Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Egy BBC-s feldolgozású Hannibal c. filmet láttam mostanában,meg is vettem,ami elég jó lett szerintem.Kissé sajátos,néha egy dokumentumfilmnek tűnik,megfilmesített jelenetekkel tarkítva,de nekem tetszik.Elég hiteles az egész,kor ábrázolása.Mint pl. a római felszerelés (különösképp a sisakok,ami sajnos nem jellemző a korabeli filmekre és én erre vagyok kiélezve,ebből is előadásoztam :) ). Egy másik római témájú film a : Utolsó Legio c. film,ami egy regény alapján készült.Élvezetes történet,jó szereplők. Bár kissé fantazis felszerelés. Összességében a képi világ olyan Herkuleses ( Kevin Sorbo főszereplésével,a sorozat),de igazán jó film.Szórakoztatásra kiváló.És a végén,egy történelmi csavar.....:)
Végül is egy dologról beszélünk. A 300-ról mondva nem állította senki hogy nem képregény adaptáció. Ez tudott dolog. Az más dolog hogy a képregény gazdája hót hülye és buzinak ábrázolja (rajzolja) Xerxészt, nem beszélve a hopliták felszereléséről. Képregény és képregény közt is van különbség. Lehetne említeni képregényt amit megfilmesítettek, és maga az alap (képregény) is jó.
A keleti westernekről a réges-régi Gojko Mitic filmek jutnak eszembe. Akkor ott még azok is jobbak voltak mint most az amerikai "alkotások", tisztelet a kivételnek. És pedig azért mert látszott hogy a készítők utána érdeklődtek(olvastak) az indiánoknak. Nem mindig lehet ezt felfedezni az amcsi filmekben. Sokszor olyan felszerelést adnak a szereplők kezébe amit kicsi figyelemmel (szakértő bevonása) ki lehetne küszöbölni. Ha már valamire ráírjuk hogy "történelmi" film. Nem kell most pont a 300-on lovagolni. Hol van leírás arról hogy római legionáriusok (Commodus) karate és kung-fu technikát használtak? Kis utánjárás. Ez nincs meg. Ezért mondom hogy nem tudnak róla, de ha tudnak sem akarják kijavítani. Ez amerikai szemlélet. Halkan jegyzem meg (lehet most egy csomó virtuális követ dobnak rám) h mi vagyunk az ostobák mert úgy ülünk le egy amerikai "történelmi" film elé hogy a megelevenedett történelmet akarjuk viszontlátni. Lehet hogy sokat olvasunk a dolgokról, és ez rontja el az élvezetet :))))))))))))))))
Csak a filmipar csinálja ezt. Nekik a profit a lényeg, nem a "filmművészet", vagy a történetileg hiteles adaptáció elkészítése. Csak a szórakoztatás. Időnként újra és újra érdeklődés támad ilyen témájú filmek iránt, akkor készítenek néhányat majd, amikor lecseng az érdeklődés, akkor mást csinálnak. (Pl. western filmeket)
Szerintem a gladiátor sem az igazi, bár a Trója című borzalomhoz, vagy az Arthurhoz képest maga a tökély. :(
De ott a Róma című sorozat. Szeretem, szórakoztató. (Az a tény is csak kevéssé zavar, hogy Caesar név szerint említ két centuriót(!) T. Pullot és L. Vorenust. Ők nem voltak barátok egyáltalán a valóságban, sőt riválisok voltak, mégis példátlan hősiességük miatt örökítette meg őket az isteni Iulius a gall háborúról írt feljegyzéseiben. A film érdeke miatt kicsit átszabták az információmorzsákat, de akkor is szórakoztató.)
Úgy látom hogy az amerikai filmgyártásnál van egy hatalmas hiba, amit nem tudnak vagy nem akarnak kijavítani. Ez a probléma pedig az, hogy az amerikaiak számára a volt "berlini fal"-nál megáll az ismert civilizált világ. Ami azon túl van az a dzsungel, "fehér folt". Történelmi filmek tekintetében (hitelességét tekintve) nem ismerik a keletet. Ezért történhet az hogy amíg a polgárháborús történésekről hiteles filmet forgatnak, a keleti félteke történelmét nem ismerve fals filmeket gyártanak. Amíg a Gladiátort és a Rettenthetetlent jól megcsinálták addig a 300-at elszarták. Szerencse hogy a perzsák (Irán) nem akarják beperelni őket Xerxész buziként ábrázolása miatt mint azt tették a görögök Nagy Sándor esetében. Ráadásul Sándorról maguk a görögök terjesztik a férfibarátságot. Vázák leírások stb....
