A napokban ültetett csemegeszőlőt fel kell-e kupacolni? Két szemre visszametszettem és egyelőre felcsirkéztem, de nem fog -e befülledni? Vagy bontsam ki?
Két éve telepített szőlőnél jó erős 2 vessző van, kérdésem hogy a tőkefejet hogy alakitsam ki, kb 80 cm magasan szeretnék guyot vagy ernyő müvelést. 120 cm-es tőtávolság van. 2 db 60cm-es kar legyen vagy egy 120 cm-es. Ha két kar akkor az a két vesszőből, most elhajlitva lekötve a drótra, vagy hogyan? Esetleg 80 cm-en elvágni és a felső majd kihajtó rügy lesz a kar? Ezekkel nem vagyok tisztába.
Kivéve ha ellopják... Ezért is nem hajlok az acél oszlop felé... A fémet vasnak, a fát tűzre... Nem vagyok rasszista így nem írok színeket h kik lopnák el... Nálam 99% marad a beton oszlop.
Az akácoszlopot én semmivel nem tartósítom, egyszerűen csak beleállítom a földbe, oszt jónapot :), ahogy errefelé mindenki. 15-20 évig semmi gond vele, pedig kombájnnal szüretelünk, ami megrázza a támrendszert rendesen.(mellesleg erősen terjed a fém támoszlop)
Ha ragaszkodsz a tartósításhoz, jó lehet az autókhoz használt alvázvédő, ezt lehet kapni kisebb, 1 literes kiszerelésben, de anyagilag nem biztos, hogy megéri.
Vagy égesd meg az oszlopokat gázperzselővel, ha csak néhány van.
Tegnap kétszer is megpróbáltam ide írni a fórumra, de valahogy nem jelent meg a bejegyzésem. Ha utólag mégis megjelenne, akkor előre is elnézést kérek. A kérdésem a következő lenne: Középmagas kordon (támrendszer) megépítése előtt állok. Természetemből adódóan idegenkedem a fém-műanyag-beton oszlop alkalmazásától így, fában gondolkoztam. Be is szereztem már a kellő mennyiséget, azonban ahonnan jött, ott nem volt lehetőség az oszlopok tartósítására se égetéses módszerrel, se másmilyen kezeléssel. A kézi megoldások közül (mivel szeretném azért, hogy jó pár évig kitartson) a bitumen alapú kenhető szigetelőanyag kezelés mellett döntöttem (bitugél, bonobit stb). Ahol néztem, ott csak 5 literes volt a legkisebb kiszerelés, ami az én néhány oszlopomhoz túlzásnak tűnik. Kérdésem, hogy tud-e valaki kisebb hasonló anyag kiszerelést, illetve tud-e ajánlani alternatív módszert az oszlopok földbe kerülő részének kezelésére!?
No mindegy, találtam némi alany-gyökeret és levágtam a harmatosok felét (két tőke érintett a hétből). A talaj feletti részt kissé megkurtítottam (kevés termőrészt hagyva), hátha így jobban egyensúlyban van a gyökérrel. Amúgy tavaly annyi szőlő termett, hogy minden rokon azt evett (nem készítünk bort, csak meggyből), talán nem fog hiányozni ennek a két tőkének a termése. De azért sajnálnám, ha odaveszne:-(
Ha ápoltak a helyek a környéken, nem elhanyagoltak, nem törvény szerű, hogy a filoxéra pusztítson, főleg 1-2 tőkét. Mondjuk egy több sok 100 tőkés ültetvényen már picit rizikósabb. Vannak kötöttebb talajon a környékünkön, (Szamos környéke), ott se mindenki oltványt használ ha 2-3 tőke csemege szőlőt akar.
Ma "lemegyek" az alany gyökeréhez. Két tőke érintett a harmat gyökérben. Ha nincs rajtuk alanygyökér, akkor sorsára kell hagynom. Az egyik helyett marad bőven termő nagy tőke, a másik viszont meghal. (No megyek a kertbe).
Szvsz a nemes nagyon közel jár ahhoz, hogy lelépjen az alanyról és saját gyökerén éljen. Kérdéses, hogy az alany mennyire táplálja, mennyire van gyökere. Megpróbálhatod fokozatosan levagdalni, de én megnézném, hogy az alany mennyire gyökeres. Ha elég jó gyökérrendszere van, akkor én egy az egybe megkockáztatnám, hogy levágjam a gyökereket. De ezt csak akkor ha az alany is olyan állapotú.
Gondolom így kell kinéznie egy "nem harmatos" gyökérnek (tőkének):
Az alábbi képen viszont a gyökerek az oltási dudorból indulnak. Nem tudom eldönteni, hogy ez "harmat" vagy sem. Mert ha az, akkor harmadolva kivágnám (3 év alatt). Melyikkel kezdjem, a vastagokkal? Nézzek lejjebb, hogy az alanynak van-e gyökere?
