A szlovák topikban már ajánlottam Klimotheca egyik szintúgy hasznos anyaga "Századunk névváltoztatásai : Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893. / eredeti okmányok alapján összeállította a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egyik igazgató-választmányi tagja [Szentiványi Zoltán]"itt. Ez, ha az 1800-as évek elején volt, és nem a közösség által 'megvalósított' közösségi célt szolgáló spontán névváltás következett be (mondjuk ez arra a korra már nem jellemző, vagy ritka), hanem már rögzült, hivatalos dokumentumokban megjelenített név saját elhatározásból való tudatos feladásáról és új választásáról, akkor ebben benne kellene lenni. Viszont Serfőző nincs köztük.
Ezért gondolom, hogy vagy korábban volt, vagy olyan névcsere volt, mely a több hasonló vezetéknevű személy megkülönöztetését, ill. a közösségen belüli egyedi (akár kiemelt) megjelenítésüket szolgálta. (Pl. a sok Kis/Nagy, vagy sok Szabó esetén). A Serfőző 'alkalmas' ilyenre. S akkor ez is előbb volt. (már 1770-es évek is előbbnek számítanak:) Amilyenről itt már korábban volt példa.
A Danyi a Dánielből van, a másik két analógia is keresztnevek példája, nem lakosnév esetében történt. ellenpélda lásd Mány-(Manyi)Mányi. A Dány-Danyi továbbra sem igazolt. A Széchényi-Széchenyi névkettős létrejöttének helyesírási okai vannak?
Ne zárjuk le ilyen egyszerűen, mert nincs konszenzus, nincs egyik változat sem igazolva. Felvetések vannak, ne helyezkedj arra kényelmes álláspontra, hogy "Talán az ékezetek elmaradása miatt alakult ki". Javaslom, ha van rá módod anyakönyvi kutatással görgesd végig visszamenőleg az írott alak esetleges változásait.
Felhívom pergynt3 topiktárs figyelmét, hogy tartózkodjon a provokatív jellegű hozzászólásoktól, s csak a topikban kialakult normatívák szerint szóljon hozzá! Amennyiben ez nem megy, úgy maradjon az Alternatívban!
A figyelmeztetésre ebben a topikban történő reagálás szankciókat von maga után.
Sajnos, gépelési tökéletlenségem miatt gyakran előfordul, hogy a kettős mássalhangzóból egyet elhagyok. Pár hozzászólással feljebb helyesen leírtam KL nevét.
Egyébként nem általános ez a probléma, csak nekem van egy kortársam, Kiss Ádám, aki ráadásul még ELTÉ-s is volt, és vele nem akartam keveredni (amúgy volt, hogy én kaptam meg az ő honoráriumát).
Szóval a Kohn és változatai (Kohen, Kahána Kagan sőt Kaganovics) valódi családnévként alakultak ki, nyilván mert büszkeségre adott okot a kohánitaság. De ennek a névnek is van egy német közszóhoz igazított változata, a Kahn. A Katz, amit említettem, egy külön névtípusnak, az akronimáknak egyetlen általan ismert példája, amely egybeesik egy német köznévvel (ugyanis Kohen Cedek).
Ja és helynévi eredetűek (ezek nem tudom, mennyire alakultak ki már korábban): Trebitsch, Auspitz, Lipschütz, Pressburger, Ullmann, Schlesinger, Böhm, Horowitz stb.
A Habsburg zsidó nevek kérdését bonyolítja egyrészt, hogy éltek errefelé szefárd zsidók is, márpedig nekik már a 10-11. századtól voltak családneveik. Sokkal jobban bonyolítja, hogy a cári területek és a Habsburg Birodalom között állandó volt az átjárás, márpedig a stettlben más névállomány alakult ki. A német nevek fölvételénél gyakori szempont volt, hogy speciális zsidó motivációja is legyen: utalás a törzsekre (Naftáli: Hirsch, Hirschmann, Efrájim: Fisch, Fischer, Benjámin: Wolf, Wolfner, Áser: Ascher, Selig), jelentésbeli párhuzam vagy legalább hangalaki hasonlóság hagyományos héber személynevekkel (Taub < Jónás, Schein < Méir, Heim < Chájim, Henkel < Énok, Berger < Baruch stb.). Azt hiszem, ehhez kapcsolódik a feltűnően sok állat- és növénynévi eredetű név is (a sokféle -baum, Blum, Pfeffer, Mandel, Appel, Fuchs, Wiesel stb.). A foglalkozásból és tulajdonságból való nevek többnyire olyanok, amelyek a keresztény német családnevek között is gyakoriak. Van azonban még egy speciális csoportja az akkor született neveknek, amelyeket tényleg "hasraütésszerűen" hoztak létre és leginkább a névszépség motiválta őket. Ezek szembemennek a családnevek kialakulása "hagyományos" szabályaival: a "wein-", "schön-", "blum-", "korn-", "wiese-", "grün-", "silber-", "wasser-" stb. előtagokból és a "-stein", "-feld", "-berg", "-berger", "-thal", "-mann" utótagokból hozták létre őket. (Bocsánat a héber nevek átírásáért.)
Szlovákiában van egy Botyán nevű település, de ez a magyar Battyány megnevezés átirása. A Battyány pedig ha jól rémlik - ma is használatban lévő, bár ritka keresztnévként is szerepel itt a környéken. De a szlovákban nem (ha jól értem, hogy ennek szláv névnek kellene lennie.) De lehet, hogy délen használatos.
Igazad van, a Kohn nem jelent németül semmit, ellentétben a Katz-cal, amire gondoltam. Akkor tényleg kohánita családok vehették föl családnévként. Meg fogom nézni este.
É-K-Magyarországon aligha hiszem, hogy a serfőzés zsidó foglalkozás lett volna. Ott a jellemző zsidó foglalkozás a borkereskedelem volt, ami összefügghet a pálinkafőzéssel. Egyáltalán nem tudom, mennyire söröztek arrafelé.
Persze telepedtek székelyek az Alföld szélére a török után, ha nem is nagy számban (ld. pl. Börvélynél). De mindehhez az kellene, hogy a Székelyföldön valahol fölbukkanjon egy román eredetű valaki ezzel a névvel, aki aztán elmagyarosodjék, majd részt vegyen egy telepes akcióban. Nos, a "Boczán"-t .ro domainre szűkítve egy személyt ismer a gugli, az is magyarországi, tehát kijelenthető, hogy székelyek között ilyen családnév legalábbis nem maradt fenn.
Csak e miatt ne keresd, de ha esetleg a kezedbe kerülne, megköszönném, ha megnéznéd és begépelnéd ide.
Ez valójában azért érdekel, mert fennmarad az öregek beszédeiben, hogy valamikor székelyek is kerültek ide fel, és - ahogy nagyapám mondta - nekünk is vannak székely gyökereink. Ezért akár lehet is, hogy onnan keveredett fel ide ez a név. De lehet, hogy ettől függetlenül alakult ki.