Ültettem 2012 tavaszán oltvány szőlőket. Minden évben visszametszettem 2-2 szemre őket. Idén már olyan erősek voltak, hogy mindenki azt mondta, hogy ne vágjam vissza. De ez még csak a harmadik tavasza lesz a szőlőknek és úgy gondoltam csak a jövő évben fogom termőre fogni.
Azt mondták, hogy ha mégis két szemre vissza akarom metszeni, akkor inkább a vesszőről törjem le a rügyeket és egy méter magasan hagyjak 2-3 rügyet, ne tövig metsszem, és majd azt széthúzom jövő tavaszra a kordonon.
Én mégis tövig metszettem, tavaly is ujj nagyságú vesszőket hajtott 3-4 métereseket.
Melyik megoldás a jobb?
Másik kérdésem pedig a Moldova szőlővel kapcsolatos. Nem találok a származásáról leírást neten, hogy ki állította elő és mikor stb. Tudja valaki?
A 60 centinkénti befűző szál csak modern, mozgatható szálú kordonoknál jó, mert egyébként az túl ritka. általában 30 centinként vannak a befűzőszálak. De ezzel együtt két szálpár nem fog megfogni ekkora lombfelületet, szerintem.
A vezetőszál 1 m nálam, és 30 centinként van 3 pár befűzőszál.
Szerintem félre céloztad az üzit, de én is tanulok belőle!
A szomszédnak 1-2 tőkén megjelent a peronoszpóra, igaz nagy gazban volt a fej művelésű tőke... Azokat lehet leszórom, mert itt az esőt is mondja, meg hűvös is van. A kordonnál még sztem nem lesz gond.
Nézd jól meg szerintem nem liszharmat az nincs elég meleg hozzá.Régen egy egyszerű próbat ajánlottak a lisztharmat felismerésére, alevelet tépd le sodorgasd kicsit az újjaidközt ha penészes,dohos illatú akkor az lisztharmat,ha nem akkor peronoszpóra összelehet keverni a kettőt.A Thiovit kontaktszer vannak jobb felszívódó szerek,de még véleményem szerint koraiak.Hol termelsz?A lisztharmat ellen megjegyezném nagyobb lé mennyiséggel kell szórni,hogy a penészgyep átnedvesedjen,ha már fellépett,akkor a Kharathane-Star+kén a legjobb ellene.Jó munkát!
Mert egyszerűbb ha letépkeded a levelet, és eltünteted a szőlőből. Tavasszal a kénes lemosó is gyéríthet. Olvass vissza, az akákról pont most volt szó :)
Jó még a ragadozó atka telepítése is. De kis mértékben nem okoz gondot, főleg ha van egészséges lombozat is. Csak ezért ne permetezz, elég mérget eszünk enélkül is.
Ha megengeded kifejtem a véleményemet a képpel kapcsolatosan! Semmi okoskodás, csak saját vélemény! (Én se vagyok egy régi motoros, de sokat tanulok és tapasztalok is.)
Itt nincs kapálás, de van vegyszerezés. (látszik a gyepen). Ha nincs kapálás, lehet harmatgyökerezés sincs. Ekkor erősen indokolt az öntözés.
Telepítésnél érdemes úgy választani a fajtát, hogy mik az adottságok, pl szárazságtűrő az aszályos területekre.
Ha becsületesen megkapálják a szőlőt és nem harmatgyökeres, akkor az öntözés értelmetlen, legyen bármilyen művelésű a szőlő. Ha a gyökér lemegy 2-3 méter mélyre, oda egy egy csepegtetős öntözés édes kevés. Épp azért szokták harmat gyökerezni, hogy ne fenyegesse a szárazság.
Továbbá a sok locsolás sok párolgást is eredményez, hiszen a víz párolog... Ha nagy a pára, több esélyt ad a gombás fertőzéseknek. (tudom a szellős lombfal ez ellen segít, de akkor is). Azért egy minőségi szőlő termő helyen se locsolnak, hanem kihasználják a szőlő gyökérrendszerét. Számomra kérdéses, hogy mi az olcsóbb? Öntözni vagy kapálni. Tény h öntözni kényelmesebb, de mennyire költséghatékony? az öntöző rendszert is ápolni kell, az plusz munka.
