Lenne egy kérdésem, bár nem biztos, hogy jó helyen teszem fel!
Új lakást vettünk, de csúszik az átadás, s már a kötbéres időszakban vagyunk.
A szerződésben a birtokbaadásig jár a kötbér. Kérdés: Mikor vagyok köteles birtokba venni a lakást? A használatbavételi engedély jogerőre emelkedésekor vagy már előtte?
igen, lehet. Ami ennyiszer elromlott abban megrendult a bizalmad es inkabb mast akarsz venni. Ha nem akceptaljak a ohajodat akkor jelezd. hogy beszelni fogsz afogyasztovedelemmel es kersz toluk egy allaspontot.
Ird le a panaszod nekik, segitenek. (kereskedo vagyok es kerdeztem mar toluk egypar dolgot, errefele nagyon segitokeszek)
Azert emlitsd meg a boltban, hogy szeretnel elallni a szerzodestol, es kerned vissza a penzed. Mondjuk azert elotte erdemes azon is elgondolkozni, hogy rendeltetesszeruen hasznaltad-e a bakancsot. (durva pelda: nem sosavban kell tancolni vele)
errefele hasonlo ugy volt, ki lett adva egy korlap illetektelennek. Egy fillert nem kapott az holgy, pedig perelt. Annyit persze elert, hogy "kiemelten" odafigyeltek ra, amikor legkozelebb bekerult a korhazba...
De olyan nem fordulhat elő, hogy megpróbálják nekem ítélni a gyereket, mondván én sokkal többet keresek? Ennek jelenleg nincs jelentősége mert úgyis marad minden a régiben, de ha netán meghalnék, akkor nehogy elvegyék a gyereket, mondván a feleségem nem képes eltartani (sajnos paradox a helyzet, mert igen jó körülmények között élünk, de papíron persze csórók vagyunk, pénzt is csak külföldi számlákon tartunk)...
És ha bemegyek a kötelező tárgyalásra, majd közlöm velük, hogy voltaképp eszünk ágában sincs elválni, hanem továbbra is együtt neveljük a gyereket mert ez egy rendes család, csupán az állami "házasság" intézményéből akarunk kilépni papíron, akkor mire számíthatunk?
Beleszólhatnak bármibe is? Mert amilyen szemetek ezek, már az is megfordult a fejemben, hogy szándékosan tönkreteszik a családomat csak amiatt, hogy el akarok válni papíron. Pl. a feleségemnek papíron nincs munkája (pontosabban csak minimálbéren van bejelentve a cégembe)...Előfordulhat,hogy annak ellenére, hogy teljes az egyetértes abban, hogy -ha már muszály a bürokrácia miatt valakinek ítélni a gyereket-, akkor emiatt akár azt is elintézzék, hogy ne a feleségemhez kerüljön? Mondjuk ez is egy értelmetlen dolog ebben az esetben, mert mint mondtam, szó sincs fizikai válásról, csupán az intézményi keretekből akarunk kilépni. Továbbra is együtt, szeretetben neveljük a gyereket, közösen, egy házban stb. De attól tartok, hiogy ezek a szemetek még a végén kitolnak velünk. Előállhat ilyen helyzet? Mire figyeljek?
Még ha van kiskorú gyermek, de a gyermekelhelyezéssel kapcsolatban teljes az egyetértés a felek között, akkor is feleslegesnek tartom a bíróságot. A gyámhatóság egyébként is jogosult eljárni a kiskorú védelmében, itt is elegendő lenne bevonni.
Van gyerek (5éves), és fizikailag nem válunk el, mert imádom a családomat, csupán ki akarok lépni a szemét állami struktúrából. Már bánom, hogy összeházasodtam, mert úgysem azon múlik egy kapcsolat.
Mit értesz azon "nehogy megvezessenek az egyezséggel" ???
