Tél végi gyökérnemes Hamburgi muskotály dugványok: LINK. Békéscsabáról egy amatőr meteorológus kertbaráttól kaptam a vesszőket, Szarvason dolgozik így egy délután elhozta nekem még január közepén. Incit-8 gyökereztető hormonnal kezeltem (aminek az lett a következménye, hogy nemcsak a földben lévő rügyek mentén növesztett gyökereket, hanem a vessző bármely részén: LINK ), majd homokos kavicsos keveréktalajban gyakorlatilag hibátlan eredést értem el, ami tegnap-tegnapelőtt ültettem el (a vödör alján látszanak a hosszú talpgyökerek): LINK. Ezzel a módszerrel tapasztalatom szerint a szőlő fél évet nyer, másfelől jóval magasabb a gyökeresedési arány. A hamburgiból a napokban ültettem el annyit, amennyire szükségem volt, a többit szomszédoknak-ismerősöknek adtam oda.
A Mathiász Jánosné muskotály még nem került elültetésre (LINK), ezekben az órákban tervezem a kiültetést - ami fölösleges annak már van gazdája. Viszont jó kis áprilisi tréfát űzött a termesztéstechnológia szabályaival szemben, hiszen a szőlődugványok ált. eleve erős talpgyökereket növesztenek, itt 1-2 kivételével a földfelszín alatti első rügyből növesztette: LINK és 2 kivételével nem volt talpgyökere (bár elképzelhetőnek tartom, hogy a cserép alján lévő homokos kavics nem tetszett neki). Ez egyébként elégséges magyarázatot ad a fajta amúgy is gyenge növekedésére és rossz vízháztartására.
Tavaly az egyik kertszomszédtól kapott fehér Chasselas -al (saszla) kísérleteztem (erről csak egy nyár végi képem van LINK - itt az egyik legszebb példányom van, amely 1m 25cm magasságával az összes 2012 őszén ültetett oltványt lepipálta), ahol a vesszők 3/4-e gyökeresedett meg, idén eddig gyakorlatilag hibátlan lett a végeredmény a szőlődugványaimnál (facebook-on itt minden egyes képhez részletes kommentet fűztem), bár még egy vödörben fajtánként néhány Teréz, Néró, Palatina, Suvenir, Csaba gyöngye, Cardinal, Otelló vesszők várnak arra, hogy életre keltsem őket.
Jövőre ha minden jó lesz tovább folytatom a 2011-ben elkezdett szőlőtelepítgetési akciómat (most már kizárólag dugványról), csak azt bánom, hogy az ismerőseim egyikének sincs Itáliája, így idén nem tudtam ezzel a fajtával gazdagítani a sort.
Pont az a tapasztalatom a traminivel, hogy egyáltalán nem kényes. Minden betegség legutoljára találja meg, rovarok nem bántják, nem rothad, stb. Legalábbis a többi fajtáimhoz képest ez a legellenállóbb (olaszrizling, irsai, zöld veltelini, kékfrankos és zweigelt szőlőkhöz viszonyítva) Bátran lehet (és kell is) terhelni a tőkéket mert a viszonylag kis méretű fürtök kinevelése nem okoz neki gondot, viszont ha nincs megterhelve akkor rettenő mód hozza a fattyakat meg a hónalj hajtásokat. Így is messze ez a fajta adja nekem a legtöbb zöld munkát szezonban, hajtás válogatásnál is, tetejezésnél meg hónaljazásnál is. Nekem piros traminim van egyébként, a leírtak arra érvényesek.
A szálvessző akkor meg is maradt az anyatőkén? Szóval bújtást csináltál nem dugványt? Nekem tavaly a hasonló jellegű kísérlet nem sok gyökeret hozott. A helyedben én 1 szemet hagytam volna a föld felett, azt jól felcsirkéztem volna. A föld alatti részt pedig picit betömörítettem volna, hogy biztosan mindenhol érje föld a rügyeket. A földben hány rügy van? Saját tapasztalat az is, hogy nem érdemes túl sokat, mert így minden rügy elkezd gyökeret verni. 4-6 rügynek meg semmi értelme gyökeret verni, főleg úgy hogy kanyarodik a vessző és a leendő tőkéhez képest a gyökérzet oldalt lesz.
A föld felett 1-2 rügyet hagytam volna, amit felcsirkéztem volna, hogy a gyökérzet előbb induljon meg mint a hajtás növekedés! Enne főleg dugványkor van jelentősége, de szvsz itt is érdemes!
Tavaly tavasszal én is bújtottam 1 vesszőt, annak a földben volt az utolsó rügye. őszre kb 1 méteres vesszőt nevelt. Idén 1 rügyre visszavágtam szépen nő. Azokon a helyeken ahol a rügy kint maradt elég satnya lett a gyökér képződés. Pedig fekete rizlingről van szó, az aztán tényleg gyökeret ver mindenütt. Csak éppen én nem csináltam jól.