Anélkül, hogy azt mondanám, hogy igazad van, vagy nincs igazad, szeretném, ha figyelembe vennél más álláspontokat és más gyakorlatot is. Azzal együtt, hogy a tudományoskodás nekem egyáltalán nem áll jól, hiszen mindössze öt éve van csak szőlőm, csak a ház körül és csak csemege. Ilyen körülmények között szerintem indokolt az öntözés, mert a talaj víz-utánpótlását (ezzel együtt víztartalmát) csökkentik az épületek és betonozott utak. (lezárják a víz talajba jutását) Ha ezek közelében van a szőlő, az még a természetes csapadéknak megfelelő mennyiséget sem tudja hasznosítani. Egy másik szempont, ami indokolhatja az öntözést (és a trágyázást) az a művelés intenzitása (a telepítés sűrűsége és a kordonos művelésmód). Ha 2m körüli tőketávolságot tartasz a telepítés során, négyszer annyi talaj-erőforrás jut egy tőkére, mintha csak 1m tőketávolságot tartanál. Minél sűrűbb a telepítés és minél magasabb kordont építesz (azaz minél több növényi részt kell ellátni ugyanazon területen vízzel, meg egyébbel), annál indokoltabb az öntözés. (Innen kezdve szakember szakmai méretezése indokolt, de az nem én vagyok, én csak tendenciákra tudok utalni). Nem egy profi szőlőművelő telepítéséről találni fényképet az interneten olyat, amelyiken jól látszik a beépített csőhálózat. például: Ők nem ház körül termelnek, és mégis... Szóval szerintem nem lehet általánosságban, mindenki számára érvényesen állást foglalni.
Milyen fajta? A fekete rizling még nem nőtt ekkorát nekem!
Másik kérdés, de mindenkinek szól aki kordon művelésű szőlővel rendelkezik!
Neked milyen magasan van a kordon kar? És hány cm magas a lomb felület? (Szóval vezér dróttól számolva milyen magasan van a legfelső huzal(pár)? Persze a huzalon még túl nőhet, nem kell egyből tetejelni. Csak így tudok viszonyítani milyen hosszú oszlopokat tervezzek szerezni.
Első elgondolásom a következő:
A kordonkart a földtől 60 cm magasan vezetem, szóval egy alacsony kordont szeretnék. 2 db huzalpár lesz, 60 cmenként. (120 és 180 cm magasan)
Ezt csak akkor lehet kijelenteni, ha rendesen, "szakszerűen" volt művelve a szőlő:
Megfelelően harmatgyökerezve. Persze kitaláltak olyan művelés módot is ahol szándékosan a felső gyökereken éltetik a szőlőt. (nemrég olvastam róla, de nem terjedt el annyira)
No de a lényeg, hogy a trágyázásnak az ültetés idején van jelentősége! Öntözni meg hát nem nagyon szokták a szőlőt. Az egyes tápanyagok pótlására meg érdemesebb lombtrágyázást alkalmazni, ha muszáj. Persze semmi se muszáj, de lássuk be ha a szőlő korosabb kiéli a tápanyagokat. Ha mindent nem is, de egyes anyagokból kevés van és ha kiéli azt hiányolja. Félre értés ne essék, nem azt akarom hangoztatni, hogy NPK-val kell nyomatni évente a szőlőt! :)
az en semmihazi szollom semmit sem termett szinte soha atoltottam ali ba tol kaptam vesszokkel azota terem jol szepen soka tes nem latom rajta a hiany tuneteket talan egykis peronoszpora az belefer annyi finom szolloert csaak viragzaskor ne jojjon hideg meg szel csak szello az kell
Látom, hogy sokan panaszkodtok különböző hiányra utaló nyomok miatt a szőlő esetében. Én annak idjén mikor ráakadtam ezen topikra elolvastam az elejétől, és többször is esett szó arról, hogy a gyökerek az évek során messze mélyre lehatolnak tahát szerintem nincs nagy értelme se különböző trágyázásnal, se öntözésnek, kell hagyni, hogy a gyökérzet keresse meg oda lent a tápanyagot.
