Olyan kérdésem lenne,hogy honnan tudhatom meg hogy a meglévő kéményembe beköthető e egy kandalló! Jelenleg gázfűtés van a kéménybe kötve, de ezt szeretnénk lecserélni egy kandallóra! A ház tervei között csak ennyit találtam a kéményről! Idézem: "..Tömör, nagy szilárdságú I. osztályú km. téglából 14/14 cm-es kürtőmérettel, SCHIEDEL béléscsővel..."
Valamint hogy van e valami meghatározás hogy mekkora a legkisebb távolságban amiben nem lehet a gázkazán(kombi kazán) és a kandalló!
siokemeny, mit szólnál, ha az általam leírt helyzettel szembesülnél egy ellenőrzéskor? (Ráadásul nincs légbevezetőm a fokozott légzárású ablakok mellett..) Keressem a kéményeseket, vagy várjam, amíg jönnek? A kéménymarás mennyire költséges technológia? Küldd el nekem is kérlek az elérhetőséget.
Béleltetni egyszerűen nem tudok, mert a kémény belső átmérője már most is alacsonyabb a füstcső átmérőjénél, marni is kellene.
Azon gondolkozom, hogy szigetelem a kéményt a padláson kőzetgyapottal, esetleg módosítom a bekötést 45 fok-ra, száraz akáccal tüzelek, időnként eltüzelek egy-egy tisztítóhasábot. Aztán az elkerülhetetlennek tartott kátrányosodás első jeleire elbontom az egész kéményt és arrébb, a kandallókályha középvonalában egy szerelt kéményt létesíttetek. Ez ésszerű megoldásnak tűnik a helyzetemben?
Ja meg belekukkantottam a belsejébe a kályhás kéménynek. Tiszta kátrány. Most azt nem tudom, hogy a tavalyi vizes fától, vagy már idén is rárakódott egy csomó...
Ha lerakódik a kátrány akkor az száraz vagy nedves? Ez most porlik.
Ha lekaparom akkor a kémény belsejeének vakolása is lejön. Az nagy baj?
Na most felmentem megnéztem. A padló szintjétől 6,3 méter ha a tető fölötti rész legalább 90cm. A gerendázatot szerintem majd meg tudja oldani egy ács. A saválló cső pedig 40-50 ezer Ft lesz kb. (150-es 8-9 ezer/m)
Ezt esetleg meg lehet úgy oldani, hogy csak a bekötés és az az fölötti rész legyen becsövezve? Úgy elég lenne 4,5 méternyi cső
Födémig bontsd vissza, a maradékot marasd fel akár 18-as átmérőre is (attól függően a kandalló füstcsöve mekkora) az alsó részt béleltesd ki, a felsőt meg folytasd szerelt szigetelt fémkéményként, vagy csak simán falazott-béleltként. A kéménymarásról küldök egy nevet privátba.
A szigetelés sosem árt, sőt... Sokat javít a huzaton, ezáltal rengeteg dolgot kiküszöböl.
nálunk ugyanez volt, kémény a padlástérbe derékmagasságig felrakva, nosza kibontjuk az álmenyezetet, hogy kihúzzuk a tetőn kívülre, mert jönne 1 kandalló
csodák csodája felette gerenda, tüzelésteknika megkérdez, mi ilyenkor a tehendő, de legalább ács, bádogos, kőműves lássa két gerenda között lett elvezetve, a tetőig falazva, utánna mivel szar helyen volt, tető felett fínyes vas kéményel (ami legjobban a gáz kéményre hasonlít) lett megoldva csúnya mint a bűn, de azóta nem fázunk.... és így már bélelni se kell
ezt körbe bádogozták és kész, csak erős napsütésbe ne nézzünk fel, mert vakít...
