Valaki meg tudná mondani, hogy a kataszteri térképeket számmal jelölt telkek tulajdonosainak nevét honnan lehet megtudni? Konkrétan Pest megye, azon belül Üllő és Monor érdekelne.
Pest megye történetének okleveles emlékei 395. oldalán ezt írták erről a dokumentumról: "1556 szeptember 17, Bécs. I. Ferdinánd k. a nógrád-megyei Kezy, Mihel, Geregye, Nagbaran, Legénd, a lieves-és pestmegyei Erdewthelek, Bod, Chewrewhaza, Fogach, Alathyan, Wezeken, Zarank, Wach, Kwnhegyes, Kenderes és Sagh birtokokat, elvevén a hűtelenné lett Tharnoczy Sebestyén és András, Body másként Bornemyzza Imre,Legendy Péter és Kedwesi Lőrinctől, Nagh Bálintnak, Nemory Imré-nek, Apátí'alwa-i Chohov Andrásnak adja. (A III. sz. királyi könyvben.)" Azonban nekem nem egyértelmű a latin szöveget olvasva, mert Donatio Honorum-mal kezdődik és először vannak felsorolva Tharnoczy Sebestyén és András, Body másként Bornemyzza Imre,Legendy Péter és Kedwesi Lőrinc személyek. Előre is köszönöm a segítséget! Szép napot!
Csatlakozom kis várday-hoz, szerintem is előfordulhatott, hogy a különböző felekezetek papjai/lelkészei szükség esetén segítették egymást.
Konkrét esetet is tudok. Egy Balaton melletti faluban évekig nem volt református lelkész, közben a katolikus plébános keresztelte a gyerkőcöket. A halotti bejegyzéseket nem néztem még át, de szerintem az elhúnytaknál is ez lehetett a helyzet.
Szükség esetén biztosan. Gondolok itt olyan esetekre, amikor betegség, halál esetén a saját vallás képviselője nem volt. De akkor ezt jelezték az anyakönyvben.
Olyannal nemrég találkoztam, hogy katolikus pap temetett reformátust. Akkor szerintem fordítva is lehetett.
Köszönöm, de megtaláltam közben hogy a gép is ki tudja magának menteni az ilyen "nem letölthető" oldalakat. Ezt a programot megpróbálom azért majd. Köszönöm a segítséged!!!
Abban az időben a tanító /a reformátusoknál/ egyedül is temetett, a katolikusoknál pedig a pap melleti énekes, kántori feladatokat is ellátta. Kántor-tanítónak is nevezték. A jegyzői aláírás valószínűleg valamilyen iraton szerepelhetett. Akkor még nagyon sokan nem tudtak írni-olvasni, és ezért a tanult emberek ilyen jellegű segítséget is nyújtottak a falvakban, kisebb városokban.
Nem, akkoriban már öreg embernek számított, 60 felé járt. A gyerekek nagyok voltak.
A te eseted izgalmasabb. Bár olyat találtam a saját kutatásaimban is, ahol szinte a szülés után azonnal fogant a mama (ami eleve ritkaság), az egyik gyerek februárban született, a következő október végén. Végül is belefér... És nálam nem volt kétség, a szülők egyeztek, korrekten vezette az anyakönyvet a plébános úr.
Hiába, nincs az a detektívmunka, ami felérne egy jó kis családfakutatással! :o)
Esetleg, ha volt kisgyermek, az indokolhatta a gyors házasságkötést...
No igen, csak esetemben nemcsak a szokás, a biológia is korlátoz ;-)
Elírás nem valószínű, rendes sorrendben volt mindkét bejegyzés.
Nyilván a második gyerek meghalt - sőt igazából, ha már az első születése után azonnal megfogant is (ami képtelenség), akkor is olyan koraszülött volt, hogy csoda, hogy élve született (kapott nevet!), de mivel nincs megjegyezve semmi, ezért nyilván nem halt meg azonnal, vagy hamarost...
Viszont van egy kiút: az első gyereket a leányanya, a második gyereket - feltehetőleg - az özvegy nagymama jelentette be...
vadász2: Némileg hasonló dolgon rágódok két hét óta... találtam egy férfit (N.N.), akinek Karácsony előtt meghalt a felesége. Aztán egy özvegy N.N. január első napjaiban megnősült. Jójó, csak úri családokban volt szokás a gyászév, de azért ilyen gyorsan, kb. két hét múlva... Sajnos semmi utalás arra, hogy kihirdették-e őket vagy sem, a férfi kora (vagy két férfi kora?) sem egyértelműen meghatározható. De kis falu, nem túl gyakori névvel.
MCA-001: Jelen esetben tökéletes az átfedés, u.i. kántortanító volt. Régen a tanítóképzőbe járók (a "prepák") zenei képzést is kaptak, és végzés után egy faluba elkerülve a "mester úr" hét közben a nebulókat oktatta, vasárnap, ünnepnap, temetéseken pedig orgonált, énekelt stb. Egy embert is nehezen tartott el a falu, azt is főleg természetben gabona, tüzifa, stb. fizették. (Gárdonyi Géza több remek novellájában emlékezik meg azokról az időkról, amikor ő is ezt a foglalkozást űzte).
Ennek a kombinált foglalkozásnak a negyvenes évek végén vetettek véget, egy tanár ugyanis nem lehetett vallásos a kommunista elvek szerint, a templom környékére se mehetett, nemhogy be...
A jegyző már más kérdés, iskolázott ember lévén nyilván később lett az.
Sziasztok.
Mennyi átfedés volt az 1850-es években az anyakönyvekbe írt szakmák között?
Egyik felmenőm kántorként és tanítóként is szerepel az anyakönyvekben.
Van olyan dokumentum is amit később jegyzőként írt alá.
Köszönöm
Van egy ingyenes program a GIMP, amivel tudsz a képernyőről képet készíteni és nem kell fényképet készítened külső eszközzel. Ez elsősorban akkor jó ha az oldal nem engedi, hogy letöltsd a képet. JPG be elmented, megvágod és nyomtathatod.
Mennyire jellemző az, hogy egy leányanya április 15-én egészséges leánynak (73 évet él) ad életet, majd ugyanaz év november 20-án ismét szül egy leányt, aki feltehetőleg nem hat meg azonnal (nincs a megjegyzés rovatban semmi)? Kicsit rövidnek tartom a két szülés közötti intervallumot...
Az egyik ősöm nevét az 1770-ben íródott úrbéri iratban nem találom, holott az adott falu plébániáján vannak bejegyezve az 1756-1776 között született gyermekei. Konkrétan Jánoshidáról van szó. Hogyan lehetséges ez? A feleségének az apját megtaláltam.
Bircu: inquilini proprias domos habentes - saját házzal rendelkező lakók
Az inquilinust inkább lakóra fordítottam zsellér helyett, mivel mesteremberek lehettek (a tisler szerintem is asztalos), a zsellér szó meg mai értelemben félrevezető lehet. Azt ne kérdezd meg, hogy a foglalkozást miért nem latinul írták be... :o)
