Mert egyszerűbb ha letépkeded a levelet, és eltünteted a szőlőből. Tavasszal a kénes lemosó is gyéríthet. Olvass vissza, az akákról pont most volt szó :)
Jó még a ragadozó atka telepítése is. De kis mértékben nem okoz gondot, főleg ha van egészséges lombozat is. Csak ezért ne permetezz, elég mérget eszünk enélkül is.
Ha megengeded kifejtem a véleményemet a képpel kapcsolatosan! Semmi okoskodás, csak saját vélemény! (Én se vagyok egy régi motoros, de sokat tanulok és tapasztalok is.)
Itt nincs kapálás, de van vegyszerezés. (látszik a gyepen). Ha nincs kapálás, lehet harmatgyökerezés sincs. Ekkor erősen indokolt az öntözés.
Telepítésnél érdemes úgy választani a fajtát, hogy mik az adottságok, pl szárazságtűrő az aszályos területekre.
Ha becsületesen megkapálják a szőlőt és nem harmatgyökeres, akkor az öntözés értelmetlen, legyen bármilyen művelésű a szőlő. Ha a gyökér lemegy 2-3 méter mélyre, oda egy egy csepegtetős öntözés édes kevés. Épp azért szokták harmat gyökerezni, hogy ne fenyegesse a szárazság.
Továbbá a sok locsolás sok párolgást is eredményez, hiszen a víz párolog... Ha nagy a pára, több esélyt ad a gombás fertőzéseknek. (tudom a szellős lombfal ez ellen segít, de akkor is). Azért egy minőségi szőlő termő helyen se locsolnak, hanem kihasználják a szőlő gyökérrendszerét. Számomra kérdéses, hogy mi az olcsóbb? Öntözni vagy kapálni. Tény h öntözni kényelmesebb, de mennyire költséghatékony? az öntöző rendszert is ápolni kell, az plusz munka.
Anélkül, hogy azt mondanám, hogy igazad van, vagy nincs igazad, szeretném, ha figyelembe vennél más álláspontokat és más gyakorlatot is. Azzal együtt, hogy a tudományoskodás nekem egyáltalán nem áll jól, hiszen mindössze öt éve van csak szőlőm, csak a ház körül és csak csemege. Ilyen körülmények között szerintem indokolt az öntözés, mert a talaj víz-utánpótlását (ezzel együtt víztartalmát) csökkentik az épületek és betonozott utak. (lezárják a víz talajba jutását) Ha ezek közelében van a szőlő, az még a természetes csapadéknak megfelelő mennyiséget sem tudja hasznosítani. Egy másik szempont, ami indokolhatja az öntözést (és a trágyázást) az a művelés intenzitása (a telepítés sűrűsége és a kordonos művelésmód). Ha 2m körüli tőketávolságot tartasz a telepítés során, négyszer annyi talaj-erőforrás jut egy tőkére, mintha csak 1m tőketávolságot tartanál. Minél sűrűbb a telepítés és minél magasabb kordont építesz (azaz minél több növényi részt kell ellátni ugyanazon területen vízzel, meg egyébbel), annál indokoltabb az öntözés. (Innen kezdve szakember szakmai méretezése indokolt, de az nem én vagyok, én csak tendenciákra tudok utalni). Nem egy profi szőlőművelő telepítéséről találni fényképet az interneten olyat, amelyiken jól látszik a beépített csőhálózat. például: Ők nem ház körül termelnek, és mégis... Szóval szerintem nem lehet általánosságban, mindenki számára érvényesen állást foglalni.
Milyen fajta? A fekete rizling még nem nőtt ekkorát nekem!
Másik kérdés, de mindenkinek szól aki kordon művelésű szőlővel rendelkezik!
Neked milyen magasan van a kordon kar? És hány cm magas a lomb felület? (Szóval vezér dróttól számolva milyen magasan van a legfelső huzal(pár)? Persze a huzalon még túl nőhet, nem kell egyből tetejelni. Csak így tudok viszonyítani milyen hosszú oszlopokat tervezzek szerezni.
