Életem első lemosózása volt, előtte sose lemosóztunk semmit. Most is csak a meleg tél miatt csináltam. De amúgy én is azon az elven vagyok, hogy minél több élő rovar legyen a szőlőben. De akkor mért használnak rezet olyan buzgón ha nem szokás lemosózni? Vagy ez is csak egy hülye itteni szokás, hogy kékbe öltözzön minden?
Peronosz ellen nem nagyon szokás lemosózni. Lisztharmat ellen (atkák ellen is) meg elég a kén. Ha a kén mellé nem teszel olajat (azaz CSAK kénnel permetezel) akkor megkíméled a hasznos rovarokat, és jövőre már nálad is többen lesznek...
Ajánlom Rambo blogját a permetezésről - tényleg érdemes elolvasni (én mindne tavasszal újraolvasom :-) ).
Sajnos ez nincs mindenütt. Nekem tavaly a káposztafélékben eluralkodott a lisztecske. Volt 4-5 db katica, de ezek nem voltak elég a 300 palántát megvédeni... kb 2x permeteztem rovarölővel, de mindig előtörtek, így inkább hagytam az egészet. A szőlőnél nem szokott atka meg ilyenek lenni. De úgy tudom hogy lisztharmat és peronoszpóra ellen is hasznos a lemosó.
Bősz metszésben vagyok, és nagy elégedettséggel tapasztalom, hogy annyi a katicám mint a tenger.
Ráadásul nem a Harlekin , hanem a 7 pöttyös magyar katicák.
Azt gondolom sokkal jobban elvégzik a dolgukat, mint ha lemosóznék.
Tavaly egész évben nem használtam semmilyen rovarölő szert, és rovarkártételt egyáltalán nem tapasztaltam, talán azért is szaporodott fel az állományuk.
És ne feledjük el, ezek a napszámosok ingyen dolgoznak!
Homokon minden csepp víz számít, maradjon csak meg a szőlőnek. Ezért kérdeztem az éves csapadékot, nálunk a kunságon 500 mm körül mozog, nagy pazarlás lenne, ha ebből még a takarónövényzet is párologtatna.
Abban az esetben lehetséges, ha a homok alatt 1-2 méterre kötöttebb altalaj van, de mindenképp olyan növényzet, aminek alacsony a vízigénye. Ez olyankor is előnyös, amikor nagy a nyári forróság, a kevés takarónövényzet nem engedi túlzottan felforrósodni a homok feletti légréteget. A szőlősorok alját ilyenkor is tisztán tartom, a szőlősorok között pedig hagyom a természetes növényzetet élni(szerintem ez a legalkalmasabb)
Ezeket a gyökereket úgy hivják hogy harmatgyökerek. Ezeket mindenképpen el kell távolítani mert ha nem teszed akkor az alsó mélyeben levő gyökerek nem fejlődnek ki és nagy szárazság esetén akár ki is száradhat a tőke. Bontsd ki a tövet de csak a felét vagy ha nagyon erősek csak az egyharmadát vágd le és temesd be. Jövőre a másik felét vagy harmadát vágd le. Azt azért jegyezd meg melyik részét távolítotad el.
A gyenge suvenir töke mellöl elkezdtem kiszedni a földet, hogy a gyökérzethez komplex műtrágyát juttassak de a föld színe alatt 5-7 centire már gyökérzet van. Jó az ha már ilyen magasan van a gyökérzet vagy ollózam le?
Én a gyümölcsösömben fehérherét vetettem egy négyzetméterre fél grammot kell vetni tehát eléggé gazdaságos 1 kg 2500 ft.,évente kétszer kell nyírni és mindig zöld.De hangsúlyozom gyümölcsösbe,hogy a szőlőbe jó-e azt nem tudom.
