Engem is érdekelne m1aszek kérdésére a válasz, kell-e feltétlenül hőcserélő a kond. kazánnál?
Nekem most kell cserélnem kazánt, és én is az Inkában gondolkodom.
A mostani rendszerem nekem is régi PE csöves padlófűtés 2 szinten (később még lesz bővítve a tetőtérben), és mellesleg teljesen jól működik kiegészítő fűtés nélkül, csak a körönkénti szelepek állításával, egy termosztáttal, semmi egyéb cicó (hőszigetelt házról van szó). Viszont most nincs hőcserélő beiktatva.
Nagy a kockázat így hagyni a diffúzió miatt? És ha hőcserélőt teszek, milyen hatásfokveszteséggel dolgozik?
Akinek a régi PE csöve van a padlóba, az közvetlenül kötheti a Termomax Inka-ra, vagy a régi PE csőhöz mindenképp kell hőcserélő ? A mostani rendszerben van rozsdamentes hőcserélő, de nagy az indittatás, hogy váltsak kondenzációsra.
Amire gondoltam : Kondenzációsból menne a 40 C-os víz a padlóba lent és az emeleten is, a fürdőbe meg én is egy-egy jó nagy törülközőszárítót raknák kiegészítésnek.
Egy kisebb lakásba, ahol szinte összenyílnak a terek, nem felesleges a helységenkénti szabályozás ? Arra gondoltam, hogy a déli oldalon levő két szobát és az északi oldalon levő nappalit vezérelném csak egy-egy termosztáttal. A déli fekvésű két szobába besüt a nap, ott nem kell, hogy menjen mindig, amikor az északi oldalon levő nappaliban esik a hőfok. Az osztón leválasztanám a két szoba és a nappali köreit egy-egy mágnesszeleppel és a termosztátok vezérelnék, hogy melyik oldalra menjen a meleg.
Nem vagyok egy nagy fűtés/kazán kovács de most haldoklik a kombim! BAXI Luna 240i ről van szó. elkezd fűteni és egyszer csak megáll és riszt a radiátor szimbólum. Előlap leszed a fűtési körben van két hőérzékelő. Egy biztonsági (ez gondolom 90 foknál letilt) meg egy sima hőmérő (NTC fűtésérzékelő ). Ha risztás van akkor megmérve az NTC-t 4-5 Mohm-ot mutat. Ha a helyébe e potit kötök akkor olyan 40 Kohm-nál indul a kazán (ez gondolom a fagy érzékelése) és 200 ohm nál 80 fokot mutat.
A magyar szervíz elhatárolódik az alkatrész árusítástól. Kérdés jó e a hibabehatárolásom? és ha igen honnét szerzek ilyen alkatrészt?
Passzívtól messze vagyok. Alacsony energiagény a cél, nomeg a nyári meleg kint tartása. Ebéd előtt meg miért olvasgatsz ilyeneket? ... Mellesleg hol van már a dél? Mindjárt uzsi lesz! :DDD
15 cm-nyi hőszégetelés kerül a falkra és padlóba, valamint 30 a fafödémre. A vastag tégla falak mellett nem tervezek hűtést. A törölköző-szárítós radiátor nyilván alapfelszereltség - bár vannak kétségeim, hogy a padlófűtés alacsony előremenőjével mit fog érni - mindazonáltal hálószobába nem szívesen tennék padlófűtést.
Ha mindenütt lesz padlófűtésed az a mai hőtekknikai követelményekkel épülő házad teljes egészében ki fogja fűteni. Ebben az esetben nem hiszem, hogy szükségeltetik falfűtés. A fürdő lehet ilyenhelyiség, de egy jó nagy törölköző szárítos radiátor segít a dolgon. Ezt amúgy sem érdemes kihagyni. Viszont, ha hűtést is tervezel akkor az más.
Mint minden ez is relatív. Zóna szabályzás 10 helyiségre 21 000 helyiségenként termosztát és termomotor 13 000. A szelep ugyebár az osztón már ott csücsül. Árak nettó listaárak. Márkát (....foss) nem akarom reklámozni. JA és plussz a drót ami a termosztát és a központi egyéség között van. Ezzel egy olyan szabályzást és komfortot kapsz ami minden igényt kielégít. Szerintem ha valamire érdemes költeni akkor erre igen. Bár amit látom a gáz ára még mindig nem elég magas. Még mindig előnybe részesül a plazma TV. mint a fűtés szabályzó. Ez nem neked szólt! Igaz a tv-t a szomszéd is látja -sárgul is tőle rendesen- a zóna szabályzót meg nem:-(
Még mindig nem értem a mágnesszelepeket, minek ez oda? Mi a szerepe? E nélkül vidáman elmegy a rendszer. Ha van ami drága akkor ezek a szelepek azok. Ha 1 Ft az áruk akkor is egy forinttal többe kerülnek a kelleténél:-) szerintem. Megjegyzem profi rendszerekben sem láttam még ilyen szelepeket:-)
Ha alapfűtésként üzemeltetjük a rendszert, -bár ez itt nem tudható- akkor sem engedném csak úgy, hadd menjen.
