Az eredetet bizonytalannak mondja, de felveti a hangfestő lehetőséget, ami szerintem is valószínű. Említ egy bányol-gányol ikerszót.
A gány főnévminden bizonnyal a gányol ige származéka, azonban nagyon ritka, és valószínűleg nagyon új.
A történeti korpusz nem ismeri a gány szót, csak a 'gányó'-t, amelynek feltételezésem szerint ehhez semmi köze nincs.
A Nemzeti Szövegtárban 10 találat van, annak jeletős része Gyurkovics Tibortól. Az első előfordulás 1998.
A gugli 280 Gányi előfordulást ad.
Ezek közül az egyik:
Causa baronis Antonii Sándor, contra Joannem Gányi coram tabula districtuali Cis-Danubiana mota, et abinde ad inclytam tabulam reg. judriam deducta. (1777.)
Szloktam olvasgatni ezt a topicot is - csak nem igen értek a nevekhez, ezért nem akartam belekotyogni. :-) De örülök, ha tudok valamit (talán) segiteni.
Ganyjat - a szlovákban nincs.
elkapni, megfogni - uchmatnúty, elkapkodott - ezt inkább körül szokták irni
elhamarkodott - unáchlená
hamar, gyorsan pedig - naríchlo
(nem irom a szlovák betűkkel, hogy ne zavarjon meg senkit sem, csa a ch-t, - mert ezt h-nek kell ejteni, de úgy, mintha kaprná az ember torkát, és zavaró lehet ha csak h-nek ejtik)
Amit az orosz-szlovák nyelvről tudni kell, az az, hogy bár szláv mind a kettő, de talán az orosz az egyike a legkevésbé érthetőnek szlovákul. Viszont köztudott, hogy az orosz g-nek ejti azt, amit a szlovák h-nek a szó elején. Ezért megpróbáltam igy is, hogy hanyjat - no most nem tudom, hogy lehet-e közte kapcsolat, de a szlovákban létezik egy olyan szó, hogy hányaty - ami kergetni, sürgetni... értelmű - ami kapcsolatban áll értelmileg ezzel az orosz elkapkodni, elhamarkodni szóval. Szóval lehet, hogy ezek - nyelvészeti szempontból - rokon szavak. Ez esetben pedig akkor mondhatjuk, hogy van ilyen a szlovákban is. (már ha igaz, hogy a gányat és hányáty kapcsolatban áll). A szlovákban létezik Hanyák név (ez elég ritka) - de nem tudom, hogy ez a hányáty szóból van-e - szerintem nem. Viszont van Ganyo is (szintén kevés), meg Ganoczi, Ganovsky. (a-á-nak kell ejteni), de ezeket magukban értelmezni nem lehet szlovákul. (ebből már kicsivel több van)
Nézd, ez nem egy beszélgetős topik viszonylag belterjes közönséggel, hanem sokan vannak úgy (a többség), hogy csak ide írnak be, sőt sokan e miatt regisztrálnak (legalábbis az első hozzászólásukat it teszik fel kérdésként). 'Mindenkit' érdekel ez a téma, s ez személyes ügy, ezért ennél fogva érzékeny terület. Az ő érdekükben 'kriptakomoly'.
Ha viszont arra vonatkotatod (4926), akkor megint nincs mit megmondani neki. A kifogásolás jogosságát szerintem nem csak hárman gondoljuk (Ő, Te, Én =/= ő tehén) És mire fel volt a 4924-es 'beköszönő' gúnyolódás?
Látod pergynt ez a különbség az általad - más témákban is - tanusított hozzáállás és a segíteni, a kérdést tisztázni vágyó, jóhiszemű szándékkal hozzászólótól elvárható hozzáállás között. (ugy is fogalmazhatnék, hogy közted és a között, amilyennek szeretnénk látni Téged, s úgy beszélgetni :))
Többször fogalmaztam feltételes módban, ill. jeleztem, hogy feltételezésen alapul, amit felvetek. Ezeknek - létezik-e 'ganyjaty' ige a szlovákban és hasonló jelentésű-e, ill. lehet-e Gány-Gany hangváltás, s az tipikus-e - még utána kell nézni, ill. meg kell kérdezni ahhoz értő személyt. Addig ez marad feltételezés. Hiába tetszetős magyarázat, amig nem igazolható, ill a másik nem vethető el, ugyanolyan feltételezés. Más kérdés, hogy én inkább ezt gondolom, s azért írtam le, hogy gondolkoztasson el másokat, leginkább a kérdésfeltevőt, hogy utánanézzen.
