Ha csak ez lenne a baj... Sokkal sajnálatosabb az a tény, nemcsak e topik, hanem az egész Magyarulez szempontjából is, hogy LvT pontosan fél éve nem járt errefelé. Remélem jól van, s hamarosan visszatér.
Sok újat nem tudok mondani. Hasonlóan a 4862 hsz-ben Ivor által említett, Bertalanból származtatott nevek példájára itt is a Benedekből számtalan változat képződött, attól függően, milyen nyelvjárásban élt. Ezek egyike a Bencsok (később ennek későbbi változata a Bencsók).
Az 1715-ös összeírás - mint írod - 4 Hont vármegyei települést jelez, ezek szerintem akár 1 nagycsalád is lehet, és 1 Szatmár vármegyeit (ez lenne az üdítő kivétel, de lehet, hogy ugyancsak honti). Erősen szlovák környezet. Ráadásul, ha a hontiak az ősök és a ma élő összes Bencsok az ő leszármazottaik, akkor nem is olyan sokkal előtte 'képződhetett', a Benedictus-ból. Gondolom erre célzol az 1650-nel. Úgy gondolod 2 emberöltő, vagy miért épp 1650? Annyiban a Bencsik változata, amennyiben az is a Bencsoké, azaz ugyanarra az alapra épülnek (ill. ugyanabból származnak)
A MOL-ban nincsenek meg a fenti települések anyakönyvei, még a szatmári sem, a mormonoknál sem valószínű, hogy szerencsével járnál (ott mintha azokét ki lehet kéretni, akinek a székhelye a mai Mo-ra esik. Honté viszont nem), de esetleg próbálj utána érdeklődni. A névváltásnak ugyanakkor az anyakönyvekben nem lesz nyoma, csak annak lehet (ha találsz rá utalást), hogy azokra a településekre honnan érkeztek, s hogy tényleg egy nagycsaládról van-e szó. A névváltás kikövetkeztethető cenzusok és különféle összeírások egybevetésével, de ez is csak a lakosneveknél, vagy ragadványneveknél valószínű. Keresztnévből lett vezetéknévnél, hát... :)
Hello! Most találtam rá erre a lapra,bocs ha tájékozatlan vagyok,nevem Bencsok Tibor. Tudnál e családnév eredetéröl,jelentéséröl is mondani valamit? A latin Benedictus rövidülése lehet az eleje,de mely idöböl,és mit jelenthet a csok ? Cseh vagy szlovák név? Esetleg más? Az 1715.évi összeirásban szerepel Hont vármegyében több helyen,vagyis névhasználat terén legalább az 1650-es évekig visszavezethetö lehet,de semmi mást nem tudok róla. Azt kizárnám,hogy a Bencsik változata lenne, mi a véleményed? Ha tudnál segiteni kérlek ird meg! Üdv!
1. valaminek számosságát, sokaságát, bőségét kifejező jelentéstartalommal bíró ragadványnév (eredete a török çeri szó) Ez lehet akár jószág, de valamilyen külső jegy is (akár sűrű hajazat, testes alkat), mindenesetre jellemző abban a korban - vszeg XVI-XVII sz - a kialakulás helyének szóhasználatára.
2. magyar nyelvű környezetre utalóan (akár az asszimiláció jeleként is) fordítással (esetleg magyarítással) is 'létre jöhetett' a német Völk(e) [~ Volk(e)], s ennek ajakréses alakváltozata a Felkh névből (lásd itt a 4249 hsz.), avagy ehhez hasonlóan a német Her- < germán heri előtagot tartalmazó összetett nevek egyikének szintúgy 'fordításaként' (4170 hsz).
Most hogy egyszerű néveredet kapcsán ilyen ethoszi - philoszi magasságokba értünk, engedjétek meg, hogy a magam félművelt módján kifejtsem véleményem hátha valakit érdekel. (Én például, kifejezetten élvezem mások gazdagító gondolatait, s noha csak pár napja bloggolok azt hiszem felveszem ártatlan rigolyáim közé!)
Nos a törzsökösség fogalma meglehetősen fluid, hasonlóan a nép- nemzet dilemmájához több olvasatban értelmezhető. Ezek nem feltétlenül zárják ki egymást és (Figyelem!) főleg nem jelent minőségi, erkölcsi besorolást egyes ember csoportokra!