Hőcserélős megoldás tényleg felesleges és aki egy kicsit is ért hozzá az nem is alkalmazza már. :))
Szerintem a mágnesszelepeket termosztát vezérli, ami egyben inditja a kazánt is. Így kizárt dolog, hogy zárt szelepek esetén a kazán magában menjen.
MSZ2-t és + a kazánt a termosztát inditja, viszont a padlófűtés motorját jobb csőtermosztáttal vezérelni, így van utókeringtetés is.
PF szobánkénti szabályozása azért igen drága mulatság ám! Éppen ezért nem is szokták alkalmazni. Jellemzőbb, hogy PF-el egy alapfűtést hoznak csak létre és radiátorokkal kompenzálják az ingadozást, ha van. Profi rendszerekben motoros keverőszelep külső/belső hőmérséklet érzékelővel állitja a PF hőmérsékletét.
Én a hőcserélős verziót rögtön kidobnám, ha a padlófűtési csövem oxigén diff. ellen védet. Már csak a költségek és a tevékenység igényeseb működtetés matt.
Mindkét verzióban van a kazán után mágnesszelep. Ezt nem értem. Mi a szerepe? A radiátoros körben ha a radiátorokon van termosztatikus szelep akkor azok majd eldöntik, hogy kérnek energiát vagy sem. Ennek ellene tud dolgozni az MSZ1.
Aztán ami még érdekesebb, hogy mi működteti ezeket a mágnes szelepeket? Én erre nem találtam utalást, de lehet, hogy csak elkerülte a figyelmem. Ha MSZ2 és a padló szivattyúja nincs összehangolva akkor nem biztos, hogy lesz padlófűtés. Egyszerüen a lepárhuzamosítom mindkettőt, és a szobtermosztát vezérli őket? Ekkor is kérdés minek az MSZ2?
Elképzelhető hogy mindkét szelep zárva (MSZ1, MSZ2) ezt a kazán hogy viseli, hogy kezeli? Ezt az üzemállapotot mindenképen el kell kerülni. Mi akadályozza meg ezt? Kazánt mi idítja el?
Magánvéleményem szerint nem szerencsé a padlófűtés generális szabályzása. Az esetek többségében ez nem egy helyiséget jelent hanem többet is, amik különböző funkciójuak. (északi szélfogó, vagy előszoba vagy déli napsütötte nappali) Ma már nem olyan nagy kaland a helyiségenkénti szabályzás. Lehet, hogy a hőcserélős változat árából már ki is hozható az ára, persze ez függ a körök számától.
A termosztatikus szelep, kb. soha sem fog teljesen lezárni.
1. rajzodon mivel nincs folytás a hőcserélő primer oldalán a két kör nem is tud egyszerre működni. Ha megy a padló is, akkor a radiátorokhoz nemfog semmi sem menni.
A 2. rajzodon semmilyen szabályozás sincs, és így a 60-as előremenő közvetlenül megy a padlóba.
Igen, de ezzel az a gond, hogy ha csak padlófűtés van és a termosztát be van kapcsolva, majd a termosztatikus szelep lezár, akkor a kazán kört lezárja és így a kazán liftezni fog. Még 1 kérdésem lenne, a rajzot te mivel csináltad? Mert jó lenne egy jó kis rajzprogram.
Így elöbb fog működni a "hagyományos" és még szabályozható is:
(Bár a szivattyú állandóan megy.)
Itt viszont már beállitható a padlófűtés előremenője és a szivattyú is csak akkor megy amikor kell: Olcsóbb is, mivel nem kell külön tágulási, külön töltő szelep, külön feszmérő a PF körre stb.
nem kötekedés képpen, de a "hagyományos" rajzod úgy müködésképtelen, ahogy van! Hőcserélőnél minek kellene keverőszelep a hőcserélő szekunder oldalára?