Tudna valaki mondani egy hozzávetőleges árat válópernél az ügyvédi munkadíjra? Mennyi szokott lenni? Semmilyen vitás kérdés nincs, csak le kell zavarni a kötelező tortúrát (soha többet nem nősülök meg, ezzel több baj van, mint amennyi előnye). Tehát teljes a megegyzés a váló felek között, nincs prolishow, nincs vagyoni vagy gyermekekkel kapcsolatos vita, csak a kötelező papírmunka van (mondjuk azt sem értem, ha közös megegyezésben akarunk válni, akkor minek kell békítőtárgyalással húzni az időt???). Érdekelne, mennyi szokott ez lenni, mert nem szeretném ha megvezetnének.
Elfelejtettem mondani, hogy a vállalkozó a helyi MSZP szervezet vezetője, és a bérleti időnek kb. fele már letelt. A vezetékhálózat továbbra is bérelt, arra az az elképzelése, hogy az önkorm. vegye meg záros határidőn belül. Eladási szándékát azzal nyomatékosította, hogy a bérleti szerződést 3 hónapra felmondta, tehát februártól az üdülőknek nem lesz vizük mert lezárja a hálózatot...
Sziasztok!
Van egy ceg amiben 10%-os tulajdonosvagyok es az en lakcimemen van a szekhelye. A masik (90%-os) tuloajdonossal megromlott egy joideje a viszonyom.
Ket kerdesem lenne ezzel kapcsolatban:
1. Van -e mod arra, hogy lemondjak a 10%-omrol. (10%-kal amugy sincs szavazati jogom 90%-nel szemben)
2. Van -e mod arra, hogy ne szolgaltassak a cegnek tovabba szekhelyet? Ugyanis nem szeretnem ha ceg tovabbi ugyeinek intezesem ezen a cimen menne.
Ha van valami megoldas erre, akkor kerem valaszoljatok, mert a kozeljovoben tervezett egy kozgyulest a masik tulaj nallam, amin sem resztvenni, sem helyszint biztonsiatni nem szeretnek.
Udvozlettel.
Donkey
Irritálja a kisembert, ahogy közpénzből gazdagodnak egyesek.
Igy van. A kisembernek pedig azt mondjak, hogy "kozerdekbol aldozd fel". Ez tortent az en esetemben is. A 90-es evek elejen tsz reszarany kiosztas utjan hozzajutottunk egy darab foldhoz, amibol azota mar haromszor vettek el (egyszer gazvezeteknek, egyszer bicikliutnak, egyszer pedig utnak).
A Foldhivatal addig nem vezeti at a tulajdoni jogviszonyokat, amig nincs lerendezodve a termofoldbol valo kivonas kerdese. En sem ertem, hogy miert, de azt mondtak, hogy igy van. Azt sem ertem, hogy miert az Onk. keri, ha az en tulajdonom. Ezert tettem fel ezeket a kerdeseket.
Örülök, hogy Te is kifogásolod (általában) a nyomozás szakszerűségét. Azt pedig az ügyészség irányítja, nem túl nagy eredményességgel. Talán a tehetetlenség érzése vezetett a pótmagánvád intézményének kiterjesztéséhez. Azzal persze én is egyetértek, hogy csak az állam gyakoroljon büntetőjogi felelősségrevonást, de akkor éljen is jogával! Irritálja a kisembert, ahogy közpénzből gazdagodnak egyesek. Közkinccsé teszek egy másik esetet is: a szomszédos településen van néhányszáz üdülő. Az önkormányzatnak ivóvíz -biztosítási kötelezettsége van. Kitalálták, hogy egy vállalkozó fúrjon egy kutat, építse ki saját pénzén a vezetékhálózatot is, amit majd az önkorm. bérbevesz. Így is történt. Kb. 10 év múlva a bérleti szerződés lejártakor pedig a kút automatice az önkorm. tulajdonába kerül. De a vállalkozó kitalálta, hogy az önkorm. idő előtt vegye meg a kutat, a vételhez kérjen állami támogatást. A vételár 28,6 MFt. Az önkorm. kp-ban kifizet 8 MFt-ot ami saját pénze, az államtól pedig pályázza meg egészséges ivóvízhez a 20,6 milliót. Így lett. Az egészet a feléből ki lehetett volna hozni, de győztek a vállalkozó érvei, hiszen a 20,6 millió nem került az önkorm-nak semmibe, a település 8 millióért jutott kúthoz. A pályázattal az önkorm. jól járt, a vállalkozó vaskosan jól járt. Ki járt rosszul...? Én, az adózó. Most meg kéne nézni, történt-e bűncselekmény...
