Az elmúlt hét nálunk is esős volt. A levéltetvek miatt volt gondom. Szerencsére volt egy fél nap. Le tudtam rendezni. Az egyik őszit kicsit megkóstolta a tafrina, de nincs vész.
Ma a szőlőt be tudtam szórni. Ma éjfélig sárga riasztás van felénk is.
Diónak Topas a gnomónia ellen, gondolom ebbe is mehet dithane ezen kívül nonit és mospilan
Levélbetegségek ellen akkor, ha Folicur solo is jó, az van otthon, dithane is, de a 21 nap évi miatt nem akartam a barackra, őszibarackot viszont ezzel együtt fújom,
Köszméte ribizli hamarosan érik, azt már nem tudom semmivel fújni?
Nagyon jó, hogy belefutottam a tanácsaidba, tanulságos, megfogadom őket. Írod, hogy júliusban már ne használjunk lombtrágyát a hajtásbeérés miatt. Ez mennyire igaz pl. a leanderekre. Szerinted meddig szabad azokat tápozni? És lehet, hogy a hortenziáimnak is ez a baja. Olyan hidegek nem voltak a télen, tavasszal megmetszettem a hortenziákat, mert láttam, hogy élnek a vesszők, zöldek a rügyek. Kihajtáskor, viszont visszaszáradtak elég keményen. Anyósomnál, északon, jobban kitéve az elemeknek semmi bajuk nem volt, szépen hajtottak húsvétkor. Ő is azt mondta, hogy nem értek be nálam a vesszők. Azt nem tudtam, hogy segítsek ezen, talán a tápozást vittem túlzásba.
Így igaz, a Topáz nem viszi a levéllikacsosodást, Jó még a Folicur Solo is, Dithane és Cuproxat-tal mindegyik felszívódót ajánlatos keverni(hatásfokozás, rezisztenciatörés)
A Dithane-t fentebb ajánlja szicsu fórumtárs is, nagyon helyesen.
Itt Gyulán esély sincs permetezni, vagy neadjisten füvet vágni. Ma pl szerettem volna levágni a gazt (tegnap valamennyire felszáradt a kert), de már esik... ok, a paradicsomot meg tudtam permetezni egy ablakmosó flakonból, de ennyi. A tafrina szétcseszi az őszibarackot, tiszta tetű a körte, a szilva, az alma.... de mikor permetezzek?
Nem tudom a krumplisláda az M20-as, vagy M30-as, nálunk a régi piacos fedeles krumplisláda az nagyobb, mint kettő M30-as, almából vagy 80 kg fér bele... Nekem a zöldalmán 2 mázsánál több tud lenni, de nem eszi a kutya se, így almalé készül belőle :)
Talán a score jobb volna ebben az időben ,az őszibarackon az a levéllyukacsosodás nevű gomba !lepotyognak a levelei tőle ha túl sokáig nincs ellene permetezve ,és szét terjed ! A sárgabarackot is sújtja de az valamivel toleránsabb nem betegíti annyira !
Sziasztok. Házi kiskertben megjelentek a képen látható tünetek. Van olyan szer amivel egy kalap alatt lehetne őket kezelni? Topas+nonitra gondoltam. Szerintetek? (Van kajszi, oszi, korte,koszmete,ribizli, meggy, szeder a dio pedig gnomonias)
Régi könyvekből ollóztam ám ! Ott azt írják a nagy dózisú nitrogént még a levélzet felveszi és a fában tárolódik ! Almából a rekordom 11 krumplis láda 1 fán ! Reddelicsesz a fajta ,de nem eszi-ette a kutya se ,így át oltottam ,most majd zöld almát ,és jonagoldot terem majd ,ha nem töri össze a szél !
Amit írsz, az ellentmond a szakmai előírásoknak és a természet törvényeinek:
1.bármelyik lombtrágya leírásában ott van, hogy a hajtásnövekedés végéig(június vége-július eleje) be kell fejezni a használatát, különben gátolja a hajtások beérését.
2. a levélhullás előtti akármilyen permetezés már nem segít a rügydifferenciálódásban, annak már korábban vége, és nem szívódnak fel a mikroelemek.
De:
mégis van valami a tapasztalásodban: a karbamidos őszi permetezés-és a Mikramid 45%-os karbamid- segíti a levelek lebomlását, ezáltal többek között a fertőzők képletek lebomlását is.
A lehulló levelek, amennyiben nem viszed el a területről, a mikroelemeket is magukkal viszik a talajba, ahonnan a következő vegetációs időszakban felveszik a fák.
Tehát a hatás látszólagos, van, és ez jó, csak kissé eltolódnak a hatások. Magnézium-sajnos-ebben sincs.
