idézek a Magyar Országos Levéltár hivatalos oldaláról (Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz): "A címereslevél által történt nemesítés esetében azt egy éven belül ki kellett hirdetni annak a megyének a közgyűlésén, ahol a nemes lakott, így szerezvén érvényességet a nemesítésnek." Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a 4896-ban szereplő, 1722-ben címereslevelet kapott Bencsik Mátyás akkor és nem korábban nemesedett meg. Ő tehát nem az 1678-ban megerősített családból származik. (vagy nem tudta igazolni a neoaquistica comissio elött, és elvesztette :))
A több család mellett szól az is, hogy az 1715-ös országos adóösszeírásban (www.arcanum.hu/mol) Gömör (2), Heves és Külső-Szolnok (1), Árva (2), Bars (1),Kis-Hont kerület (4), Nógrád (2), Nyitra (3), Pest-Pilis-Solt (2), Trencsén (1), Bihar (2), Fejér (1) vármegyékben és Nagyszombaton (1) iratott össze Bencsik nevű.
Nem hiszek a szétszóratásban, ill azt elfogadom, hogy a hódoltság elött létezett Benchith eredetű család szétszóródott, de hogy minden Bencsik 1 közös őstől származna, abban nem (még a Benchith=Bencsik azonosságban sem). S továbra is marad a kérdés, mivégre a szláv hangzású név, ha törzsökös ?
Szintén a MOL tájékoztatóból: "Csak kevesen fordítanak időt és fáradságot a két végpont közti leszármazás levezetésére és a többszáz éves hiátus módszeres kutatására." Neked akkor megvan a teljes családfád visszamenőleg ama "crisium határőr kerületben szolgáló Benchith család" őséig, és mindenki, akit említettél, rajta van? Ha van kedved belenézni, ajánlom figyelmedbe a szaktopikot: Családfakutatás
Köszönöm az utánjárást! Olyan információkkal szolgáltattál amit, magam sem ismertem. Szeretnék figyelmedbe ajánlani még két művet, Nagy Iván Magyarország Családai ( A-B és a pótlék kötet, valamint Fényes Elek Magyarország, Geográfiai Szótára (Czabaj, vagy Cabaj ez egy Nyitra közeli település és Tápiógyörgye) ahol egyéb más információ is van az ilyen nevű családról. A számossághoz pedig csak egy adalék, ezekben a családokban nem volt ritka a 6-8 gyermek, és többszöri nősülés. A vagyon megmaradása érdekében kényszerű szükség volt egyfajta "örökösödési rend" fenntartása, noha jóllehet ennek, vesztesei is jócskán voltak(birtokon kívüliek). Ez magyarázza a "szétszóratást", és nehezen számontartható szoros-lazább rokoni kapcsolatokat. Becslésem, szerint közel 3000 ilyen nevű van a Kárpát medencében, én még nem találkoztam olyan "névrokonnal" akinél ne tudtunk volna valamilyen kapcsolatot, természetesen a néven kívűl találni. Persze, természetesen ettől még lehet! Figyelmedbe ajánlom a Pest_Solt_Pilis vármegyei Bencsik Ferencet, akinél talán csak Prónay családnak volt több birtoka számossága. Nála például, címerében a kétfarkú oroszlán található, hasonlóan megye címerének ábrázolásához. Kézenfekvő, noha (vélenyényem szerint azt bizonyítja, hogy nem túl régi (sic!), hiszen itt vannak birtokai. A családról Kempelen Béla Magyar Nemes Családok művében is szó esik, ha jól tudom ez CD formában is elérhető, illetve Hómannál (Hóman-Szekfű, Magyarország történelme). Radix indexen , pedig a magyarország iparosai alatt találsz egy elterjedési térképet (persze ez statisztikailag nem bizonyíték). Üdv: Szamojéd
Ebben a korábbi írásodban felkeltette a figyelmemet egy a mondatod:
"A viszonylag nagylétszámú család elterjedését a használt előnevek is mutatják, mimt huszti, füzesgyarmati, györgyei, békésszentandrási, jászberényi és így tovább"
Viszonylag ismerem a Jász-Kun kerületek történetét, jogállásának változását az idők folyamán. Ezért a kiragadtam jászberényi előnévvel kapcsolatban kételyeim merültek fel, azt gondolván, hogy a nemesi előnév mindig feltételezett egy birtokot az adott településen (s ilyenről Jászberény esetében nem beszélhetünk). Így utánaolvastam, s láttam nem így van.
