Szeretnék valamit újítani az életemben, ezzel 1ütt a ruhatáramban is.
Szerintem "bevállalós" vagyok, nem szoktam visszariadni, a mások számára vad dolgoktól sem. Ezért keresek olyan embereket, akik jártasak ezekben a dolgokban, mert én itt tényleg kezdő vagyok.
Nagy örömmel olvastam, hogy a Vaterára feltett ruháim ekkora visszhangot váltottak ki. :) Még ha nem is nekik szóltak közvetlenül.
Én természetesen a szabott és ragasztott ruháknak a híve vagyok, méghozzá két okból: egyrészt így bármilyen stílust, fazont, dizájnt meg tudok valósítani, amit elképzelek (elméletileg), illetve így az egyéni testadottságokat is figyelembe tudom venni (mert ami az egyik embernek jól áll, a másiknak borzalmasan). A másik dolog az az, hogy az utcára nem tudok kimenni egy öntött catsuitben. Mert bár lehet, hogy az a legpasszentosabb, mégis rosszul érezném magam, ahogy mindenki hülyének néz. Vagy nektek más a tapasztalatotok? De például ha készítek magamnak egy sima szoknyát, blúzt vagy rövidnadrágot, akkor azt a normál öltözet részeként az utcán is hordhatom, mert én szeretem a "pubil rubberism-et". Szerintem a latex nem csak a hálószoba öltözete!
A képen én vagyok látható, ez az egyik kedven ruhám. A búzamezőért bocs, éppen kerestem a sárga utat. :)
Olyan vagyok, mint az olvasztott méz... sose haragszom. :) De hát mit tegyek, ha egyszer a cuccainkat szétszaggattuk, és és a maradékok használhatók még ugyan, de a szőnyegen nem túl fotogének, és magunkról nincs kedvem nyilvános helyre képet tenni?
Akkor elcsúsztunk egymás mellett. Nem állok én ki a mártás mellett. Csak azt mondtam, a ruha nem a szabástól lesz jobb.
Kevés latexes képem van, nem igazán gyűjtögettem. És akkor sem figyeltem külön a mártott/szabott eltérésekre. Ezt a topikot többé-kevésbé nyomon követtem a létrejötte óta, itt sok gyönyörű ruhát lehetett látni. Mi inkább csináltuk a magunk dolgait, így inkább a magunk fantáziáival és azok megvalósításával foglalkoztunk.
Tényleg ne haragudj meg rám, de szerintem ő csak néhány képet szeretni látni a művészetedről. Még ha "csak vásárlóként" is kíváncsi, attól még lehet műkedvelő amatőr. Szerintem. :)
Te figyelj már ember! Gyakolatilag minden (eddig kemény 7 db) index-es hozzászólásodban ezt a sz*r linket illeszted be, gondolom nem hiába jelezte ki a vírusirtóm, hogy gond van vele. UGYE???
Kérem a topiclakókat, akinek van ráhatása a moderálásra, hogy a 7348-as hozzászólást töröltessétek ki, illetve a jóember topic látogatási lehetőségét szíveskedjetek felülbírálni. Köszi.
Én meg úgy gondolom - hogy egy hasonlattal éljek, - akkor mondhatom, hogy értek a borokhoz, ha a szőlőhöz is értek. Egy dolog a borásszal beszélgetni finom tanninokról meg érési potenciálról, dícsérni a pincéjét és ízlelni a jó bort, és másik dolog tudni azt is, hogy ha homokosabb a talaj, az mennyire befolyásolja mondjuk a must ásványianyag-tartalmát, vagy az adagolandó borkén mennyiségét.
Egyébként a köztünk lévő véleménykülönbséget szerintem az adja, hogy Te vásárlói oldalról közelíted a témát, én pedig előállítóiról. Így Neked - jogosan - arra van igényed, hogy foglalkozzanak veled, nekem meg arra, hogy lépésről lépésre ismerjem a technológiát.
"A mártás azért, mert azon még túlteheti magát az ember, hogy az elkészült darabjai nem pont tökéletesek. " Nem ez a tökéletesebb módszer szerinted? Valahogy eddig az jött le, hogy emiatt állsz ki teljes vállszélességgel... Meg hogy pont így a jó a catsuit, mártva, de csak éppenséggel lehet megcsinálni, mert rizikós a formáról való levétel? Akkor minden felvétel is rizikós, hiszen alkalmanként a nyakkivágáson kell átpréselni a csípőt. Meg még a beszűkített derékrészen is.
Pesten is találtam egyszer olyan méteráru boltot, ahol ugyan nem volt készleten, de szívesen hoztak volna. Azt mondták, azért nem tartanak, mert nem keresik, de ismerték, mert még a kommerszebb divattervezésben is elő-elő fordul. Vagy a nem kommerszben, mint pl. Thierry Mugler-nél. :)
