A trágyaoldatnál sztem egyszerűbb a vizelet. A paradicsom simán kibírja, ugyanolyan 10-1-2 NPK-nak felel meg, mint az állati trágya. Mondjuk, pont a legfontosabb kálium nincs benne elég...
Ja, az viszont továbbra is érdekelne, hogy valaki mérte-e már, hogy mondjuk folytonnövő pariról mennyi termés jön le? Mert én most megközelítő értéket sem tudnék mondani, hogy mennyi jön le nálam egy növényről.
Műtrágyának van értelme homokon is, csak ott - ahogy öreg néne is mondta - csak annyit érdemes kijuttatni, amit feltehetően fel is vesz a növény. A szerves trágya viszont sokkal fontosabb, mert az javítja a talajszerkezetet is. Kérdés, hogy mekkora területet művelsz, mert kicsiben minden talajjal érdemes foglalkozni, nagyban már más kérdés.
Ha pedig ellenedre van a műtrágya, manapság már lehet kapni folyékony szerves trágyát is, illetve ázalékkal vagy felhígított szerves trágyával is lehet öntözni.
Ha csepegtető öntözést használsz, akkor ott is érdemes folyamatosan adagolni kis mennyiségű mű- vagy szerves trágyát az öntözővízbe. Kimosódást nem lehet kiküszöbölni, de ha mindig van egy kis tápanyag a vízben, az sokat számíthat.
Egy lehetőség még a retardált/lassított feltáródású műtrágya lehet. Habár egy része nyilván kimosódik mindennek, ezek fokozatosan bomlanak el, és a hő-víz hatására adják le a tápanyagot. Ilyen pl az Osmocote, de van sokféle.
Homoktalajon elvileg kimondottan nagy előnye van a Bactofil vagy egyéb talajbaktérium készítményeknek. Én most használtam, de egyelőre nehéz lenne következtetéseket levonni. Mindenesetre szerintem annyira nem drága, hogy ne lenne érdemes kipróbálni. De csak akkor van értelme, ha vele egyetemben akár zöldtrágya, akár szerves trágya bedolgozásra kerül, mert a szerepük ezeknek a lebontása, a sima homokon ők sem tudnak mit kajálni :).
A mulcsozást viszont mindenképp ajánlom akármilyen talajon. Én most ahol tudom, alkalmazom, és hihetetlen jó lett a talaj alatta. A dög melegben is napokig nedves a talaj, míg a fedetlen részek fél nap után betonkemények, kapálni is alig lehet. Ellenben ha a mulcs alá betúrok, akkor finom morzsalékos a talaj. Szóval nagyon jó.
Amiről én tudok folyékony szerves trágya, azok elég drágák. A Biokal, Humus FW vagy a Garri Bio szerves tápoldat is jóval drágább, mint akármelyik műtrágya, előnyük az, hogy már kész vannak és csak hígítani kell őket. De elvileg az is működhet, hogy fogsz egy lapát trágyát és beledobod egy vödör vízbe, így kioldódnak belőle tápanyagok, majd ezt esetleg még hígítod. De itt nem tudnék tanácsot adni az arányokhoz.
Amit még a korábbi műtrágyás eszmefuttatáshoz hozzáfűznék, hogy fejtrágyázásra, de nagyjából semmilyen trágyázásra nem a legjobb a 15-15-15-ös műtrágya, pontosabban az, amelyikben ezek a tápanyagok egyenlő arányban vannak. A P-K trágyák nagy részét ősszel kellene kijuttatni, a nitrogén nagy részét pedig tavasszal indítótrágyának, és nyár folyamán fejtrágyának. Öreg néne kémiában jobban otthon van, ő talán el tudná magyarázni, hogy mi az oka, hogy a foszfornak elvileg idő kell, hogy olyan állapotba kerüljön, hogy a növény fel is tudja venni. Azért szokták ősszel kiszórni. A lombtrágya elvileg más, de ha kiszórom most a talajra a foszfort, azt elvileg a növény nem tudja felvenni, legalábbis csak egy részét.
