A szerzői jogok megsértése a Modus Moderandi alábbi pontjába ütközik:
Etikai szabályzat II. 1. a.
Jogsértő minden olyan hozzászólás, amely a közzétételének időpontjában hatályos magyar jogszabályba ütközik, illetve bűncselekményre vagy egyéb jogsértésre történő felhívást, arra való jelentkezést tartalmaz.
Én is a kamaránál vizsgázom, bár eddig csak egy írásbelin vagyok túl náluk, mert máshová jártam, de nagyon rendesek voltak az írásbeli vizsgán, remélem ez a májusi vizsgára is igaz lesz.
Várom azok jelentkezését - elsősorban Szegedről - akik a régi rendszerű szerint vizsgáznak májusban számvitelből. Szívesen átadom felkészülési anyagaimat (szkennelt könyvek, feladatsorok, kidolgozott szóbeli tételek stb.) A következő e-mail címre írjatok: zsiroja@gmail.com
Látom Te is a kamarához jársz! Én most jelentkeztem át oda, mert az előző suli nem jött be, szóval májusban már náluk fogom számvitelből megcsinálni (remélhetőleg) a vizsgát!:) Neked, illetve a többi kamarásnak gondolom már van tapasztalatotok vizsgázás terén, mármint a kamaránál: mennyire szigorúak a vizsgákon? Egy-két jó tanácsot szívesen vennék! És tök jó ötlet, hogy készüljünk itt a fórumon együtt!
A két számvitel-elemzés felkészítő könyvemet (Veress Attila) eladnám 5 ezerért. Alig használt, és szerintem igen hasznos. Ajánlom, akinek nem sikerült a számvitel vizsgája. Ha ezeket a példákat és a régi vizsgafeladatokat megoldogatjátok, akkor májusban biztos sikerül!
Sziasztok! Csináltam egy eamil címet amire fel lehet rakni az anyagokat, meg le lehet szedni.Ha valakit érdekel írjon elküldöm neki.Ja jó lenne ha közösen tudnánk haladni a feladatokkal nem maradna le így senki.Ez csak egy javaslat volt toth.aniko81@citromail.hu
Jelen, májusi számviteles csapatba jelentkezem, bár még én mindig nem látom a jelentkezési lehetőséget a kamaránál. Máskor már ilyenkor lehet jelentkezni.
Sziasztok! Számvitelesek akik májusba mennek számvitelből vizsgázni és a régi rendszer szerint az jelezze. Összehozhatnánk mi is ilyen csapatot ahogy a szervezés és az ellenőrzés ment.Nem gondoljátok hogy könnyebb lenne nekünk is így felkészülni? Üdv Írjatok privibe:toth.aniko81@citromail.hu
Jelentős összegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot;
Az Országgyűlés (parlament) ellenőrző tevékenysége
A parlamentarizmus fejlődése számos olyan intézményt hozott létre, amelynek révén a törvényhozó hatalom ellenőrizni tudja elsősorban a központi végrehajtó hatalmat, a kormányt, másrészt a helyi önkormányzatokat. Ezeket az ellenőrzési jogosítványokat az Alkotmány, a különböző törvények (esetenként országgyűlési határozatok) és a Házszabály foglalják magukban. Az ellenőrzést a plenáris ülés, a bizottságok vagy a képviselők gyakorolják. Mindemellett az Országgyűlésnek vannak közvetlenül ellenőrzésre szakosodott intézményei is (ombudsman, Állami Számvevőszék), sőt - a petíciós jog révén - az állampolgárok is sajátos ellenőrzési tevékenységet folytathatnak.
Az Országgyűlés ellenőrzéseinek célja lényegében a törvényhozás azon akaratának érvényesítése, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és a közigazgatás (központi és helyi) rendszere a törvényeknek megfelelően működjön; vagyis ellenőrzései elsősorban arra irányulnak, hogy az állami szervek a törvények alapján végzik-e a feladataikat.
A parlamenti ellenőrzések alapvetően törvényességi, szabályszerűségi ellenőrzések, ugyanakkor az Országgyűlés végezhet célszerűségi, hatékonysági vizsgálatokat is.
Az Országgyűlés ellenőrzési tevékenységét a folyamatos tájékozódás és az információrendszer mellett a kérdésfeltevések, a beszámoltatások, a bizottsági és esetenként a helyszíni ellenőrzések módszereivel végzi.
Az Országgyűlés ellenőrzési jogkörét az ülésein, az országgyűlési állandó és ideiglenes (vizsgáló- és eseti) bizottságokban, továbbá az általa megválasztott szervek, illetve személyek (az elnök, a kormány, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyész, a Legfelsőbb Bíróság, az állampolgári jogok biztosa, a nemzeti, etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) útján gyakorolja.