1. Szerintem a tulajdonjog átvezetésének és a művelési ág átvezetésének semmi köze egymáshoz. Lehet, hogy az Önk. össze akarta kapcsolni a két eljárást, de nem értem miért. Így csak bonyorultabb lett az egész.
2. Ha még te vagy a tulaj, akkor nem értem, hogy miért az Önk. kérte a kivonást?
Egyáltalán hogy kérhette? Egy más tulajdonában lévő területre?
Szerintem a legtisztább megoldás az lenne, ha a csereszerződés alapján rendeznék a tulajdonviszonyokat. Ezzel az az ügy lezárulna.
Aztán, hogy az Önk. hogyan verekszi ki a kerékpárútja sorsát, az már másik mese.
3. Arra azért nem látok túl sok esélyt, hogy elbontsanak egy kerékpárutat...
Bár ebben az országban...
Ha nem volt átminősítve a terület, akkor felteszem építési engedély sem volt, így utat építeni meglehetősen érdekes eljárás az Önk. részéről.
Nem akarom elvenni a teret a fontosabb problémák elől, de.
Az lenne a cél, hogy környezetvédelmi megfontolásból (másodsorban meg azért, mert hagyjanak már békén) valahogy törvényileg kellene szabályozni a megoldást.
Ha odateszek egy kukát, hogy szóróanyagokat ide!, akkor nem oldottam meg a környezetvédelmi kérdést, legfeljebb a nyugalmamat szereztem vissza, de azt is csak egy darabig, mert a hirdetők sem hülyék, hogy a pénzüket egyenesen a kukába hordassák ki, és ki fognak találni valamit.
Tehát ha én egyértelműen, mindenki számára láthatóan közlöm, hogy nem kérek valamit, és azt mégis rám erőltetik, akkor ennek semmilyen jogi következménye nincs?
A Gázművek egy hónapja elkeztdte cserélni a csöveit az utcánkban. Ez alatt 3-szor kellett kötelező jelleggel otthon maradni, hogy bejuthassanak. Lecserélték már a gázórát is. TEGNAP eszükbe jutott, hogy még valami csöveket ellenőrizzenek a pincében, aminek eredményeképpen lezárták a gázt és nem kapcsolják vissza, amíg a ház ezt a csövet ki nem cserélteti. Terveztetés, elgedélyeztetés stb, minimum 2 hét. Addig a házban (20 lakás) nincs fűtés!
Kérdéseim:
1. A Gázművek akkor dolgozik, amikor akar ? Jogos az, hogy ezt november-decemberben végezthetik ?
2. Az életveszély esetén OK. De ez miért nem derült ki mondjuk nyáron ? Miért nem mérték fel előre, mielőtt az utcában elkezdték a munkát ? EZ OK?
3.A közös képviselőnek nem kellett volna időszakosan ellenőriztetni ? Ő nem lehet felelős a kialakult helyzetért? Mi két éve költöztünk ide, mit kéthetünk számon?
3. Ki viseli a költségeket ? Gondolom a csőcsere házon belüli része a mienk, tehát ezt mi. A járulékos költségeket azonban - kisgyerekesek, öregek is laknak itt, menjenek szállodába? Most aztán mindenhol megy egy rahedli hősugárzó, ami igen húzós villanyszámlát fog eredményezni. KI fizeti?
Ad 1. Az AB már régóta szerette volna hatáskörébe vonni a jogegységi határozatok felülvizsgálatát. (Kár, hogy korábban nem tette.) Mivel az Országgyűlés hat évig nem volt hajlandó AB-bírót választani ami miatt azt a széthullás fenyegette, szerintem az AB meg volt félemlítve. Az új bírókkal - no meg Sólyom Lászlóval, és a legfőbb ügyész akaratával is megerősítve - elérkezettnek látta az időt cselekvésre. Elfogadom amit mondasz, kivéve a rossz igényérvényesítést: amíg nem jogszabály a rendelet, csak rendes bíróságok előtt lehet pereskedni. Megtettük, vesztettünk. Alkotmányjogi panaszunk folyamatban. Meglátjuk. A kártérítés más per, az még folyamatban, és abból több is van, itt alul vagy informálva.