Az én olvasatom: (Figyelem a felsorolás számosságában egyre bővülő halmazokat jelentenek)
1. Azok a családok, nemzetségek, és csatlakozó törzsek akik a honfoglaláskor jöttek a Kárpát-medencébe történelmi - kulturális-politikai és többé - kevesebb vérségi, genetikai értelemben az alakuló Magyar Nemzet integráns részét képezte. (most ne elemezzük, mit is jelent az integráns nemzettest) 2. Beleértendőek természetesen, azok az őshonos nemzetségek, akiknek korábbi jelenlétére több kevesebb bizonyíték van, pl. avarok, csángók, székelyek, illetve a magyarrá vált keleti népek akik politikai befolyással is bírtak. De ide tartoznak az úzok, besenyők , jászok stb., is akik tömbben élve identitásukat sokáig (sokanhál’istennek mindmáig) megtartva szintén funkcionálisan (pl. katonai feladatokat ellátva) a nemzethez csatlakoztak. 3. Azok a magyarrá lett családok, akik bizonyíthatóan az árpádháziak alatt telepedtek le Ezek közül sokan meglehetős politikai hatalomra tettek szert, későbbiekben általában ők és leszármazóik képezték a későbbi arisztokrácia gerincét 4. A nemzeti traumák, genocidiumok után tömbben letelepített nemzetek, akik politikai befolyásra tettek szert, pl. Kötöny és kunjai. 5. Azok a magyar családok, nemzetségek akik bizonyíthatóan, több generáción keresztül egy adott Kárpát medencei földrajzi régióhoz, településhez kötődnek és ott valamiféle gazdasági-politikai-társadalmi befolyással rendelkeztek.
6. A következőben megosztom Karády Viktor besorolását a Dualizmus korára vetítve (forrás: Kovács I. Gábor „Törzsökös” és „asszimilált” magyarok c. forráskritikai észrevétel Korall 9. szám 194 oldal) „Az anyanyelvi, nyelvismereti, illetve vallási adatok kombinálásával Karády végül is a következő „nagyobb nemzetiségi aggregátumokat” különíti el:
- Csak magyarul tudó keresztény =. „törzsökös magyar”
- Magyar nyelvűkeresztény, de tud = asszimilált keresztény magyar más (hazai) nyelvet is
- Allogén (nem magyar) anyanyelvű = allogénkeresztény az asszimiláció útján keresztény, de tud magyarul is
- Csak nem magyar anyanyelvét tudó = allogén keresztény keresztény
- Izraelita, függetlenül anyanyelvétől, = zsidó nyelvismeretétől”
Idézet bezárva!? Az utóbbi sommás besorolást persze a szerző, már mint Kovács I. G. nem hagyja cikk alcímében is jelzett módon, számos kritikai észrevétel nékül.
7. Egy jóbarátom (tanult politológus), meglehetősen megengedő felfogása szerint (sic!), lakonikusan csak annyit állít; - mindenki az aminek tartja magát….
A szó kultúrhistóriája tényleg a "honfoglaló" törzsekkel kapcsolatos, de nehogy megemlítetlen maradjon, hogy ezek a "leszármazások" az adott családok által gyártott legendáriumokra épültek és majdnem teljesen fikciónak tekinthetők. A XVIII. század volt a "virágkora" ezeknek a kalandos családfa-konstrukcióknak, melyeknek alapját a népszerű Anonymus-krónikában találták meg. Anonymus azonban maga sem igazán tudott semmit a honfoglalás koráról. Amikor a Szemere-család "de genere Huba" lesz, akkor egy Anonymus által kitalált törzsfő tekintélyére hivatkozik saját ősiségét bizonyítandó - hasonlóképp ahhoz, mint ahogyan később Dugonics és Vörösmarty "ősmagyar" nevei elterjednek.
"Magyarországon, történeti szemszögből nézve, megkülönböztetjük a honalapító nemességet a későbbi, középkori nemességtől. Az előbbi nemessége a származáson, születésen alapult, míg az utóbbi a földbirtok adományozásán. Utóbbiakat birtokadományos (jószágos nemes, donatiós) nemeseknek nevezik. Mikor a király által adományozható birtokok száma lecsökkent, majd elfogyott, a király kiváltságlevél útján is adományozott nemességet (és rendszerint címert is). Ezek az ún. címerleveles nemesek (armalisták, armalistae, nobiles armales)."
