Én szereltem automata mosógép szelepet, működik is rendesen. Egy helyen szereltem fel termoszelepet kisérlet képpen. Nyáron fogom a kazánnal együtt lecserélni a többit. Hosszabb távra ez lesz a jó még akkor is, ha 10x drágább.
van itt aki automata mosógép szelepeit használta fel vhogyan megoldva a folyamatos nyitási üzemet (melegedés). Persze a motoros szelep kíméletesebb mert nem pillanatgyorsan nyit/zár mit kíméljek a grundfos vagy mi szivattyút? Apropó mennyi egy ilyen szivattyú most újáron? Az enyém 100w-os nemtom mennyi keringetéssel.
nyitott a rendszer, 10+ éves a reliance kazán. garancia vajon mi ? :) A kazánban nincs is elektronyika, csak valami hőérzékelő mechanikus izé. Az elosztók cseréje után az lesz a következő.
Lehet kondenzációs kazánt nyitott rendszerre csatlakoztatni vagy az is garivesztés?
Biztos van, de drága lesz. Jobb ha beépítessz, vagy lecseréled a golyóscsapokat olyan szelepre amelyikre termo mozgató szerelhető. Ez kb. darabonként 8-10 e. Ft.
Ezek szerint a ti rendszeretekben a gázkazán nem zárt körbe van bekötve, hanem a nyitott a rendszeretek. Gondolom álló öntöttvas gázkazánotok van. Állítólag nincs gari, ha a gázkazánt nyitott rendszerhez csatlakoztatják.
A nyáron muszáj lesz az elavult elosztókat lecserélni valamire. Összesen 16-17? (nem tudom :)) padlófűtés köröm van két szinten, ez 2 elosztót és 8-9 hagyományos mofém golyóscsapot jelent (x2 ugye, a csőcsatl. két végén).
Az elosztót le kell cserélni, rozsdásodik, egyedileg készített vmi, a mofém golyóscsapok szerintem maradhatnának, semmi bajuk.
>>> Van olyan motoros szabályozó ami képes ezeket a mofém golyóscsapokat (akár a kék színű forgatóka leszedésével) forgatni? <<<
vagy mindenképpen ki kell dobni a vagy 30 hibátlan méregdrága golyóscsapot és venni motoros szelepet? Szeretnék szobánkénti hőszabályozást rádiós termosztátokkal, a Conrad-nál 100e alatt kijön a motoros vezérlő, elektronika, szobánkénti rádiós termosztátokkal együtt 150-ből ha jól számoltam, ami röhejes a fűtési költségeim ellenében. A kényelemről nem is beszélve.
Nekem párhuzamosan van kötve a vegyestüzelésű és a gázkazán. Mindegyiknek külön keringetőszivattyúja van és a vegyestüzelésű után van egy visszacsapó szelep beépítve.
A villamos kapcsolás úgy van megoldva, hogy a gázkazán csak akkor tudjon elindulni ha a vegyestüzelésű nem keringet. Ezt egy, a vegyestüzelésű kazánba beépített kazántermosztát kapcsolja át 30 foknál.
Nekem 3 éve van és kifogástalanul működik a MONOX 2000. Öt év az ideje, két év múlva azt hiszem ugyanilyet fogok venni mert nekem bevált.
Eddig kétszer riasztott, mindkétszer karácsonyi sütés-főzésnél órák óta égett az összes láng + sütő a gáztűzhelyen. Mi sem vettünk észre semmi CO mérgezési tünetet (fejfájás, hányinger, rosszullét) de kiszellőztettünk. Téves riasztás nem volt sosem.
Áramszünet esetén természetesen nem riaszt, de ha visszajön az áram újraindul. Nem kell semmit csinálni vele, induláskor egy percig pislog, aztán üzemkész állapotba vált magától.
khmmm... ugye a "primer 90 akkor a szekunder is 90 30kWig" az csak az elmélet... valami vesztesége még az elekromos transzformátoroknak is van, noha csak pár százalék... de azt gondolnám egy ilyen hőcserélő "rosszabb". Ami izgat, hogy mennyivel, és erre nem nagyon találtam semmit. Max annyit, hogy létezik pl. zilmet típus tud olyat, hogy 80-65 primer kör esetén 55-70 szekundert tud. (nomost eltekintve attól, hogy az 55-70 miért ebben a sorrendben van megadva) feltételezem, hogy 80ból mondjuk 70et tud csinálni, miközben átfolyik rajta mindkét oldalon max 1.36m3 víz óránként. (Ez egy 40 lemezes ZB207es, 24kWos) szóval szerintem a hatásfokra lehet jellemző az, hogy mondjuk max 80 fokos vízből az átalakításkor legalább 70 ki tud jönni. És ez nekem jó, feltéve, hogy igaz.