Ha nyelvész lennék és jártas a témában (hangváltások, egyéb nyelvi módosulások), akkor nagy biztonsággal kijelenthetnék. Addig marad a magamnak felállítottam tézis. Én ebbe az irányba indulnék el, ha kutatnám a témát.
Ráadásul Onogur nem a gányolásra adott magyarázatot, hanem a Ganyira. Így nem a 4929-re, hanem a 4928-ra kellett volna célozzál (e szempontból nincs mit megmondani neki). "Oksi ?! :-))))"
Ha helyes az előző feltételezésem, akkor lehet, hogy a gányolás az elkapkodott, elhamarkodott, összecsapott (munka) cselekvés minősítéseként ugyanabból eredhet.
Nem hiszem, hogy a Gányból eredne. Feltételezésem abból áll, hogy létezik önállóan Gányi és Ganyi családnév. A hangváltás szabályait sajnos nem ismerem, de az, hogy a telefonos Tudakozó 48 Ganyi és 22 Gányi nevű előfizetőt ad, melyek eloszlása a Ganyi névvel élőknél csak 3 esetben nem 3ezres irányítószámú (1 bp-i, 2 pedig 2ezres), azaz 45-esn Borsod környékiek, a 22 Gányi eloszlása = 12-en 7ezres (Tolna), 2-en 2ezres, 4-en bp-i, 1 fő 4ezres, csak 3-an a Ganyival megegyező területen élnek (3ezres).
Ha végbement egy hangváltás, akkor az lokálisan az észak-keleti országrészben, esetleg attól még északabbra történhetett, de azt nem látom magyarázhatónak ebből a szempontból, hogy miért nem ment végbe ez már Galánta környékén.(hasonlóan kevert ajkú környezet, mint Borsod) Erdemes megemlíteni, hogy a hódoltság utáni visszatelepülések inkább a Nyitrától K-re eső vármegyékből történtek az Alföld és a keleti országrész irányába, a jó agráradottságú Sopron, Moson, stb vármegyékből (tkp. Kisalföld) kevésbé, továbbá azt, hogy a két név előfordulása eléggé lokalizált, nem szóródott sem az Alföld, sem más észak-Mo-i megyékben.
Ugyanakkor: Létezik oroszul egy ганять ige, ami a "гани монету" (hamar a pénzt, elő a pénzt) kifejezésből lehet ismerős. Ha létezik a szlovákban (lásd Borsod közelsége!) - talán nannaa még visszanéz - hasonló ige, akkor ragadványnévnek gondolom egy "hamar!, gyorsan!" szava járású emberre, vagy egy ilyen karakterű, kapkodó személyre történt névadáskor (ragadványkor).
Gány település létezik Galánta környékén, esetleg az innen valóságot jelölheti vagy több település neve Gagy, Borsod és Székelyföld. Persze ezek csak tippek.
Éreklődnék mindenkitől,aki tud valami konkrétumot arról,hogy a Ganyi mint vezeték név honnan ered,származik.Sajnos erről a névről semmit nem találtam sehol,állítólag nagyon ritka név.Olyat találtam,hogy Gany,Ganyu,Gányi.
Meg a szlovák nevekre jellemző az igékből származó nevek, ami a magyarra szintén nemigen. Ilyen pl. a Dolezsál név is, meg szerintem egy pár azok közül, amit felsoroltál, mint a Darida - ha ez szláv, akkor az ajándékokat ad cselekvésből vált névvé.
