A nyáron ki is próbáltam, valóban nem okozott semmi gondot az alkalmazása, bár kicsit nagyon lassan adagolta a szirupot. Éppen ma vettem útban hazafélé a Balatonról Tamásiban, az egész állományhoz, de már keményebb flakonokkal, lehet hogy az volt a gond. Még most kezdem majd az etetést. (2 hete még pergettünk)
Szia ! Igazán nincs mit. Lejjebb meg találod a tea receptúráját amit én víz helyett használok. Egész évben.Nagy fertőzöttség esetén nem jó de meg előzni a bajt jó.
Olvass tovább itt lejjebb is. Jó sok megfontolandó tanácsot találsz.
Szia,Mivel most sok kaja hiányzik,nyugodtan adhatsz nekik napi 2-3 liter nagyon sűrűt. Bár valószínűleg ez a kis család csak 2 naponta tudja majd el hordani.
A fészket most annyira szűkítsd éle amin a méhek vannak.Így az élemet nem viszik szanaszét.A kijárót is lép utcánként 2 négyzet centiméterre szűkítsd,és nem baj,ha már az egérrács is fent van. Este adj nekik tálcában,gy,hogy a takarást felhatod,oldalt a kezelő hézagig.
A többi fontos tanács bent van a szakirodalomban.Őrösi,Faluba Dr Vicze Ernő ...stb
aug. végéig 1:1 kis adagokban (másnaponként 0,5 lit) utána feletetni szept 10-ig nagyobb adagokban (0,6:1) úgy, hogy legalább 15 kg téli élelmük meglegyen.
Sziasztok! Beteleltetési tanácsokat tudnátok-e adni? Cukros vizet hogyan adagoljam, illetve menyit? Szűkítsem e a kaptárt? (a kaptárom egy nb rakodó csak a fészekkel nincs bővítve. 10 keretes, 4 keret van befiasítva, a többi vagy gyengén, vagy nincs is, méztartalékuk: max 2,5kg. Áprilisi fiatal anyjuk van.)
A világ minden tájáról. De ugye ezen kutatások nagyrészénél mesterségesen fertőznek meg, fiatal egészséges egyedeket. És szintén a legnagyobb részénél csak a rövidtávú hatásokat figyelik, pontosabban a spórák mennyiségét, amivel azért nem igazán értek egyet.
Gondolom a külföldi tanulmány elsősorban angol nyelvű, amerikai lehet. A magyarországi méhtartás elsősorban a hagyományosabb, természetes méhtartáshoz áll közel.
Nem biztos, hogy azok a külföldi tanulmányok az ottani viszonyokra alapozva nálunk is a várt eredményeket hoznák.
Nagyon sok külföldi tanulmányt elolvastam mostanában. Vannak kis ellentmondások is. Rövidtávon ha csak a spóra csökkenést veszik figyelembe, egyértelműen a fumagilin a leghatékonyabb. Viszont ugye itt is vannak hosszább távú kedvezőtlen hatások.
Ami most felkeltette a figyelmemet az a babér. Elég sok tanulmányban a legjobbak között szerepel. A tölgyfakéreg kivonat, a fehérüröm, rezveratrol és a timol felett. A fehérürömöt már nagyjából kitapasztaltam hogy családonként 1 g szárított növény forrázata elég egy etetésre. Általában olyan 10-12 g-ig szoktam elmenni. Amíg ezt kapták folyamatosan, nem igazán volt gond. Az alkoholos kivonata mintha hatékonyabb lenne, mivel több tujol-tujon oldódik ki, ami idegméregként hat, de így már nagyon drágák a kezelések az etil alkohol miatt. Persze itt elég kevesebb is.
A gyógynövényes dolgok itt és akár a babér esetében is nem feltétlenül " gyógyként " hatnak. Megfelelő dózis esetén elpusztítják a család beteg egyedeit. Ez a jelenség megfigyelhető amikor a beteg családok kevésbé toleránsak a rovarölő hatóanyagokkal szemben,( főleg a tiakloprid neo ) és nagy népességvesztést szenvednek el.
Most meg szeretném kipróbálni a fehérüröm- tölgyfakéreg- babér 3-ast egyben. Idén már jegyezni fogom a spórszám változásokat is, bár még mindig inkább a család összképének hiszek. Főleg amiatt mert szerintem leggyakrabban az atka és/vagy az általa terjesztett, főleg deformált szárny- heveny méhbénulás vírusok következménye a ceranae. Mártha éppen nem volt mérgezés, vagy virágpor-élelem hiány.
