A második kérdés abból eredt, hogy van olyan kordonos megoldás, ami szálvesszős (pl Sylvoz, igaz ez lefele kötözött) és azt gondoltam, hogy ha alacsony és szálvesszős, akkor felfele kell mennie és ezért kérdeztem, hogy nem okoz-e problémát a csúcshajtás dominanciája, vagyis az alsó rügyek "gyengesége".. De ezek szerint a kordonos megoldásra alapból nem jellemző a szálvesszős megoldás..
Az utolsó mondatom félre érthető volt. Én se vagyok okos meg stb, én is most tanulok... De majd csinálok pár képet hogy egyesek milyen módon művelik a itt a nyírségben a szőlőt, és megértitek mire ez a kissé lenéző (de nagyon is igaz) jellemzés.
Az alacsony kordonnál kb 60 cm-nél van a kordon kar. Nekem is 60 cm-nél van (lesz) a kordon kar és 180 cm-ig engedem fel a lombozatot. Eddig még tudok létra nélkül dolgozni... Magasabb kordonnál nem tudom hogy oldják meg létra nélkül a tetejelést :D
A második kérdést nem értem. Ha kordon van, akkor a kordon kar vízszintes. Ezen vannak termőalapok, amelyeken rövid, esetleg hosszú csapot hagysz. A kordon kar kialakítás első évében (ez nem az ültetés éve!) kell szálvesszőt vízszintesen vezetni a huzalon. Ekkor lesz olyan, hogy először a vessző végén majd később az elején hajtanak ki a rügyek.
Kb -15 fokig nem fagy el a szőlő (persze fajta függő is!!!!). Persze egyes ágak elfagynak, de nekem kordonnál semmi nem fagyott el, fejművelésnél meg egész sok vessző fagyott el. (az ideig termést nem veszélyezteti, de dugvány vesszőket akartam szedni és volt ahol csak a vessző fele volt használható)
Na meg nekem 3 évembe telt mire eldöntöttem, hogy jobb az alacsony kordon. Nem kell a tőkét fedni és zárni, könnyebb a metszés, a szüret. Hátránya, hogy a tám rendszert 1 emberként nehéz megoldani és költségesebb, mert huzal kell, meg oszlop. fejművelésnél meg egy karó is megteszi. Ha nem is tartós, könnyű cserélni... De hosszú távon nekem itta nyírségben kifizetődőbb a kordon.
No meg már 1 helyen láttam olyan szőlőt ahol olyan művelés mód van amilyet én fogok csinálni. (ott látszik is hogy van tudás, nem csak odavan hányva a szőlő...)
Az alacsony kordon (ez jelenti a törzs+vízszintes karokat? ) méretben mit jelent?
Ha alacsony a kordon, akkor a szálvesszőket csak felfele lehet vezetni, igaz? Ebben az esetben nincs probléma azzal, hogy a domináns csúcsrügy miatt a lentebbi rügyek nem sokat hoznak?
Ha 50 centiig volt fagyás, akkor érdemes legalább ilyen magas törzset csinálni? Nálam elvileg van hova elvonulnia a "fagynak", de -1-2 fokban a ház tetők többsége elég erősen deres. Nem tudom, hogy ebből vonható-e le tanulság...
Bocsánat, ha hülyeségeket kérdezek.. Egyelőre még nem alakult ki a kép a fejemben a módszerekről, előnyökről-hátrányokról, stb..
A bak művelést is lehet rövid és hosszú csapra is hagyni, DE ott először "szarvakat" kell nevelni. A másik művelés a fej művelés, ahol mindig fiatalítasz, nem engedsz magasra szarvat. A támrendszeres művelések nem fagynak el törvény szerűen. Nálunk pl a föld felett kb 50 cm-ig elfagytak, felette semmi. Ezért tértem át ahol tudtam a az alacsony kordonra.Hogy nálad mi a szitu nem tudom, de talán pár tőkét magasra felengedsz, mondjuk jóó nagy karóval, aztán megfigyeled, hogy milyen nagy a fagykár.
Ha leejtős a föld, kisebb esélye van a fagynak, mert a fagy levonul. persze ha az alján vannak fagyzúgos helyek ott lehet elfagyhat.
Ha fúj a szél, attól csak hidegebbnek érezzük a levegőt, de kisebb eséllyel fagy, mintha álló levegő van.
Egy érdekesség őszre és kora tavaszra/fagyos szentekre, amikor már nem kéne a fagy: Ha csillagos az ég fagyni fog, ha felhős nem fog fagyni. Sok humbum mese van, de ennek van valóság alapja.
De egy kicsit összezavarodtam. Azt hittem, hogy a rövid csapos metszés és a szálvesszős metszés egymásnak ellentmond. Vagy van olyan szőlő, aminek csk az egyik jó és van, amelyiknek mindkettő fekszik? És a Fanny ez utóbbi?