Az MTA által kiadott 8 kötetes Magyar Néprajz vonatkozó fejezete egyértelműen eligazít: "A prédikátumot [nemesi előnév] mindig annak a falunak a nevéből képezték -i képzővel, ahol a nemzetség őse az eredeti birtokát kapta." Ez esetben az egy családhoz, annak egyes hadaihoz tartozó különböző előnevekre kerestem magyarázatot, s találtam egyet. Ez a forrás az utolsó elötti bekezdésben beszámol arról (némileg szarkasztikusan), hogy miként történhetett ez. ("ez az idő már jóval a nemesi előjogok eltörlése utánra esik")
Utánanéztem, s Jász-nagykun-Szolnok vármegyében 1935-ben Scheftsiknél nincs Bencsik család a nemesek közt (még az Adattárban sem a 'kiváló férfiak' között nem említtetik ilyen). A Jászkun kerületek nemesi aranykönyvében (1803) sincs. Orosz Ernőnél az 1754-es nemesi összeírásban említtetik Bencsik Péter, róla még annyit ír:
"Bencsik. Czímerlevelet III. Károlytól 1722. év november 27. nyert Bencsik Mátyás. Kihirdetve 1723. évben Borsodban. A czímerszerző Mezőkövesden lakott. Czímer a levéltárban levő armalis-másolat alapján: vizszintesen 3 részre osztott pajzs, felső és alsó kék mezejében vörös rózsa, középső vörös mezejében koronázott kettős farku s jobb lábával zöld koszorút tartó oroszlán; sisakdisz: két vörös-ezüst zászló közt a koszoru; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1722. év 94. sz.)"
Kérdésem: Biztos, hogy egy (ugyanaz a) család vagytok?
***
Még egy rövid részlet a fenti Magyar Néprajz szócikkéből, ami némi magyarázatot ad, ill. tájékozódást segít a kettős nevek kialakulásának egyes tipusairól (melyik az eredeti név, s melyik a ragadvány) Nemesekről írja, de a mezővárosi, paraszti társadalomban hasonlóan történhetett (figyelsz iater?:)
"Főként a birtokos nemesi rétegeknél volt gyakori a nemesi előnév, régiesen a prédikátum használata a családnévhez kapcsolódva (pl. Dapsy Hubay László, lenkei Lenkey Lenke, szigeti Györffy István). A prédikátumot mindig annak a falunak a nevéből képezték -i képzővel, ahol a nemzetség őse az eredeti birtokát kapta. A kuriális borsodi, hevesi falvakban s mindenütt, ahol a nemesi nemzetségek családjai megsokasodtak az ágak (hadak) és családok ragadványneveket viseltek. A ragadványnevet általában a családnév és a keresztnév között helyezik el (pl. Holló Leleszi Lothar, Bolyki Úr Alfonz). Egyes falvakban a család- és keresztnév után, harmadik helyen tüntetik fel (Németh Béla hadnagy, Kóródi Ferenc csamu), de vannak olyan falvak is, ahol a nemesi előnév módjára használják, azaz a ragadványnév a családnév elé kerül (pl. Kadét Farkas János, Sajónémeti)."
Mégiscsak érdemes volt visszanéznem... Én vetettem fel a Rozman nevet, és sikerült meglepni a jelentésével - eddig úgy hittem, a rózsához lehet vmi köze.
Lenne még egy kérdésem: a Cservenák név vajh' milyen eredetű? (A családban kétféle verzió létezik - egyik szerbnek, a másik szlováknak mondja.)
Ad Buza, 4839-es posztomat (ez sem saját kútfő). Szláv nevekhez többet nem szólok hozzá, mert az nagyon messze esik a kaptafától, de Vrbovszkira ld. Verbó városát vhol Szakolca és Trencsén között.
Az Angi az Angelus egyházi személynévből lett. Az -ucz (-uţ) meg román becenévképző, ahogy látom, Marianuţ családnév gyakorlatilag csak a Bánátban fordul elő (érdekes, én is találkoztam már bánáti emberrel, akit így hívtak).
Igazad van a szép nagy! A képző, nem az én teoriám, ettől függetlenül igaz lehet elismerem. Kevés név maradt eredeti alakjában, különösen ismerve a családnevek kialakulását. Tekintve, hogy magyar ragozó nyelv, miért ne bántunk volna hasonló módon a nevekkel. A jelzős szerekezetekről még nem is beszéltünk...
