A gépbeállításnak ("vízszintezésnek") nem az a fő célja, hogy tűpontosan vízszintes legyen a gép, hanem, hogy ne legyen az ágyban csavarodás, esetleg "hupli" (ha középen is alá van támasztva az ágy).
Egyik se igazán fog fellépni nálad, de a csavarodást pl. úgy lehet nézni, hogy a szánra felteszed keresztben a vízmértéket és nézed, hogy változik ahogy tolod végig az ágyon.
Elvileg a szán két prizmafelületének keresztben egyforma magasnak kéne lennie, tehát azokra keresztbe fektetve a vízmértéket, be kéne tudni lőni vízbe a gépet. De persze ki kell nézni a megfelelő pontokat, mert a prizma feje elvileg nem kell pontosan sík és egyenes legyen. Esetleg golyós támasztó idomszert készíteni hozzá, aminél a golyók a prizma csúszófelületein támaszkodva adják ki a síkot....
Mint a már itt is emlegetett gépmérő kütyü, most nem jut eszembe a szabadalmazó neve, de többször és többen emlegették már itt.
Érdekelne a véleményetek, esetleg valami leírás hogy hogyan is kell gépet "vízbeállítani". A hosszirány még ugye működik, de keresztbe nem tudom mire kéne ráfektetni (a kupitól tekintesek el kérlek, éppen annyi időm votl hgoy az új szerzeménnyel leugorjak egy próbára):
Igen, pont ezen elmélet szerint szoktak működni ők is. De itt el nem mesélhető projektek kerülnek aztán hozzánk, hogy oldjuk már meg a nincs áram a falu végén problémát....
(És halalosztonak valamint CNC_gurunak is.) Köszi a véleményeket, valóban az a gond, hogy a kompresszort nem lehet "lágyindítani". Elvileg van egy kis leeresztőszelep, ami arra hivatott, hogy a kompresszor és a tartály között elengedje a levegőt, amikor a nyomáshatároló kikapcsol, de úgy tűnik, hogy ennél a típusnál (Aldi, kéthengeres) ez nem elég. És amikor olyan szerencsétlenül áll meg, hogy induláskor éppen terhelt valamelyik dugattyú, akkor jön a kismegszakító lecsapása. A megoldás valószínűleg a te megoldásod lesz, csak meg kell várni vele a garancia lejártát...
Azért ez nem így van. Nem egy fogyasztóval kell számolni, hanem több tízzel, több százzal több ezerrel, amik összeadódnak, és kiegyenlítik egymást.
Ezért
1. nem igazán jelent problémát a pár másodpercig tartó túláram (C biztosíték).
2. de a nagyobb méretű biztosíték se. Ha van egy nagyobb biztosítékom, akkor ugyan megvan a lehetőségem, hogy egy nagyobb fogyasztót rákössek. De az emberek nagy része nem fog több áramot használni pusztán azért, mert nagyobb biztosítéka van.
Szóval akár így, akár úgy, az upstream hálózatot nem az ellátott területen felszerelt biztosítékok, hanem a valós fogyasztás alapján kell méretezni.
"Ez az egész huzavona a karakterisztikával egyébként semmi másról nem szól, mint hogy fizesd ki a hálózatfejlesztési és a bővítési díjat."
Amivel egyébként saját maguk alatt vágják a fát, és rontják az ellátás biztonságát is!!!
Elmagyarázom:
Ha a 16 amperes C helyett 25 amperes B-t kap a delikvens, akkor 9 amperrel tud több delejt kiszipkázni _folyamatosan_ abból a hálózatból, amit azért az ő bővítése során valójában nem bővítettek. Majd lehet, hogy bővítenek - valamikor, de ez sem biztos.
Értjük ugye mit jelent ez?
Ha kapna egy C-t, akkor 16 amper kimehetne, és pár másodpercig mondjuk 30-35 max. A B-vel viszont folyamatosan kimehet 25, és ugyanúgy pár másodpercig 30-35.
A tanműhelyben mi is dugókat készítettünk a főorsó két végébe .
Az üzemben viszont az egyik szakinak volt a feladata a főorsók előkészítése köszörülésre . Két állóbábba fogta az előre bedugózott főorsót . A tokmányba befogott egy szelep emelő tőkét aminek a homloka köszörült volt , egy kb. 15-20mm-er átmérőjű csapágygolyót tett a kinagyolt csúcsfészekbe és rögzítette a szelepemelő tőkéhez egy lemezből készült mandzsettával . A főorsó másik végében lévő kinagyolt csúcsfészket meg szuport köszörűvel szabályozta fel , majd átfordította és a másik végét is felszabályozta .
Én a 90-es évek eleje óta főtengely köszörűn szoktam köszörültetni a főorsót .
