Meg sem gondoltam, hogy 3 percet pocsékoltam el az Árpád-kilátónál...ill.pocsékoltunk, mert ott még azzal a sporttárssal voltam, aki nemsokára a víztöltés miatt hátramaradt. Akkor találtuk meg a kimenő ágat, amikor dorkapapa megjelent a bejövőnél. A városba beérve, a cél előtt dorkapapa irányított, s ha más útvonalon is, de odaértünk az iskolához, mindenféle plusz nélkül.
Ha a 705-ös Garmin barometrikus, akkor természetesen annak hiszek inkább, hiszen azok összszintmérés esetében pontosabbak.
Viszont felmerült bennem egy kérdés: az itineren ki volt emelve, hogy Nagykovácsiban hogy kell haladni. Ezt én csak utólag néztem meg, mivel ott az útra festett (néhol az eső miatt elég halvány) sárga nyilakat követtem, és nem az itinert. A Te térképeden látszik, hogy az itiner szerint mentél (az Antónia utcán) én viszont a vele párhuzamos Keskeny közön (a nyilak arra mutattak). Volt ennek valami jelentősége? Remélem nem volt ott valami ellenőrzőpont...
Látom, az Árpád kilátónál benne maradt három perc, nem semmit kavarogtál ott.
A befutó utcája is más volt, ott ahol az eltérés kezdődik, mi keringtünk egy sporttárssal, ő ment jobbra én egyenesen, aztán kijött valaki egy házból és mutatta hogy balra. A szintemelkedés különbségünk lehet, hogy abból (is) adódik, hogy a 705-ös Garmin barometrikus mérős, a 310xt meg nem. Illetve nem tudom, hogy emiatt volt-e a feltöltésed után szerveres magasság korrekció az adatokra.
Hasonlóan Szaszához, talán nekem is a rövidebb táv feküdt volna jobban a felkészültségemhez, de az ember mindig ki akarja próbálni magát. Kicsit el is fáradtam, így inkább csak belinkelem az edzésnaplós beszámolómat.
Hajnal 4-es kelés, pár falat reggeli és 260 km vezetés után 7 óra körül értem a rajthelyre. A reggeli felhőszakadás kissé megijesztett, de bíztam benne, hogy a rajtig vége lesz az esőnek (de főleg a villámlásnak). Szerencsére nagyon jó futóidő lett, ami a talajt sem áztatta fel túlságosan. Volt ugyan néhány csúszósabb rész, de ezek még a kopott talpú Bondiban sem okoztak gondot. 5 km-ig kissé visszafogtam magam, aztán gyorsítottam és szinte teljesen egyedül futottam majdnem 25 km-ig. Ott utolértem egy futótársat, akivel többnyire együtt haladtunk közel 10 km-en keresztül, a Szépvölgyi útig, de ő ott ivózsáktöltés miatt lemaradt. A kijelölések eléggé megbízhatóak voltak, a jelzésváltásoknál vagy hirtelen letéréseknél kellőképpen megerősítve (szalag, narancs pöttyök). Azért az Árpád-kilátónál bizonytalankodtunk egy kissé, mert itt elég közel fut egymáshoz a kék bejövő és kimenő szakasza. Itt közelített meg minket dorkapapa, aki végül a Hármashatárhegyre felfelé ért utol. Kiválóan oszthatta be az erejét (elsőbálozó létére), ha a végére még ennyi tartaléka volt. Végül együtt futottunk be 3:58-as idővel.
Nagyon tetszett a verseny, eddig általam nem ismert szép helyeket, ösvényeket járhattam be. A szervezéssel sem volt probléma, a frissítők elegendőek voltak, bár én csak 4 gélt ettem, meg vizet töltöttem utána( na jó, két pohár kóla is lecsúszott...). Teljesen igaza van Olinak, egy ilyen táv előtt felesleges sokat enni (a hajnalban elfogyasztott két zsemlét 7-kor már nem is éreztem, szinte korgó gyomorral vágtam neki a távnak).
Gratulálok minden teljesítőnek, a 85-ösöknek különösen! Szívesen indultam volna azon, de nyár lévén akár lehetett volna 35 fok is, akkor pedig megfővök...
Pinyo: én akárhogy töltöm fel a garminra vagy a ridewithgps-re az adataimat, 1291 m szintnél nem akar többet mutatni...
Tényleg szerencsés volt az idő, 10 fokkal melegebb sokat lassított volna a mezőnyön.