Egyébként az idei sárgulásos tüneteken nem kell csodálkozni: hideg van, így a nitrogén felvétel korlátozott, nem biztos, hogy mikroelem hiány a gond, sőt inkább nem, de a nitrogén forgalom gátlása sok mindent előidéz, többek között az ellenálló képessé csökkenését is. A sok csapadék fellazítja a szöveteket, én nem javasolnék ehhez még lombtrágyát, mert az tovább lazítja a szöveteket, fogékonyabbá teszi a növényt.
Azokat inkább edzeni kéne: csalánkivonat, Cuproxat, Aliette(immunstimuláns), vannak még ilyenek, de most nem ugrik be.
Eszközöm még van csak azzal van a baj melyik fajta por vegyszer rakható bele ! Állandóan vizes a lomb és muszáj permetezni de az nem megy, de a por rá ragadna két eső közt is ! Legalább a szőlőt leporoznám vele !
Régen láttam már, de két napja gyanús tünetek jelentek meg birsen és almán, ami tűelhalás is lehet, nem csoda ebben az időben!
A hajtásvégek lekonyulnak, a rajta lévő levelek barnulni-száradni kezdenek.
Nem vártam meg, hogy hová fejlődik, húzódik-e lefelé. letörtem őket, és kuka! Nem vágni, törni, mert ollóval átvihető!
Nem tévesztendő össze a hajtáshervasztó darázs "munkájával":
- annak a szezonja már lecsengett, bár lehet elhúzódó,
- darázskártételnél éles a határ, nem húzódik a hajtás töve felé, a határon körbe van szurkálva, pici fekete pontok láthatók, ha a hajtást meghajlítjuk, pattanva törik. Van, mikor már a mellékrügyek kezdenek is kihajtani.
Amiket most láttam, nemigen akartak pattanva törni, nem láttam a tűszúrást, szóval gyanús.
A száraz évek elaltatták a termelőket (bevallom engem is), na most ébresztő.
Aki rezes lemosót használt, jobb helyzetben van, mert a kezdeti fertőzést csökkentette. Most viszont amit lehet, be kell dobni:
- eső volt, fertőzések nagy valószínűséggel beindultak, eső lesz, pára lesz.
- kémiai védelem: réztartalmú szerek, kombinálva foszetil-el.
- én pártolom a Cuproxat-ot, most adjunk 40ml-t 10 liter vízhez, a másik szer az Aliette, amiből 40 gramm kell, ez felszívódó, immunerősítő szer. Nedvesítőszer ne maradjon ki, és finom porlasztással, a lomb minden részébe juttassuk el a permetet, mert a réz nem felszívódó, ott hat, ahová jut.
7-10 napos fordulókkal, legalább 3 permetezés javasolt.
Az 1990-es évek vége felé volt vele dolgom a kertben, sikerült megfogni, aztán lakóhely váltás, száraz évek, többet nem láttam. Na, most úgy néz ki, újra tiszteletét teszi.
Alma, körte, birs, naspolya, tűztövis, berkenyék fogékonyak,tehát a díszkert se maradjon ki, ha vannak ezek a fajok.
Általában eper éréskor le szoktam állni a fák permetezésével, idén sajnos muszáj-volt, és lesz.
Fólia, agroszövet, ponyva, bármi, ami kéznél van, de ha nincs otthon, párszáz Ft-ért kapható barkács-festék boltokban takarófólia. Vegyél magadnak, meg a szomszédodnak is, és takarás!
Persze ehhez szélcsendes idő kell(egyébként is).
Én adtam a szomszédnak is, hogy a kerítés melletti ágyását takarja le. (ez valami becsípődés, hogy kerítés mellé tesszük a bogyósokat?? Én is így ültettem, de tervezem a változtatást, messze a fáktól.)
Topáz is volt a kombinációban, ami ugye elég "illatos". A szomszéd árgus szemekkel, és orral figyelt, szólt, hogy a kertje közepére is átmegy a permet. Teljes szélcsend volt, óvatosan, háti permetezővel, kicsi nyomáson csináltam.
Megnyugtattam, hogy csak a szagát érzi, nem jut oda permet. Ennek bizonyítására áthívtam, és a lemenő nappal szemben gyönyörűen lehetett látni a permetfelhőt, meddig megy el.
Rézkénpor,Rézmészpor, Ventilált kénpor, Lindan porozó, Wofatox porozó..., a teljesség igénye nélkül, hirtelen, csak ennyi jutott eszembe.
Szinte minden rovar,-és gombaölő hatóanyagnak megvolt a porozószer formulációja is, némelyikét még én is szórtam gyerekkoromban, meg Juliska néni is a nejlonharisnyával "dédézte" a krumplit.
Kinek ismerősek/látták/csinálták a hőkorban???
Jogos a felvetésed, bár, ki tudja, ha volnának is porozószerek, lenne-e mivel kijuttatni!
