vállalkozásoknak olyan nyilvántartást kell vezetniük, ami biztosítja az elszámoltatást, pl.
· kezeléssel kapcsolatos bizonylatok
· olyan nyomtatványok, melyeknek illetéktelen kézbe kerülése visszaélésre adhat alkalmat stb.
§ szigorú számadás alá nem vont bizonylatok: amelyek a fenti körbe nem tartoznak

A bizonylati elv kifejezi, hogy:
- minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök, ill. források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani
- az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni
- könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad
A bizonylati fegyelem szerint a bizonylatokat a könyvvezetés során
- pontosan, megbízhatóan
- késedelemmentesen kell rögzíteni.

Azokat a bizonylatokat, melyek pénzeszközöket érintenek, késedelem nélkül – a pénzmozgással egyidejűleg, ill. a pénzintézeti értesítés megérkezésekor – kell a nyilvántartásokba felvezetni.
Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait legalább negyedévente, a számviteli politikában meghatározott időpontig kell nyilvántartásba venni.

A vállalkozó 10 évig köteles megőrizni olvasható formában a beszámolót és annak alátámasztását szolgáló összes dokumentumot, bizonylatot, nyilvántartásokat.








Kérdések az I. és II. témakörhöz

Mi a számvitel? Milyen részterületei vannak?
Mi a pénzügyi számvitel? Mi a vezetői számvitel?
Mi a könyvvezetés? Milyen formái vannak? Mi ezek lényege?
Jellemezze a Számviteli Törvényt!
Kikre terjed ki a SZT hatálya?
Mit jelent a beszámolási kötelezettség? Mit jelent a könyvvezetési kötelezettség?
Ismertesse a beszámolóval kapcsolatos határnapokat!
Mi a beszámoló? Milyen fajtái vannak?
Ki készíthet éves beszámolót?
Ki készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
Ki készíthet egyszerűsített beszámolót?
Ki készíthet összevont (konszolidált) beszámolót?
Milyen részei vannak az egyes beszámolóknak? Mi ezek lényege?
Sorolja fel a számviteli alapelveket! Fogalmazza meg röviden lényegüket!
Mi a számviteli politika? Mit kell tartalmaznia?
Mi a bizonylat? Hogyan csoportosíthatjuk a bizonylatokat?
Fogalmazza meg a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem tartalmát!
Milyen alaki és tartalmi kellékei vannak a bizonylatoknak?










3. A mérleg


3.1. A mérleg jellemzői

A mérleg fogalmát már a 2.5. fejezetben megadtuk, ez alapján nézzük a jellemzőit!

1. A vállalkozás vagyonát
§ kettős vetületben (eszközök és források),
§ egy adott időpontban, a mérleg fordulónapján,
§ összevontan, kötött sorrendben, előírt struktúrában,
§ értékben – eFt-ban kerekítve, ill. mFt-ban, ha a mérleg főösszege a 100 mrd Ft-ot meghaladja
mutatja be.

2. Az eszközök és források főösszegének egyeznie kell – mérlegegyezőség elve!

3. Két változatban készíthető:
§ kétoldalas, mérlegszerű felépítésű: „A” változat
§ lépcsőzetes felépítésű: „B” változat

4. Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés.

5. Alá kell írnia a vállalkozás vezetőjének vagy a képviseletére jogosult személynek.

6. Mindkét oldalon – eszköz és forrás – két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévi és az azt megelőző évi adatokat, illetve három oszlopot, ha bemutatja a lezárt év(ek)re (ellenőrzés és önellenőrzés címén) eszközölt módosításokat is.

A mérleg sorait nagybetűvel, római számokkal, ill. arab számokkal jelöljük:
a nagybetűvel jelölt sorok a mérleg főcsoportok,
a római számokkal jelölt sorok a csoportok,
az arab számokkal jelölt sorok a tételek.

Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege szűkebb adattartalmú, mint az éves beszámoló mérlege. Ez abban nyilvánul meg, hogy csak főcsoportokat és csoportokat tartalmaz, tételeket – vagyis arab számmal jelzett sorokat – nem.

Tanulmányaink során az éves beszámoló mérlegével ismerkedünk meg részletesebben, és a két forma közül a kétoldalas, vagyis „A” változatot fogjuk használni.