Igen Kerküra. Korinthoszi gyarmatváros volt és egy a korinthosziakkal közösen alapított gyarmatvároson (Epidamnosz) kaptak össze. Korinthosz sereget küldött ellenük, amitől megrettenve Athén segítségét kérték. (Korábban sosem voltak az athéniek szövetségesei. Spárta és Athén között létezett egy szerződés, amit az athéniak rosszhiszeműen kijátszottak. Védelmi szerződést kötöttek a Kerküraiakkal.)
A spártai hoplitákról volt szó eredetileg. Ők voltak a legjobbak, ez tény. Spárta azonban nem tudott tartósan több területen egyidejűleg harcolni, míg Athén igen.
Egy dolgot tisztán kell látni. A spártaiaké volt a klasszikus kori hellénség legjobb, leghatékonyabb hoplitaserege. (Nem véletlen, hogy az athéniak nem mertek megütközni vele nyílt csatában.)
Spárta kezdetben jóindulattal figyelte, és támogatta az athéniakat a perzsák elleni háborúban. A megítélésük akkor változott, amikor az athéniak birodalmat kezdtek építeni, azaz a tengeri hatalmukat és a Délosz-Attikai Szövetséget centralizálták.
Spárta befolyásos szövetségesei az őket ért sérelmek miatt voltak harciasak. (Korküra, Poteidaia, Megara az ellene hozott athéni szankciók miatt.)
A "zsaroló követség" thébai katonai egység volt, amit plataiai polgárok hívtak és eresztettek be a városba. A thébaiak nem mészárolták le az ellenpárt tagjait, hanem tárgyalni akartak. A plataiaiak többsége kezdetben tárgyalással hitegette a thébaiakat, majd rájuk támadt, foglyul ejtette, és a thébaiak kérése ellenére (tudniillik, hogy független döntőbíróhoz forduljanak)kivégezte a foglyokat.
A lakedaimóniak az alkotmányuk sebezhetősége miatt (heilóták) nem "szerettek" otthonuktól távol hosszasan harcolni. A perzsák legyőzését követően ezért válhatott Athén a perzsaellenes koalíció vezetőjévé. (Mint közismert, a perzsák elleni háború évtizedekig folytatódott, ez tette lehetővé az Athéni nagyhatalom felemelkedését.)
Athén megerősödése viszont teljesen felborította az addigi hatalmi egyensúlyt.
A boiótok kényszerből álltak perzsa oldalra. (A spártaiak képtelenek voltak biztonsági garanciát adni Thébainak, ezért a boiótok, noha a görögökkel keresték a szövetséget, behódoltak a perzsáknak. Ahogy a makedónok és a thesszalok, valamint a kisebb északi poliszok is.)
Ami Plataiait illeti, ott elég durva események történtek, ami a kegyetlenséget magyarázza.
Elfogadom hogy nem voltak kiugróan különbek, hisz más hopliták is gyakorlatoztak. De ahogy olvastam a spártai hopliták "hivatásos katonáknak" mondhatók. Nem olvastam olyat hogy spártai hoplita mással is foglalkozott volna mint a katonás- kodás, ami feltétlenül rendszeres gyakorlással jár. Ez pedig hosszú távon mindenképp izomnövekedést eredményez, a gyakorlottságon kívül. Persze a spártai hoplitát is le lehetett győzni. Ezért mondom ha nem is úgy néztek ki mint egy mai "testépítő" azért feltételezhető hogy elég izmosak voltak.
Elég jól ismert a klasszikus görög kor ideálja. A testedzés nagyon fontos része volt az ifjak nevelésének. (Szerte a görög világban.) A szobrokon, egyéb ábrázolásokon egyértelműen látszik a testedzés fontossága. (De a "testépítés" túlzásai ismeretlenek voltak. A spártaiak fizikai erejüket tekintve nem voltak különbek a többi hellén harcosnál.)
