Épp ez az! A pártusok pl. a bagdadi korsó használatával (no meg náluk találunk a világon először tégla-boltívet) bizonyították, hogy magas kultúrszinten maradtak. Nem mellesleg a 3 napkeleti bölcs is onnan jött. Azaz: a csillagászati tudományt is megőrizték. Ki tudták számítani a különleges csillagállásokat, s azt is, hogy területileg hol és mikor lesz együttlátható. remélem, ez már csak ismert előttted is! ---- Még egy: Nem tudom, honnan veszed azt a felfuvalkodott bátorságot, hogy akivel nem értesz egyet, s akit nem tudsz cáfolni, azt átutadítgatos az alternatívba! Mi vagy te ? Ki vagy te? ... csak nem a Big Brother maga???
"leszel szives a rendelkezésre álló valós adatok talaján érvelni!!!"
A sumér-magyar kulturális kapcsolatok valós adatainak bőséges tárháza Padányi műve, a Dentumagyar.
Kihúzhatod a felét, akkor is marad még éppen elég.
És a kapcsolat időbeli ill. területi kiterjedésére is választ ad.
És még egyszer. Csak azért kidobni a fürdővizzel a gyereket is nem éremes, mert vannak tarthatatlan elemei is az elméletének. Nem győzöm hangsűlyozni, hogy ugyanígy tarthatatlan elemekkel tarkított az akkori "hivatalos" tudomány is.
Akkor azt is söpörjük le az asztalról.
(Bár én személy szerint a fordítottját ajánlom. Végre össze kellene szedni minden oldalról a cáfolhatatlan állításokat, és kibogozni belőle a valós történet vázát.)
A kélrdést megfordíthatnám. Ha Te még csak nem is hallottál, vagy ha hallotál, semmit sem vagy hajlandó elfogadni a sumer-párus-avar-magyar rokonításról....akkor kár gyürkőznöm! Sőt! Ha nem is lennének rokonok, akkor is átvehettek sokmindent a sumer kultúrából!! Pl. ezt is!
Sokan--s látom Te is-- szeretitek lebecsülni a keleti kultúrákat, közötte elődeinket is. Nem kéne megfeledkezni néhány dologról! Pl.. hogy mit hoztak a magyariok ide, középeurópába! (Gomb, alsónemű, varrott nadrág, zeke, visszacsapó íj stb) Vagy pl., hogy a partusok feltalálták a galvánelemet. (Bagdadi korsó) ! Ezt különösen azért hozom ide, mert aranyozásra használták, ami tárgyi bizonyítéka annak, milyen magas szinten állt a Pártus birodalomban az aranyművesség, ötvöstechnika! (Mielőtt kijelentenéd, hogy azt is Bizánctól tanúlták!) No és ez egyuttal megmutat még valamit! Attól, hogy esetleg a mai napig nem találtak meg valamit, az azért létezhetett. nem tudok róla, hogy találtak volna aranyozott ezüst, v. réztárgyat abban a térségben. Ennek ellenére kellett lennie, hiszen a galvánelem kifejezetten erre használatos! tehát:pl. logikus az is, hogy ha nem találtak (korábban nagyon hiányoltad) még ember/alakos zománcképet abban a térségben, az nem jelenti 100%-osan azt, hogy nem tudtak olyat készíteni--ha más jelek meg arra utalnak, hogy ötvös-ékszerésztechnikájuk magasszintű volt.
Szerintem ennél jóval egyszerűbb az ügy megoldása. A szegecselés, egyszerűen nem szép, nem stílusos. Amikor a Mihály császár képet először felhelyezték, egy olyan mester tette azt, akinek volt lehetősége magas szakmai és esztétikai színvonalon rögzíteni a képet. Jóval később, amikor a Korona megsérült, az akkori kézbentartóinak nem álltak rendelkezésére ugyanezen feltételek.
Nem, Bagatúr, ez nem "szokásos alternatív megközelítés!" Én pont tőled tanúltam, hogyha állítasz valamit, azt tudd igazolni! Én, az oroszlánképek koráról állítottam valamit, s hoztam is igazoló adatot. Erre te jösz az ott talált "más" festményekkel...de nem akarod/tudod hozni annak cáfolatát, hogy az oroszlánok avarkoriak. Tudod, ez itt lassan rád teljesen jellemző már! Amit te, a felsőbbrendű szaktörténész kijelentesz, az "szentírás" azt tessék mindenkinek ab ovo elfogadni (különösen egy magamfajta kis "alernatívsenkinek"). amit meg más hoz, akkor azt minimum akadémiai értekezés szintjén kötelessége igazolni, adatolni! Tudom, te szakmabéli vagy, én meg csak amatőr! De tessék tudomásúl venni: egyenlő mércével mérjünk! Ha Te elvársz adatolást, igazolást, akkor Te se zárkózz el attól!