"A" változat Éves beszámoló mérlege Adatok eFt-ban
Sor-szám Eszközök Előző év Előző év(ek) korrek-ciója Tárgy-időszak vége Sor-szám Források Előző év Előző év(ek) korrek-ciója Tárgy-időszakvége
01. A. Befektetett eszközök 01. D. Saját tőke
02. I. Immaterális javak 02. I. Jegyzett tőkeebből visszavásárolt tulajdoni részesedés értéke
03. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 03. II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (–)
04. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 04. III. Tőketartalék
05. 3. Vagyoni értékű jogok 05. IV. Eredménytartalék
06. 4. Szellemi termékek 06. V. Lekötött tartalék
07. 5. Üzleti vagy cégérték 07. VI. Értékelési tartalék
08. 6. Immateriális javakra adott előlegek 08. VII. Mérleg szerinti eredmény
09. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 09. E. Céltartalékok
10. II. Tárgyi eszközök 10. 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre
11. 1.Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 11. 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
12. 2. Műszaki berendezésék, gépek, járművek 12. 3. Egyéb céltartalékok
13. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 13. F. Kötelezettségek
14. 4. Tenyészállatok 14. I. Hátrasorolt kötelezettségek
15. 5. Beruházások, felújítások 15. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
16. 6. Beruházásra adott előlegek 16. 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben
17. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 17. 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
18. III. Befektetett pénzügyi eszközök 18. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
19. 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 19. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
20. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 20. 2. Átváltoztatható kötvények
21. 3. Egyéb tartós részesedések 21. 3. Tartozások kötvény-kibocsátásból
22. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 22. 4. Beruházási és fejlesztési hitelek
23. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 23. 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
24. 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 24. 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
25. 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 25. 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
26. B. Forgóeszközök 26. 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
27. I. Készletek 27. III. Rövid lejáratú kötelezettségek
28. 1. Anyagok 28. 1. Rövid lejáratú kölcsönök – ebből átváltoztatható kötvények
29. 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 29. 2. Rövid lejáratú hitelek
30. 3. Növendék, hízó és egyéb állatok 30. 3. Vevőktől kapott előlegek
31. 4. Késztermékek 31. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
32. 5. Áruk 32. 5. Váltótartozások
33. 6. Készletekre adott előlegek 33. 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
34. II. Követelések 34. 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben
35. 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 35. 8. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek
36. 2. Követelések kapcsolt vállalkozásban 36. G. Passzív időbeli elhatárolások
37. 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 37. 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
38. 4. Váltókövetelések 38. 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
39. 5. Egyéb követelések 39. 3. Halasztott bevételek
40. III. Értékpapírok 40.
41. 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban 41.
42. 2. Egyéb részesedés 42.
43. 3. Saját részvény, saját üzletrész 43.
44. 4. Fogatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 44.
45. IV. Pénzeszközök 45.
46. 1. Pénztár, csekkek 46.
47. 2. Bankbetétek 47.
48. C. Aktív időbeli elhatárolások 48.
49. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 49.
50. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 50.
51. 3. Halasztott ráfordítások 51.
52. Eszközök összesen 52. Források összesen

„B” változat Egyszerűsített éves beszámoló mérlegsémája: ……………… adatok e FT





Sor-szám Megnevezés Előző év Előző év(ek) korrek-ciója Tárgyév vége
1. A. Befektetett eszközök
2. I. Immateriális javak
3. II. Tárgyi eszközök
4. III. Befektetett pénzügyi eszközök
5. B. Forgóeszközök
6. I. Készletek
7. II. Követelések
8. III. Értékpapírok
9. IV. Pénzeszközök
10. C. Aktív időbeli elhatárolások
11. Eszközök összesen
12. D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek
13. E. Passzív időbeli elhatárolások
14. F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek(B + C – D – E)
15. G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A +/- F)
16. H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
17. I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
18. II. Hátrasorolt kötelezettségek
19. I. Céltartalékok
20. J. Saját tőke
21. I. Jegyzett tőke
22. II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (–)
23. III. Tőketartalék
24. IV. Eredménytartalék
25. V. Lekötött tőke
26 VI. Értékelési tartalék
27. VII. Mérleg szerinti eredmény










3.2. Leltár, leltározás


A beszámolóval kapcsolatban már többször említettük, hogy alátámasztása a leltárral történik. Ebben a fejezetben ezért a leltár és a leltározás fogalmával, főbb jellemzőivel ismerkedünk meg.


A leltár olyan részletes, jegyzékszerű kimutatás, amely a fordulónapra vonatkozóan a vállalkozás vagyonát két vetületben sorolja fel: mennyiségben és értékben, vagy csak értékben.

A leltár:
o a beszámolót alátámasztó okmány (valódiság elve!),
o továbbá a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze.

A leltár fajtái vizsgálhatók:
a) a fordulónapja szerint – azaz, hogy melyik naptári napra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás vagyonát – van:
o a beszámolót alátámasztó leltár, december 31. a fordulónapja,
o különleges célú leltár, pl. a működés megkezdésekor, felszámoláskor készített leltár,
o év közben készített, azaz elszámoltató leltár.
b) a készítés célja szerint, a fenti időpontokban készített leltárak lehetnek:
o vagyonmegállapító,
o elszámoltató leltárak (ez készülhet a raktár átadás – átvétele esetén is!)