A főorsót kiszerelés előtt kicsit szorosra , de még forgathatóra szoktam állítani , ellenőrzőm a fontos illeszkedő felületeket ( meghajtó fogaskereket szíj - ékszíj tárcsák helyét ) , tokmánytárcsa felfogó részt és keresek olyan egy-egy felületet a két végénél , ami szépen fut . A belső kúppal nem szoktam foglalkozni , mert azt is át szoktam köszörülni a helyén .
Befogatom a főtengelyköszörű két tokmányába a főorsót és utána a két szépen futó felületet órázom ki , aztán köszörülheti a mester .
Azt gondolom hogy egy igazi köszörűsnek ezt tudni kéne hogy minek-mivel kéne futni, pláne ha elmondjuk, lerajzoljuk. Ilyenkor a köszörűsnek kéne mondani nekünk, hogy tegyünk bele központfuratos dugót, ha ő nem tud. De sajnos nekünk kell minden tőlünk telhetőt elkövetni a siker érdekében, még helyette is.... Persze általában az árban ez nem látszik meg hogy helyette gondolkoztunk, dolgoztunk :-(
Tisztelem azokat a régi vágású szakembereket akikkel akár együtt gondolkodva tökéletes munka kerül ki a kezük közül, sajnos egyre kevesebb van... Törley József pezsgő gyáros jelmondata jutott eszembe: „Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt!” De jó lenne ezt gyakrabban tapasztalni... :-)
A tokmány helyett lehetne a főorsó kúpba is egy rövid dugót tenni, vagy pl E1N-nél egy vak patront. ha a tokmány spiráltárcsa furata kopott akkor elmozdulhat a központból. De ez ritkán kopik ki.
Én a visszacsapó és a kompresszor közzé beraktam kb 10cm colos csődarabot amit a nyomáskapcsoló KI állásban leürít. Azóta nincs induláskori túláram problémám teli tartálynál sem.
Sajna nem tudom a típusát (még az esztergámét sem tudtam kideríteni) de ránézésre min. 50 éves volt. Sajna még hasonló képet sem találtam a neten... horizontális, kb. A4 méretű asztallal, ami 3 irányba mozog.
Tudom! Ez van nálam is! Ha meg vállalkozóként kérem, még mögöttes hálózatfejlesztéssel is riogattak, meg más a tarifa! Ja és még a mérőhelyemet is szabványosítanom kellene! Mindez állítólag (már az előzőekben is írtam) a villanyautók meg a növekvő villamosenergia fogyasztás miatt van! Pár éve külön kérésre simán kicserélték! Aki még olyan területen él, ahol megcsinálják, azonnal éljen vele, amíg lehet!
Azt hallottam, hogy a kínai parlament tagjainak 90% mérnök, nálunk meg humán végzettségű! Meg is látszik a műszaki analfabetizmusuk, ezért csinálhat még mindig szinte mindent a szolgáltató!
Volt itt a fórumon szó félreköszörült főorsókról. A napokban beszélgettem erről (is) egy igen profi gépfelújítóval, leírom ide a lényegét, hátha másnak is tanulságos.
Tehát kábé azt mondta, hogy ha csak úgy odaviszünk egy főorsót egy köszörűshöz, akkor szinte törvényszerűen félre lesz köszörülve, mert a köszörűs nem fogja tudni (köz)pontosan felfogatni, csak ha rendes központfuratok vannak a két végén.
Ő a következőt csinálja. 1. Először is legyárt egy, a főorsó hátsó végébe lazán (3-5µm tűréssel) illeszkedő dugót. 2. A felújítandó gépen a tokmányba befog egy darab vasat, azt kívülről leesztergálja, leoldalazza és kialakít rajta egy pontos központfuratot. 3. Kiveszi a főorsót a tokmánnyal és a munkadarabbal együtt a gépből. 4. Felteszi az egészet egy másik esztergapadra úgy, hogy szemben áll egymással a két orsó. Hátul állóbábbal megtámasztja. 5. Kiórázza az egészet. 6. Az orsó hátsó végébe Loctite-tal beragasztja az előre elkészített dugót. 7. Amikor a ragasztó megkötött, a dugóba is kialakít egy központfuratot.
Mikor ez megvan, így az egészet, tokmányostul, elől-hátul központfurattal viszi el köszörültetni.
Amikor vettem a kis esztergám, árult az öreg egy marógépet is. Pont úgy nézett ki, mint egy igazi :) de kb. 0,5x0,5x0,5 méteres kockában elfért volna (motor nélkül)... nagyon tetszett, meg is vettem volna talán, de azt mondta az öreg, hogy 5 perc alatt elkelt alku nélkül, és kb. 10-en telefonáltak miatta az első órában :D