Volna nekem egy 14-es kéményem kis elhúzással a födém után a tetőgerenda miatt. 6-7m lehet, erre teszek egy ~9kW kandallóbetétet. Lécci segítsetek abban, hogy hogyan tudom ebből a lehető legolcsóbban és legkevesebb bontással a legtöbbet kihozni! A lakótérben nem bonthatok, a feleségem mondta :))) úgyhogy az tabu. -A tetőgerendát nem lehet valahogy arrébb tenni? Akkor visszabontanám a födémig és tennék bele savállót. -A padlástérben ha leszigetelem az javítja a huzatot, de nem fog vizesedni a fala? Kőzetgyapottal szigeteljem? -Hallottam olyanról, hogy kéménymarás. Mennyibe kerül? Tudtok-e olyan embert aki ilyet csinál vagy hol érdeklődjek? Ha 1cm-t lehetne maratni rajta akkor 150-es csövet is tehetnék bele. Lécci segítsetek bármilyen ötlettel! Köszi
Remélem jól érzem az iróniát a hangodban (miután ez az égéstermék elvezetés is az "üzembe helyező" szellemi terméke, ezután a véleménye nem nagyon érdekel, biztosan megmagyarázná). Olvasgattam a fórumot, és látom, hogy alapjaiban van elcseszve az egész rendszerem, elég nagy tanulópénz lesz ez. Kéményesek még nem is voltak nálam, innen tudom hogy egyáltalán nekik is meg kellene ezt nézni, kíváncsi leszek, hogy mit szólnak. Úgy hiszem, ha legközelebb házat újítok fel, majd fogadok tervezőt, tervellenőrt, korbáccsal rendelkező FMV-t, meg műszaki ellenőrt. :)
Vízteres kályhával kapcsolatban kérnék segítséget. Üzembe helyeztettem egy Edilkamin Aqua típusú vízteres kandallókályhát. A körülmények meglehetősen kedvezőtlenek, kivitelezést végző szakember a meglévő, béleletlen, szigeteletlen kisméretű tégla 14x14-es átmérőjű kéményhez 90 fokos bekötést alkalmazott. A kályha nem a kémény középvonalába esik, ezért két további 90 fokos idom került a füstcsőbe, így meg kell szenvednie a keletkező égésterméknek, ha el akar távozni. (Tehát a füstcső a kályhából függőlegesen jön fel kb. 1 métert, vízszintesen balra kb. fél métert, majd ebben a magasságban csatlakozik a falba.) Eleinte nem is volt probléma, viszont amióta lehűlt az idő, nem tudok begyújtani, egyszerűen nem kap levegőt a tűz. Olvastam olyan tippet, hogy ha felmelegítem a kéményt, a tisztítónyílásban elégetek egy újságpapírt, az segíthet, és valóban bevált (több újságpapír után beindul a huzat) Afelől érdeklődnék, hogy van-e erre az "előmelegítésre" más módszer is, mert nem áll módomban a kéményt átalakíttatni, legkorábban jövőre kerülhet rá sor.
Még egy kis technikatörténeti vitaindító adalék a 100 éves tapasztalathoz. Idézek a Technika Világa című könyvből (szerkesztette : Beke Manó, kiadó : Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat, a kiadás éve ismeretlen, de elég réginek tűnik)
" A cserépkályhák, habár a tüzelőanyag melegét nem haszználják ki elég tökéletesen (25-40%), annyiban mondhatók kellemes fűtőeszközöknek, amennyiben a fafűtés tiszta és habár a cserépkályha, amely rossz melegvezető, lassan melegszik, a meleget soká megtartja és mivel a meleg átadása lassúbb mint a vaskályháké, nincs az a kellemetlen sugárzó hatása, mint a burkolatlan önöttvas kályhának. A vaskályhák fejlődősével azonban ezek a nehézségek is mindinkább legyőződtek. A sugárzást úgy akadályozták meg, hogy a vaskályhákat bádogköpennyel vagy cserépburkolattal látták el, úgyhogy a kályha melegét nem sugárzással adta át, hanem a kályha és a köpeny között cirkuláló levegő felmelegítésére szolgált és ez a felmelegített levegő közvetítette a helyiség fűtését. A Meidinger-féle kemence, amelyet ezen jeles tüzelő-technikus az osztrák északsarki expedíció céljaira szerkesztett, nemcsak hogy a fejlesztett melegnek 90%-át értékesítette a helyiség fűtésére, hanem azonkívül olyan kályhát alkotott benne, amely egyszeri töltésre 16, sőt 24 órán át is tűzben marad, amellett tökéletesen szabályozható és az egész fűtési időszakon át való egyöntetű fűtést teszi lehetővé."