Akit érdekel, el tudom küldeni e-mailben a kapott segédtáblázatokat és leírásokat a műtrágyaszámításhoz. Szerintem nagyon hasznos. Ahhoz sok, hogy képként felrakjam ide, fájlokat pedig nem lehet felrakni.
Nálam csak a "Bajaja" balkonparadicsom egyik példányán (2 db van) pirosodik 3 szem termés, nagyjából a szabadföldbe kiültetett fajtákkal egy időben mentek ki az udvarra.
Köszönöm az információkat. Feljegyzem a fajtákat s jövőre kipróbálom én is. Igaz ami igaz, én március elején vetettem el a paradicsom magokat. Közben még kezelési hiba is történt a részemről, ami visszavetette kissé őket a fejlődésben.
Én kicsit később ültettem a magokat, viszont korábban ültettem ki néhányat próbaképpen, de még ezeken sem pirosodik egyik termés sem.
Én pont ma karóztam, téptem le a hónalj hajtásokat.
Saját magjaim vannak, saját keresztezések, saját szelekciók. Ökörszív, barázdás, orosz kerek, fürtös, San Marzano, Barna kerek. Idén tesztelem a tavalyi óriás barnám, most kiderül, hogy a tavalyi sok eső miatt lett egy széria alma méretű vagy a frissen feltört pihent föld volt az oka.
Ja hogy az abszolút szabadföldi parid érik már egy hete. Tényleg eldobom az agyam. :D Az enyémeknek még a Wuxal Ascofolos kezelések mellett is hetek vannak az érésig.
Köszönöm - mennyire többször, hetente, kéthetente kellene adagolni? Befolyásolja-e az egészet az öntözési mód? Hiszen a csepegtető öntözéssel akár extrém kis adagokban és abszolút egyenletesen is ki lehet juttatni, ezzel szemben egy 80 l/min víznyomású szivattyúval való locsolás még tán azt a kis adagot is kimoshatja.
Csak tájékozódni akarok, úgysem fogok használni, azt nem élném túl (a lombtrágya miatt is vesztem már össze a bioökonaturo életforma helyi aktivistájával), de azért jó volna tudni. :)
Kaptál egy pluszt a hozzászólásra, mert elkél az ilyen számítás. :) Ha épp témában vagy, felhomályosíthatnál, hogy a szakik szerint van-e értelme az afféle sívó homokot egyáltalán műtrágyázni, mint amilyen az enyém is, vagy van-e olyan szer, amit ilyen talajra szánnak. (Van a közelben homokbánya is.) A második szomszéd rendre kiszórja, de én mindig azon a véleményen voltam, hogy a nagy része, és különösen a nitrogén úgyis csak a talajvízbe mosódik ebből a talajból. (És vajon mi van, ha ezzel a talajvízzel locsolunk utána?) Én eddig maradtam a több tonna istállótrágyánál, de azt most kecskék nélkül egyre nehezebb lesz összeszednem.
A vizmennyiseg tenyleg mindegy, csak en annyi vizzel szoktam kijuttatni, amennyivel ontozok. De irasomnak nem is ez a lenyege. A volldungerhez tanacsolt adagot ontozeshez javasoltak. De ahogy en is irtam, erdemesebb tobbszor kis adagot, mint egyszerre nagy adagot kijuttatni. Marka sokfele lehet az embereknek, de egy gyerek is tobbet markol mutragyabol 20 grammnal.
azt mondták, hogy Volldüngerből egy evőkanálnyit tegyek 10 liter vízbe
Ez az adagolása, mint lombtrágya.
A tövenként egy marék nekem is soknak tűnik (bár ki tudja, kinek mekkora marka van), de a vízmennyiség hozzá szinte mindegy. Ha tőre szánt mennyiséget két deciben oldod, majd öntözéskor még kap egy kanna vizet, akkor ugyanott vagy, mintha eleve a kanna vízben oldottad volna.