Nincs támrendszerem, de ha jól értem, akkor, ha a "hatékonyabb" szálvesszőzést választom, akkor szükséges a támrendszer a vízszintes, vagy leívelő vessző vezetéshez? Gondolom, a bakművelés rövid csaposan megy.. És ez lenne a legegyszerűbb, de nem a legjobb.. Mekkora "törzset" kell nevelni a huzalos megoldáshoz?
A nem bakművelések esetén mennyire kell tartanom a fagyveszélytől? Lehet ebben az esetben is védekezni valahogy? Déli lejtő, de nem védett a széltől, szinte mindig fúj.
Köszönöm a válaszod, ha nem is látszik a képen de ősszel marhatrágya lett beleásva ami ugye most nem látszik. Ha jól értem akkor a két csökött hajtást tőből eltávolitom a másik kettőt teljes egészébe meghagyom és a vezető huzalhoz erősítem?
„Fanny típusú szőlővel kapcsolatosan lenne egy-két kérdésem., Pár helyen azt olvastam, hogy rövid elemes metszést igényel. Ez az 1-2 szemes rövid csapos metszést jelenti?”
Igen, ha lugasod, vagy kordonod lenne ebből a fajtából sok rövid csapon is jól teremne, mert az alsó rügyei is termékenyek. Kétrügyes csapok megfelelőek.
„A kertészetben azt mondták, hogy szálvesszősen kell metszeni? Honnan tudom kideríteni, hogy melyik az igaz?”
Jól mondták, komoly termést szálvesszőzéssel lehet elérni. Zöldválogatáskor be lehet állítani a megfelelő terhelést.
„Milyen fejművelést kell ehhez a típushoz alkalmazni? Vagy ez nem típus, hanem hely függő?”
Bármelyik művelési forma megfelelő lehet, ha nincs támberendezésed akkor bakművelés karóval, huzalos rendszer esetén kordon, ernyő, bármi.
Ha egy kordonos szőlőtőkét akarsz kialakítani két lehetőségből választhatsz. Van ott egy elég erős vessző, azt oldal irányba ráhajtanám a vezérdrótra és terhelném négy – hat rügyre. Zöldválogatáskor ezt a növekedési erélytől függően esetleg csökkenteném, a fürtök számát szintén. A második legerősebb vesszőt két rügyre metszeném lent, amiből később csak egy hajtást hagynék meg, biztosító csapnak. A többi vesszőt tőből kimetszeném. Jövőre valószínűleg már akár tizenkét rügyre is terhelheted, két oldalt hajtva két erős vesszőt.
Másik lehetőségként a legerősebb vesszőt 2 rügyre metszeném, a többit megszüntetném. Így jövőre biztosan lenne két olyan erős hajtásod, amiből kordonkarokat lehet kinevelni.
magával a fajtával (suvenir szőlő) valószínűleg nincs semmi probléma. Nekem három tő van, amelyeket valószínűleg 2009-ben ültettem, oltványokat. Az utána következő év rendkívül esős volt, ezért valamennyi frissen ültetett szőlőfajtám szuperül megindult, attól az egytől eltekintve, amelyik javát csigák zabálták meg. Nem pusztult el, csak éppen a kifejlődött leveleinek a 80 százalékát felfalták a dögök. Ez az egy tő azóta sem hozott termést. Idénre várom, hogy végre ebből is legyen valami. Mostanra erősödött meg annyira, hogy beletörik a csigák foga. A tőle 4 méterre levő másik, ugyanilyen fajtájú szőlő viszont, amit valamiért nem bántottak a csigák, bőséges termést hozott. Akkor még annyira tapasztalatlan voltam szőlőből, hogy az első metszés alkalmával megkértem a szomszédot, hogy nálam mutassa meg, hogy ő hogyan csinálja. Meg is mutatta, ahogy azt az iskolában tanítják: egyik vesszőt két szemre, másikat egy szemre visszavágta. Ez a tőke is elmaradott fejlődésű a saját metszési módszerem szerintiekhez képest. Amit korábban is ajánlottam. Hagyni kell a szőlőt az első évben, hogy "menjen a saját feje után". Nyilván, csak házikertben engedhető meg egy ekkora slendriánság, termelési célú ültetvényen rendnek és fegyelemnek kell lenni, mert egy teljesítményorientált dolgozó nem kezdhet el tökölni, hogy egy dsungel jellegű tőkét hogyan is metszen meg. Neki tartania kell magát a szakmai szabályokhoz. De ez csak mellébeszélés a kérdésed szempontjából. Ha hagyod, hogy a szőlő a saját önszabályozásának megfelelő mértékben fejlődjön, és biztosítod a fejlődés feltételeit (vizet, tápanyagokat, napenergiát), metszéssel és túlzott termésre kényszerítéssel nem fosztod meg a már elért eredményektől, akkor idény végére lesz egy jól fejlett tőkéd, jól fejlett gyökerekkel. Ebből a következő tavasszal azt csinálhatsz, amit akarsz. Ami a konkrétumokat illeti: Ahogyan Te magad is látod, négy vesszőből kettő biztosan felesleges. A másik kettőt meg etetni itatni kellene, a fürtöket csak minimálisan vagy még annyira sem meghagyni, zőldmunka során semmi úgynevezett tetejezés, hanem csak hajtásigazítás ahhoz, hogy egymást ne árnyékolják. Ahogy elnézem a föld minőségét, én erre az egy tőkére sem sajnálnék egy fél kilónyi vegyes műtrágyát most tavasszal azonnal. Ez persze csak egy hülye nyugdíjas műszaki (ez én vagyok) álláspontja, aki a biologiát csak ugatja. Ha kapsz valakitől egy jobb tanácsot, akkor nyílván a szerint próbálkozz. De nekem működött a dolog. Az egyik suvenirem baldachinszerűen lett elvezetve, most 7 méter hosszban, a másik kettő törzshajtásai is 4-4m hosszúak, tehát maga a fajta azért elég jó képességű.