Amúgy épp ezért mondom hogy feláldozni 2-3 évet! (új telepítésnél is 3-5 év a nevelési idő az első értékelhető termésig).
Oké hogy a traminit szál vesszőzni kell, de érdemes feláldozni, és jó művelés módot alakítani! Én is tavaly agyon terheltem a szőlőt... Idén megfogadtam a sok jó tanácsot és csak 1 db 5-8 rügyes szálvesszőt hagytam, amelyből jövőre kordon kar lesz. Idén lemérem az egy tőkére jutó átlag termést is, és ez alapján akarok valami korrekt terhelést beállítani. Persze még sokat kell tanulnom, mert nem érzem elég felkészültnek magam egy komolyabb szőlős birtok létesítésére (pedig ez a hosszú távú cél)
A szomszédé is el van hanyagolva, felajánlottam h segítek, dehát úgy el van hanyagolva hogy nagyon... A kordon évről évre roskad össze, mert nincsenek az öreg karok leváltva. A vezér drót a föld felett 15 cm-rel(!!!!) van. Így metszeni nagyon élvezetes élmény. Aztán termést is akar, de tavaly is már csak lombozat volt sok és sok apró fürtöcske. A telek hátsó részén lévő szőlőjét is helyre hoztam, 3 év kellett hogy annyit teremjen, hogy a fajtákat nagyjából azonosítsam. De amondó vagyok hogy megérte :)
Igen! Mi is így vagyunk vele! idén nagyon meggyepáltuk! Tavaly az volt a gond, hogy nem mertük jobban megmetszeni, mert (Tramini egyébként, ami köztudottan elég kényes fajta) mindenhol azt írták, hogy ezt hosszúszálvesszőre kell hagyni. Idén teljesen kopasz, 2-3 szemnél metszettünk, rengeteg tőkét kivágtunk. Ritkítottunk. Az is a sejtésem, hogy idén nem lesz rajta túl sok, de valóban megéri beáldozni, mert tavaly égig ért az egész :)
Egy hete ültettünk el szálvesszőket (50 db-ot) Előtte áztattam, búzát tettünk a szálvessző aljába stb. Tegnap mentem ki és ez fogadott:
Olyan, mintha az új szőlő is rügyet bontana! Ez már jó jel, nem? :)
A szőlőt ne nézzétek, sose volt rendesen metszve tavaly egyáltalán nem volt... idén kézbe vettem, talán 2-3 év és valami alakot is felvesz... Mondjuk gyakorolni és tanulópénznek tökéletes!
Ha elolvasol több cikket belőle (blog), akkor egyértelmű, hogy ez az első metszés/szüret mindenkinek aki itt részt vett. 450 liter borral a végén ezen a kis darabon...
Szerintem nem az a lényeg, hogy kié, az a helyzeten nem változtat.
Egyébként pedig elmaradt tavaly a "hónaljazás", esztétikai szempontból (1967-ben lett a kordon sor egyébként kihúzva) valóban hagy kívánni valót, de évről-évre jobb lesz, ahogy az ember tapasztalata is nő vele együtt! A szőlő nem beteg, a bor jó. Több nem kell :)
Ha nem túl sok tőke, akkor javasolnám a mosószeres vízzel való lemosást a tőketörzsek alapos átdörzsölésével. Tavaly nekem volt 4 tőkém, amit elkapott a gyapjas. Idén egyelőre nem láttam még. Remélem így is marad. A pajzstetű sajnos nagyon kemény dió. Mindenféle permetezéssel szemben elég ellenállóak. :-(
Elég kezdő vagyok a témában, de akit érdekel - nyilván csak olyan jár itt ezeken a fórumokon - annak szeretném figyelmébe ajánlani a következő blogot: www.vilagvegen.hu
Milyen rovarkártevők pusztíthatják így el a rügyeket és tehetik tönkre ily módon a kis hajtásokat? Tetten érni nem tudom őket, mert gyakori szemrevételezés ellenére sem látok semmilyen kártevőt a rügyeken, hajtásokon de még a közelükben sem.
.
Pedig védekeztem olajos rézkén lemosóval és még Actara-t is tettem bele.
Ez a gyümölcsfák mézgásodásához hasonló problem, a kezelése is hasonló. Tisztítsd meg, kend be valami sebkezelő anyaggal, utána adj neki egy lemosó permetezést.
Én nem szoktam vele törődni, mert hanyag vagyok. :))
Segítséget kérnék. Tudja valaki, hogy mi lehet ez a sárga puha faggyú állagú "valami" a szőlőtőkén ? Egy öreg tőke már pár évvel ezelőtt lett lefűrészelve és a oldalt kihajtott ága termőre fogva. Metszéskor még nem volt rajta. Ilyennel még nem találkoztam.
Nem találni körülötte, alatta sem apró bogarakat, és szaga sincsen.
Na ez bomlott ki, a másik link nem jó... :-(