Kicsit óvatos tempóval vágtam neki tegnap a maratoni távnak. Talán ennek is köszönhető, hogy hullámvölgyek nélkül, végig kellemes tempóban sikerült teljesíteni a távot. Az útvonaljelzéssel nem volt gondom, a frissítők jók voltak. A tereptől (szinte elsőbálozóként...) kicsit jobban tartottam, de talán 3x100 m sétát kellett beleszúrjak az egész távba, egyébként nagyon intenzív emelkedők nem voltak. A táv végét mbt kollégával futottam, egészen a befutóig. A négyórányi futás nem jött össze, de ezt most nem bántam (3:58) :)
Összességében nagy élmény volt, gratulálok minden résztvevőnek, köszönöm a szervezőknek!
Tegnap a terepkupa helyett a Mátra60-at választottam. Sok jót olvastam róla a korábbi években, ráadásul az UTMB-hez is jobban passzolt. Szerencsére nem volt semmiféle időelvárás, így egy jó futókirándulás kerekedett belőle.
Egy csomó cuccot teszteltem, hátizsákkal mentem, vittem botot (igaz csak nehezéknek, mert Ágasvárra felfelé próbáltam üzembe helyezni, de az egyik tagot nem tudtam rögzíteni így csak időhúzásra volt jó). Új cipőben indultam új betéttel, szerencsére a lábaim és az XA PRO3D olyanok egymásnak, mint a borsó meg a héja. (a betét még igazításra szorul)
Frissítésben próbáltam a gumimacit meg valami más gumicukrot, a tapasztalat, hogy a macik túl kicsik, a gyümölcsös az jó méretű. 30 km-nél kevertem egy adag Sponzert, amit még Jakus Bélától kaptam a Zugspitzen, de akkor nem mertem újítani, most belefért. Gyomorilag jó, ízre kicsit fura.
Az időjárás vicces volt, Pestről úgy indultunk, hogy hatalmas villámok cikáztak és ömlött az eső. Pásztón nem volt eső, amikor odaértünk, de a 7:45-ös rajt után pár perccel megkaptuk. A városból kifelé egy villám kb. 3 méterrel csapott le mellém... Kb. az első 3/4 órában esett, majd miután már a zoknimból is csavarni lehetett a vizet, akkor elállt és csak a sár maradt utána. A hőmérséklet viszont végig nagyon kellemes volt.
Az útvonal tetszett, sok helyen nem jártam még, Muzsla nyeregtől lefelé a Zhsz, és onnan végig Mátrakeresztesig ismeretlen volt számomra, Havas, Fajzat, Káva, Világos hegy, kedves hegyek ezek nekem.
Ágasvár után sikerült elkavarnom, a sok Mátrabérc után megszokásból a PZ jelzésen indultam el Mkeresztes felé, aztán a zöldön mentem a leírás szerint és csak akkor fogtam gyanút, amikor kereszteztem korábbi utunkat, a térképen viszont nem láttam hurkot az útvonaltérképen. Vissza Ágasvár TH és a zöld másik ágát választottam, erre már jobban illett a szöveges leírás is.
Keresztestől megint újdonság, fel a Nyikomra. a Nyikom nyeregnél már elég sokszor jártam, a fene gondolta volna, hogy onnan egész közel egy ilyen technikás csúcs meredezik. Ha lesz két kutyám, asszem Muzsla és Nyikom lesz a nevük.
Nyikomról már csak gurulás lefelé, jól haladtam, az elkavarásom miatt újra előztem a már korábban elhagyott sporikat. Lefelé utolértem Vicát, aki a 40-es távon indult és gond nélkül ért végig.
A vége 9:09 lett, kb. 1 km lehetett az elkavarás, így 61 km a teljes táv. A célban maradt erőm egy kiadós nyújtásra, ami edzés után szokott menni, versenyek után már nem.
Kellemes menet volt, technikás terepen, jó jelzésekkel és leírással, kicsit ritkás frissítéssel, szép jelvénnyel a végén.
Tegnap elindultam a hosszú távon. Valójában a félmaraton lett volna nekem való, de leltáraztam, és 2013-ta 1 db UTMB pontom van. És ha akarok menni hetet kell begyűjteni. Szóval motivációban nem volt hiány, igaz csak motivációból, minden más hiányzott. Ja az idő is fantasztikus volt. Kívánni sem lehetett volna kellemesebb időt. Jó idő+ motávició, már csak futni kell. Az első 10 kili egész jól ment, aztán még Antónai-árok aljáig szépen legurultunk, na onnan éreztem hogy fáradok rendesen. 150 felé csak nagy ritkán ment a pulzusom, az elején. Speró és Áron a látótávolságomból is eltüntek, így tökéletes magányban gyűrtem a kilométereket. A két szépjuhászné pont volt a két forduló, egyre lejjebb és lejjebb kerültem erőben :-) A Széchenyi-hegy és a HHH, igazi karddöfés volt. A 2. fele szerintem egyébként is nehezebb volt mint az első.