Az Alkotmány szerint a kormánytagok nemcsak a kormánynak, hanem az Országgyűlésnek is felelősek, és munkájukról a parlamentnek kötelesek beszámolni. Néhány esetben a jogszabályok konkrét ügyekről való beszámolást írnak elő. (Például a belügyminiszter az országgyűlési képviselőválasztással illetve az országos népszavazással kapcsolatos feladatairól számol be az Országgyűlésnek.)
Az Alkotmány szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos évente beszámol tevékenységének tapasztalatairól az Országgyűlésnek.
Az ÁSZ elnöke a számvevőszék által végzett ellenőrzésekről jelentésben számol be az Országgyűlésnek. A központi költségvetési törvényjavaslatról, valamint a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről az ÁSZ évente véleményt, a zárszámadási törvényjavaslatról - mind a központi költségvetés, mind a társadalombiztosítási alapok esetében - évente jelentést készít az Országgyűlés számára. Ugyancsak évente köteles az ÁSZ elnöke jelentést mellékelni az ÁPV Rt. tevékenységének a tulajdonában álló, valamint a hozzá rendelt vagyon alakulásának, hasznosításának eredményéről szóló kormánybeszámolóhoz. A választásokra megállapított pénzeszközök felhasználásáról az ÁSZ elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.
Az Alkotmány szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Emellett - a jegybanki törvény szerint - a bank tevékenységéről az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.
Az államigazgatási szervek (hatóságok, hivatalok), intézmények kötelesek az Országgyűlés, illetve a bizottságai áftal kért adatokat, információkat rendelkezésre bocsátani, illetve ez utóbbiak előtt nyilatkozat tételére kötelezhetők.
A képviselőknek joguk van kérdéseket intézni a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz vagy annak tagjaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a Nemzeti Bank elnökéhez, a Legfőbb ügyészhez, az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, akik ezekre kötelesek választ adni.
Az országgyűlési biztosok ellenőrző tevékenysége
Az országgyűlési biztosi intézmény egyrészt a parlamenti ellenőrzés - önállósult, kizárólag az Országgyűlésnek felelős - sajátos szerve, másrészt az állampolgárok jogvédelmi intézményrendszerének egyik eleme. Alapvető célja, hogy az alkotmányos jogok sérelme - vagy sérelmének veszélye - esetén védelmet nyújtson a hatóságokkal szemben; ily módon jogvédő és nem jogorvoslati fórum. Eljárása során független, intézkedéseit az Alkotmány és a törvények alapján hozza.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (és általános helyettesének) feladata az alkotmányosjogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása (kivizsgáltatá-sa) és intézkedések kezdeményezése azok kijavítására.
Azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a nemzeti és kisebbségi jogok megsértésének kivizsgálásával foglalkozó úgynevezett különbiztos, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.
Az általános ombudsman mellett szintén különbiztosként végzi tevékenységét az adatvédelmi biztos, aki az információs önrendelkezés és az információszabadság felett őrködik. Ellenőrzi a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. Ezekből adódóan feladata az állampolgári panaszok kivizsgálása (bárkinek joga van panaszt tenni, ha személyes adataival visszaélnek, illetve visszaéltek); az adatok kezelésének ellenőrzése (bármilyen adatkezelést ellenőrizhet, akár meglepetésszerűen is) és az adatvédelmi nyilvántartás vezetése.
Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg. Az országgyűlési biztosok évente beszámolnak tevékenységükről az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök ellenőrzési feladatai
A köztársasági elnök mint az ország államfője az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök részt vehet az Országgyűlésen, a bizottsági üléseken, ott felszólalhat, intézkedésekre javaslatot tehet, dönt mindazon ügyekben, amelyeket az Alkotmány és a törvények hatáskörébe utalnak. Ellenőrzési hatásköre e jogi keretben érvényesül.
Az Alkotmánybíróság ellenőrzési feladatai
Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfőbb őre, az alkotmányvédelem különleges szerve, amely a hatalmi ágak kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmével biztosítja.
Az Alkotmánybíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik:
• a végleges formában kidolgozott törvényjavaslat, a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződések egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
• a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
• a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközőségének vizsgálata;
• az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz kivizsgálása és elbírálása;
• az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;
az alkotmányellenesség megszüntetése
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata
Az Alkotmánybíróság
• az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy legalább 50 országgyűlési képviselő kérésére alkotmányellenesség szempontjából megvizsgálja a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezését;
• a köztársasági elnök indítványára megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését. (Ha az Alkotmánybíróság a törvény alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti.)
Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata
Bárki indítványozhatja a kihirdetett jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszközei utólagos alkotmányos ellenőrzését. Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság szervezete és működése
Az Alkotmánybíróság a róla alkotott törvény szerint tizenöt tagból álló testület (jelenleg 12 választott tagja van). Tagjait kilenc évre szólóan - kétharmados szótöbbséggel - az Országgyűlés választja. A tagok egyszer újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el. Döntéseit zárt ülésen, szavazás alapján, határozat formájában hozza meg (illetve az ügyet érintő eljárás során megfogalmazódott minden más kérdésben végzéssel határoz). Határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, határozata mindenkire kötelező.