Ad 2. Minden kormány keresi a módját, hogy "kinyírja" az ellenfelét. Csak éppen menet közben érthetetlenül tünik a közvagyon, mert valahogy sohasem kerülnek kézre a tettesek. A Postabank ügyben sem lesz semmi, nem nehéz megjósolni. Kedves öreg nyugdíjas volt ügyész barátom mesélte, hogy a régi időkben, ha a libák megijedtek és összeszaladtak egy sarokban és összetaposták egymást, bizony felelősségre vonták a pásztort. Ma a sokmilliárdok következmény nélkül illannak el.
Ad 3. A szándékosságot és a hanyagságot összemossa a tv. (Ez a bajom.) Vegyük az élő példát: a településen ahol dolgozom, tönkrement a mozi. Épülete önkormányzati tulajdon volt. Hagyták az állagát leromlani, és mert jó helyen van, bagóért megvette az egyik pénzes önkormányzati képviselő. Ha azt veszem, a képviselők felelősen kötelesek a rájuk bízott vagyonnal gazdálkodni, annak állagát is megóvni. A., állítják, hogy nincs rá pénz, nincs lehetőség állagmegóvásra. A vagyon tönkremegy, a település károsodik. B., tudatosan hagyják tönkremenni, hogy valaki megvehesse (meg is vette). A település károsodik, az önk. képviselő gazdagodik. Bizonyítsd be a szándékosságot. Történt-e bűncselekmény, ha igen melyik: hanyag vagy hűtlen kezelés?
Jah, bejaratia ajtora vagott res "szoroanyagok felirattal", belul meg ala allitva az a zold papirgyujto kontener. Egy kivetellel-atpakolassal kevesebb...
Ilyen torveny biztos nincs. Esetleg a birtokvedelmet tudnam elkepzelni, azt lehet pl. akkor is kerni, ha nagyon zajos a szomszed - a postaladad is hozzad tartozik, annak "tulzott" hasznalata tartozhat ebbe a korbe. Bar az is csak akkor, ha tecsos szarbol tomnek bele otven darabot, az hogy nagyon sokfelebol kapsz egyet-egyet, es az tomi el, az meg teletomes mellett is egyedileg rendeltetesszeru hasznalatnak szamit.
Egy csomo tarsashaznal, foleg, ahol a kulso ajtot zarjak, amelle kivulre raknak egy nagyobb postaladat "szoroanyagok" felirattal, es egy nagy papirral, amin rajta van, hogy ezeket keretik ide rakni. Tobbe kevesbe mukodik.
A szórólapok jellemzően nem címzettek, akkor is, ha multi, akkor is ha kisiparos.
A névre szóló dolog csak ott jön be, hogyha lenne olyan törvény (ami elsőre, joghoz nem értő embernek kézenfekvőnek tűnik), hogy a levélszekrénybe csak oda konkrétan megcímzett küldeményt szabad elhelyezni*.
Tehát a fontosabb kérdés: ha egy ház összefog, és kiírja, hogy nem kérünk szórólapot, ennek ellenére mégis bedobják (a eset: közösbe b eset: egyeni postaládába), akkor tehetnek-e feljelentést?
Eleve, az ember mint egy levélszekrény tulajdonosa szabályozhatja-e azt, hogy oda ki mit dobál be? Köteles vagyok-e tűrni, vagy tehetek-e valamit?
*Előre gondolkodva, és a szórólapkészítő (kisiparos) helyébe képzelvén magam, ha lenne olyan tv., hogy csak címzett küldeményt szabad bedobni, minden szórólapra ráírnám, a bedobás előtt az ott található nevet. Persze fárasztó, de ebbe adatkezelésileg nem lehet belekötni, vagy igen?
Itt, szorolapok eseten, amik nem nevre szolnak, szoba se johet adatkezeles. Mindenkinek bedobnak egyet. Ha valami, adatkezelessel kapcsolatosan nem lehet mit kezdeni ezzel. Szvsz mashogy se...
