Ez is természetes. A kikapcsolt, vagy lejjebb vett fűtés miatt az üveg is hidegebb, ezért tapasztalod a páralecsapódást rajta. A nappali szellőztetéssel télen alacsony (abszolút) páratartalmú levegőt engedsz be, ezzel a benti levegőd is szárazabb lesz és csökkenni fog az ablakok párásodása is.
Az hogy csak éjjel fűt, a fűtőbetét teljesitményétől miért függ?
Kiürült tartálynál van a gond..kb öt óra mig felfűt,ezt meg lehet szokni..de nehogymár a bojler igy működjön hogy ha reggel leürül csak éjjel lesz hajlandó fűteni mert akkor egy teljesen hülye és felesleges találmány:))
Valószínűleg éjszakai áramra van kötve a bojler. Ez napi 8 órát fűt csak, meg egyes szolgáltatónál (pl.: EON-ÉDÁSZ) teljes hétvégén és ünnepnap. Ha azt akarod, hogy folyamatosan legyen melegvíz kössd át normál fázisra, de ne csodálkozz ha dupla villanyszámlád lesz!
A másik nem hivatalos variáció, hogy veszel egy kapcsolót, ami érzékeli, hogy van-e északai áram, akkor átkapcsol arra, ha nincs akkor a nappali áramot használja. 20 A-es kb. 7000 Ft az Elektro Profi -ban (egyébként GE gyártmány) és a kismegszakítók közé kell berakni!
Segitség kellene,relative sürgős. Hajdu villanybojler esetleges állitási lehetőségei érdekelnének. A vizhőfokkal nincs gond,ez kivülről szabályozható. A felfűtési időt kellene variálni,a bojler csak éjjel fűti a vizet,és akkor is egy örökkévalóságig. Azaz ha reggel kiüritem,estére se csinál melegvizet,csak és kizárólag éjjel fűt. Nemrégen költöztünk, vagy átfolyós vizmelegitő volt,vagy távhő/melegviz ergo nem volt határolva a vizmennyiség. Én ugy emlékszem ha kiürül,már a feltöltés közben aza akár kiürités alatt is kellene fűtenie... pontos tipusszámot még nem vadásztam le róla. Van némi közöm az elektronikához,villanyszereléshez szóval nem hobbibarkácsoló vagyok,csak nem nagyon ismetrem a bojlerek 'lelkivilágát' :))
Persze, hogy olyankor jön elő, mivel olyankor lesz kint (hírtelen) hidegebb. :)) Aztán, hogy ilyen párás, ködös időben mennyire viszi ki a lakásból a párát a szellőztetés az megint más kérdés.
Totálkapcsolgatós és a full között technikailag semmi különbség sincs, csak a ciklusok nagysága más. :))
Modulációs (visszavett teljesitmény) üzemben a láng/höcserélő aránya megváltozik:
A lánghoz képest relative nagyobb lesz a hőátvevő felület (több hő tud hasznosulni), kevesebb a kéményveszteség, kevesebb károsanyag kibocsájtás, stb stb.
Azt kell mondjam minden az előírások szerint működik nálad. A pára a leghidegebb felületet keresi és ott találja meg. Először is csökkenteni kell napjában többszöri szellőztetéssel a páratartalmat. A sötétítő helyett redőny lenne jobb, mivel az védi a túlhűléstől az ablakot, a függöny meg megakadályozza, hogy belülről melegedjen. A páramentesítő nem tudom hogyan működik, de csak tüneti kezelésnek lehet jó ha használ egyáltalán.
Nem is lenne gond, ha le lenne írva ez az érték a kazánomról valahol. De nincs. Így meg, hogy kering ez az "50 fokos visszatérő alatt fenyeget a kondenzáció", a kazán meg mehetne 38 vagy 50 fokos előremenővel, tényleg fogalmam sincs, hogy akkor mennyi is az annyi...
El. Ugyanis van 3 üzemmód: totál kapcsolgatós, modulációs, full. Te azt írod, hogy a modulációs jobb, mint a kapcsolgatós. OK. Ezért érdemes is fejleszteni. De nem ez a kérdés. Hanem az, amit lentebb írtam: ha igaz a nekem adott válaszuk, akkor gazdaságosabb full-on indítani a kazánt, majd a határ közelében modulál, mint végig modulálva hajtani. Ehhez képest mindenki (de maguk a gyárak is) rögtön visszaveszik a teljesítményt. Na, ez magas nekem.
Van-e valakinek tapasztalata arról, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy a üvegfelületek (ablakok) alsó 3 cm-én iszonyatos mennyiségű pára csapódjon le. Ez azokban a helységekben a legjellemzőbb, ahol a fűtőtest nem az ablak alatt van vagy éjszakára sötétítő függöny a radiátor mögé lóg. Ha szemüveg párásodás gátlóval kezelném az ablakot az segít?
Aza blakok 1,1-es szigetelésű fa nyílászárók és nem szeretném ha idő előtt elrohadnának.
Nálam Hansgrohe csaptelepek vannak, azok elég jók. A Kludi viszont mindenképpen alacsonyabb kategória, ez már tapintható-érezhető akkor is, ha az üzletekben lévő mintadarabokat elkezded tekergetni. Szüleimnél a konyhában Kludi van, na az 2-3 év alatt elég szépen leamortizálódott, persze ez a legolcsóbb modell volt. Ha nincs különleges dizájnigényed, akkor az egykaros Hansgrohe alapmodelleket elég olcsón (mihez képest, persze) meg lehet úszni. A Grohéről is hasonlóan jókat hallottam.