Első elgondolásom a következő:
A kordonkart a földtől 60 cm magasan vezetem, szóval egy alacsony kordont szeretnék. 2 db huzalpár lesz, 60 cmenként. (120 és 180 cm magasan)
Ezt csak akkor lehet kijelenteni, ha rendesen, "szakszerűen" volt művelve a szőlő:
Megfelelően harmatgyökerezve. Persze kitaláltak olyan művelés módot is ahol szándékosan a felső gyökereken éltetik a szőlőt. (nemrég olvastam róla, de nem terjedt el annyira)
No de a lényeg, hogy a trágyázásnak az ültetés idején van jelentősége! Öntözni meg hát nem nagyon szokták a szőlőt. Az egyes tápanyagok pótlására meg érdemesebb lombtrágyázást alkalmazni, ha muszáj. Persze semmi se muszáj, de lássuk be ha a szőlő korosabb kiéli a tápanyagokat. Ha mindent nem is, de egyes anyagokból kevés van és ha kiéli azt hiányolja. Félre értés ne essék, nem azt akarom hangoztatni, hogy NPK-val kell nyomatni évente a szőlőt! :)
az en semmihazi szollom semmit sem termett szinte soha atoltottam ali ba tol kaptam vesszokkel azota terem jol szepen soka tes nem latom rajta a hiany tuneteket talan egykis peronoszpora az belefer annyi finom szolloert csaak viragzaskor ne jojjon hideg meg szel csak szello az kell
Látom, hogy sokan panaszkodtok különböző hiányra utaló nyomok miatt a szőlő esetében. Én annak idjén mikor ráakadtam ezen topikra elolvastam az elejétől, és többször is esett szó arról, hogy a gyökerek az évek során messze mélyre lehatolnak tahát szerintem nincs nagy értelme se különböző trágyázásnal, se öntözésnek, kell hagyni, hogy a gyökérzet keresse meg oda lent a tápanyagot.
Mindenkinek köszönöm a sok jószándékú észrevételt. Mihelyt megjelenik a leveleken a tünet, fényképekkel illusztrálom és akkor talán pontosabb diagnózist lehet felállítani.
altalaban valamelyik tapanyaghianyt valami tenyezo felvehetetlenne teszi a noveny szamara eznem jelenti azt hogy nincs jelen es a tulzott adagolas sem biztos hogy segit sot bajt okozhat,ovatosan probalgatni a leg celszerubb mert egyy nagy hibat mar nem lehet orvosolni,pelda,volt egy hibiszkuszom minden tapanyag hianyt felfedeztem rajta elinteztem rendesen,aztan a foldjet felosztottam tobb cserepbe es kulombozo asvanyigenyu novenyeket ultettem es lass csodat mindenki jol fejlodott,akkor a hibiszkusz miert nem?talan kulso tenyezo?feny?homerseklet?levego?vagy mi?ezen elgondolkodni
sziasztok! tudom nem erre a fórumra való de megkérdem tőletek.ha nem akkor nem tudom meg a választ. keresek idei ültetésre 1 cső magyar kukoricát az árát, szállítást postát fizetem.köszi.
Én nem hagynék! Hadd fejlesszen jobb gyökérzetet! Oké hogy van gyökere, de ne haggy sztem! Azon szőlőim ahol fürtel együtt bújtottam ott nagyon gyenge gyökér fejlődés lett. Jövőre ez nem fog hozni termést, mert 99% nem fog berakódni termő rüggyel. Idén azért rakódhatott be, mert volt anyanövény ahonnan kapta az anyagot. Bár nekem 2 delevarie dugvány hozott fürt kezdeményt de leveszem róla amint tudom. Sőt nemrégen olvastam, hogy a rövid nappalos napok (na remélem érted) sokkal intenzívebb gyökér és kevésbé intenzív hajtás fejlődést okoznak. Na már most a szobámba többet van sötét mint világos mivel sokat dolgozok és ha nappal alszok redőnyt lehúzom. Meglepően vettem észre, hogy a rizling nagyon buja gyökeret nevelt!
Már azon gondolkozom, hogy jövőre ezzel a módszerrel fogok dugványozni. Természetesen nem januárba kezdem el hajtatni a szőlőt, de nem is a szabadban, hanem márciusban, fűtött (tehén istálló jóóó meleg van benne) helyiségben. Persze ha az idei közel 400 dugványból minden fajtából legalább 40-50 akkor maradok a rendes dugványozásnál :)
Oltani meg csak az élmény miatt akarok, ezen a homokon tök felesleges...
Nálam hasonló tünetek voltak nálam is a nyár közepén jelentkezet. A szőlő zweigel. Ugy oldódott meg a probláma hogy keserűsót magnéziumoxidot juttatam ki. A gyakorlatban úgy történt hogy egy ásóval fölemeltem a földet a segítőm meg agy kevés keserüsót szórt a gödörbe ezt a sorok között kb 0,5 méterenként csináltuk. Tavaszal történt a beavatkozás és abban az évben még jelentkeztek a tünetek de a következő évben már nem és azóta sem kb 5-6 éve volt.
Igen az,nem bújtatás. Viszont a gyökeres fekete rizling is szépen hajt,már azon is van 2 fűrtkezdemény:) Szerintem azon már meghagyok 1 pici fűrtöt. Vagy várjak vele még 1 évet?