Kicsit hosszabban: Az első években a szőlőt arra kell késztetni, hogy minél inkább kialakítsa a megfelelő gyökérzetet, ugyanakkor azok a vesszők, amiket hoz, erősek legyenek. Ezt úgy lehet elérni, ha minél inkább visszametsszük - ha most két rügyre metszed (az oltás/talaj közelében, egyetlen vesszőn), akkor az idén két erős hajtást hoz (ezen ha van egy-egy fürt, én már nem szoktam leszedni, de sokak szerint az is erősíti a tőkét, ha ilyenkor még nem hagysz rajta termést), ezek közül válogathatsz a jövő évi metszésnél, melyiket hagyod meg törzsnek.
A javallott kialakítás (jövőre), hogy a meghagyott törzs vízszintesre hajtott részén jövőre is csak 2-3 vesszőt hagysz meg (hajtásválogatáskor kitördeled a függőleges részből lentről fakadó vesszőket, de ha olyan jön a függőlegesből, ami elég magasan van és hosszú távon jó lehet, meghagyhatod egyiknek), s két év múlva már termőre (azaz a lehajtandó ernyő két vesszőjére) metszheted...
A legjobb persze, ha azért elolvasol valami jó könyvet is a témában (vagy elmégy metszeni valakihez, aki jól csinálja :-) ):
én Prohászka Ferenc: Szőlő és bor c. könyvét vagy Kriszten György: A szőlő metszése c. könyvét ajánlom...
2012 őszén ültettem kisebb mennyiségű Blauburger szőlőt. 2013 tavaszán nem metszettem meg egyáltalán, most tervezem először, érdeklődnék először is, hogy kellett volna már az első tavaszon metszeni két rügyre? Hogy lássak neki, metszem most vissza két rügyre a szőlőt és a következő évben hagyjam meg az egyik vesszőt törzsnek? Ezt a fajtát érdemes ernyőművelésben művelni?
Előre is köszönöm a hozzáértő segítő szándékú válaszokat! :)
Én egy nagyon hobby borász vagyok, szőlő nevelésben nagyon hiányosak az ismereteim.
Kérdésem: Első két évben érdemes tavasszal teljesen visszametszeni a tőkét úgy, hogy egy két rügyes csap maradjon törzsnevelés céljából és a többit távolítsam el?
Balubergert érdemes ernyőműveléssel művelni?
örülnék, ha valaki megszánna válaszával :) köszi előre is
Kicsit bővíteni szeretném a szőlőst. Van is egy földünk, de viszont árkokkal van szegélyezve.
Mellékeltem egy térkép vázlatot:
A fekete vonal egy vasút.
A piros görbe vonal az a bizonyos árok... A sárga rész a mi földünk elhelyezkedése. A tengerszint feletti magassága kb 113 méter (ha a térkép nem hazudik.) IGO szerint 140 méter
Akkor a kérdés/ami érdekelne:
Tudom nem egy tokaj hegy alja, de véleményeket kérnék, mennyire érdemes ezen a helyen próbálkozni? Szóval az árok mennyire befolyásol pl fagy szempontjából? A vasút tudom nem egy előnyös dolog, de legalább csak mellék vonal, nem sokat jár erre a vonat.
Az igaz, hogy alacsony kordonnál lefele már nem ívelik a szálvesszőt, hanem vízszintesen rögzítik. Ha elég erős a tőke, nincs gond az alaphoz közel levő rügyek kihajtásával sem.
A második kérdés abból eredt, hogy van olyan kordonos megoldás, ami szálvesszős (pl Sylvoz, igaz ez lefele kötözött) és azt gondoltam, hogy ha alacsony és szálvesszős, akkor felfele kell mennie és ezért kérdeztem, hogy nem okoz-e problémát a csúcshajtás dominanciája, vagyis az alsó rügyek "gyengesége".. De ezek szerint a kordonos megoldásra alapból nem jellemző a szálvesszős megoldás..
Az utolsó mondatom félre érthető volt. Én se vagyok okos meg stb, én is most tanulok... De majd csinálok pár képet hogy egyesek milyen módon művelik a itt a nyírségben a szőlőt, és megértitek mire ez a kissé lenéző (de nagyon is igaz) jellemzés.
.
