A szerzői jogok megsértése a Modus Moderandi alábbi pontjába ütközik:
Etikai szabályzat II. 1. a.
Jogsértő minden olyan hozzászólás, amely a közzétételének időpontjában hatályos magyar jogszabályba ütközik, illetve bűncselekményre vagy egyéb jogsértésre történő felhívást, arra való jelentkezést tartalmaz.
Várom azok jelentkezését - elsősorban Szegedről - akik a régi rendszerű szerint vizsgáznak májusban számvitelből. Szívesen átadom felkészülési anyagaimat (szkennelt könyvek, feladatsorok, kidolgozott szóbeli tételek stb.) A következő e-mail címre írjatok: zsiroja@gmail.com
Látom Te is a kamarához jársz! Én most jelentkeztem át oda, mert az előző suli nem jött be, szóval májusban már náluk fogom számvitelből megcsinálni (remélhetőleg) a vizsgát!:) Neked, illetve a többi kamarásnak gondolom már van tapasztalatotok vizsgázás terén, mármint a kamaránál: mennyire szigorúak a vizsgákon? Egy-két jó tanácsot szívesen vennék! És tök jó ötlet, hogy készüljünk itt a fórumon együtt!
A két számvitel-elemzés felkészítő könyvemet (Veress Attila) eladnám 5 ezerért. Alig használt, és szerintem igen hasznos. Ajánlom, akinek nem sikerült a számvitel vizsgája. Ha ezeket a példákat és a régi vizsgafeladatokat megoldogatjátok, akkor májusban biztos sikerül!
Sziasztok! Csináltam egy eamil címet amire fel lehet rakni az anyagokat, meg le lehet szedni.Ha valakit érdekel írjon elküldöm neki.Ja jó lenne ha közösen tudnánk haladni a feladatokkal nem maradna le így senki.Ez csak egy javaslat volt toth.aniko81@citromail.hu
Jelen, májusi számviteles csapatba jelentkezem, bár még én mindig nem látom a jelentkezési lehetőséget a kamaránál. Máskor már ilyenkor lehet jelentkezni.
Sziasztok! Számvitelesek akik májusba mennek számvitelből vizsgázni és a régi rendszer szerint az jelezze. Összehozhatnánk mi is ilyen csapatot ahogy a szervezés és az ellenőrzés ment.Nem gondoljátok hogy könnyebb lenne nekünk is így felkészülni? Üdv Írjatok privibe:toth.aniko81@citromail.hu
Jelentős összegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;
Az Országgyűlés (parlament) ellenőrző tevékenysége
A parlamentarizmus fejlődése számos olyan intézményt hozott létre, amelynek révén a törvényhozó hatalom ellenőrizni tudja elsősorban a központi végrehajtó hatalmat, a kormányt, másrészt a helyi önkormányzatokat. Ezeket az ellenőrzési jogosítványokat az Alkotmány, a különböző törvények (esetenként országgyűlési határozatok) és a Házszabály foglalják magukban. Az ellenőrzést a plenáris ülés, a bizottságok vagy a képviselők gyakorolják. Mindemellett az Országgyűlésnek vannak közvetlenül ellenőrzésre szakosodott intézményei is (ombudsman, Állami Számvevőszék), sőt - a petíciós jog révén - az állampolgárok is sajátos ellenőrzési tevékenységet folytathatnak.
Az Országgyűlés ellenőrzéseinek célja lényegében a törvényhozás azon akaratának érvényesítése, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a közigazgatás (központi és helyi) rendszere a törvényeknek megfelelően működjön; vagyis ellenőrzései elsősorban arra irányulnak, hogy az állami szervek a törvények alapján végzik-e a feladataikat.
A parlamenti ellenőrzések alapvetően törvényességi, szabályszerűségi ellenőrzések, ugyanakkor az Országgyűlés végezhet célszerűségi, hatékonysági vizsgálatokat is.
Az Országgyűlés ellenőrzési tevékenységét a folyamatos tájékozódás és az információrendszer mellett a kérdésfeltevések, a beszámoltatások, a bizottsági és esetenként a helyszíni ellenőrzések módszereivel végzi.
Az Országgyűlés ellenőrzési jogkörét az ülésein, az országgyűlési állandó és ideiglenes (vizsgáló- és eseti) bizottságokban, továbbá az általa megválasztott szervek, illetve személyek (az elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság, az állampolgári jogok biztosa, a nemzeti, etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) útján gyakorolja.
Az Alkotmány szerint a kormánytagok nemcsak a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek is felelősek, és munkájukról a parlamentnek kötelesek beszámolni. Néhány esetben a jogszabályok konkrét ügyekről való beszámolást írnak elő. (Például a belügyminiszter az országgyűlési képviselőválasztással illetve az országos népszavazással kapcsolatos feladatairól számol be az Országgyűlésnek.)