Nekem összességében minden tetszett. Az ellátás teljesen ok volt, az útvonalnál kellett ugyan figyelni, de nem tévedtem el. Ahogy láttam pár szalag lekerült a fáról, és a festékeket is megkapotatta az eső. Főleg 1-2 visszafordítós részen hiányzott még 1-2 szalag, de alavetően jó volt a jelölés.
Azért ismét bebizonyosodott, hogy büntetlenül (hosszú futások nélkül) nem menjen neki az ember ilyennek. Ettől függetlenül elégesett vagyok, 9:42 lett. A sorrend: Pepe, Spero, Pap Gabi, Kalotai Levi, Én, Blahó Ákos (aztán eljöttem)
40,7 km, 1430m szint (ott helyben 1300m alatt mutatott a garmin, de a netre feltöltve a garmin és ridewithgps oldal adatai is a nagyobb értéket hozták ki).
Gratula!
Nekem bejött a pulzusmérés, mert ha csak az ösztöneimre hallgattam volna, folyamatosan kiestem volna a tartományból - lefelé.
Gratulálok! Az én GPS-em 41 km-t és 1245 m szintet mért.
(én már évek óta nem használok pulzusmérőt, de egésten más okból: egyszerűen zavar a pánt, gyakran kidörzsölt, lecsúszott, ezért inkább hanyagoltam. Persze tudom, hogy hasznos lenne nekem is....)
Budapest Terep Kupa 2012 A Mátrabérc óta (ami nem úgy sikerült ahogy terveztem) motiváció hiányban szenvedek, keveset futok, koncepció nélkül. Így nagyot gondoltam és két hete elhagytam a polar övemet. A mai verseny volt ennek az ötletnek a megkoronázása. Igaz rajtam volt a mellkasi jeladó (ha nem jól sikerül vissza tudjam nézni miért is), de a kijelzőn nem láttam a pulzust, így csak magamra, az érzéseimre hagyatkoztam. Szépjuhásznéig (25 km) Andival való folyamatos beszélgetés volt a pulzuskontroll, volt egy szakasz (Emőkét beérve) ahol hárman futottunk együtt lányok, akár már ott eloszthattuk volna egymás közt a dobogós helyeket...nem nagyon vettük komolyan a versengést...Szépjuhásznétól már egyedül maradtam, de innen már a fáradságtól nem tudtam egekbe emelni pulzusom, de tudtam magamra figyelni, úgy éreztem sokkal szabadabb vagyok, kontroll nélkül. Végül is számomra álomidő kerekedett ki az új doppingszertől, amit ösztönnek hívnak. 4.02
Nagyon erős volt a női mezőny, a tavalyi legjobb időn belül 20 perccel három lány ért be. Ügyesek voltatok! Azért Olira tessék hallgatni, bizonyára nem a pulzuskontroll hiánya hanem az enyhébb idő miatt sikerült így... Kiváncsi lennék a GPS mennyi távot és szintet mért!
Közeledik az edzőtábor, úgyhogy a szokásos kérdés: beférek valakihez a kocsiba ktg hozzájárulással? Teljes időre megyek. (allez zserzseli!-vel már egyeztettem). Köszönöm!
SC jóvoltából hozzájutottam egy könyvhöz - Haruki Murakami - What I talk about when I talk about running - , amelynek két gondolatát megosztom, mivel egy kis baleset miatt nem tudok futni, így kicsit lírai hangulatba kerültem. ;) Elézést a non English speaker-ektől, bár ez elég bézik angollal is érthető.
“For me, running is both exercise and a metaphor. Running day after day, piling up the races, bit by bit I raise the bar, and by clearing each level I elevate myself. At least that’s why I’ve put in the effort day after day: to raise my own level. I’m no great runner, by any means. I’m at an ordinary – or perhaps more like mediocre – level. But that’s not the point. The point is whether or not I improved over yesterday. In long-distance running the only opponent you have to beat is yourself, the way you used to be.”
És még egy:
Which is why the hour or so I spend running, maintaining my own silent, private time, is important to help me keep my mental well-being. When I am running, I don't have to talk to anybody, and don't have to listen to anybody. All I need to do is gaze at the scenery passing by. This is a part of my day I can't do without.
Egyébiránt pedig nagy gratula minden Bp Terepkupa indulónak és célbaérkezőnek, különösen két kedves futótársnak, akik a hosszún a HHH-s kihelyezett sasszemem szerint az első két helye haladtak át.. Persze a többieknek is, lassan mindenki becsurog :))
Igazából nem a 41-es érték miatt írtam.Az oka :készülnék egy 24 órásra, de eddíg nem használtam pulzusmérőt ( mondjuk nem is nagyon" fejlődtem") most beszereztem eggyet oszt hátha.............
