Köszönöm. Vásárolni semmiképp sem fogok trágyát, eddig sem tettem, eztán sem szeretnék, úgyhogy a műtrágya már csak ezért is kiütve. (Ha venni akarnám, a szerves trágya olyan drága volna, hogy annyi erővel a piacon is vehetném a zöldséget; az benne az érdekes, hogy míg egyesek ingyen is adják, csak szabaduljanak tőle, addig mások aranyárban mérik.) Annak meg nem látom sok értelmét, hogy a rendes egész trágya helyett trágyalét locsoljak, amikor a homoktalajnak elkél a szerves anyag - hacsak nem az évközi trágyázás miatt, de akkor meg a jóféle szerves trágyám mennyiségét csökkentem.
Sok éve mulcsozok már egyébként, és az elején mindent leterítettem, amit lehetett. Most már azért módjával, mert a mulcs alól a lótücsök kiirthatatlan, amióta nincs Buvatox, és a meztelen csigáknak is kedvenc búvó- és szaporodóhelye. Úgyhogy például saláták köré sosem teszek, igaz, a paradicsomokat mindig eleve mulcsozott talajba ültetem. (Miután hetekig locsoltam és naponta irtottam a lótücsköt a területen... :D) Már kérdés, hogy homokon a mulcs legföljebb a felső fél centit látja el humusszal addig, míg ősz végén a maradékot össze nem szedem, ami igazán nem sok a beásott 5-10 centis trágyaréteghez képest.
Valami házi, rendszerre nem kapcsolt, gravitációval eszkalálódó csepegtető cuccal kísérletezek, majd abba mindenképp kipróbálom a Wuxalt vagy hasonlót. :)
Fóti óriásom tavaly legalább 7-10 kilót termett, csak nem tudtam pontosan lemérni, mert a kecskék megcsócsálták. :D Idén majd mérem. (Leszakadt a karóról a szentem, olyan nagy súly nehezedett rá.)
A foszforról: Nagyon kötődik a kalciumhoz és ez pH-függő. A Ca3(PO4)2 vízben teljesen oldhatatlan. A CaHPO4 szinte oldhatatlan, a CaH4(PO4)2 kicsit oldódik. Ezek egymásba a pH függvényében átalakulnak. Annyi kalcium mindig van a talajban, ami ehhez kell. A hajszálgyökerek a felületükön savat választanak ki, amivel a foszfátot oldhatóbb formára alakítják. Az őszi kijuttatással sem lesz oldhatóbb, de a talajmunkák lejuttatják a gyökérzónába.
Ezek a számítások szabadföldi zöldségtermesztésre vonatkoznak. Szabadföldi termesztésnél is számolnak műtrágya-adagokat, nem csak úgy hasraütés-szerűen szórják szét az anyagot.
Tápoldatozásnál nem így trágyáznak, hanem kezdettől fogva csepegtető öntözéssel folyamatosan adagolják a tápanyagot. Ott az egyszerre kijuttatott mennyiség ezeknek a nagyon kis töredéke.
A Bálint gazda által tanácsolt adag soknak tűnik nekem, én azt is inkább két részletben juttatnám ki, de neki úgy 60 évvel nagyobb a tapasztalata, így vitatkozni nem szeretnék vele (bár tudtommal főként nem zöldségtermesztéssel foglalkozott). Én azt tudom leírni, amit én tanultam és amit nekem mondtak a tanárok. Nem vagyok kutatómérnök, se vegyész, így ezeket a számokat nem én találtam ki. Abban viszont biztos vagyok, hogy a többszöri kisebb mennyiség többet ér, mint a ritkán kiadott nagyobb mennyiség.
Nem kioktatni akarok senkit, hanem próbálok segíteni. Lehet, hogy nem égeti ki a növényt a 60 gramm sem, de szerintem abból baj nem lehet, ha egy marék helyett fél marékkal szórsz ki, és a másik fél marékkal a következő alkalommal. Így talán több hasznosul és kevesebb mosódik ki.