Az Alkotmány szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos évente beszámol tevékenységének tapasztalatairól az Országgyűlésnek.
Az ÁSZ elnöke a számvevőszék által végzett ellenőrzésekről jelentésben számol be az Országgyűlésnek. A központi költségvetési törvényjavaslatról, valamint a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről az ÁSZ évente véleményt, a zárszámadási törvényjavaslatról - mind a központi költségvetés, mind a társadalombiztosítási alapok esetében - évente jelentést készít az Országgyűlés számára. Ugyancsak évente köteles az ÁSZ elnöke jelentést mellékelni az ÁPV Rt. tevékenységének a tulajdonában álló, valamint a hozzá rendelt vagyon alakulásának, hasznosításának eredményéről szóló kormánybeszámolóhoz. A választásokra megállapított pénzeszközök felhasználásáról az ÁSZ elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.
Az Alkotmány szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Emellett - a jegybanki törvény szerint - a bank tevékenységéről az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.
Az államigazgatási szervek (hatóságok, hivatalok), intézmények kötelesek az Országgyűlés, illetve a bizottságai áftal kért adatokat, információkat rendelkezésre bocsátani, illetve ez utóbbiak előtt nyilatkozat tételére kötelezhetők.
A képviselőknek joguk van kérdéseket intézni a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz vagy annak tagjaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a Nemzeti Bank elnökéhez, a Legfőbb ügyészhez, az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, akik ezekre kötelesek választ adni.
Az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége
Az országgyűlési biztosi intézmény egyrészt a parlamenti ellenőrzés - önállósult, kizárólag az Országgyűlésnek felelős - sajátos szerve, másrészt az állampolgárok jogvédelmi intézményrendszerének egyik eleme. Alapvető célja, hogy az alkotmányos jogok sérelme - vagy sérelmének veszélye - esetén védelmet nyújtson a hatóságokkal szemben; ily módon jogvédő és nem jogorvoslati fórum. Eljárása során független, intézkedéseit az Alkotmány és a törvények alapján hozza.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (és általános helyettesének) feladata az alkotmányosjogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása (kivizsgáltatá-sa) és intézkedések kezdeményezése azok kijavítására.
Azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a nemzeti és kisebbségi jogok megsértésének kivizsgálásával foglalkozó úgynevezett különbiztos, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.
Az általános ombudsman mellett szintén különbiztosként végzi tevékenységét az adatvédelmi biztos, aki az információs önrendelkezés és az információszabadság felett őrködik. Ellenőrzi a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. Ezekből adódóan feladata az állampolgári panaszok kivizsgálása (bárkinek joga van panaszt tenni, ha személyes adataival visszaélnek, illetve visszaéltek); az adatok kezelésének ellenőrzése (bármilyen adatkezelést ellenőrizhet, akár meglepetésszerűen is) és az adatvédelmi nyilvántartás vezetése.
Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg. Az országgyűlési biztosok évente beszámolnak tevékenységükről az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai
A köztársasági elnök mint az ország államfője az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök részt vehet az Országgyűlésen, a bizottsági üléseken, ott felszólalhat, intézkedésekre javaslatot tehet, dönt mindazon ügyekben, amelyeket az Alkotmány és a törvények hatáskörébe utalnak. Ellenőrzési hatásköre e jogi keretben érvényesül.
Az Alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai
Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfőbb őre, az alkotmányvédelem különleges szerve, amely a hatalmi ágak kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmével biztosítja.
Az Alkotmánybíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik:
• a végleges formában kidolgozott törvényjavaslat, a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződések egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
• a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
• a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközőségének vizsgálata;
• az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz kivizsgálása és elbírálása;
• az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;
az alkotmányellenesség megszüntetése
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata
Az Alkotmánybíróság
• az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy legalább 50 országgyűlési képviselő kérésére alkotmányellenesség szempontjából megvizsgálja a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezését;
• a köztársasági elnök indítványára megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését. (Ha az Alkotmánybíróság a törvény alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti.)
Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata
Bárki indítványozhatja a kihirdetett jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszközei utólagos alkotmányos ellenőrzését. Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság szervezete és működése
Az Alkotmánybíróság a róla alkotott törvény szerint tizenöt tagból álló testület (jelenleg 12 választott tagja van). Tagjait kilenc évre szólóan - kétharmados szótöbbséggel - az Országgyűlés választja. A tagok egyszer újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el. Döntéseit zárt ülésen, szavazás alapján, határozat formájában hozza meg (illetve az ügyet érintő eljárás során megfogalmazódott minden más kérdésben végzéssel határoz). Határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, határozata mindenkire kötelező.