Egyébként a dizájnkategóriában (hogy is nevezzem azt, ami nem a legolcsóbb?) a Kludi árai is nagyon el vannak szállva.
Szerinted, ha modulációs üzemmódban gazdaságtalanabbul üzemelne a kazán, akkor görcsölnének vele a gyártók? Akkor miért a modulációs készülék számit korszerűbbnek, meg drágább is? Miért írják mindenhol, hogy a kazán ki-be kapcsolgatós üzemmódja a leggazdaságtalanabb?
Az igaz, hogy bizonyos szint (40%) alatt rosszab hatásfokú, de nem a moduláció, hanem a hagyományos atmoszférikus égők hibájából! A 40% alatti moduláció gyakorlatba való átültetése egy sor szabályozási, illetve hőtechnikai (túlmelegedés, kondenzáció stb.) probléma megoldását kívánja meg. Új hőcserélőt és égő szabályozást igényel.
Mi Kludi csaptelepeket, és 1 Grohe termosztátos zuhany csaptelepet használunk 2 éve. Mindegyik kifogástalanul működik. A zuhany mindenki kedvence, igény szerint gyorsan és pontosan állítható a vízhőmérséklet, ezenkívül takarékos és nagyon komfortos! 100%-osan csak HMV tárolóval működik! A mosdónál is termosztátos a csaptelep, de azt nem tudjuk kihasználni.
A veszteségek csökkentése és a hatásfok növelése érdekében fejlesztették ki az ún. alacsony hőmérsékletű kazánokat, amelyek csökkentett vagy igény szerinti hőmérsékleten üzemel.
A kazán visszatérő hőmérsékletek lényegesen alacsonyabb értékeket, pl. 42 °C ot vehetnek fel. Ezáltal kisebb füstgázveszteség érhető el, mivel a füstgázhőmérséklet az alacsonyabb kazánvíz-hőmérséklethez hasonlóan csökken, és az alacsonyabb kazánvíz- és kazánhőmérséklet következtében csökken a készenléti veszteség is, így magasabb lesz az éves kihasználási fok.
Az alacsony hőmérsékletű kazánok fejlesztésénél el kellett kerülni, hogy a kondenzátum kiválhasson, ill. megfelelő alapanyagokkal vagy konstrukciós kialakításokkal meg kellett akadályozni a korrózió kialakulásának a lehetőségét. A probléma elkerülése érdekében általában két műszaki megoldást alkalmaznak: a duplafalú füstgázcsöveket vagy a termostream technológiát.
A Buderus ez utóbbi technológiai megoldást alkalmazza és fejlesztette tovább a kazánjainál. A termostream technológia lényege, hogy a kazán geometriai kialakításának köszönhetően, az előremenő fűtővíz egy bizonyos tömegárama mindig visszakeveredik, a visszatérő vizet pedig először végigvezetik az öntvény külső falán. Az így megemelt magasabb visszatérő vízhőmérséklet csökkenti a káros kondenzációt.
Emellett a füstgáz hőcserélőt úgy alakították ki, hogy az áramlás irányában nő a füstgáz áramlási sebessége, ezáltal állandó értéken tartható a hőátbocsátási tényező, amely újabb hatásfoknövekedést eredményez. Az atmoszférikus kazánoknál blokkonként egy motoros elzárószerelvényt (vagy termosztatikus szelep) építettek be, ami túl alacsony előremenő kazánvíz-hőmérsékletnél (ill. üzemen kívül) - a mihamarabbi felmelegedés érdekében - elzárja a víz útját. Az elérhető hatásfok 93-94,5 százalék. Kondenzációs kazánok.
A hagyományos hőtermelők hatásfoka folyamatos égőteljesítmény-vezérlés mellett sem növelhető 94-95 százalék fölé. Említésre méltó további hatásfoknövelés csak úgy érhető el, ha a füstgáz vízgőztartalmának párolgáshőjét amely a hagyományos hőtermelőknél haszontalanul távozik a kéményen - kondenzáció segítségével kihasználjuk, és ha a füstgázhőmérséklet még erősebb csökkentésével, pl. füstgáz hőcserélő utánkapcsolásával, tovább redukáljuk az érzékelhető füstgázveszteséget. Ezen az elven működnek a kondenzációs kazánok. Az így elérhető hatásfok 104-109 százalék.
visszakeverő ág szivattyúval és szabályzó szerelvénnyel automatikával nem kimondottan a "kis" teljesitményű kazánokra jellemző, és meg az sem feltétlenül igaz, hogy a kazán része lenne,
Szerintem ha betartja az ember a gyártó ajánlását túl nagy hibát nem tud elkövetni. Nem egyik napról a másikra kapja be a kazánt és eszi azt meg a kondenzáció.
Aztán meg úgyis jön a karbantartás, meg kell nézni és ha kell korrigálni.
Nekem a C 30-as 40 fok felett ajánlotta, 40-50 fokon működött 18 telet és semmi baja. Szép szürkésfekete, semmi kékes-zöldes soha nem volt rajta. Pedig állítólag 50 fok alatt jön a kondenzáció.