Petr(ik)!? és az -ics vics, -csics!? (pl. Perovics) Hát ezért szép a nyelv! A kicsinyitő képző, önmagában nemcsak azt jelenti, hogy valaminél kisebb, hanem, hogy valakinél fiatalabb, vagy éppen a fia. A magyar családneveknál is van erre jócskán példa, pl. Bogátfia-Bogátfi, Dezsőfia-Dessewffy stb. Vigyázni kell, nem biztos, hogy mindent meglehet így magyarázni. De minden esetre érdekes játék!
Rendben. Igazadvan, elnézést. Kösz. Galgadio 2905-ös megjegyzésére hagyatkoztam, meg arra, hogy oroszul iszkra a szikra. De látom (pl. a wiki jó erre) a nyugati szláv nyelvekben mind az.
Vannak itt 'megfejtetlen' szláv alapú nevek. Nem néznéd át őket?
Rosszul tudod! A Bencsik név eredete nem szlovák. Abban azért igazad van hogy szláv, mégpedig horvát. Törzsökös magyar család eredetét a crisium határőr kerületben szolgáló Benchith családtól veszi. (ld. például. Nagy Iván Magyar Családok) Ez a terület idők eleje óta a szentkorona része. A család nemességében megerősíttetett 1678-ban, tehát a szlovák-tóth betelepítések elött is a amagyar csaádok között számoltak. A török hódoltság alatt, valóban Nyitra mellé, Cabajra húzódtak, majd onnan áramoltak vissza. Legismertebb tagja Mihály, jogtudós aki jászberényi születésű, de Nyitra vármegyei követe. (ld. Hóman -Szekfű). Igen kiterjedt család , nagyapám aki békésszentandrási a 20-as években rokoni-örökségi alapon perelte azt a Bencsik Ferencet akinek kiterjed, részben szerzett, részben örökölt hatalmas birtokrendszere volt a Pestmegyében. Viszonylagos tömegszerű elterjedésük, Pest-Tápiómente, Békésszentandrás - Szarvas, Heves megye települései és Somogy. Felekezetük föleg katolikus és nem evangélikus(ld.betelepített szlovákok). A viszonylag nagylétszámú család elterjedését a használt előnevek is mutatják, mimt huszti, füzesgyarmati, györgyei, békésszentandrási, jászberényi és így tovább. A Benedek - Bence névvel egyetértek. A név hasonulásai; Benczik, Bentsik, Bencsák, Bencsith? Bencsik.
Ja, a múltkor megtaláltam még két, itt előfordult név valószínű eredetét - remélem visszanéznek még azok, akik fölvetették őket. Szóval Rozman az vsz. a Roßmann 'lovas' v. 'lovász' változata, a Herter meg 'pásztor' jelentésű (Hirte).
Sziasztok az egyik haverom játszadozott a gondolattal kivel van rokonságban, (a fél faluval), nekem is eszembe jutott ez ezért ha esetleg tudnátok mondani valamit az Ambrus vagy a Roma családnevekről, azt megköszönném.
Nem teljesen, kicsit kuszább. (: Anyai nagymamám Krizsán Mária, de valójában Krizsánszky, csak az ő apjának a nevét elrontották az anyakönyvi kivonat írásakor. (Ők négyen voltak testvérek, ebből kettő Krizsán lett, kettő Krizsánszky.) Anyai dédanyám volt Németh Mária, de innentől már mindenkinek zavaros a családban, hogy ki kicsoda és egyáltalán mi a neve.
Délutánra ezeket pontosan le fogom tudni írni, mert biztosra veszem, hogy édesanyám többet tud ezekről és pontosabban.
Ettől függetlenül fennáll a lehetősége annak, hogy a Krizsánszky vonal a szlovák és én zavarodtam bele a dologba.
Annak "lehet jelentősége" ;), hogy a családok belső élete többnyire matriarchátus. Az egyes településen élő családok egymás közti kapcsolata nem, de a nagycsalád, és a konkrét család hétköznapi életének szervezése igen (ahogy pl. a receptek, a gyermeknevelési szokások, viseleti, vagy a lakókörnyezetet érintő hagyományok konkrét példája ezt jól mutatja).
I
lyen értelemben családon belüli szájhagyomány, az, hogy 'mi milyen család vagyunk'
is ezen a vonalon 'őrződik meg' jobban, s hagyományozódik inkább, (még 'az apád családja' történései is).
Jól gondolom, az anyai nagyapa Németh és az anyai nagymama Krizsánszky?
Ez esetben az is elképzelhető, hogy a Németh család nem volt szlovák, csak a Krizsánszky, ahogy a neve is mutatja.