A szél azt meséli a spártai hoplitáról hogy kemény katonai kiképzésben részesült. Az adott kor szintjén. Ebbe valszeg beletartozott a testedzés is. Ez előbb utóbb valamicske izomzatot feltételez. Az akkori kor spártai ideáljába nem nagyon fér bele a nyüzüge számítógép zseni katona képe. Lehet hogy igen, erős izmos emberek (testépítők) voltak a hopliták. A gyenge nagyobb veszélyt jelentett a társaira mint az ellenség. Más világ, más szabályok.
,,Kutatók" sorozat. ,,A cári gyilkosok utolsó titka". A cári család testeinek elrejtéének története: http://cineplexx.ru/9/1419-iskateli-poslednjaja-tajjna-careubijjc.html
,,Száműzöttek temploma". (Ismeretlen keresztény kolostor a Selyem-úton, Kirgíziában.) http://cineplexx.ru/9/1415-iskateli-khram-izgnannikov.html
,,Titokzatos város" (Az argonauták által alapított ismeretlen város nyomában.) http://cineplexx.ru/9/1416-iskateli-tainstvennyjj-gorod.html
Az oroszoknál ismét elkezdődött a ,,Kutatók" sorozat, újabb részekkel, és kapásból egy SZENZÁCIÓ. Egy véletlen belorussziai kutatás a műsor készítőit rávezette egy olyan, II.VH-s (1944 ősze) OMSzBON és SzMERS közös kombinált műveletre, amelyről a mai napig soha semilyen formában nem jelent meg információ. Az akció egy ,,rádiójáték", egy dizonformációs és egy diverzáns akció volt. Fedőneve ,,Berezino". Az akciót azt teszi pikánssá, hogy benne több, mint 2000, ÖNKÉNT jelentkező német hadifogoly katona és tiszt vett részt, Scherchar ezredessel az élen (el kellett hitetni a németekkel, hogy a VH hátában, a mély erdőségekben maradt egy túlélő alegység). Ezt a csoportot a németek még hosszú ideig látták el repülőgépek segítségével, és ügynököket, parancsokat, szakértőket küldtek hozzájuk... Sajnos csak egy részét utatták meg az iratoknak, mivel a mai napig nincs levéve róla a titkossági grif.
Valahogy nem hagy nyugodni, hogy az amiknak mindenük megvan, hogy baromi jó filmeket készítsenek. De valahogy a futószalagról jönnek le a szarabbnál szarabb, de technikailag kifogástalan filmek. :(
Az említett filmből az HBO-n láttam egy részletet, nem bírtam folyamatosan nézni. Unalmas.
A filmben (a kínaiban), több érdekes harcászati megoldást láttam, illetve ,,fakerekes" módszert. Ezenkívül tudatosult bennem, hogy miért volt nagyon fontos a politikai tisztek intézménye a kínaiaknál (a pártpropagandán kívül). A poltisztek többsége írni és olvasni udókból került ki, így kettős funkciót töltöttek be: segítettek a katonáknak leveleket írni haza, illetve felolvasták azoknak az otthonról érkező küldeményeket - ezáltal megvalósíthatták a cenzúrát. Kettő - jóval személyesebb kapcsolatban voltak a katonákkal, mint a tisztek túlnyomó része, és mivel tudták, hogy minden egyes embernek mi a gondja, ők feleltek az állomány összetartásáért és a problémák megoldásáért. Bárhogyan is vesszük - nélkülözhetetlen volt a szerepük olyan hadseregekben, amik javarészt műveletlen parasztokból álltak.
1. Francia: ,,L'Ennemi intime" (,,Közeli ellenség"). 1959, Algériai háború. 2007-es film. NAGYON JÓ! Mindenkinek ajánlom. rendkívül jó önkritikával van megcsinálva. meglepő volt számomra megtudni a filmből, hogy Franciaország hivatalosan csak 1999 októberében ismerte el, hogy hadműveleteket és büntető-expedíciókat alkalmazott Algériában.
2. Kínai: ,,Gyülekező"(vagy ,,Jel a visszavonulásra"?)/ ,,Assembly". 1948, polgárháború. 2007-es film. Az eleje nagyon dinamikus és realisztikus, a második fele kissé elnyújtott, de tűrhető. Nagyon érdekes, hogy bemutatják azt az egész szedett-vedett társaságot, ami a Népi Felszabadító Hadsereg volt 1948-ban: hullarablások, hadifoglyok kivégzése, értelmetlen tömegrohamok, járványok, stb. stb. stb. Szóval nem a hagyományos kínai agitprop.