A Legfelsőbb Bíróság
Magyarországon az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, a Táblabíróságok, a Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok és a kerületi bíróságok látják el. A bíróságok ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét is.
A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bírói működés és intézkedés felett, ebből adódik ellenőrzési funkciója is; irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezőek.
A Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás és ellenőrzés keretében
• felhasználja az ítélkezés, továbbá a bejelentések és panaszok elbírálása során szerzett tapasztalatokat;
• közvetlenül tájékozódik az ítélkezési gyakorlatról;
figyelembe veszi az igazságügyi miniszter és a Legfőbb Ügyész ellenőrzési tevékenysége alapján feltárt adatokat
• hasznosítja az állami és más szervek kezdeményezéseit, valamint a tudományos kutatások eredményeit;
■ elvi döntéseket ad ki.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados szavazattal. Az elnök az Országgyűlésnek tartozik beszámolni. A bírák függetlenek, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve.
A cégbírósági ellenőrzés (a cégek törvényességi felügy elete)
A cégek feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.
A céget a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván. A cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos egyéb eljárások lefolytatására az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye található.
A cégek (gazdálkodó szervezetek) törvényességi felügyelete keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy
• a cég társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály) megfelel-e a jogszabályoknak;
• a társaság szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapító okiratnak;
• a cég határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.
A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cégek gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint az olyan ügyekre, amelyekben bírósági, vagy közigazgatási eljárásnak van helye.
A cégbíróság a felülvizsgálat eredményeként
• írásban felhívhatja a céget a törvényes működés helyreállítására;
• felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti a cég határozatát és szükség esetén új határozat hozatalát rendelheti el;a cég általános vezetését ellátó vezető testület hatáskörébe tartozó kérdésekben összehívhatja
GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ÁTALAKULÁSA1. feladat (Átalakulás más társasági formává)
Egy korlátolt felelősségű társaság taggyűlése részvénytársasággá történő átalakulásról döntött. A kiegészítő információk felhasználásával készítsük el a Kft és jogutódjának a vagyonmérleg-tervezetét és végleges vagyonmérlegét!
Az átalakuláshoz kapcsolódó információk:
- A társaságnak csak magánszemély tagjai vannak
- A Kft él az átértékelés lehetőségével.
Az átértékelés eredménye:
· A tárgyi eszközöket 3 000 eFt-tal felértékelik
· A követeléseket 1 000 eFt-tal leértékelik
· Az egyik szállítói tartozásról – amelynek összege 500 eFt – kiderült, hogy elévült
Kiegészítő információk:
- Az immateriális javak nyilvántartott értékhelyesbítése 100 eFt
- Az aktív időbeli elhatárolás a hosszú lejáratú devizahitelek nem realizált árfolyam-veszteségéből származik
- A meglevő magánszemély tagok a társasági szerződés szerint a jegyzett tőkét 3 000 eFt-tal felemelik pénzbeli hozzájárulással, amit az átalakulás napjáig befizetnek
- A második taggyűlés során hozott döntés szerint a tőketartalék terhére a jegyzett tőkét 7 000 eFt-tal felemelik
- Zálogjoggal terhelt ingatlan értéke a vagyonleltár-tervezet szerint 2 000 eFt
- A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2009. május 31., a jogutód részvénytársaság cégbejegyzésének napja 2009. szeptember 30.1. feladat megoldása
Az átalakuló korlátolt felelősségű társaság
VAGYONMÉRLEG-TERVEZETE
Fordulónap: ……………………………….
adatok eFt-ban
Megnevezés
Könyv szerinti érték
Átértékelési különbözet
Vagyonértékelés szerinti érték
A.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
9 100
I.
Immateriális javak
1 100
II.
Tárgyi eszközök
6 000
III.
Befektetett pénzügyi eszközök
2 000
B.
FORGÓESZKÖZÖK
19 950
I.
Készletek
5 000
II.
Követelések
8 000
III.
Értékpapírok
3 000
IV.
Pénzeszközök
3 950
C.
AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
50
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
29 100
D.
SAJÁT TŐKE
18 100
I.
Jegyzett tőke
10 000
II.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
0
III.
Tőketartalék
5 000
IV.
Eredménytartalék
1 500
V.
Lekötött tartalék
1 000
VI.
Értékelési tartalék
100
VII.
Mérleg szerinti eredmény
500
E.
CÉLTARTALÉKOK
40
F.
KÖTELEZETTSÉGEK
10 900
I.
Hátrasorolt kötelezettségek
400
II.
Hosszú lejáratú kötelezettségek
3 500
III.
Rövid lejáratú kötelezettségek
7 000
G.
PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
60
FORRÁSOK ÖSSZESEN
29 100