Az első csoport tagja, és csak történeti szempontból van/volt jelentősége, jogállás szempontjából ilyen megkülönböztetés nem volt. (ki az aki még különb, aki Árpáddal 'jött be' ;-)
idézek a Magyar Országos Levéltár hivatalos oldaláról (Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz): "A címereslevél által történt nemesítés esetében azt egy éven belül ki kellett hirdetni annak a megyének a közgyűlésén, ahol a nemes lakott, így szerezvén érvényességet a nemesítésnek." Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a 4896-ban szereplő, 1722-ben címereslevelet kapott Bencsik Mátyás akkor és nem korábban nemesedett meg. Ő tehát nem az 1678-ban megerősített családból származik. (vagy nem tudta igazolni a neoaquistica comissio elött, és elvesztette :))
A több család mellett szól az is, hogy az 1715-ös országos adóösszeírásban (www.arcanum.hu/mol) Gömör (2), Heves és Külső-Szolnok (1), Árva (2), Bars (1),Kis-Hont kerület (4), Nógrád (2), Nyitra (3), Pest-Pilis-Solt (2), Trencsén (1), Bihar (2), Fejér (1) vármegyékben és Nagyszombaton (1) iratott össze Bencsik nevű.
Nem hiszek a szétszóratásban, ill azt elfogadom, hogy a hódoltság elött létezett Benchith eredetű család szétszóródott, de hogy minden Bencsik 1 közös őstől származna, abban nem (még a Benchith=Bencsik azonosságban sem). S továbra is marad a kérdés, mivégre a szláv hangzású név, ha törzsökös ?
Szintén a MOL tájékoztatóból: "Csak kevesen fordítanak időt és fáradságot a két végpont közti leszármazás levezetésére és a többszáz éves hiátus módszeres kutatására." Neked akkor megvan a teljes családfád visszamenőleg ama "crisium határőr kerületben szolgáló Benchith család" őséig, és mindenki, akit említettél, rajta van? Ha van kedved belenézni, ajánlom figyelmedbe a szaktopikot: Családfakutatás
Köszönöm az utánjárást! Olyan információkkal szolgáltattál amit, magam sem ismertem. Szeretnék figyelmedbe ajánlani még két művet, Nagy Iván Magyarország Családai ( A-B és a pótlék kötet, valamint Fényes Elek Magyarország, Geográfiai Szótára (Czabaj, vagy Cabaj ez egy Nyitra közeli település és Tápiógyörgye) ahol egyéb más információ is van az ilyen nevű családról. A számossághoz pedig csak egy adalék, ezekben a családokban nem volt ritka a 6-8 gyermek, és többszöri nősülés. A vagyon megmaradása érdekében kényszerű szükség volt egyfajta "örökösödési rend" fenntartása, noha jóllehet ennek, vesztesei is jócskán voltak(birtokon kívüliek). Ez magyarázza a "szétszóratást", és nehezen számontartható szoros-lazább rokoni kapcsolatokat. Becslésem, szerint közel 3000 ilyen nevű van a Kárpát medencében, én még nem találkoztam olyan "névrokonnal" akinél ne tudtunk volna valamilyen kapcsolatot, természetesen a néven kívűl találni. Persze, természetesen ettől még lehet! Figyelmedbe ajánlom a Pest_Solt_Pilis vármegyei Bencsik Ferencet, akinél talán csak Prónay családnak volt több birtoka számossága. Nála például, címerében a kétfarkú oroszlán található, hasonlóan megye címerének ábrázolásához. Kézenfekvő, noha (vélenyényem szerint azt bizonyítja, hogy nem túl régi (sic!), hiszen itt vannak birtokai. A családról Kempelen Béla Magyar Nemes Családok művében is szó esik, ha jól tudom ez CD formában is elérhető, illetve Hómannál (Hóman-Szekfű, Magyarország történelme). Radix indexen , pedig a magyarország iparosai alatt találsz egy elterjedési térképet (persze ez statisztikailag nem bizonyíték). Üdv: Szamojéd
Ebben a korábbi írásodban felkeltette a figyelmemet egy a mondatod:
"A viszonylag nagylétszámú család elterjedését a használt előnevek is mutatják, mimt huszti, füzesgyarmati, györgyei, békésszentandrási, jászberényi és így tovább"
Viszonylag ismerem a Jász-Kun kerületek történetét, jogállásának változását az idők folyamán. Ezért a kiragadtam jászberényi előnévvel kapcsolatban kételyeim merültek fel, azt gondolván, hogy a nemesi előnév mindig feltételezett egy birtokot az adott településen (s ilyenről Jászberény esetében nem beszélhetünk). Így utánaolvastam, s láttam nem így van.