A tölgyfakéreg kivonatos szirupból mennyit adsz családonként ?
Ha egy evőkanálnyi kérget mondjuk 15 grammnak számolok és kb. 15 %-os a csersavtartalma, akkor kb. 2 gramm csersav lesz a 80 ml-nyi főzetben.
Múlt héten szedtem kocsányos tölgyről gubacsokat, kb. fél kg-ot. Ledaráltam, kifőztem, elvileg most van 2 liter főzet, 250 g csersav hatóannyaggal, csak nem tudom mennyit adjak nekik családonként. Az lenne a jó, ha tudnánk a Nozevit csersavtarlamát.
Nem erre a hozzászólásra írok, de tavaly írtál arról, hogy a pipás etetőkkel teszel egy próbát, bár vannak fenntartásaid. Ezzel kapcsolatban van már valami tapasztalatod?
Idén én is ilyenben gondolkodom, már vettem is néhányat, csak nem tudom, mi várható az alkalmazásukkal.
"Hajlok arra, hogy az a család ahol nincs drasztikusan korlátozva az anya és a mindig a megfelelő korú (és nem öreg) méhek dajkálnak, ott ritka vagy nincs törés az egészségben."
Nállam nem hogy drasztikus, de semmilyen anya korlátozás nincs. Nem ez a fő probléma, ez csak egy apró momentum. Nem mondom hogy nincs jelentősége, de ez csak egy szál a csokorban.
"Egy hirtelen eltűnő tavaszi népesség talán megint csak visszavezethető az előző őszi családállapotra. "
Vissza, de az akkor már nem hirtelen eltűnő lenne.
"Annak meg számos oka lehet. Hangsúlyozom, nem kötözködöm, de nem látok egyértelmű összefüggést. "
Számos oka az biztos, mert összeadódó jellegű problémával állunk szemben. Az hogy nem látol összefüggést azt nem csodállom. Nekünk is hónapok, és évek kellettek, mire nagyjából képben lettünk, és logikailag megközelítően helyes kórtörténetet tudtunk felállítani. Természetesen időközben egyre több tanulmányt, és részletesebb pontosabb leírást publikáltak. Amelyek hozzáférhetők az interneten.
A kórlefolyás is más és más, pontosan azért mert nem egy okra vezethető vissza a méhcsaládok összeomlása.
Olvasgass kicsit a nosema ceraneáról, az apisról, a neokról, a vírusokról, talán világosabbá válik neked is hogy mennyire komplex a probléma.
Mint vevő, kertészkedő engem nem zavar ha a méhész természetes alapanyagokból készült teával itatja vagy szirupozza a méheit. Amit magam is megiszok mint gyógyteát és a méheknek adható az ellen semmi kifogásom. Ezt a módszert én a szerető, jó gazda gondoskodásának tudom be és örülök neki ha a méhész ezt nekem el is mondja.
Én már találkoztam a tavaszi család elnéptelenedéssel. Tudod nem a gyengék,a tartalékok mennek el,hanem a bikák. a 8-12 keretet erősen takaró nép.
-A bomba erős család sokszor rabol, néha a nyúlós is ott jelentkezik. Akkor megint lehet, hogy a jelenség inkább okozat. (?) A gyenge család kirablásárának következményeiről nem kell bővebben írni...
Ja és nem lassan,hanem kedden még meg voltak,csütörtökön,már nem. Normálisan induló tavasz,aztán,csak a fias marad. Én már felkészültem a baj megelőzésére. A környékünkön már itt van .A nagy oda figyelő méhészek is kissé legyengült állománnyal,és 8 -10 család bezárásával kezdték az évet. Ez országos tendencia volt.Elég sok helyről kaptam az infót.
Hajlok arra, hogy az a család ahol nincs drasztikusan korlátozva az anya és a mindig a megfelelő korú (és nem öreg) méhek dajkálnak, ott ritka vagy nincs törés az egészségben. Egy hirtelen eltűnő tavaszi népesség talán megint csak visszavezethető az előző őszi családállapotra. Annak meg számos oka lehet. Hangsúlyozom, nem kötözködöm, de nem látok egyértelmű összefüggést.