A Legfelsőbb Bíróság
Magyarországon az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Táblabíróságok, a Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok és a kerületi bíróságok látják el. A bíróságok ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét is.
A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bírói működés és intézkedés felett, ebből adódik ellenőrzési funkciója is; irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek.
A Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás és ellenőrzés keretében
• felhasználja az ítélkezés, továbbá a bejelentések és panaszok elbírálása során szerzett tapasztalatokat;
• közvetlenül tájékozódik az ítélkezési gyakorlatról;
figyelembe veszi az igazságügyi miniszter és a Legfőbb Ügyész ellenőrzési tevékenysége alapján feltárt adatokat
• hasznosítja az állami és más szervek kezdeményezéseit, valamint a tudományos kutatások eredményeit;
■ elvi döntéseket ad ki.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados szavazattal. Az elnök az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. A bírák függetlenek, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve.
A cégbírósági ellenőrzés (a cégek törvényességi felügy elete)
A cégek feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.
A céget a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván. A cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos egyéb eljárások lefolytatására az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye található.
A cégek (gazdálkodó szervezetek) törvényességi felügyelete keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy
• a cég társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály) megfelel-e a jogszabályoknak;
• a társaság szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapító okiratnak;
• a cég határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.
A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cégek gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az olyan ügyekre, amelyekben bírósági, vagy közigazgatási eljárásnak van helye.
A cégbíróság a felülvizsgálat eredményeként
• írásban felhívhatja a céget a törvényes működés helyreállítására;
• felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti a cég határozatát és szükség esetén új határozat hozatalát rendelheti el;a cég általános vezetését ellátó vezető testület hatáskörébe tartozó kérdésekben összehívhatja
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA1. feladat (Átalakulás más társasági formává)
Egy korlátolt felelősségű társaság taggyűlése részvénytársasággá történő átalakulásról döntött. A kiegészítő információk felhasználásával készítsük el a Kft és jogutódjának a vagyonmérleg-tervezetét és végleges vagyonmérlegét!
Az átalakuláshoz kapcsolódó információk:
- A társaságnak csak magánszemély tagjai vannak
- A Kft él az átértékelés lehetőségével.
Az átértékelés eredménye:
· A tárgyi eszközöket 3 000 eFt-tal felértékelik
· A követeléseket 1 000 eFt-tal leértékelik
· Az egyik szállítói tartozásról – amelynek összege 500 eFt – kiderült, hogy elévült
Kiegészítő információk:
- Az immateriális javak nyilvántartott értékhelyesbítése 100 eFt
- Az aktív időbeli elhatárolás a hosszú lejáratú devizahitelek nem realizált árfolyam-veszteségéből származik
- A meglevő magánszemély tagok a társasági szerződés szerint a jegyzett tőkét 3 000 eFt-tal felemelik pénzbeli hozzájárulással, amit az átalakulás napjáig befizetnek
- A második taggyűlés során hozott döntés szerint a tőketartalék terhére a jegyzett tőkét 7 000 eFt-tal felemelik
- Zálogjoggal terhelt ingatlan értéke a vagyonleltár-tervezet szerint 2 000 eFt
- A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2009. május 31., a jogutód részvénytársaság cégbejegyzésének napja 2009. szeptember 30.1. feladat megoldása
Az átalakuló korlátolt felelősségű társaság
VAGYONMÉRLEG-TERVEZETE
Fordulónap: ……………………………….
adatok eFt-ban
Megnevezés
Könyv szerinti érték
Átértékelési különbözet
Vagyonértékelés szerinti érték
A.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
9 100
I.
Immateriális javak
1 100
II.
Tárgyi eszközök
6 000
III.
Befektetett pénzügyi eszközök
2 000
B.
FORGÓESZKÖZÖK
19 950
I.
Készletek
5 000
II.
Követelések
8 000
III.
Értékpapírok
3 000
IV.
Pénzeszközök
3 950
C.
AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
50
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
29 100
D.
SAJÁT TŐKE
18 100
I.
Jegyzett tőke
10 000
II.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
0
III.
Tőketartalék
5 000
IV.
Eredménytartalék
1 500
V.
Lekötött tartalék
1 000
VI.
Értékelési tartalék
100
VII.
Mérleg szerinti eredmény
500
E.
CÉLTARTALÉKOK
40
F.
KÖTELEZETTSÉGEK
10 900
I.
Hátrasorolt kötelezettségek
400
II.
Hosszú lejáratú kötelezettségek
3 500
III.
Rövid lejáratú kötelezettségek
7 000
G.
PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
60
FORRÁSOK ÖSSZESEN
29 100
ÁFA rászámolva : × 0,25
ÁFA ha benne van : × 20 %
Anyagok esetében a tényleges beszerzési ár alacsonyabb az elszámoló árnál akkor 228 K.