képek a 2009-ben ültetett suvenirról, írtam, hogy jóindulattal ceruza vastagságuak a hajtások - 4 hajtás közül a kettő gyehenna nagyon azzal nincs mit kezdeni. A másik kettőt milyen magasra hagyjam meg illetve vágjam vissza őket valamennyi szemre? Vagy csak egyet hagyjak meg?
Mivel azt írja, hogy 4 hajtás és fürt, akkor úgy gondolom, hogy nem tavaly ültette. Ha igen, akkor hibázott, mert az ültetés évében nem szabad ennyi hajtást és fürtöt hagyni. Én csak 1 hajtást (fürtöt semmit) szoktam hagyni addig, amíg fel nem megy a drótra.
SZIA,köszi hogy írsz, vérdió csemetét keresek,a kohaplant,lerarakatok kínálatában van. De az is lényeges mennyire messze vagyunk egymástól.én nógrád megyében lakom,balassagyarmattól 20km-re. az átadás átvétel szempontjából írom. van egy fórumozó egy másik topikban,de neki is igérték mára a kertészetben de nem kaptak
Hát, a fénykép sokat segítene. Nem írtad hány éves a tőke. Én úgy gondolom, hogy egy fiatal tőkén viszonylag sok/4/ vesszőt és fürtöt hagytál és ezáltal nem tudott megerősödni. Így látatlanba azt mondom, hogy két szemre vissza kéne metszeni, abból idén két erős vessző növekedne, amivel már lehetne kezdeni valamit. Azért tudálékoskodok, mert nekem is vannak Suvenír tőkéim és azt tapasztalom, hogy nem viszik túlzásba a növekedést. Ez természetesen függ a talajtól, stb. de fajta tulajdonság is lehet. De az is lehet, hogy az oltványnak, mikor vásároltad fejletlen volt/relatíve/ a gyökere és még nem tudott megfelelően kifejlődni. A trágyázás természetesen segíthet, de csak akkor, ha a tőke fel tudja venni a tápanyagot a fejlett gyökérzetével.
nekem tévedésből 3 tő suvenir szőlőm van (kettőt akartam venni, de egy másikra felcimkézett oltvány is suvenir lett). Nagyon nem egyformán fejlődnek, alapvetően a trágya és vízellátás különbözőségei szerint. No meg a föld különbözőségei szerint. Én hagytam őket amúgy vadasan, metszés nélkül 3 évig, kordonon. (automatikus szálvesszőzés). Meglehetősen sok lett e termés, annyira, hogy a mostani metszésnél 70-80 százalékős ritkítást csinálok, mert a sok termés miatt legyengült a fürtők minősége, az íz elkezdett közelíteni a víz íze felé. Adnék egy linket (németül, de az ábra a fontos), hogy a metszés drasztikusságárl legyen valamiféle normativ elképzelésed. Azt javaslom, hogy Te is hagyd magára egy évig a tőkét, max annyit, hogy a lehető legteljesebb benapozottság valósuljon meg. Erősödik a gyökérzet a sok meghagyott levél hatására, meg a tőke is erősödik.
Van egy tő suvenir szölőm ,( továbbra is elég vékonyka) 4 tőből indult vesszeje van kb még ceruza vastagságuk sincs.
Oké kicsit kiszedem körülötte a földet kislapáttal és adok neki marhatrágyát. De metszéskor ebből a 4 vesszőből mennyit hagyjak meg ?Lehet, hogy jobb lenne még inkább visszavágni közel a tőhöz?
Tavaly kíváncsiság miatt 1-1 fürtöt hagytunk kinevelni vesszőként -megjegyzem finom a gyümölcse-.
Pécsi Kutató néhány tételét ittam korábban, az ő déli fekvésük nem tipikusan savkimélő. Pontos számokra már nem emlékszem, de 5 körüli savakat emlegettek mustkorukban, augusztus közepe környéki szüretekből (ezek olyan 2007-9 körül lehettek). Bevallottan csak savpótlással készült ezekben az években. Nekem akkor még így is lágynak tűnt. Tolnában könnyen lehet lehet, hogy szebb arcát mutatja. Persze aki ezeket a parfümös borokat szereti, gyakram nem is haragszik meg ha szolídabbak a savak...