Ezzel a kis idézettel próbáltam arra rávilágítani, hogy napjainkban nem feltétlen igaz az, hogy 100 éve mi volt, ebből az idézetből számomra pl. az derül ki, hogy azóta a cserépkályhák fejlődtek, a vaskályhák meg visszafejlődtek.
Sziasztok! tanácsot kérnék kazán kémény bekötésére a műhelyben. Mezei kazáncsőre gondoltam, csak nem tudom hogy kell/lehet benne törés? Itt van pár kép: előre is köszi mindenkinek!
" A cserépkályha egy kimunkált , kiforrott fűtőberendezés. " Ebben igazad van, de tegyük hozzá azt is, hogy ha jól van méretezve, megépítve. Vissza kell olvasni, mennyien panaszkodtak a trehány módon kivitelezett (falra épített, kátrányosodó), elméretezett, rosszul működő cserépkályhákra itt vagy a Cserépkályha, kandalló fórumon. A cserépkályha építés szemembe inkább mesterség, mint egy kész tűztér körbeépítése, de a tapasztalat az, hogy a most épülő cserépkályhák funkciója se az már mint régen volt, hígult a szakma is. Előtérbe került a forma és a szín, másodlagos jelleg lett funkció. Bizonyos gyártók tűzterei pedig igen is fejlődtek az elmúlt évtizedekben, elérték már a cserépkályha 80%-os hatásfokát. Sajnos ezek ára nem mérhető egy bontott cserépkályha vételi árával (ár teljesítmény viszonylatban az a tuti), de egy új cserépkályha árából lehet jó kandalló fűtést is kivitelezni (ez viszont meg már nem a lemezkályhás kategória valóban)
Abban viszont igazad van, hogy aki "szalon"-t üzemeltet az magáról szegénységi bizonyítványt állít ki ha nem a saját maga által forgalmazott tüzelőalkalmatosságot használja.
Igen, láttam is, hogy itt nem lesz válasz, átmentem és már kaptam kettőt is :D
Ez az egész azért került kérdésként ide rakásra, mert a kiskályháknak elég 4 méter hasznos kéménymagasság, de a mobil öntött vas kiskandallókak már 5 méter kell (vagy máshogy adja meg, nyomásban a huzatot). Tehát nem mindegy, hogy érdemes-e kandallócska felé kacsintgatni, mert kéményvonzata is van és csak az egyik kéményem hozza ezt a kívánt 5 métert. Bár ha a másikra rátoldok egy métert szigetelés nélkül, akkor már az is.
Igazából pedig a dolog lényege végképp nem műszaki, hanem érzelmi, mert meg kéne győzni kedves jó embertársamat, hogy a kandalló is fűt annyit, mint a kályha, mert úgy látom, érzem, attól fél, hogy a kandalló az nem olyan jó, mint a kályha. És ergo megfagyunk, hideg lesz, ha kandalló lesz, s nem kályha. :)
Mi a különbség a kályha és a kandalló között? Elvileg a nyitott tűzteret írják az értelmező szótárak, de egy kis üvegablakos vaskályha (120-as cső, 4-5 m kéményigény, fa és szén) illetve egy kis mobil lábakon álló üvegablakos (tehát zárt!) kandalló (120-as cső, 5 méter kémény, fa és szén) kandalló között mi a fene a különbség????????????? A boltosok se képesek megmondani. Akkor csak PR? Jobban hangzik, ha "felvágósék" atz mondják, hogy vettünk egy kis kandallót a nappaliba, minthogy kályhát? Mert a kályha az olyan snassz, olyan csóró?