Apropó, ha már itt tartunk, a második kérdésre nincs válasz? Hogy kicsit exotikusabbá tegyem a dolgot... gondolkodom napelemes HMVn. persze mindig valami hiányzik, jelen esetben a kb 400e szumma összeg :-))) , viszont ha már az ember egyszer építkezik...., akkor úgy gondoltam, hogy megveszem azt a boylert, amihez hozzá lehet illeszteni egy napelemet később. Így most csak egynegyedét kell kifizetni a beruházásnak... a kérdés csak az, hogy vajon az a melegvíz tároló, ami később indirekt fűtésű lévén alkalmas lesz a napelemes működésre, hogy szuperál(na) sima melegvizes felfűtéssel... másképp fogalmazva, ugyanúgy működne-e a fűtéskörbe illesztve addig míg meg nem lesz a napelem, mint egy sima egyébként is kapható indirekt fűtéses tároló?
Ja, és az már csak hab a tortán: vajon a hőcserélő is képes (a transzformátorhoz hasonlóan ) a primernél magasabb hőfokra transzformálni? :-)) Mondjuk fordított bekötéssel :-DDD
A legmegbízhatatlanabbak egyike. Elég sok helyen szídják a neten. Én is. :)
Pár hónapig használtam, és a leghülyébb időpontokban riasztott. Először persze kazán leállítás, vad kereszthuzatban didergés volt, aztán kezdett gyanussá válni a sok riasztás, hiszen a kazán és a kémény is rendben volt. Kipróbáltam olyan helyen, ahol még véletlenül sem kaphatott CO-t, és ott is adott vakriasztásokat. Úgyhogy vettem egy Senco-t, és ez a kínai csoda még valamelyik polcon porosodva várja, hogy szem elé kerülve végre kihajítsam a kukába.
Ha rám hallgatsz, akkor még időben lecseréled egy Honeyvellre vagy Sencora, és akkor nyugodtan alhatsz reggelig! :)
Az a vicc, hogy egy valóban megbízható, jónevű készülék nem kerül lényegesen többe, mint a monox, mégis sokan bedőlünk neki.
Szia nekem is vegyes fűtési rendszerem van. Padlófűtés + vegyes. A bejövő cső megy a kazánba, a kazánból a vegyesbe, majd onnan ki.
A szivattyút elindítom előre (indul programórával), ha megrakom a vegyest, alámelegít a víznek. A kazán úgy van beállítva hogy tartsa a 30 fokos előremenőt, ha több akkor egyszerűen nem megy, csak a vegyes fűt. Ha kialszik a vegyes, bekapcs a kazán. Pofonegyszerű, no vezérlés.
Lehet hogy nem ide tartozik da ha valaki tud információval szolgálni megköszönném.
Vásároltam egy MONOX 2000 co riasztó készüléket. A készülékkel kapcsolatban szeretnék tapasztalatokat. Főleg az áram kimaradással kapcsolatban mert mióta felszereltem egy hosszabb ideig áram ingadozás volt a hálózatban , naponta többször is volt hogy kimaradt majd visszajött. A kérdésem az lenne,hogy az áramkimaradás befolyásolja-e a készülék működését esetleg téves riasztást ad a készülék. Egyébként működik rendesen legalábbis a kijelzők szerint , reseteltem is. Egyszer adott egy riasztást igazából nem tudom miért nem éreztem semmit szellőztetés után újraindítva a készüléket már nem riasztott Érdekel esetleg más tapasztalat is, illetve mennyire megbízható a készülék. Tudomásom szerint rendelkezik MBVT. engedéllyel.
Elektromos hálózatokban leválasztó transzformátorokat szoktak használni. Ezeknek a trafóknak primer és a szekunder oldala ugyan olyan. A hőcserélő ugyan ezt a szerepet tőlti be a fűtésnél.
Jól értelmezed. A 30kW-os hőcserélő 30kW-ot képes átadni. 90 fokos primer esetén a szekunder oldalon is 90 fokos vized lesz 30kW-ig. 30kW szekunder oldali teljesitmény felvétel felett csökkeni fog a szekunder oldali hőfokod.
köszönet, részben értem. Persze el nem olvad, mert a gázkazán (is) max 90 fokon tartja a vizet, tehát csak végtelen táplálás esetén olvadna le, ha jól sejtem. Úgy max egy 90 fokos fűtőtest lesz belőle, ha szekunder oldalon nem veszek le belőle semmit. A kérdés másik fele a veszteség... hogy lehet-e mondjuk 90 fokos primerből 70 fokot legalább kivenni, egy normál méretű családiház radiátorainak szükséges áramlási sebesség mellett... (kb 1m3/h - ha jól olvasom a kazán paramétereit, ami ilyesmit ír.) Ha jól értem, egy hőcserélő a hőlépcsőre van méretezve? (mert elektromos aggyal azt gondolnám, hogy ha a primer sebesség állandó, akkor a szekunder sebesség csökkentésével "jobb hatásfokkal" adja át a hőt, tehát melegebb lesz a szekunder kör vize...