Ez világos és egyszerű. --- Ám, ha valami nem volt kifúrva, akkor azt nem rögzítették szegeccsel bizáncban. --- De azt is értem, mire célzol. Ám itt nem értek egyet, mert elvileg ki lehett volna fúrni, de nem tették, s szerintem azért, mert az udva légkörében, abban az adott miliőben ezt nem merte volna megengedi magának egy udvari ékszerész sem. Beszéltünk már erről. A császár személye, aki thosz anir-nak neveztek oly szet tiszteletben állott....szóval sok más technikát lehetett volna alkalmazni, ami nem sérti szentséges személyét, hogy kizárt dolog, hogy épp a fúrást választották volna.
Tehát, ha nem volt korábban kífúrva, csak legkorábban az 1700-as években, akkor ez nem jelenti azt, hogy a bizánci udvarban nem volt kifúrva?? ...szerinted...???
Valami baj lehet veled..... Lássuk: van egy falfelület. Azon akármilyen, akármikori fesmények, vagy meszelés. Ezek megrongálódnak, leperegnek, előtűnik alattuk egy/több kép. Az oroszlánok. Ezeket feltárják. Majd valaki rájön, hogy igen régiek. KORUKAT ÚGY SIKERŰL MEGHATÁROZNI, HOGY A MÖGÖTTÜK LÉVŐ CIPRUSFÁK NEM FÜGGŐLEGESEK. tÖK EGYFORMÁN FERDÉK. MIÉRT? mÁR ASUMEROK ALKALMAZTÁK A PRECESSZIÓS NAPTÁRAT. a DŐLÉSSZÖG ILYENFORMÁN ALKALMAS KORMEGHATÁROZÁSRA. ...ÉS EZ KB. 700-AT AD KI. AZ AVARKORT. ....ennyi. Végtelenűl egyszerű!
"hogy 1790-ben még nem voltak ott, az továbbra is tartható a véleményem szerint."
Hadd vitatkozzak veled. A szegecselést épeszű ötvös nem csinálja a XIX szd-ban.
Láttad te már a drezdai kincseket?
Elképesztő technikai felkészültségük volt, már a XVIII szd-ban is. Bármit meg tudtak csinálni. És akkor szted nekiesnek a koronának barmolni. Ki van zárva. (Hogy ezt az itt kerülendő kifejezést használjam.)
A szegecselés egyébként bármely szóbajöhető korban csakis a sürgősséggel magyarázható. Vagyis egyszer észrevették, hogy nincs ott semmi, de szinte azonnal kellett a korona valami szertartáshoz, méghozzá olyan korona kellett, ami teljes.
Találhattok az 1638-as dátum helyett egy másikat, de a sürgősségnek fenn kellett állni.
Nem volt korábban kifúrva....de azért nem következik belőle, hogy igazam volt, mikor állítottam, hogy Bizáncban akkor ilyet nem tehetett meg egy udvari ötvös
Most tényleg nem értelek. Itt nem a későbbi bármilyen fetmény vagy meszelés ,vagy akármi a lényeges, hanem maguk az oroszlán-képek, ill. azok keletkezési időpontja.
Egyelőre nem állítottam semmit, csak bátorkodtam utalni arra, hogy a kérdéskör vizsgálatánál a bemutatott parthus koronatípust is figyelembe lehet majd venni
A Decsy-kép valóban nem árbrázol egész pontosan minden részletet (ha megnézed, akkor a kereszt is ugyanabba az irányba dől mindkét rajzon).
Viszont egyrészt ott van a koller-féle kép (hogy azon hogy jelennek meg az általad kifogásolt részletek, már nem emlékszem. Le akartam fényképezni sunyin, a laptopom webkamerájával, de a könyvtáros bácsi szúrós tekintettel figyelte minden mozdulatomat, nem volt lehetőségem rá). A Kolleren a kereszt biztosan helyesen áll a hátoldali képen, erre emlékszem.
És - szintén most nézem - van még , ámegy érdekes elem: a Decsy-féle rajzon a Dukas-kép felirata nem stimmel pontosan, egy betű hiányzik, a szemből jobb oldalon felülről a második sor utolsó betűje, egy szigma (C). A felirat az első sort is beleszámítva: BACI / ΛEYC, ám a Decsy-képen pont az a szigma hiányzik, amit a szög kitakar.