Azt,hogy a mézben mit keresnek azt mindenki tudja. Cukrot,antibiotikumot. Ezek a teák,illó olajok,természetesek.Jól használva nem okoznak gondot a méheknek.A méznek meg nemárt,ha belekerül.A kakukkfű ,a citromfű stb illó olaja,hisz valamikor egészen késő őszig tudtak e növényekről gyűjteni.
-Félreértesz. Árt vagy nem árt, természetes vagy sem, ha egy vevő megtudja hogy ilyen "pancsokat" kapnak a méhek az kétszer is meggondolja, hogy (v)egyen-e többet mézet! Mert az emberek ilyenek. (részben jogosan). De ez csak az egyik fele. Teljesen más ha illóolajban gazdag növény virágáról hordanak, mintha a növény levét adjuk a méheknek. Bármi ami az etető szirupba kerül, az benne lesz kisebb nagyobb mértékben a pergetett mézben is.
Az teljesen más kérdés ha valaki ezeket az itatóvizébe teszi!
Szia! Tudod erről egy várósombeli mondás jut az eszembe :Azt is hidd el amit én mondok. Bár ez kicsit nyomda festéket tűrő változat.
Én már találkoztam a tavaszi család elnéptelenedéssel. Tudod nem a gyengék,a tartalékok mennek el,hanem a bikák. a 8-12 keretet erősen takaró nép. Ja és nem lassan,hanem kedden még meg voltak,csütörtökön,már nem. Normálisan induló tavasz,aztán,csak a fias marad. Én már felkészültem a baj megelőzésére. A környékünkön már itt van .A nagy oda figyelő méhészek is kissé legyengült állománnyal,és 8 -10 család bezárásával kezdték az évet. Ez országos tendencia volt.Elég sok helyről kaptam az infót.
Azt,hogy a mézben mit keresnek azt mindenki tudja. Cukrot,antibiotikumot. Ezek a teák,illó olajok,természetesek.Jól használva nem okoznak gondot a méheknek.A méznek meg nemárt,ha belekerül.A kakukkfű ,a citromfű stb illó olaja,hisz valamikor egészen késő őszig tudtak e növényekről gyűjteni.
Szia! A foghagymát nem a hasmenés ellen rakom bele. Természetes antibiotikum. Évezredek óta használjuk,nem csak az embernél, hanem a kutyáknál,macskáknál stb.
De a hagymák összességének van fertőtlenítő gyulladás csökkentő hatása. Gondolj,csak bele anno mivel mostuk ki a disznó beleket, a disznó vágáskor.De a művelet minden állatnál hasonló volt. A többit már átbeszéltük ne olyan régen. Egyet értek veled bennük.
Szia! Amióta a "modern" mezőgazdaság sivataggá változtatta az országot muszáj pótolni azon növények nektárját,illó olaját,amik valamikor természetesek voltak. Egyébként ezek nem maradnak bent a mézben,de ha mégis is akkor sincs baj nem mérgek.Kicsit sem. Ezek valamikor a mézekben előfordultak.Csak amióta nincs tömegesen nyíló vadvirág, azóta vesztek ki a mézből.
A rendszeres méz fogyasztó,nem csak a mézet fogyassza. Ők tisztába vannak a gyógynövények hatásaival. Ettől nem kell tartani.
Szia ! A keverékből kell egy evőkanálnyit. A teákat sosem forraljuk,hanem forráztuk .Úgy szoktam,amikor már forr a víz a fűtését elveszem,és amikor elcsendesedett ,utána rakom bele a teákat,meg a többit. Kivéve a béres cseppet,mert az a beadás előtti kiszerelésnél.
Szerintem nincs túlreklámozva hanem beigazolódik az az állítás, hogy a környéken lehet más jobban mézelő növény, ami a méheket jobban vonza.
Említettem korábban, hogy ültettem a kertbe egy tábla hajdinát és a méhek rá se néztek. Na most zúg a hajdina tábla a kertben. Megjegyzem, ez a környék legfeljebb néhány kaptáras méhészkedésre alkalmas. Nem is tudok itt másról csak a szomszéd nagy boconádijáról és az én 1 szem hunoromról.
A hajdina és facélia vegyes táblácskában is ott szorgoskodnak, de minden apró kis virágot meglátogatnak. A borsikafüvet, a virágzó fahéjas és vörös bazsalikomot... és sorolhatnám, hogy hol mindenhol döngicsélnek.