Bálint gazda egy videóban ajánlotta,és ezt felírtam magamnak, hogy a paradicsomoknak virágzáskor tövenként adjunk 30 gramm Pétisót. A Pétisó 27% nitrogént tartalmaz, az NPK 15-15-15 az 15%-ot. Tehát ha ebből kiadok 60 grammot az egy marék. Én ehhez tartottam magamat és nem égette ki a paradicsomot.
Ezek az elméleti számítások hogy hány kiló terméshez hány gramm műtrágya szükséges igazak lehetnek a tápoldatban nevelt paradicsom esetében, de kerti körülmények között a talajba elszivárgó tápanyagot nem veszik figyelembe.
Jogos az észrevétel. Most vetem észre, hogy a max kijuttatható műtrágya-mennyiségeknél a nitrogén mellett a foszforról írtam, holott a táblázatban káliumról van szó. A foszforról nem ír max kijuttatható mennyiséget, de mivel nem vagyok túl jó kémiából, így nem próbálom megfejteni, miért.
Sajnos szerkeszteni nem lehet a bejegyzést, ez esetben a foszfort mindenki cserélje ki káliumra fejben :). A lényeg amúgy az volt, hogy nem csak gazdaságossági szempontból kedvezőtlen a túl sok műtrágya, hanem - ahogy te is írtad - akár ki is nyírhatja a növényt, a sóérzékenyeket főleg.
Ezt már megtárgyaltuk, 22 g/tő az ideális mennyiség.
Pár éve meglocsoltam ilyen 1 marék/tő műtrágyával és nem nyírt ki emmit. Az elmélet ott hibádzik, hogy nem jut el az összes a paradicsomhoz, nagyobb része elszivárog a földbe másfelé.
Egyébként az utóbbi 2 évben nem műtrágyáztam mert találtam olcsón istállótrágyát.
Én meggyfán is kipróbáltam, azt leégette. A gyümölcsöknek teljesen más NPK kell főleg virágzás után. Ökölszabálynak ezt találtam egy szakkönyvben: "10 kg gyümölcshöz szükséges: 10 g N, 3 g P2O5, 20g K "
Elnézést, szó sincs arról hogy okoskodni akarnék, csak szeretem elolvasni nálam okosabb emberek írásait abban a témában, ami engem is érint. Amit kutatási eredmények igazolnak, azt eszembe sem jut cáfolni.
Olvastam én is a vizeletről mint trágyáról, valamelyik évben ki is próbáltam: a kert hátsó részében egy paradicsom tövét kimondottan kisérleti céllal rendszeresen megtiszteltem. Nem vettem észre hogy túl sokat használna a módszer. Persze akkor lenne az összehasonlítás valós ha lenne két tő aminek nem adtam volna előtte műtrgyát, az egyiket vizelettel trágyázni, a másik nem kapna semmit.
Az a hülye szervezet nyilván azért választja ki és távolítja el ezeket az anyagokat, nehogy túlságosan egészséges legyen. Akinek tönkrement a veséje, azokat is csak a gonosz orvoslobbi teszi vesegépre, mert feltűnne, hogy anélkül örökké élnének. :D
A vizelettel választódik ki pl. a nátrium, amit csak néhány sótűrő növény visel el.
Én is így vagyok ezzel, fene a gusztusunkat! Pedig a hiedelemmel ellentétben nem méreganyagokkal van tele a vizelet, hanem életmentő anyagokkal. Hisz ezért alkalmazzák az alternatív rákgyógyászatban is vizelet terápiaként. :)
Az NPK műtrágyát ősszel szokták kiszórni? Én mindig tavasszal szoktam éppen a nitrogén miatt.
A foszfornak és káliumnak lehet hogy nem lesz ideje feltáródni, de ezek nem szöknek el, hasznosodnak jövőre. A nitrogén viszont ősztől tavaszig elszökik.
A trágyaoldatnál sztem egyszerűbb a vizelet. A paradicsom simán kibírja, ugyanolyan 10-1-2 NPK-nak felel meg, mint az állati trágya. Mondjuk, pont a legfontosabb kálium nincs benne elég...
Ja, az viszont továbbra is érdekelne, hogy valaki mérte-e már, hogy mondjuk folytonnövő pariról mennyi termés jön le? Mert én most megközelítő értéket sem tudnék mondani, hogy mennyi jön le nálam egy növényről.