Hi a lényeg a kettő között, hogy a felsőbe van hőcserélő és így létrejön egy hőlépcső. Ami emeli a kondenzációs kazánba visszatérő víz hőmérsékletét. Mind a 2db rendszernél 2db termosztát van az egyik az egyik mágnesszelepet nyitja, a másik a másikat. A másodiknál a csőtermosztát indítja a második szívattyút és így lesz utókeringtetés is. Az alsó azért jobb, mert ott a padlóból visszatérő víz megy a kazánba és így hidegebb. MSZ=mágnesszelep V.SZ.=visszacsapó szelep. M=motor. Várom mások véleményét is hogy mit szólnak a 2-ik rendszerhez. Tudom, hogy az elsőnél 100%-ig lehet a hőmérsékletet szabályozni. De a másodiknál a szívattyúk is kevesebbet mennek.
Megnéztem szinte minden rossz vezérlőt, és mindnek van egy reléje, aminek ha megkapja a 48V-ot a tekercse, akkor behúz, és úgy marad. Na nem az érintkezők vannak összeégve, hanem a vasmag van felmágneseződve. (persze ha nincs 48V akkor is behúzva marad)
Már azt hittem megvan a megoldás, de mikor szétszedtem az enyémet, ami jó, akkor jött a pofon, az is olyan. X akta!!!!
Én műszerész vagyok, a szakmában dolgozok, de ilyen relét még nem láttam. Kapni nem lehet, ha helyettesítem akkor sem jó.
Na nem akarok itt elektronikai topikot csinálni, bocs.
Üdv mindenkinek!
Elég sokan írtatok az INKA 24-es fűtőről. Mivel kilyukadt a kazánom, erősen gondolkozom ennek a típusnak a vásárlásán, mivel padlőfűtéses rendszerem van. Csakhogy ez a teljesítmény nekünk kicsi, így a 35 Kw-os kellene (többszintes a ház). Nem tudjátok, hol lehet ezt Bp-en a legolcsóbban megkapni? Már egy-két ajánlatkérő e-mailt írtam cégekhez, de hátha van valakinek friss tapasztalata. Lehet, hogy érdemes volna várni az áprilisi BNV kiállításig? Építkezéshez sok mindent kaptam komoly kedvezménnyel annak idején.
Másik kérdésem: van az Inkának hőcserélője, ami a fűtőkörtől elválasztja a kazánt? A mostani rendszerben nem volt beépítve ilyen, viszont úgy vettem ki a hozzászólásokból, hogy érdemes közbeiktatni, hogy más víz menjen a két körben.
És kiegyenlítő tartály van benne? Gondolom nem valószínű, hiszen ahhoz kicsi a mérete.
Egyébként minden olyan személyes tapasztalatnak nagyon örülnék, ami a működésével, szervizelési igényével, fogyasztásával kapcsolatos.
Kedves krisztian98!
Olvastam, hogy ajánlottad egy padlófűtéshez optimális működést biztosító kapcsolási tervrajzot. Őszintén szólva, nekem is nagyon sokat segítenél vele.
Nagyon köszönöm!
Piano71
"Tehát kapásból valami flexibilis aljzat kellene. Aztán gond lehet szerintem a hőtágulás, ha a betonba fixen van belerakva a cső (ezért gégecsőbe szokták belehúzni)."
Aha, én is gondoltam a dilatatióra, csak nem tudtam, elvi probléma-e, vagy gyakorlati jelentősége is van-e! (Mellesleg a szegély-EPS miatt akár arrafelé tágulhatna a beton, és ugyebár ott lenne a melegedés.)
-Jó, hogy felhoztad ezt a gégecsöves dolgot, majd legalább figyelek rá, hogy ne hagyják ki-hiszen e radiátor csövei így is-úgy is az aljzatba mennek- nem tudom, hogy az "így szokták csinálni" világában valóban beteszik-e a szerelők! Viszont mi van, ha rendesen gégecsövezve tetetek be egy hurkot a fal elé? Így a hőtágulás megoldott, a hüvelyezés meg megakadályozná. hogy túlmelegedjen a beton!
Hi a lényeg a kettő között, hogy a felsőbe van hőcserélő és így létrejön egy hőlépcső. Ami emeli a kondenzációs kazánba visszatérő víz hőmérsékletét. Mind a 2db rendszernél 2db termosztát van az egyik az egyik mágnesszelepet nyitja, a másik a másikat. A másodiknál a csőtermosztát indítja a második szívattyút és így lesz utókeringtetés is. Az alsó azért jobb, mert ott a padlóból visszatérő víz megy a kazánba és így hidegebb. MSZ=mágnesszelep V.SZ.=visszacsapó szelep. M=motor. Várom mások véleményét is hogy mit szólnak a 2-ik rendszerhez. Tudom, hogy az elsőnél 100%-ig lehet a hőmérsékletet szabályozni. De a másodiknál a szívattyúk is kevesebbet mennek.