A kertek előtt elterülő legelőkön is látom őket, de inkább a tömegesen virágzó, kaptárhoz mennél közelebb eső növényeket kedvelik.
A méheknek köszönhetően soha nem látott málnatermésünk van a kertben és a kertészkedő szomszédnak az idén rengetek uborkája, cukkinija termett.
Magam is 20 éve méhészkedem, de már 6. éve főfoglalkozásúként. Azt írod, hogy az nem ok hanem okozat"
Természetesen, hiszen tünetekről írtam! Ja ja "Mavrikos papíron és furettózáson kívül mással nem kezeli a méheket." addig jó amíg nincs másra szükség. Nos pontosan azért írtam, hogy akinél még nem tette tiszteletét a ceranae az úgy gondolja, hogy kérem én baromi jó méhész vagyok, ez nállam soha nem fordulhat elő.
Ez olyan mintha azt mondaná, hogy vigyáz a saját egészségére, és soha nem kaphatja el az influenzát.
Na most pont ezek a szerencsésebb méhészek lesznek majd nagyon összetörve amikor mégis megtörténik a baj. Mert addig pont így reagálják le, hogy eddig x évtizedet bomba állapotban tudtam tartani az állományt, más hülye volt valamiben, és csak azért omlott össze az állományuk. Nehogy má a nosema babráljon már ki vele, többnyire csak a tavaszi nosema apist ismerik, pontosabban erről hallottak, amit valaha elintéztek fumagilin, és neotesol adagolásával. Viszont a ceranaeához képest az kis ovodás.
Ponotosan azokat a korai tüneteket írtam le, amelyeket felületesen szemlélve , és ismeretek nélkül könnyen más betegségnek tulajdonítható, magyarul mellé diagnosztizálható. Pedig az elején még lehetne segíteni... De tavaszon amikor már 70% csendes, a maradék zöme meg egy gödöllői pároztató népének is kevés lenne. Akkor már késő, aztán lehet nagyarcúskodni...
Amiben jól látod hogy soha nem egyedül jelentkeznek a bajok. Viszont annyi negatív változás történt az utóbbi évtizedben, hogy könnyen tudnak összegződni a bajok.
A méhsűrűség sokszorozódása, a méhlegelők homogenizálódása, időjárási anomáliák, neonikotinoidok, atka által terjesztett vírusok, ceranae megjelenés,( kb 6 éve).
Szóval igazából amíg nincs baj, addig könnyű a magaslóról beszélni. "Hogy bizony nem tennék én a kaptárba olyasmit" Ne keljen addig jó, de ha felütötte a fejét, vagy feladod a méhészkedést, vagy megpróbálsz mindent hogy életben tartsd a méheid, és még termelni is tudjál. 2-3 év kell nagy odafigyeléssel, hogy kirángassa az ember az állományát a ceranae pusztítása alól.
Két évtizede éve vagyok hobbiméhész így nem kezdő, bár kétségtelen hogy soha nem fognak érinteni a nagy állománnyal járó gondok.
Termelési szezon ide vagy oda, ami egyszer bekerül a kaptárba az onnantól kezdve kimutatható. A keveredés mindig ott lesz, kivéve talán ha szűzlépes mézterű rakodóval dolgozik az ember, bár ott is inkább csak a mértéke más.
Az amit leírsz logikus de inkább tűnik okozatnak és nem oknak. A gyenge család manapság kész életveszély: rablás, atka, nosema, stb...
-Voltam a nyáron egy méhésznél, 500-nál is több családja van.
Soha az életben nem használt ilyen dolgokat. Mavrikos papíron és furettózáson kívül mással nem kezeli a méheket.
Gondolom kezdő méhész vagy, ezeket a szereket nem alkalmazzuk termelés ideje alatt, legfőbbképpen a nyárvégén a betelelő eleség feletetésénél, vagy hordástalan időszakban ha szükséges, ezek a mézbe nem kerülnek bele.
Ezeket a természetes hatóanyagú kivonatokat a nosema ceranae elllen, az antibiotikumok kiváltására próbáljuk alkalmazni. Mivel azok már tiltásra kerültek, a mézben 0% ! szóval nem lehet semmi antibiotikum.