A hocserelo sajna nem ugy transzformator. De azert egyszeruen kiszamolhatod:
primer vizhozam (mondjuk kg/perc) * primer hofokkulonbseg *4.2kJ/kg a betap energia ez ki kell jojjon a szekunder oldalon, mert kulonben a hocserelo elolvad :-)
tehat primer hozam * primer hofokkulonbseg = szekunder hozam * szekunder hofokkulonbseg
tehat ha a primer mondjuk 70/50 fokos, akkor azonos vizhozam mellett a szekunder lehet 50/30.
persze ha a szekunder aramlast nagyon lelassitod, akkor nem fog melegebbet csinalni, hanem a primer oldalon lecsokken a holepcso magatol. (nem hul le benne a viz)
ha a szekunder szivattyu (igy hozam) adott, a primer betap hofok adott, akkor a primer oldal fojtasaval (aramlasi sebesseg csokkentesevel) tudod a szekunder homersekletet szabalyozni.
Üdvözletem mindenkinek. Olvasgatom a topicot, de nem nagyon találok gyakorlati választ egy-két kérdésemre. Ha valaki tudna segíteni..... nagyon megköszönném.
1. hőcserélőt lehet méretezni primer és szekunder kör hőfokra? Úgy értem, hogy létezik-e olyan hőcserélő, ami mondjuk 90 fokos promer körből pl. 60-70 fokot képes (azonos, vagy közel azonos) áramlási sebesség mellett átadni? (Tudom, lehet, hogy a kérdés is hülyeség, de azért egy szagember hátha ki tudja hámozni az értelmét... ha kell jobban is körülírom, mire gondolok: gázkazán fűti a radiátorokat direktben, zárt rendszerben, de be akarok kötni a rendszerbe egy másik kazánt, ami viszont nyitott rendszerű, tehát csak a hőcserélős beillesztés marad... ha igaz. viszont szeretném, ha a radiátorok azért legalább 60-70 fokosok maradhassanak ebben az esetben is. Mert ugye a gázkazánon minden gond nélkül állíthatom ezt...) és még az is kérdés, hogy a hőcserélő "teljesítménye" mire vonatkozó adat? tehát pl. egy 30kw-os hőcserélő mint olyan, mit jelent... hogy ennyi hőteljesítmény transzformálható vele? Jól sejtem, hogy a hőcserélő kvázi a fűtésszerelők "transzformátora" ahol az áramerősség az áramlási sebesség és a feszültség a két oldal hőfoka? És akkor mi az elméleti maximum egy szokásos mondjuk zilmet hőcserélőnél a két oldal hőfokát tekintve?
2. indirekt fűtésű boylernél a hőcserélő a maga szabályozójával (ami meggátolja a tárolt víz túlmelegedését) benne van a boylerben? és annak méretezése mitől függ? mármint az, hogy gyárilag mire méretezték, milyen primer hőfokokra...
Hátha valaki okosabb mint én, és megosztja ezt a tudást. Akár magánban is köszönöm a segítséget. Az e-mailem működik... bárki gépész írhat oda. :-))
Nekem isotwin 28kw-os turbós van 40l-es HMV tárolóval. 20kw-ra visszavéve . Eddig mindig elég melegvizet szolgáltatott. A 180 liter sarokkád teletöltése után visszaesik a melegvízhozam. De ezt csak akkor érezném hiánynak ha egyből újra akarnám tölteni a kádat.
Szerintem legegyszerubben egy bazinagy taroloval lehet osszeilleszteni. Praktikusan akkoraval, ami egy toltet szen hojet fel tudja venni. Igy ha megrakod a vegyeskazant, akkor az eg amilyen utemben szeret, es felfuti a tarolot. Utanna (meg persze kozben is) abbol szepen igeny szerint futesz, ha meg kihult, akkor beindul a gazkazan.
Van valakinek jól működő vegyes fűtési rendszere: Vegyestüzelés+gázfűtés? Hogyan kell egy ilyen rendszert összeilleszteni? Ha kapcsolási rajzot is tudna valaki küldeni, azt külön megköszönném.
AbrakaDabranak van IsoTwin-je. Nekem IsoTwin-em van. Visszaszabalyozva 15 kw korulire. Sarokkadhozpicit halovany a 10 l/perc, de lehet hogy csak azert erzem annak, mert nincs csap, hanem a pezsgofuvokakon tolti es igy 7 helyen megy bele-fele a viz a kadba
Sikerült megoldani a padlófűtés-keringető szivattyú energiatakarékos vezérlését.
Egy hosszúkás hőérzékelő (bojlerből) van a cirkó előremenő ágához rögzítve, ez kapcsolja ki/be a szivattyút.
Cirkó indulás után 2 perccel (amikor odaér a melegvíz) bekapcsol. Cirkó kikapcsolás után 15 perccel kikapcsol. Kicsit lomha, de legalább van egy kis utókeringetés!
Ez még a hideg napokon is 12 óra üzemszünetet biztosít, ősszel/tavasszal pedig 16-20 órát. Évente 8-10 ezer Ft megtakarítás a villanyszámlában (0Ft beruházással)...
A HMV érdekelne a leginkább. Nekünk most átfolyós kombi van, és valami komfortosabbra vágyunk majd. Azt irja a SD honlap, hogy olyan mintha egy 100 lityis indirekt fűtésű tárolót rákötnék a jelenlegi kazánra, vagyis elég nay komfortoto biztosít.