Anyagok esetében a tényleges beszerzési ár magasabb az elszámoló árnál akkor 228 T.
Félkésztermékek esetében a tényleges közvetlen önköltség alacsonyabb a tervezett közvetlen önköltségnél akkor 235 K.
Félkésztermékek esetében a tényleges közvetlen önköltség magasabb a tervezett közvetlen önköltségnél akkor 235 T.
Késztermékek esetében a tervezett közvetlen önköltség alacsonyabb a tényleges közvetlen önköltségnél akkor 251 T.
Késztermékek esetében a tervezett közvetlen önköltség magasabb a tényleges közvetlen önköltségnél akkor 251 K.
Barter ügyletet a fordulónapi értékelésbe nem lehet bevonni.
STK-nál: ha a tényleges önktg kisebb tervezett előállítási ktgnél, akkor a KÉK K egyenlegű
KÉK megállapítása: az adott termék értéke × megadott százalék.
· saját termelésű készletek/félkésztermékek/késztermékek tevezett közvetlen önktg. alacsonyabb a tényleges közvetlen önköltségnél à 238/258 KÉK T egyenleg (+)
· saját termelésű készletek/félkésztermékek/késztermékek tényleges közvetlen önktg. alacsonyabb a tervezett közvetlen önköltségnél à 238/258 KÉK K egyenleg (–)
· anyagok tényleges beszerzési ára < az elszámoló árnál à 229 árkülönbözet K E. (–)
· anyagok tényleges beszerzési ára > az elszámoló árnál à 229 árkülönbözet T E. (+)
· áruk árrése (265) mindig K egyenleg
Éves ÉCS számítás
Lineáris – minden évben azonos. Maradványérték megmarad.
Töredékévben időarányos
Éves ÉCS = bruttó érték-tervezett maradványérték
tervezett maradványérték (év)
Éves ÉCS = (bruttó érték-tervezett maradványérték) * leírási kulcs
100
Leírási kulcs= éves écs %-ban = 100% (teljes leírandó érték)
tervezett használati idő
Évek száma módszer elszámolt ÉCS évről évre csökken
1. Összead használati évek száma: 1+2+3+…+n
2. egységnyi ÉCS kiszámol. =
bruttó érték – tervezett maradványérték
évek száma összege
Teljesítményarányos ÉCS
egységnyi ÉCS = bruttó érték – tervezett maradványérték
tervezett összteljesítmény (év)
Éves ÉCS = egyszégnyi ÉCS * éves teljesítmény
pl tárgyi eszk. teljesítmény: 1év = 2100 óra
2 év = 3200 óra
3 év = 200 óra
4 év = 1700 óra
9000 óra
Egységnyi ÉCS= bruttó érték – tervezett maradványérték= x óra
9000 óra
Évek száma összege módszer: 10 év
1 év 2 év 3 év 4 év
degresszív: 1/10 2/10 3/10 4/10
progresszív 4/10 3/10 2/10 1/10
Vevők és szállítók átsorolása:
belfőldi vevők között található a kétszer kifizetett egyik vevő, 1.000.000,- Ft értékben à K egyenleg à át kell sorolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé és hozzá kell adni a 311-es számlához is
belföldi szállítók között található egy kft. kétszer kiegyenlített számlája 1.500.000,- Ft értékű à T egyenleg à át kell sorolni az egyéb követelések közé és hozzá kell adni a 454-es számlához is
Rövid lejáratú kötelezettségek közé történő átsorolás: tartozás kötvénykibocsátásból:
A társaság által kibocsátott kötvényekből még öt év van hátra, a szerződés értelmében a visszafizetés évente egyenlő részletekben történik à a következő törlesztőrészletet át kell sorolni a 443-ról a 451-re (rövid lejáratú kölcsön) a mérlegben
Devizás barter ügylet: a külföldi követelések között található 12.000,- €, ami barter miatt keletkezett à ezt és az ellentételezését könyv szerinti árfolyamon kell kezelni
Vissza nem térítendő fejlesztési támogatás:
Csak pénzmozgáskor könyveljük rendkívüli bevételként. Passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni (halasztott bevételként). Fel kell oldani a támogatásra jutó részt.