Ha majd neked is majdnem a nulláról kell újra fejleszteni az állományt akkor majd rájössz a miértekre. Két fajta méhész van, akinél már volt, és akinél majd lesz újkori nosema. Ha túlvagy egy ilyen 80-90% állomány pusztuláson az valahogy csökkenti a "képátlót". Olvasgass kicsit a az újkori nosema korai tüneteiről, nem túlságosan kontrasztos, a mászkálást betudják atkának, a népesség csökkenést is a napraforgó vagy a nyárvégi természetes összehúzódásnak. Aztán kezelések nélkül, meg agy rahedli kései furettózás után, már októbertől csak egy dolgod lesz, a kijárók sorozatos végleges bezárása, az elcsendesedett kaptáraknál. Részletezzén még tovább hogy mit találsz majd tavaszon a kaptárakban?
A foghagymát nem véletlen emeltem ki, egy méhész fórum társunk ( Méhészklub)végzett mikroszkópos spóraszám vizsgálatot, semmilyen csökkenést nem tapasztalt, sőt tovább emelkedett a spóra szám. A timol az egy érdekesebb dolog ott, sem fogsz spóraszám csökkenést tapasztalni, majd csak hosszabb távon, de a kezelések elkezdése után tünetmentessé válnak a méhek. Szóval megszűnik a mászkálás és fejlődik normálisan a család. Ez volt a tapasztalata, de az angol méhész fórumon is ezt írták. Több kisérleti erdeményt is linkeltek, amelyben több szer hatását vizsgálták, szabályosan körülmények között, tehát mindíg hagytak kezeletnen kontrol csoportot is. Szóval a timolnak a fumidillel hasonlatos eredménye hatása volt átlagban megállapítható, néha még jobb is volt egy kicsivel. Magam is már 3 betelelésre ettem ilyensziruppal, most tavaszon már 100% volt az áttelelés, előző kettő éveben is csak 1-2 család pusztult. Ahol már pusztított a nosema ceranae, azt tudja hogy egy ilyen katasztrófa után ezek kitűnő telelési eredmények.
Szia! Természetesen, mindenki maga dönti el mivel próbálja a szegényes méh legelőt pótolni. Ez a tea már a KÁTKI.-_nál van,vagy 2 éve. Tavasszal kérdeztem,rá,hogy mit sikerült róla kideríteni.Hatásosság,esetleg összetevő változtatás stb. Még pontosan vizsgálni nem tudták.
A hagymákról elég nagy a szakirodalom. Hagymát ,pontosabban a foghagymát csak kora tavasszal teszek a teába.Tudok olyan öreg kollégáról, aki pl vöröshagyma teát ad a méheknek.
Olyat amit mi is iszunk megfázáskor. Már aki igyekszik magát nem mérgezni.
Az,hogy egy biológiai szer mennyire hatásos,sajnos nem kutatja,senki.Nincs rá gyógyszer gyártó .Aki maga alatt vágja a fát.
Erősen gondolkodom,egy mikroszkópon. Lassan oda jutunk,hogy a legjobb,ha magunk nézünk körül a méheink szervezetében. Nem olyan ördöngösség ez,majd megtanuljuk.
Akkor már a szereket össze is tudjuk hasonlítani. Melyik volt jobb,vagy hatásosabb.Főleg az a méhész lesz rá "kényszerítve "aki ebből él. Nekem a sokadik bevételi forrásom,így nem éget a gyertya annyira.
A lényeg a mai világban nem olyan nehéz egy egy növény tulajdonságait megtudni.Bár régen sem volt lehetetlen, szóval aki úgy érzi átolvassa ,aztán eldönti,hogy segíti a méhei immun rendszerét,vagy nem. Na meg ,hogy mivel hogyan.
Ha nagy a baj, a timol, és tölgyfa kéreg az bejön ezek hatásosságára már történtek szabályos kisérletek, a foghagyma az nagyvalószínűséggel hatástalan, azt nem érdemes . A többiről nincs információm.
Az altarnatív szerekről írtam, továbbá nem tévesztettem el a timolt sem, mert kapásbaól szokták rá válszolni a tájékozatlanok hogy az atka ellen jó. ( használtuk arra is, az igaz de eléggé kétes a hatása, és erőteljesen behatárolt az időbeni alkalmazhatósága.) De ha régebbi hozzászólásaimban megkeresitek , leírtam a receptúrát, az alkalmazásának a módját, az eredeti angolnyelvű forrás megjelölésével.