Műtrágyának van értelme homokon is, csak ott - ahogy öreg néne is mondta - csak annyit érdemes kijuttatni, amit feltehetően fel is vesz a növény. A szerves trágya viszont sokkal fontosabb, mert az javítja a talajszerkezetet is. Kérdés, hogy mekkora területet művelsz, mert kicsiben minden talajjal érdemes foglalkozni, nagyban már más kérdés.
Ha pedig ellenedre van a műtrágya, manapság már lehet kapni folyékony szerves trágyát is, illetve ázalékkal vagy felhígított szerves trágyával is lehet öntözni.
Ha csepegtető öntözést használsz, akkor ott is érdemes folyamatosan adagolni kis mennyiségű mű- vagy szerves trágyát az öntözővízbe. Kimosódást nem lehet kiküszöbölni, de ha mindig van egy kis tápanyag a vízben, az sokat számíthat.
Egy lehetőség még a retardált/lassított feltáródású műtrágya lehet. Habár egy része nyilván kimosódik mindennek, ezek fokozatosan bomlanak el, és a hő-víz hatására adják le a tápanyagot. Ilyen pl az Osmocote, de van sokféle.
Homoktalajon elvileg kimondottan nagy előnye van a Bactofil vagy egyéb talajbaktérium készítményeknek. Én most használtam, de egyelőre nehéz lenne következtetéseket levonni. Mindenesetre szerintem annyira nem drága, hogy ne lenne érdemes kipróbálni. De csak akkor van értelme, ha vele egyetemben akár zöldtrágya, akár szerves trágya bedolgozásra kerül, mert a szerepük ezeknek a lebontása, a sima homokon ők sem tudnak mit kajálni :).
A mulcsozást viszont mindenképp ajánlom akármilyen talajon. Én most ahol tudom, alkalmazom, és hihetetlen jó lett a talaj alatta. A dög melegben is napokig nedves a talaj, míg a fedetlen részek fél nap után betonkemények, kapálni is alig lehet. Ellenben ha a mulcs alá betúrok, akkor finom morzsalékos a talaj. Szóval nagyon jó.
Amiről én tudok folyékony szerves trágya, azok elég drágák. A Biokal, Humus FW vagy a Garri Bio szerves tápoldat is jóval drágább, mint akármelyik műtrágya, előnyük az, hogy már kész vannak és csak hígítani kell őket. De elvileg az is működhet, hogy fogsz egy lapát trágyát és beledobod egy vödör vízbe, így kioldódnak belőle tápanyagok, majd ezt esetleg még hígítod. De itt nem tudnék tanácsot adni az arányokhoz.
Amit még a korábbi műtrágyás eszmefuttatáshoz hozzáfűznék, hogy fejtrágyázásra, de nagyjából semmilyen trágyázásra nem a legjobb a 15-15-15-ös műtrágya, pontosabban az, amelyikben ezek a tápanyagok egyenlő arányban vannak. A P-K trágyák nagy részét ősszel kellene kijuttatni, a nitrogén nagy részét pedig tavasszal indítótrágyának, és nyár folyamán fejtrágyának. Öreg néne kémiában jobban otthon van, ő talán el tudná magyarázni, hogy mi az oka, hogy a foszfornak elvileg idő kell, hogy olyan állapotba kerüljön, hogy a növény fel is tudja venni. Azért szokták ősszel kiszórni. A lombtrágya elvileg más, de ha kiszórom most a talajra a foszfort, azt elvileg a növény nem tudja felvenni, legalábbis csak egy részét.
Akit érdekel, el tudom küldeni e-mailben a kapott segédtáblázatokat és leírásokat a műtrágyaszámításhoz. Szerintem nagyon hasznos. Ahhoz sok, hogy képként felrakjam ide, fájlokat pedig nem lehet felrakni.
Nálam csak a "Bajaja" balkonparadicsom egyik példányán (2 db van) pirosodik 3 szem termés, nagyjából a szabadföldbe kiültetett fajtákkal egy időben mentek ki az udvarra.
