A legilletékesebb szakértő már nagyon régen nem járt erre. De pont ő volt az, aki korábban ezeket a neveket összefüggésbe hozta egymással. Szerintem a Raczkó is beleillik ebbe a "romlási" tendenciába.
Nem jó, LvT a Raskó családnévről írt, aminek egy Hrako szlovák eredetije van. A szlovák családnév, amire itt gyanakszom, szókezdő h- nélküli: Racko. De a Rockov vagy Rackov igen gyakori délszláv családnév is és a Google talál Raczkó családnévvel szerb keresztnevű embereket Budakalászról, Pomázról és Battonyáról (valamint vajdaságiakat). Ha kompetensebb lennék, megkérdezném Encikét, szerinte hová valósi a családja, de mivel közelebbi segítséget (pláne a név jelentésére vonatkozót) nem tudok adni, várjunk a szakértő megjelenésére.
Viszont akit érdekel általában a nevek kialakulása, annak ajánlom, olvassa el Hajdú Mihály tanár úr Osirisnél megjelent könyvének (Általános és magyar névtan) elméleti részeit.
Áttételesen ugyan, de erről már volt szó korábban. Állítólag a szlovák 'borsó' jelentésű szóból ered, csak az idők folyamán kicsit "elromlott".
(Minden új érdeklődőnek ajánlom egyébként a topik visszaolvasását, mert a nevek keletkezéséről általánosságban nagyon sokat lehet megtudni, főleg LvT hozzászólásaiból.)
Vagy szlovák (Racko) - mindkettő elég gyakori családnév, ahogy látom (Google). Ha beírom a magyar Google-be a "Raczkó"-t, 925 találatot ad ki és sokszor olyan helyekről, amelyeknek vagy délszláv, vagy szlovák népességük van/volt.
Ivor igazad van tökéletesen az utolsó mondataidat illetően. Privátban írták nekem, hogy Zombor közelében éltek Paorok, sőt az illető ismert is közülük párat. A családfakutatásban ez már nagyon jó lépésnek számít!
Tisztelt karmoduk, egy Kudumrák Ignátz-ot találtam Dunaszekcső 1808-as aláírástevői közt. (http://www.lugio.hu/regi/torten/negyedik.htm). A névsorból is láthatóan Dunaszekcsőn akkoriban szerbek, németek és magyarok éltek. Reméljük, belenéz a topikba majd egy szlavista is.
Végre etimológiai szótár közelébe kerültem. Semmi anyakönyvi elírás, se német anyanyelvű, se németül nem tudó lelkésztől. A paur a bauer létező bajor-osztrák nyelvjárási változata és ebben a formában mindjárt jelentkezik is családnévként az interneten. A nyíltabb alakja úgy látszik inkább valamely magyarországi német nyelvjárásra volt jellemző. Ahhoz, hogy még egy, öröklődő ragadványnév is járuljon hozzá, persze olyan közösséget kell elképzelni, ahol sok Paor élt. Legjobb megoldás a telefonkönyv. Nekem a Smolcz névelem változatlanul olyannak tűnik, mint ami önálló családnévként funkcionált eredetileg és aztán a különböző Paorokat anyai ági rokonságuk szerint kezdték megkülönböztetni (ez elég gyakori). Én olyan helyen keresgélnék, ahol Paorok és Smolczok is élnek/éltek. Talán nem is a mai Magyarországon kell keresni. (Persze ez is csak egy vélemény.)
Kvasz Ivor és milyennincs köszönöm nektek a válaszokat! Tényleg parasztot jelenthet, mert ugye a porias, az parasztos. Na mindegy ez tény. Ebben a Paor családban amiről beszélek 3 vagy 4 fiu testvér volt. Jászszentlászlón, Kiskunhalason és Bp-n. A mátyásföldiek ezeknek lehetnek leszármazottai. A Gyula utónevü rokon Bp-n élt. Egyszer már nem tudom melyiken de valamelyik határon hosszasan nézték az utlevelem és közölték, hogy de ritka ez a név és neki van egy ilyen nevü - azt hiszem Paor Andort mondott - kollégája. Ja eszembe jutott, Jugóból jövet volt. A mi családunkban nem "megy" tovább a név, mert két leány gyermek van. Az tény, hogy akárhol kell bemondani a nevünket, sehol nem tudják se leírni se kimondani. Az egyik Leányom az IWIW-en keresztül is próbálkozik, talált is ilyen nevüeket, sőt volt akivel találkozott is. Meg a fényképeket látva kicsit belemagyarázzuk, hogy hasonlítanak is a mi "Paor"-unkra. (na ezt igy kell leírni?) A családfa topikba is írtam, biztosan lesz eredménye.
Míg az 1. esetben tudatos névválasztásról, azaz "felvett" névről van szó, mikor azt írtam 'egyesül' a két név, a 2. esetben pedig közösségben élve, attól kapott, azaz "szerzett" névről van szó, nem tudatos választás. Erre rímelhet az Ivor jelezet jelentés, azaz "kövér ember".