Kapott támogatás T 384 K 98
Kapott támogatás elhatárolása T 98 K 483
Gépbeszerzés T 161 K 4541
+ ÁFA T 466 K 4541
Kiegyenlítés T 4541 K 384
Szállítási költség (üzembe helyezés előtt) T 161 K 4541
+ ÁFA T 466 K 4541
Üzembe helyezés (csak ÁFA nélkül)
Üzembe helyezésig könyvelt összes 161 T 131 K 161
Számviteli tv szerinti ÉCS (lineáris)
[ Összes 161 ( gépbeszerzés + szállítás) × lineáril leírási % ] / 12 × az évből hátralévő hónapok száma
• Teljesítményarányosan:
(Üzembe helyezés értéke / hány év alatt ) / 12 hó × hátralévő hónapok száma
Kifizetés (szállító kiegyenlítése) (Bruttó) T 4541 K 384
Halasztott bevétel feloldása:
Kapott támogatás összege / gépbeszerzés nettó összege × ÉCS leírás összege
T 483 K 969 (98)
Vagy:
Kapott támogatás × lineári leírási % / 12 × az évből hátralévő hónapok száma T 483 K 98
Fizetési támogatás visszautalása T 88 K 384
Halasztott bevétel feloldása T 483 K 98
Fejlesztési támogatásból visszautalt összeg / hány év alatt számolja el = X
X / 12 hó × tárgyévből hátralévő hónapok száma
Gépfelújítás saját vállalkozásban
Csak a közvetlen költségek aktiválhatók: közvetlen anyagköltség, bérköltség, bérjárulék = X
Költségek aktiválása T 161 K 582
Üzembe helyezés T 131 K 161
Értékcsökkenési leírás lineáris:
(Gépbeszerzés nettó ára × ÉCS % / 12 hó) × üzembe helyezéstől fordulónapig eltelt hónapok száma T 571 K 139
Halasztott bevétel feloldása:
Kapott támogatás összege / gépbeszerzés nettó összege × ÉCS leírás összege
T 483 K 98
Vagy:
Kapott támogatás × lineári leírási % / 12 × az évből hátralévő hónapok száma T 483 K 98
Anyagok tényleges beszerzési értéke
211 Alapanyag – 228 Alapanyagok árkülönbözete
Értékesítés árbevétele T 311 K 911
T 316 export ért K 93 exportért árbev
Alapanyagok kivezetése (csak a 211-ből) T 814 K 211
Árkülönbözet kivezetése T 228 K 814
Fuvarköltség belföldi szakaszra T 52 K 4541
Külföldi szakaszra T 93 K 4542
Társasági szerz módosítása kilépő tulajdonos esetén
Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással T 411 K 479
(csak bejegyzéskor szabad könyvelni!)
Tőketartalék kivonása T 412 K 479
Eredménytartalék kivonása T 413 K 479
Kifizetés (411 + 412 + 413) T 479 K 384
Vevőtől kapott előleg T 384 K 453
ÁFA (benne van × 16.67 % vagy 20 %) T 368 K 467
Jegyzett tőke emelés
Szellemi termék piaci értéken történő értékelése:
Szellemi termék (114)
– szellemi termék écs (1194)
+ szellemi termék értékhelyesbítése ( 117)
értékelés összege
Értékhelyesbítés vissza (117) T 4171 K 117
Terven felüli Écs T 866 K 118
Vagyonértékelés T 52 K 4541
ÁFA (×25%) T 466 K 4541
Apport átadás (alapanyag 211) létesítő okirat szerinti értéken (azaz az átvett értéken) T 368 K 98
ÁFA rászámolva (ha számlázta) T 368 K 467
ÁFA rászámolva ( ha nem számlázta ki) ( az ÁFÁt elő kell írni
T 88 K 467
Apportra jutó árkülönbözet kivezetése T 228 K 88
Alapanyag értéke – tényleges beszerzési ár
Anyagkészlet kivezetése elszámoló áron T 88 K 211
Elszámoló ár = 100 % = alapanyag értéke (X)
- Árkülönbözet = 228 × 100 / 211 = %
Tényleges besz.ár %-a
1.) Tényleges beszerzési ár = 2.)tényl.besz ár %-a
alapanyag értéke (X) = 3.) 100%
1 × 3 / 2
Apport átadás (késztermék 251) létesítő okirat szerinti értéken (azaz az átvett értéken
Késztermék kivezetése T 581 K 251
Késztermék KÉK kivezetése (K) T 258 K 581
(T) T581 K 258
Áruvá minősítés ( Késztermék – KÉK) T 261 K 582
Áruk kivezetése ( Késztermék – KÉK) T 88 K 261
Társ.szerz. szerinti elszámolás T368 K 98
ÁFA rászámolva (ha számlázta) T 368 K 467
ÁFA rászámolva ( ha nem számlázta ki) ( az ÁFÁt elő kell írni)
T 88 K 467
Térítés nélkül kapott eszköz (apport átvétel)
Az átvétel piaci értéken és az ÁFA is piaci értéken!