A leltározás egy tevékenység, amely a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök és források valóságos állományának megállapítására szolgál.

A leltározás módszerét befolyásolja a vagyontárgy fajtája, jellege is. Ennek megfelelően a leltározás történhet:
a) mennyiségi felvétellel:
o nyilvántartástól függetlenül, méréssel, számlálással,
o a nyilvántartással való egyeztetéssel = rovancsolással.
b) egyeztetéssel:
o a nyilvántartások és a bizonylatok összehasonlításával,
o egyeztető levelekkel való összevetéssel, pl. követelések, tartozások, bankbetétek esetében.


A leltárfelvétel során bizonylatok készülnek:
- leltár felvételi jegyek,
- leltár felvételi ívek, ill.
- folyamatos jegyzőkönyv.




A vállalkozás a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a „Leltárkészítési és
leltározási szabályzat”-át, amely a leltározásnál, leltárértékelésnél alkalmazott módszereket, szabályokat tartalmazza:
- előkészítéssel kapcsolatos feladatok,
- a leltározási egységek kijelölése,
- a bizonylati rend szabályozása,
- a leltározás módja, értékelés szabályai,
- az adategyeztetés módja,
- ellenőrzési módszerek,
- a leltári különbözetek megállapításának és rendezésének formája stb.


A Számviteli törvény 69. §-a a következőket mondja ki:

"(1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – a (3) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

(2) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérleg-fordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

(3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó – a (2) bekezdéstől eltérően – az üzleti év mérleg-fordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg-fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti értékkülönbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani."


Tehát a törvény nem leltározási, hanem leltárkészítési kötelezettséget ír elő, ezért a leltározás szabályozását a nyilvántartások függvényében a vállalkozás hatáskörébe utalja!

A leltározás eredményeként a könyv szerinti adatok és a leltári adatok összevetésével megállapítják a leltári eltéréseket.

Beszélhetünk:
- egyező leltárról (leltári adat = könyv szerinti adat),
- hiányról (leltári adat < könyv szerinti adat) és
- többletről (leltári adat > könyv szerinti adat).

Az eltéréseket a nyilvántartásokon keresztül kell vezetni, és a beszámoló a leltári eltérésekkel helyesbített valóságos adatokat tartalmazhatja.

3.3. A vállalkozás vagyona

A vagyon azon anyagi és nem anyagi javak összessége, melyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgálják.

A vállalkozás vagyonát kétféle szempont szerint vizsgálhatjuk:
aszerint, hogy
- az anyagi és nem anyagi javak az újratermelési folyamat mely szakaszában és ott milyen formában, alakban vannak Ţ eszközöknek (aktíváknak),
- honnan erednek, milyen forrásból származnak Ţ forrásoknak (passzíváknak)
nevezzük.

Az eszközöket és forrásokat tovább csoportosíthatjuk. Mi ezeket a csoportokat az éves beszámoló mérlege szerint fogjuk megismerni.


3.3 .1. Eszközök csoportosítása és fogalmi meghatározásaik

A. Befektetett eszközök: Azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan
– legalább 1 éven túl – szolgálják.

Nekem is tudtok küldeni 2006 novemberi megoldást? Köszi!

kooskitti@citromail.hu

Sziasztok,
Tudna vki 2006 novemberi A csoport megoldást küldeni?
gyorsadali@gmail.com

Szia,
küldhetek e-mait? Mi a cimed? Lenne kérdésem.

   az efeb nem működik.

  küld át a nagyel@citromail.hu

  email cimre

kösz

 

 

Sziasztok, én is elfogadok bármi segédanyagot, el vagyok veszve, de messze még a reggel.

nagyani@chello.hu

Köszi!!!

Légyszí nekem is átküdeni az anyagot!

Nagyon köszönöm!!

 

rexi99@freemail.hu

 

Éva

 Sziasztok az A1 kapcsolatban én is szivesen fogadok mindent.

                   nagyel@citromail.hu

 

Ha valakinek sikerült az imm.mathoz anyagot letölteni, kérem küldje át hlulu@freemail.hu

Sziasztok!

Én is szívesen fogadok bármit :)

Üdv,

szilamila@freemail.hu

Sziasztok aki még fent van az legyen szíves vegyen fek msn-re mert megakadtam!

laci-bi@hotmail.com

Sziasztok,

 

Légyszi küldjetek holnapra anyagot, nem bírok az efebbel :-(

cicoma0825@gmail.com

 

Előre is nagyon köszi,

Üdv

Cicoma