Az a helyzet hogy minimális ráforditásal értem ide a pénzt és az idömet is ha a lemosoval megelözhetem azt hogy a szölöm megbetegedjen akkor ugy gondoltam megkel teni a lemoso permetezést szerintem.Persze én csak kb 500 tökével dolgozom tehát nem nagy munka és pénzben sem sokk a dolog .Ma korán meg is csináltam.Lehet kicsit korai volt de több fajtám van és azt azért nem tudom megcsinálni hogy mindegyiket máskor csinálom meg.Az a baj hogy egy ora körüljött az esö.Szerintetek okozott kárt a szer hatékonyságában?
Hali! Bár kicsit elkéstem, de még nem tudtam a postára eljutni elnézést! Bakatoro-nak is jövő héten adom fel. Hideg helyen vannak a vesszők, így nem lesz gond! Meg a gyökeres vessző is vízben van! Nyugi ezt a fajta akkor is kihajt, ha nem akarod! hétfőn postára adom elsőbségivel! Sajnos nem volt jóaz autó, nem tudtam mozogni messzire.
Életem első lemosózása volt, előtte sose lemosóztunk semmit. Most is csak a meleg tél miatt csináltam. De amúgy én is azon az elven vagyok, hogy minél több élő rovar legyen a szőlőben. De akkor mért használnak rezet olyan buzgón ha nem szokás lemosózni? Vagy ez is csak egy hülye itteni szokás, hogy kékbe öltözzön minden?
Peronosz ellen nem nagyon szokás lemosózni. Lisztharmat ellen (atkák ellen is) meg elég a kén. Ha a kén mellé nem teszel olajat (azaz CSAK kénnel permetezel) akkor megkíméled a hasznos rovarokat, és jövőre már nálad is többen lesznek...
Ajánlom Rambo blogját a permetezésről - tényleg érdemes elolvasni (én mindne tavasszal újraolvasom :-) ).
Sajnos ez nincs mindenütt. Nekem tavaly a káposztafélékben eluralkodott a lisztecske. Volt 4-5 db katica, de ezek nem voltak elég a 300 palántát megvédeni... kb 2x permeteztem rovarölővel, de mindig előtörtek, így inkább hagytam az egészet. A szőlőnél nem szokott atka meg ilyenek lenni. De úgy tudom hogy lisztharmat és peronoszpóra ellen is hasznos a lemosó.
Bősz metszésben vagyok, és nagy elégedettséggel tapasztalom, hogy annyi a katicám mint a tenger.
Ráadásul nem a Harlekin , hanem a 7 pöttyös magyar katicák.
Azt gondolom sokkal jobban elvégzik a dolgukat, mint ha lemosóznék.
Tavaly egész évben nem használtam semmilyen rovarölő szert, és rovarkártételt egyáltalán nem tapasztaltam, talán azért is szaporodott fel az állományuk.
És ne feledjük el, ezek a napszámosok ingyen dolgoznak!
Homokon minden csepp víz számít, maradjon csak meg a szőlőnek. Ezért kérdeztem az éves csapadékot, nálunk a kunságon 500 mm körül mozog, nagy pazarlás lenne, ha ebből még a takarónövényzet is párologtatna.
Abban az esetben lehetséges, ha a homok alatt 1-2 méterre kötöttebb altalaj van, de mindenképp olyan növényzet, aminek alacsony a vízigénye. Ez olyankor is előnyös, amikor nagy a nyári forróság, a kevés takarónövényzet nem engedi túlzottan felforrósodni a homok feletti légréteget. A szőlősorok alját ilyenkor is tisztán tartom, a szőlősorok között pedig hagyom a természetes növényzetet élni(szerintem ez a legalkalmasabb)
Ezeket a gyökereket úgy hivják hogy harmatgyökerek. Ezeket mindenképpen el kell távolítani mert ha nem teszed akkor az alsó mélyeben levő gyökerek nem fejlődnek ki és nagy szárazság esetén akár ki is száradhat a tőke. Bontsd ki a tövet de csak a felét vagy ha nagyon erősek csak az egyharmadát vágd le és temesd be. Jövőre a másik felét vagy harmadát vágd le. Azt azért jegyezd meg melyik részét távolítotad el.
A gyenge suvenir töke mellöl elkezdtem kiszedni a földet, hogy a gyökérzethez komplex műtrágyát juttassak de a föld színe alatt 5-7 centire már gyökérzet van. Jó az ha már ilyen magasan van a gyökérzet vagy ollózam le?