10 marék műtrágya 15 liter vízbe, nem túl sok? Nekem az egy marék/paradicsom is soknak tűnik. Leírásában biztos benne van a szükséges mennyiség. Több okból is úgy gondolom, hogy ez túl sok egyszerre. Egyrészt korábban én is érdeklődtem kertészetben, hogy mennyit ajánlanak. Ott azt mondták, hogy Volldüngerből egy evőkanálnyit tegyek 10 liter vízbe, Osmocote-ból, ami egy lassú felszívódású műtrágya, abból pedig kb egy teáskanálnyit ajánlottak egy növényhez. Abból kiindulva, hogy vízben oldható műtrágyáról van szó, gondolom ez nem lassított felszívódású, így még inkább sokallom a mennyiséget.
A másik az, hogy most vizsgáztam zöldségtermesztésből és műtrágyaszámítást kellett végezni, így mostanában elég sokat számolgattam műtrágyákkal :). Alapvetően a pontos számításhoz talajvizsgálat kellene, de kiskertben ettől el kell tekinteni. Azonban nagyjából lehet tudni a paradicsom tápanyagszükségletét, illetve a talajtípustól függően lehet saccolni a szükséges műtrágyamennyiségre is. Végeztem egy gyors számítást, de most a levezetést nem írom ide, mert hosszú lenne. A lényeg, hogy 1 m2-re számoltam egy növényt és egy parihoz 5 kg várható termésmennyiséget számoltam. De utóbbi változtatható. Nem számoltam szerves trágyával és közepes tápanyag-ellátottságú homoktalajt vettem alapul.
A tápanyagokból nem egyenlő arányban lenne szükség, de most ez a helyzet, így átlagot számoltam. Az jött ki, hogy kb 0,11kg/m2 kellene ebből a műtrágyából. De ezt nem egyszerre, hanem megosztva kellene kijuttatni. De mondjuk, hogy ezt a mennyiséget csak fejtrágya formájában juttatom ki, 5 menetben, akkor egyszerre 22g/m2-re lenne szükség. Ez jóval kevesebb, mint egy marék.
A következő lényeges info, hogy nitrogénből egyszerre max 5 g/m2 (50kg/ha) mennyiség juttatható ki, sóérzékeny növényeknél is. Foszforból max 15g, sóérzékenyeknél 10g (pari az mondjuk nem sóérzékeny, de a fehér paprika igen). A 22g műtrágyában 3,3 g a nitrogén aránya, így az kijuttatható egy menetben.
Ha úgy gondoljuk, hogy egy növényről 10 kg termés is lejön, akkor ez a mennyiség duplázható. Én még sosem mértem le, hogy mennyi jön le egy növényről, erre kíváncsi lennék, hogy kinek mi a tapasztalata. De ha 50 kg-mal számolok, akkor sem lehet egyszerre 5x több mennyiséget kijuttatni, csak akkor több részletben kell trágyázni.
Ez a műtrágya számítás egyébként egyszerű matek, vannak hozzá segédtáblázatok, és ha az ember nagyjából sejti, hogy milyen a talaj a kertjében és mennyi termést vár egy növényről, akkor elég jól lehet vele számolni.
Mellesleg én idén még műtrágyát egyáltalán nem szórtam ki, csak két lomtrágyázást iktattam be. Viszont pelletált szerves trágyából elég sokat dolgoztam be, és jelenleg minden burjánzik. Szóval ha nem muszáj, akkor nem kell műtrágyához nyúlni, és akkor is érdemes megfontolni, hogy egyszerre mennyit adunk ki.
Bocs a hosszú írásért, próbáltam ésszerűen leírni. A lényeg az akar lenni, hogy egy marék műtrágya szerintem sok egyszerre. A növénynek és a talajnak sem jó, ráadásul sok kárba is vész a kimosódás miatt.
Ha nagyon mélyre kerül a mag lehet hogy nem tud kikelni.
Nekem a földön teleltek a lehullott paradicsomok, március elején rotációs kapával kb 20 cm mélyen felkapáltam, így van ami mélyebbre került és van ami sekélyebbre. Helyenként annyi paradicsom kelt ki mintha fű lenne.
Kedvező helyen lehet a paradicsomod hogy már érik szabadföldben. Nekem tavaly a magrólkelt koktélparadicsom érett legkorábban, jun 20 körül. Az idén késik, még csak zöldek vannak.