Az MTA által kiadott 8 kötetes Magyar Néprajz vonatkozó fejezete egyértelműen eligazít: "A prédikátumot [nemesi előnév] mindig annak a falunak a nevéből képezték -i képzővel, ahol a nemzetség őse az eredeti birtokát kapta." Ez esetben az egy családhoz, annak egyes hadaihoz tartozó különböző előnevekre kerestem magyarázatot, s találtam egyet. Ez a forrás az utolsó elötti bekezdésben beszámol arról (némileg szarkasztikusan), hogy miként történhetett ez. ("ez az idő már jóval a nemesi előjogok eltörlése utánra esik")
Utánanéztem, s Jász-nagykun-Szolnok vármegyében 1935-ben Scheftsiknél nincs Bencsik család a nemesek közt (még az Adattárban sem a 'kiváló férfiak' között nem említtetik ilyen). A Jászkun kerületek nemesi aranykönyvében (1803) sincs. Orosz Ernőnél az 1754-es nemesi összeírásban említtetik Bencsik Péter, róla még annyit ír:
"Bencsik. Czímerlevelet III. Károlytól 1722. év november 27. nyert Bencsik Mátyás. Kihirdetve 1723. évben Borsodban. A czímerszerző Mezőkövesden lakott. Czímer a levéltárban levő armalis-másolat alapján: vizszintesen 3 részre osztott pajzs, felső és alsó kék mezejében vörös rózsa, középső vörös mezejében koronázott kettős farku s jobb lábával zöld koszorút tartó oroszlán; sisakdisz: két vörös-ezüst zászló közt a koszoru; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1722. év 94. sz.)"
Kérdésem: Biztos, hogy egy (ugyanaz a) család vagytok?
***
Még egy rövid részlet a fenti Magyar Néprajz szócikkéből, ami némi magyarázatot ad, ill. tájékozódást segít a kettős nevek kialakulásának egyes tipusairól (melyik az eredeti név, s melyik a ragadvány) Nemesekről írja, de a mezővárosi, paraszti társadalomban hasonlóan történhetett (figyelsz iater?:)
"Főként a birtokos nemesi rétegeknél volt gyakori a nemesi előnév, régiesen a prédikátum használata a családnévhez kapcsolódva (pl. Dapsy Hubay László, lenkei Lenkey Lenke, szigeti Györffy István). A prédikátumot mindig annak a falunak a nevéből képezték -i képzővel, ahol a nemzetség őse az eredeti birtokát kapta. A kuriális borsodi, hevesi falvakban – s mindenütt, ahol a nemesi nemzetségek családjai megsokasodtak – az ágak (hadak) és családok ragadványneveket viseltek. A ragadványnevet általában a családnév és a keresztnév között helyezik el (pl. Holló Leleszi Lothar, Bolyki Úr Alfonz). Egyes falvakban a család- és keresztnév után, harmadik helyen tüntetik fel (Németh Béla hadnagy, Kóródi Ferenc csamu), de vannak olyan falvak is, ahol a nemesi előnév módjára használják, azaz a ragadványnév a családnév elé kerül (pl. Kadét Farkas János, Sajónémeti)."
Mégiscsak érdemes volt visszanéznem... Én vetettem fel a Rozman nevet, és sikerült meglepni a jelentésével - eddig úgy hittem, a rózsához lehet vmi köze.
Lenne még egy kérdésem: a Cservenák név vajh' milyen eredetű? (A családban kétféle verzió létezik - egyik szerbnek, a másik szlováknak mondja.)
Ad Buza, 4839-es posztomat (ez sem saját kútfő). Szláv nevekhez többet nem szólok hozzá, mert az nagyon messze esik a kaptafától, de Vrbovszkira ld. Verbó városát vhol Szakolca és Trencsén között.
Az Angi az Angelus egyházi személynévből lett. Az -ucz (-uţ) meg román becenévképző, ahogy látom, Marianuţ családnév gyakorlatilag csak a Bánátban fordul elő (érdekes, én is találkoztam már bánáti emberrel, akit így hívtak).