Remélem, hogy azért valamit tényleg segitettem, bár nem sok mindent tudtam mondani. Bocs, ha sok hülyeséget hordtam össze. :-)
A Jurkuljákról eszembe jutott, hogy ez lehet valamilyen hangutánzó, hangfestő szóból. Ilyenek a magyar nevek között nem igen szerepelnek, a szlovákban van, de csak pár. Nem túl jellemző. De ilyen tipusú pl. a Caplák. - ami olyasmit jelent, hogy caplatós.
De előre is bocsánatot kérek, a nevek eredeztetéséhez nem értek.
Szikotnyi, a nekem a 'skotny dvor'-hoz kapcsolódónak tűnik - ez akár lehet egy ilyen felbontás is, hogy szi-kotnyi, ahol a szi (si) - azt jelenti, hogy az utánna jövő szó érvényes rád. Tehát te vagy kotnyi. A kotnyiban a nyi(ni) lehet jelző jelentő, és ez esetben ez valami olyasmit is jelenthet, hogy kotyogós vagy. Mint mondtam nem értek a nevek eredeztetéséhez, de ez nekem inkább valamilyen jellembeli vonásnak tűnik. Már a felépitéséből.
Vatamány, Bicsánszky - A Vatamány nem tűnik szlovákosnak illetve szláv tipusúnak. A Bicsánszky - bics - korbács, szky (sky) - jelző jelentő- valami korbácsos lehet.
Sisztek (és Britta, de az vszeg nem szláv) - Sisztek, Britta - ezekről sejtelmem sincs.
Hankó, Portik (ez biztos szláv, és van még az Angi) - ezekről sem jut eszembe semmi.
Rezepka (akár Resepka alakban) - A rez vágást jelent, de ennél több ötletem nincs.
Ruzsbánszki/Ruzsvánszki - Van egy Vysné Ruzsbachy nevű település Szlovákiában, talán a név eleji Ruzs összefüggésben lehet ezzel a Ruzsbachyban szerplú ruzs-zsal, de mint különálló szót nem ismerek.
Jurkulják, Kormanyák, Buza - hát a Jurkulják számomra teljesen ismeretlen, a Kormanyák ez a Kormany és ák összetevés lehet, ahol az ák lehet szláv, de a kormany szlovákul értelmezhetetlen. A Buza nem a Búzával lesz kapcsolatban? Az viszont szlovákul psenica.
Marjanucz - ez szlovákul értelmezhetetlen, ucz, nucz nincs a szlovákban. Valamilyen más szláv lehet esetleg.
Kesjár - ez nem a kéz, jár szavakból lesz?:-) Ilyen sem igen van a szlovákban
Kudomrák - ez sem szlovák, de a kudo szláv eredetű, és olyasmi, mint a kuda(Szlovákia keleti részén használt nyelvjárás) kade, kde - ami hol, hová jelentésű a mrák ez pedig úgy a szlovákban, mint a csehben - de lehet, hogy más szláv nyelvben is felhő, ború jelentésű.
Dovák - a vdova özvegyet jelent. Talán lekopott a magyarban ez a v, mert a magyarnak ez eléggé kimondhatatlan.
Ruzsik - ez megint az a ruzs, ami szlovákul nem értelmezhető, legfeljebb a ruzsa-rózsa szóban. (viszont a párszáz évvel ez előtti szlovák kifejezéseket nem ismerem)De most jutott eszembe, hogy Ruzsicky is van mifelénk.
Reviczky - Ez nálunk is ismert név, de nem tudom, hogy mit jelenthet. Talán kapcsolatban állhat a reva- szőlőtőke szóval, de a revaty - orditani szóval is.
Nazsimczura (ez akár bármilyen lehet:) ezt fel lehet osztani na zsim czura összetevésekre, amiben a na - ra,re jelentésű, a zsim - Szlovákia keleti részén van egy nyelvjárás, amiben a hideget, telet zsim-nek mondják. A czura is hasonló nyelvjárási, de nem tudom, hogy mit jelenthet - olyasmi lehet, mint a cula szó. Nem tudom, hogy ezt ismeritek-e, ez ruhát jelent - és mifelénk használatban van. Mindenesetre valami télire jelentésű.
