Üdv a topiknak, ez a mindössze két tőkényi lugasszőlőnkre jellemző részlet, osztozunk a termésen a rigókkal szeptember végén. Azért mégis érdekelne, hogy azok a sötétebb, apró dudorok mik lehetnek a kérgen? Köszönöm!
Én nem tudtam/tudok cm-es méreteket, én úgy tudtam, hogy kb nyárig bírja önerőből a szőlő, aztán vagy elszárad 2 levelében, vagy gyökeret ereszt és hajt. Ha elkezdene hajtani nem húznám ki hitelesítsem h mennyire igaz :)
Ha nem hajt ki v elszárad akkor kihúzom. Tavaly pl 2-3 szál gyökért sikerült eresztenie pár dugványomnak, természetesen nem is volt sikeres. Bár szvsz több dolog is a siker ellen szólt: A vesszők kb 6-8 rügyesek voltak A felső rügyek voltak a vessző tetején.
Hááát, ezt majd csak akkor látod ha kihajt. Vagy a többivel ellentétben nem hajt ki. :) De nekem az a tapasztalatom, hogyha nem szenved teljesen "nyílt törést", akkor nincs gond, ki fog hajtani. Nekem az egyik szőlőmnél az előző tulaj eléggé elrontotta a tőkefejek kialakítását, sok helyen 15-20 centivel magasabban voltak mint a drót ahova le kellett kötöznöm. Gondolhatod, mennyit "reccsentettem" meg túlságosan... De ami nem maradt a kezemben az ugyanúgy hajtott később mint a többi.
Most először a kordon kart hajlítottam a szőlőben. Az a kérdésem, hogy ha ropogtatásnál nagyon megtöröm, honnan lehet tudni, hogy elrontottam? Nem fog kihajtani majd?
Rózsatelepítésnél is bevált szokás, hogy felkupacolják a friss palántát, hogy ne látszódjanak ki a rügyek, így a hajtásnövekedés a fény hiánya miatt lassabban indul meg, és marad ideje/ereje a gyökérnövesztésre összpontosítani. Egy idő után persze áttöri a hajtás a földkupacot. Én tavaly 12 rózsát telepítettem ilyen módszerrel, és mind nagyon szépen megmaradt! Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy kiváló szaporítóanyag volt. Mind Márk Gergely nemesítésből.
Ja, a ropogtatásra :) ha kicsit túlzásba viszed, lehet eldobni a vesszőt :) de ha görbe a vessző, akkor se kell eldobni, hanem meg kell fogni az ásót és ásni neki egy gödröt.
Nekem erre van egy célszerszámom, egy kézi fúró, 7 cm átmérővel
A görbe vessző felhasználása józan paraszti ész. (persze nem mind1 mennyire görbe a vessző) A hajlítás/ropogtatás kicsit hülyeség, azt akkor szokták mikor megindul a nedvkeringés mert akkor jobban tűri a vessző.
Azt h ha előbb hajt ki mint ahogy gyökeret ver, azt valamék könyvbe olvastam, de fel fogom keresni és megírom!
A szobába való dugványozást meg magamtól jutott eszembe. Lehet más is csinálja/csinálta, de nem olvastam itt magamtól jött az ötlet.
Mondjuk egy 3-4 rügyes vessző ha görbe akkor én inkább fel se használom.
Ami a sietős vesszőt illeti: Azért szokták felcsirkézni, hogy a rügy és a gyökérzet közel azonosan fejlődjön. Ha jól felcsirkézed a rügy később, lassabban fejlődik/hajt ki, így van ideje gyökeret ereszteni amiből táplálja a vesszőt. Ha előbb zöldellik ki mint ahogy gyökeret ver, hamar feléli a vessző a tartalékait, és nagyban csökken az esélye a sikeres dugványozásnak.
Nekem a szobába vannak tartalék dugványok, hogyha a szabadban lévőket baj érné. Ott se mindenütt sikerült a rügyet eltakarni. Egy tökszőlő a dugványozást követően pár hétre már 1cm-es hajtást hozott. A csóka, járodvány, bakator, delevarie meg alig mocorognak.
Jaa szóval a lényeg h vékony lyuk legyen? hát én az ásónyomos verziót próbáltam ki idén. Lenyomom a földbe az ásót, és a résbe helyezem a vesszőket, majd megtaposom 2 oldalról hogy tömörödjön a föld. A locsolás csak nyáron lesz esedékes, ha egyáltalán gyökeret fejleszt a vessző. Ha nem fejleszt akkor azt hiába locsolom. Eddig csak pár vesszővel kísérleteztem, idén elég sokat dugványoztam, kíváncsi vagyok mennyi sikerem lesz.
a betonvasas módszer a következő képpen működik.egy 12-es betonvassal szúrsz a földbe egy olyan mély lyukat amibe a szőlő vesszőt bele dugod 2-3 rügy mélyen,a lyukba öntöl egy kis vizet körbe taposod egy szemre a föld felett vissza metszed. a lyukba egy olyan pára klíma keletkezik ami nagy mértékben elősegíti a gyökér képződést,ezt tudtam is régen de olvastam itt a fórumon is. ennyi, ezzel a módszerrel ültetett vesszőim szinte kivétel nélkül megeredtek,persze locsolás azért nem árt a vesszőknek.
Az milyen is? Mármint a vasbeton. Én iskolázskor pár napig vízbe áztattam utána ásónyom, bele a vessz, majd megtömörítettem a födlet a vesszőknél és rá a csirkézés. Hogy mennyire lesz sikeres majd őszel kiderül...
Egy olyan kérdésem lenne hogy szerintetek ha a levágott fünyesedéket kiviszem a szölöbe és a legközelebi rotálásal leforgatom azzal kárt nem teszek ugye?