Viszont a Paor alak nem elírás, hanem hangzás utáni lejegyzés magyarajkú lejegyzőtől (az aki az anyakönyvbe beírta, plébános, lelkész, stb.). Ilyen akkor történik, amikor a németajkú közösségben az egyházközség vezetője nem ismeri a német nyelvet (majd ha kutatsz látni fogod, mennire fontos a bejegyző szerepe).
Az anya családnevének felvételét nem valószínűsítem, pláne, hogy ilyen hétköznapi jelentése is van a Smolcz-nak, ami nagyszerű megkülönböztető, mint tulajdonságnév.
Mivel Prove még a kutatásai elején tart, ne mondjuk ki, hogy az összes Paor egy családhoz tartozna. Prekoncepcióhoz vezethet, s a magam részéről nem is valószínűsítem. Ez persze egy vélemény. :) Kezd el kutatni, meglátod, milyen élmény.
Bocs, a Paor esetében a név ritkasága miatt tényleg nagyon elképzelhető, hogy itt egy anyakönyvi elírásról van szó, amely rajta maradt egy családon (már valahol itt, a K-medencében) és az összes mai Paor eredetileg ehhez az egy családhoz tartozik.
A Smolcz családnévnél meg szvsz (nem tudom megnézni papiros német családnévszótárban, csak egy szabad szerkesztésűn az interneten: http://www.ahnenforschung-benz.de/lexikon.htm) valószínűbb a Schmalz 'háj, zsír' szóval való kapcsolat (családnévként is létezik, vsz. 'kövér ember' vagy 'zsírkereskedő' jelentésfejlődéssel). "Paor" a Gugliban az első pár oldalon nem dob ki német családnevet, csak magyart meg írt (!). Nem lehet ez mégis a "Pajor" alakváltozata? Ha előbb felderíted a család történetét, az megkönnyítené az etimolgizálást.
Nem él a családi hagyományban a kettős családnév kialakulásának a története? Szerintem valószínű, hogy ebben az esetben az egyik előd (Smolcz vagy Paor) fölvette az anyja családnevét is. Mátyásföldön egyébként él Paor család, akik nem Smolczok (bár elképzelhető, hogy ők meg elhagyták a "Smolcz"-ot).
Vagy két külön név egy személyben 'egyesült' s vált a leszármazottaiban 'egy' családnévvé, vagy megkülönböztetésként kapta az egyik elé (vagy után) a másikat a sok hasonló nevű személyek megkülönböztetésére ott, ahol sokan éltek e néven (s nem egy család voltak)
Mindkét név német. Nem tudok németül, de ez az oldal nem véletlen tárgyalja a - Baor Bauer Baur Paor Pauer Paur - neveket közösen. Egyébként 1715-ben már egy Paor nevű egyén összeíratik Kapronczán (Bars vármegyében), sok más német eredetű 'nevezetűvel' :)
Bauer már volt e topik történetében, nagy valószínűséggel a Paor a Bauerból 'torzult' ilyen írott alakká.
A Smolcz esetében nem zárom ki az utalást a lengyelországi Smolec=Smolz településre, s akkor nem két név egyesülése, hanem a fenti 2 esetből az utóbbi, s egy Paor (Bauer) megkülönböztetéseként kaphatta a Smolcz-i eredetre való utalást.
Viszont mindez amit írok csak játék, mert lám 1715-ben nem volt sok Paor ott Kapronczán, nem indokolt a megkülönböztetés, még akkor sem, ha később a család leszármazottai többen lettek. Ebből az következik, hogy vszeg máshol alakulhatott ki az 'együttállás' a Bauer gyakoribb néven élők egyikének esetében.
A Paor=Bauer tehát adott, a 'Smolz' csak felvetés, a kérdés a HOL?, azaz miért Smolcz?
Szerintem (ez privát meglátás) a Marosi mint családnév Marosszékről való származást jelöl. Vsz. mivel a Maros folyó annyi különböző tájegységet szel át, a román népi földrajzi tudatban sem alkotott egységes tájfogalmat Marosmente: a nagyon gyakori Mureşan családnév nem a Maros vidékére, hanem Máramarosra (Maramureş) utal.
Amugy egesz jol haladok a csaladfa kutatassal. Apam nagyapjanak az apjanal jarok. :) Eddig 45 Orbant tettem fel a fára, de meg lesz par szaz ahogy elnezem.
A Dovák és a Czaga családfát kutatom. Tud-e valaki valamit ezeknek a családneveknek az eredetéről és jelentéséről? Meg egyébként minden érdekel, amit tudtok ezekről a családokról.
Orbán az utolsó fagyosszent. Gondolom, azért lett a szőlőművesek szentje, mert ha rajta túljutottak a gazdák, már nem lehetett fagykár. A szőlőtáblák mellett sok az oszlopos Orbán.
Az Orbán családnév az Orbán (Urbanus) keresztnévből ered, amely pedig a latin urbanus 'városi, művelt, illedelmes' melléknévből. Úgy látszik, az ómagyar korban nyílt és zárt változata is kialakult, mert az Urbán is viszonylag gyakori magyar családnév. Orbán napja (május 25.) egyébként régen Magyarországon sokfelé a nyár kezdőnapjának számított. Szent Orbán a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok védőszentje.