Kliszki, Hasulyó, Kosik, - A kosík - kosarat jelent, a másik kettő nem mond nekem semmit.
Pálfusz (ez is:) - Gondolom a Pál névből lett, de a fusz nincs szlovákban, ez inkább latin mintára képzettnek tűnik. Nekem nem szlávos.
Huluk, Vrbovszki, galisz, Fecz - ezek közül csak a Huluk és a Vrbovszki tűnik szlávosnak. Az első nem mond nekem semmit, a második a vrba - fűzfa szóból lehet.
Wachlacs/ Waklacs/ Vachlacs - ezek szlovákul értelmezhetetlenek.
Ha csak ez lenne a baj... Sokkal sajnálatosabb az a tény, nemcsak e topik, hanem az egész Magyarulez szempontjából is, hogy LvT pontosan fél éve nem járt errefelé. Remélem jól van, s hamarosan visszatér.
Sok újat nem tudok mondani. Hasonlóan a 4862 hsz-ben Ivor által említett, Bertalanból származtatott nevek példájára itt is a Benedekből számtalan változat képződött, attól függően, milyen nyelvjárásban élt. Ezek egyike a Bencsok (később ennek későbbi változata a Bencsók).
Az 1715-ös összeírás - mint írod - 4 Hont vármegyei települést jelez, ezek szerintem akár 1 nagycsalád is lehet, és 1 Szatmár vármegyeit (ez lenne az üdítő kivétel, de lehet, hogy ugyancsak honti). Erősen szlovák környezet. Ráadásul, ha a hontiak az ősök és a ma élő összes Bencsok az ő leszármazottaik, akkor nem is olyan sokkal előtte 'képződhetett', a Benedictus-ból. Gondolom erre célzol az 1650-nel. Úgy gondolod 2 emberöltő, vagy miért épp 1650? Annyiban a Bencsik változata, amennyiben az is a Bencsoké, azaz ugyanarra az alapra épülnek (ill. ugyanabból származnak)
A MOL-ban nincsenek meg a fenti települések anyakönyvei, még a szatmári sem, a mormonoknál sem valószínű, hogy szerencsével járnál (ott mintha azokét ki lehet kéretni, akinek a székhelye a mai Mo-ra esik. Honté viszont nem), de esetleg próbálj utána érdeklődni. A névváltásnak ugyanakkor az anyakönyvekben nem lesz nyoma, csak annak lehet (ha találsz rá utalást), hogy azokra a településekre honnan érkeztek, s hogy tényleg egy nagycsaládról van-e szó. A névváltás kikövetkeztethető cenzusok és különféle összeírások egybevetésével, de ez is csak a lakosneveknél, vagy ragadványneveknél valószínű. Keresztnévből lett vezetéknévnél, hát... :)
Hello! Most találtam rá erre a lapra,bocs ha tájékozatlan vagyok,nevem Bencsok Tibor. Tudnál e családnév eredetéröl,jelentéséröl is mondani valamit? A latin Benedictus rövidülése lehet az eleje,de mely idöböl,és mit jelenthet a csok ? Cseh vagy szlovák név? Esetleg más? Az 1715.évi összeirásban szerepel Hont vármegyében több helyen,vagyis névhasználat terén legalább az 1650-es évekig visszavezethetö lehet,de semmi mást nem tudok róla. Azt kizárnám,hogy a Bencsik változata lenne, mi a véleményed? Ha tudnál segiteni kérlek ird meg! Üdv!
1. valaminek számosságát, sokaságát, bőségét kifejező jelentéstartalommal bíró ragadványnév (eredete a török çeri szó) Ez lehet akár jószág, de valamilyen külső jegy is (akár sűrű hajazat, testes alkat), mindenesetre jellemző abban a korban - vszeg XVI-XVII sz - a kialakulás helyének szóhasználatára.