Átvétel, állományba vétel T 161 K 989
ÁFA (benne ×25%) T 466 K 479
Elhatárolás T 989 K 483
ÁFA utalás T 479 K 384
Átírási illeték T 161 K 384
Szállítási költság T 161 K 4541
Szállítási ktg ÁFA (×25%) T 466 K 4541
Aktiválás ( piaci érték + átírási illeték + szállítási ktg) T 131 K 161
Értékcsökkenés könyvelése T 571 K 139
Számviteli törvény szerint:
( Aktivált érték × hány év alatt ) / Σ évek szám × eltelt hónapok száma
12 hó
T 571 K 139
Halasztott bevétel szerint: (így is meg kell csinálni) (Elhatárolás feloldása)
( Piaci érték × hány év alatt ) / Σ évek szám × eltelt hónapok száma
12 hó
T 483 K 969 v 989
Belföldi EURO-s vevő (bevétel)
Gazd.esem.EURO × gazd.esem. árfolyam = X
Vevő utalása (X) T 386 K 311
Gazd.esm Ft összeg – X = árfolyamkülönbözet
Árfolyam nyereség T 311 K 976
Árfolyam veszteség T 876 K 311
Külföldi szállító kiegyenlítése T 4542 K 386
Külföldi szállító átlagárfolyamának kiszámítása:
4542 / külföldi szállító összes Euro-ja = átlagárfolyam
vagy a kieg info-ban meg van adva.
Árfolyamnyereség T 4542 K 976
Árfolyamveszteség T 876 K 4542
Ha elszámolási betétszámláról is egyenlít akkor EURO-t kell venni a gazd.esemény árfolyamán.
Kiegyenlítés T 4542 K 384
Árfolyamveszteség T 876 K 4542
Árfolyamnyereség T 4542 K 976
Külföldi (EURO-s) számla fogdása
Számla befogadása T 52 K 4541
ÁFA (× 25%) T 466 K 4541
Szállítási költség
üzembe helyezés előtt T 161 K 4541
+ ÁFA T 466 K 4541
üzembe helyezés után T 529 K 4541
+ ÁFA T 466 K 4541
Előleg (vevőtől kapott előleg)
Vevőtől kapott előleg T 384 K 453
ÁFA (benne van) T 368 K 467
Előleg (vevőtől kapott előleg visszafizetése)
Vevőtől kapott előleg T 453 K 384
ÁFA (×0,2) T 467 K 368
Előleg (készletekre adott előleg)
Előleg T 35 K 384
Áfa (×25%) T 466 K 384
Egyéb berendezés értékesítése
(ha a vevői kiegyenlítés következő évre vonatkozik = nem könyveljük)
Bruttó érték kivezetése (143) T 86 K 143
halmozottÉCS kivezetése (149) T 149 K 86
Árbevétel elszámolása (amennyit kaptunk érte) T 311 K 96
ÁFA rászámolva T 311 K 467
DEVIZÁS TÉTELEK
Külföldi szállító kiegyenlítése
Kifizetés deviza betétszámláról
386 forintértéke _ = átlagárfolyam (386á)
kieg.info-ból összes deviza a betétszlan
kifizetett deviza × átlagárfolyam ( 386á) = kifizetett deviza Ft értéke
T 4542 K 386
4542 forintértéke _
kieg.info-ból külföldi szállító összes devizája = átlagárfolyam (4542á)
kifizetett deviza × (4542á – 386á) = ha + nyereség T4542 K 976
ha – veszteség T 876 K 386
Külföldi szálítók kiegyenlítése deviz és elszámolási betétszámláról
386 forintértéke _ = átlagárfolyam (386á)
kieg.info-ból összes deviza a betétszlan
kifizetett deviza × átlagárfolyam ( 386á) = kifizetett deviza Ft értéke
T 4542 K 386
Csúsztatott átlagárral:
Keg infoból 4542 szükséges Euro mennyisége ×kieg info árfolyam = X
X – kifizetett deviza ft értéke = Y
Ha X > kifiz deviza ft érték → árfolyam nyereség T 4542 K 976
Ha X < kifiz deviza ft érték → árfolyam veszteség T 876 K 4542
Az elszámolási betétszámlára mindeg Eurot kell venni eladási árfolyamon!
Szükséges Euro × bank eladási árfolyam = ft érték T 4542 K 384
X – ft érték = árfolyamkülönbözet
Ha X > ft érték → árfolyam nyereség T 4542 K 976
Ha X < ft érték → árfolyam veszteség T 876 K 4542
Devitás összegű követelés értékére alapanyagot kaptunk
Szállítói beérkezés T 218 K 4542
Elszámoló áron (kg × ft/kg ) T 211 K 229
Összevezetés T 4542 K 316
Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések
· a kormány ellenőrzési feladatai
· a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
· a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége
· a ktgvetési ellenőrzés
· a felügyeleti jellegű ktgvetési ellenőrzés
· a Magyar Államkincstár
· a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése
· az adóellenőrzés és szervezetei
· a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
· a Szerencsejáték Felügyelet
· a fogyasztóvédelmi ellenőrzés
· a közraktárak állami felügyelete
· a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés
A ktgvetési ellenőrzés
A ktgvetési ellenőrzések a következőkre irányulnak:
· az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására
· a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára
· a központi és intézményi ktgvetési bevételek jogszerű kezelésére
· a számviteli és bizonylati rend betartására.