Amennyire emlékszem, a Koller-féle képen a teljes felirat szerepel, hibátlanul.
Ez msot így lehet hogy arra utal, hogy mégis ott volt a szög, csak valamiért nem ábrázolták, de ez elég furcsa lenne szerintem. Az összeesküvés-elméletes verziót nyugodtan kilőhetjük, hogy szóltaka rajzolóknak, hogy nem szabad lerajzolni a frissen feltett kép szögeit, marad esetleg az a lehetőség, hogy esztétikailag "szép" koronát akartak ábrázolni.
De akkor is fura, hogy egyik szöget sem rajzolják rá, a Koller félén sem.
Az orsovai javítás csak tipp volt, mert az tűnt a legegyértelműbb helyzetnek, amikor sérülés érte a Szent Koronát. Lehetett bármikor máskor is, csak arra én nem tudok forrást (hacsak nem gyártunk egy Hatodikk-féle mesét...).
Eszerint a drágaköveket azért tudták jól visszarakni, mert pontosan beleillettek az eredeti foglalatba, egyedül a Dukas-lemez nem, így azzal kezdeni kellett valamit.
Ugyanakkor hogy Orsovánál esett volna ki, annak ellentmond Johann Kempen v. Fichtenstamm naplóbejegyzése, amit most néztem csak meg. Ő jelen volt a megtalálásánál, és azt írja, hogy "maga a korona, néhány letört követ nem számítva, teljesen sértetlen volt."
Aztán néhány sorral lejjebb írja, hogy a láda alján "sikerült megtalálni két, a koronáról letört rubint, egy ugyancsak a koronához tartozó aranyláncot hármas rubindísszel, valamint az országalmáról leesett kis kettőskeresztet."
Eszerint a koronáról két drágakő tört ki, és az egyik csüngője szakadt le, Fichtenstamm rekeszzománcról nem ír. Amúgy egy gyors javítás mindenképpen kézenfekvő, mert már a megtalálás másnapján közszemlére tették, és két királyi herceg is megnézte rövidesen.
Hogy mikor javították ki, az számomra nem derült ki, mert Fichtenstamm részletesen végigköveti a Szent Korona útját egész a budai királyi várban történő végleges őrzési helyre szállításáig (közben számtalanszor közszemlére tették), ám javításról sehol nem ír.
Hogy a kép rögzítése mikor történt, azt nem tudom, ennek fényében elbizonytalanodtam, de a két időpont között valamikor sztem, hogy 1790-ben még nem voltak ott, az továbbra is tartható a véleményem szerint.
Hozzáteszem rögtön, hogy a legbiztosabb bizonyíték olyan írott források felkutatása lenne, amelyek a Magyar Szent Korona átalakításáról szólnak, a XIX. századból azért ilyen források már nagy eséllyel fennmaradtak.
Ugyanis korábban nem a szögek, hanem a Dukász-képen látható fúrásnyomokból indultunk ki annak kapcsán, hogy Csomor nyomán megengedhető-e a keresztpánt a foglalattal egyidős, a Dukász-képnél pedig korábbi datálása. A Dukász-képen ugyanis van egy kívülről befelé fúrt lyuk, és egy belülről kifelé fúrt másik, Csomor pedig azt mondja ugye, hogy a foglalatot, és a keresztpántot egyszerre átfúrva fogatták fel az így keletkezett lyukon szegeccsel a Dukász-képet, és a keresztpánton, valamint a foglalaton létezik egy korábbi hasonló, szintén a Dukász-kép felszegecselésére vonatkozó lyuk.
Amit én még kiemelnék azonban: a Decsy-képen a Dukász-kép fölötti gyöngy nem látható, ami számomra kicsit érthetetlen. Nem látható a keresztpánt súlyos törése sem, a Tamás-kép felett, igaz, ez még magyarázható azzal, hogy nyilván nem egy szétroncsolt koronát akartak ábrázolni. Csak arra akarok kilyukadni, hogy mennyire tekinthető-e a Decsy-féle kép a szegecselés hiányosságának igazolására alkalmasnak. Pl. a drágaköveknek harapófogószerű foglalata (a pontos terminus technicus most nem jut eszembe), szintén nincs rajta a képen.
Ezüsttálakon látható ábrázolások
Érmeken:
I. ápúr
I. Bahram
Narszeh
III. ápúr