2. magyar nyelvű környezetre utalóan (akár az asszimiláció jeleként is) fordítással (esetleg magyarítással) is 'létre jöhetett' a német Völk(e) [~ Volk(e)], s ennek ajakréses alakváltozata a Felkh névből (lásd itt a 4249 hsz.), avagy ehhez hasonlóan a német Her- < germán heri előtagot tartalmazó összetett nevek egyikének szintúgy 'fordításaként' (4170 hsz).
Most hogy egyszerű néveredet kapcsán ilyen ethoszi - philoszi magasságokba értünk, engedjétek meg, hogy a magam félművelt módján kifejtsem véleményem hátha valakit érdekel. (Én például, kifejezetten élvezem mások gazdagító gondolatait, s noha csak pár napja bloggolok azt hiszem felveszem ártatlan rigolyáim közé!)
Nos a törzsökösség fogalma meglehetősen fluid, hasonlóan a nép- nemzet dilemmájához több olvasatban értelmezhető. Ezek nem feltétlenül zárják ki egymást és (Figyelem!) főleg nem jelent minőségi, erkölcsi besorolást egyes ember csoportokra!
Az én olvasatom: (Figyelem a felsorolás számosságában egyre bővülő halmazokat jelentenek)
1. Azok a családok, nemzetségek, és csatlakozó törzsek akik a honfoglaláskor jöttek a Kárpát-medencébe történelmi - kulturális-politikai és többé - kevesebb vérségi, genetikai értelemben az alakuló Magyar Nemzet integráns részét képezte. (most ne elemezzük, mit is jelent az integráns nemzettest) 2. Beleértendőek természetesen, azok az őshonos nemzetségek, akiknek korábbi jelenlétére több kevesebb bizonyíték van, pl. avarok, csángók, székelyek, illetve a magyarrá vált keleti népek akik politikai befolyással is bírtak. De ide tartoznak az úzok, besenyők , jászok stb., is akik tömbben élve identitásukat sokáig (sokanhál’istennek mindmáig) megtartva szintén funkcionálisan (pl. katonai feladatokat ellátva) a nemzethez csatlakoztak. 3. Azok a magyarrá lett családok, akik bizonyíthatóan az árpádháziak alatt telepedtek le Ezek közül sokan meglehetős politikai hatalomra tettek szert, későbbiekben általában ők és leszármazóik képezték a későbbi arisztokrácia gerincét 4. A nemzeti traumák, genocidiumok után tömbben letelepített nemzetek, akik politikai befolyásra tettek szert, pl. Kötöny és kunjai. 5. Azok a magyar családok, nemzetségek akik bizonyíthatóan, több generáción keresztül egy adott Kárpát medencei földrajzi régióhoz, településhez kötődnek és ott valamiféle gazdasági-politikai-társadalmi befolyással rendelkeztek.
6. A következőben megosztom Karády Viktor besorolását a Dualizmus korára vetítve (forrás: Kovács I. Gábor „Törzsökös” és „asszimilált” magyarok c. forráskritikai észrevétel Korall 9. szám 194 oldal) „Az anyanyelvi, nyelvismereti, illetve vallási adatok kombinálásával Karády végül is a következő „nagyobb nemzetiségi aggregátumokat” különíti el:
- Csak magyarul tudó keresztény =. „törzsökös magyar”
- Magyar nyelvűkeresztény, de tud = asszimilált keresztény magyar más (hazai) nyelvet is
- Allogén (nem magyar) anyanyelvű = allogénkeresztény az asszimiláció útján keresztény, de tud magyarul is
- Csak nem magyar anyanyelvét tudó = allogén keresztény keresztény
- Izraelita, függetlenül anyanyelvétől, = zsidó nyelvismeretétől”
Idézet bezárva!? Az utóbbi sommás besorolást persze a szerző, már mint Kovács I. G. nem hagyja cikk alcímében is jelzett módon, számos kritikai észrevétel nékül.
7. Egy jóbarátom (tanult politológus), meglehetősen megengedő felfogása szerint (sic!), lakonikusan csak annyit állít; - mindenki az aminek tartja magát….