A rendelet hatálya kiterjed:
· a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, a TB igazgatási szervekre
· a Magyar Államkincstárra
· a ktgvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére.
A ktgvetési ellenőrzés szervezete
A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni, legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell tartani. Felügyeleti ellenőrzésbe bevonhatja a felügyelete alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó ktgvetési szervnél működő belső ellenőrzést.
A függetlenített belső ellenőrzés feladatait teljes, rész-, ill. osztott munkaidőben, vagy több ktgvetési szerv által közösen foglalkoztatott személy, továbbá külső szakértő is elláthatja. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait és eljárási szabályait, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni.
A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei
A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell:
· az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját
· az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját
· a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását
· a tárgyi eszközök kihasználását, fejlesztését,
· a saját bevételek alakulását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését
· a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, a vagyon védelmét
· a befizetési kötelezettségek teljesítését
· a belső ellenőrzés rendszerét és hatékonyságát
· juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását
· a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását és megvalósítását
· a nemzetközi segélyek, támogatások nyilvántartását és felhasználását
· a számviteli előírások betartását.
Vezetői ellenőrzés eszközei:
· a kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása,
· a vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk,
· vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása,
· munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés,
· munkaterven kívüli belső ellenőrzések.
· belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.
A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie, rendelkeznie kell:
· az ellenőrizendő munkafázisok kijelöléséről,
· az ellenőrzés módjának meghatározásáról,
· a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg,
· hiányosság észlelése esetén a teendőkről.
A függetlenített belső ellenőrzés keretében a meghatározott feladatokat időszerűen kell elvégezni a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából.
A ktgvetési ellenőrzések típusai
Az ellenőrzés lehet:
· átfogó, téma-, cél-, és utóellenőrzés,
· irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára,
· lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan.
Átfogó ellenőrzés: szakmai folyamatok és a ktgvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzése.
Témaellenőrzés: adott feladatot egyidőben több ktgvetési szervnél indokolt ellenőrizni.
Célellenőrzés: a ktgvetési szervnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé.
Utóellenőrzés: előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata.
Szabályszerűségi ellenőrzés: a jogszabályok, a belső szabályzatok megtartásának vizsgálata.
Hatékonysági vizsgálat: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni.
Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet:
· a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően,
· a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően,
· a döntéshozatal elősegítése érdekében.
Egyidejű ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni.
Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt és elvégzett ellenőrzés.
A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje
Az ellenőrzés tervezése
Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza:
· az ellenőrizendő szerveket,
· az ellenőrzés témáját, célját,
· az ellenőrzések típusának jelölését,
· az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését.
A munkatervet az ellenőrző szerv vezetője hagyja jóvá, attól az ellenőrző szerv vezetőjének engedélyével lehet csak eltérni.
Ellenőrzési program
Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. Az ellenőrzési programot az ellenőrzési szervezet vezetője vagy az általa megbízott ellenőr állítja össze.
A ktgvetési ellenőrzés végrehajtása
Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján dokumentációk alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének, melyben tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról és formájáról, várható időtartamáról. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. Ha a vizsgálat során hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, melynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési, kártérítési ill. fegyelmi eljárást kell lefolytatni, akkor a felelős személy nevét és beosztását is meg kell jelölni.
A költségek csökkentése minden vállalkozásnál alapvető érdek és cél. A vállalkozás ktg. gazdálkodása középpontjában a ktg. Áll, és tartalmazza a ktg-ek tervezését, utalványozását, főkönyvi elszámolását, kalkulációját, elemzését, ellenőrzését valamint információs rendszerének kialakítását. Vizsgálni kell:
• a ktg. gazdálkodási tevékenységet rendszerszemléletben kezelik-e,
• az egyes témákat olyan vezetők irányítják és ellenőrzik, akik a ktg. gazdálkodási tevékenységet megfelelő szinten tudják tartani.
A ktg.tervezési feladatok ellenőrzése
A vállalkozás célja olyan ktg. tervek összeállítása, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a ktg-ekkel való gazdálkodás, a ktg. csökkentés, az önktg. csökkentés irányításához, a ktg és önktg alakulásának elemzéséhez, ellenőrzéséhez és a gazdasági döntések megalapozásához.
Ellenőrizni kell:
• megfelelően készítették-e el a legfontosabb ktg-ek terveit,
• megfelelően alakították-e ki az önktg. csökkentés elszámolási rendjét,
• megfelelő-e a ktg-ek tervezésének módszere és rendszere,
• a ktg. tervek kényszerítenek-e takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására,
• a ktg. tervek alkalmasak-e a ktg. gazdálkodás irányítására, a ktg-ek befolyásolására, a beszámolás végrehajtására.
Vizsgálni kell, hogy alkalmaznak-e korszerű módszereket, eljárásokat, biztosították-e a megfelelően képzett munkaerőt és a számítógépparkot. Vizsgálni kell, hogy bevonták-e az érdekelteket, és a ktg. terveket összehangolták-e a vállalkozás többi tervével.
A felhasználások utalványozásának ellenőrzése
Azt jelenti, hogy a termelési, a szolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges eszközök felhasználására a feljogosítottak bizonylattal engedélyt adhatnak, végrehajtható előzetesen, folyamatosan és utólagosan.
Vizsgálni kell:
• kellő gonddal alakították-e ki az utalványozást végző szerveket,
• megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat,
• megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati rendjét, a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e,
• betartják-e az utalványozás fegyelmét,
• szabályozták-e a pótutalványozást.
A ktg.gazdálkodás információs rendszerének ellenőrzése
Célja olyan ktg- és önktg. adatoknak, ill. információknak folyamatos, rendszeres és gazdaságos biztosítása a vállalkozás vezetése és funkcionális szervek részére, amelyek a vállalkozás hatékony vezetéséhez nélkülözhetetlenek.
Vizsgálni kell:
• az információs rendszert előre megtervezték-e,
• az információk szükségességét, minőségét, gyorsaságát és pontosságát tekintették-e elsődlegesnek a mennyiséggel szemben,
• korszerű eszközökkel és módszerekkel gazdaságosan, gyorsan szolgáltatják-e,
• az információk eljutnak-e mindazokhoz, akik azon alapján döntenek vagy értékelnek,
• biztosítják-e a ktg-gel, önktg-gel kapcsolatos információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások, mérlegben szereplő tételek értékeléséhez is,
• a bizonylati elvet, a bizonylati rendet érvényesítik-e, és megkövetelik-e a bizonylati fegyelmet.
A ktg.ellenőrzés módszereinek vizsgálata
Ellenőrzések történhetnek folyamatba építetten, a funkcionális szervek útján, az ellenőrzésre hivatott szervek útján ill. esetenként. Vizsgálni kell:
Folyamatba épített ellenőrzés:
• utalványozások helyessége
• bizonylatok elszámoltatása
• bizonylatok tartalmi helyessége
Funkcionális ellenőrzés:
• utókalkulációknál az önktg. helyessége
• bizonylatok teljessége, az analitikus és főkönyvi könyvelés egyeztetése,
Ellenőrzésre hivatott szervek:
• ktg. gazdálkodás komplex ellenőrzése,
• korábbi vizsgálatok utóvizsgálata
• az eseti téma- és célvizsgálatok.
• esetenkénti vizsgálatokat szerveztek-e az észlelt hiányosságok okainak feltárására.
A közvetlen és közvetett ktg-ek, ill. a ktg.nemek elszámolásának ellenőrzése
A közvetlen és közvetett ktg-eket a számviteli tv. előírásai alapján az önktg. számítási szabályzatban és a számlarendjében szabályozza. A közvetlen ktg-eknél vizsgálni kell, hogy közvetlen ktg-ként számolták-e el a kalkulációs egységekre utalványozható, elszámolható, a termelésre felosztható
• közvetlen anyagktg-et,
• közvetlen bérktg-et,
• bérek járulékait,
• gyártási különktg-eket,
• értékesítési különktg-eket,
• egyéb közvetlen ktg-eket.
A közvetett ktg-ek a vállalkozás egészének és szervezeti egységeinek működésével, üzemeltetésével és irányításával kapcsolatban merülnek fel. Vizsgálni kell:
• igazgatási ktg címén a személyi és anyagi jellegű ktg-eket,
• az egyéb általános ktg-eket, melyek nem tartoznak az értékesítési, igazgatási ktg-ek közé,
• a kutatás-fejlesztés aktiválásra nem került ktg-eit,
• a garanciális javítás ktg-eit és minden fel nem sorolt általános ktg-et.
A ktg.nemek ellenőrzésénél a számviteli tv-ben és a belső szabályzatokban foglaltakból kell kiindulni. Vizsgálni kell:
• anyag jellegű ráfordításokat,
• személyi jellegű ráfordításokat,
• értékcsökkenési leírást.