"Az erjesztésnél célszerű a cefrét 17-20 Co hőmérsékletre hűteni. Az erjedési folyamat lassúbb lesz (2-3 hét), de a gyümölcs aromaanyagai megmaradnak. Az erjedés során kevés mellékreakció jön létre, így kevesebb kozmaolaj, észter képződik, tehát az alkohol kihozatal is jobb lesz, a minőség megtartása mellett."
Megtörtén a hitelesítése a Maligand készülékednek. Ismert szeszfokú borral csináltam. A hőmérő 3 fokot csal, de ezzel a korrekcióval pontosan és gyorsan működik. Persze szükség van a precíz forráspont diagramomra.
Magam is így gondolom, valahol határt kell húzni és nem rohasztani.
Összesítettem, cefréink 20-23 napot erjedtek 16-18-as brixekről szinte lineárisan dobták el 3-5 nap alatt az értékeket 8-10-re, majd onnan vagy semmi vagy nagyon lassan 5-ig.
Az tiszta, hogy a kezdeti erjedésmentes érték elfogadható, gyümölcsönként különböző szárazanyag korrekcióval, mint cukor tömeg%. Azt követően csak relatív értéként lehet kezelni, mintegy a változás követésre, akár a kotyogó működését, akár a súlycsökkenést csak pontosabban és szofisztikáltabban. Számomra a végértékek szórása volt zavaró, de hát túl sok a változó az egyenletben.
Nyilván. A víz 100 fokon felforr, elgőzölög, így nem ad át elég hőt, kivéve, ha nyomás alá helyezi, akkor azt hiszem 120 fokig is mehet vele. De ez már sokkal bonyolultabb, nyomásszabályzó szelep is kéne szvsz. meg edény, ami bírja a nyomást.
Az olaj jobb választás lehet, mert oda nem kéne szelep, 300 fok körül van az étolaj lobbanáspontja.
Igen ez a kijövő, felszálló pára hőmérséklet. De ahhoz hogy ezt elérd, a duplafalúban lévő hőközlő anyagot, -vizet vagy olajat-, sokkal magasabb hőmérsékletre kell felmelegíteni.
Általában nálam az üst rézfedelén a kivezető csonkon mérve, 73 foknál indul a csepegés, 77-78 foknál jön a java és 80-84 foknál a vége, alszesz főzéskor.
Szia! Nekem sem dupla falú a főzőm sajnos, ezért gondot is okozott főleg az alma odakozmálása.
Próbáltam pici mosott kaviccsal főzni, meg szita szerűséggel, ugyanaz történt. Viszont van egy használható módszer. Tiszta homok. 45 literes üstömbe olyan 10-12 marékkal szórok az aljára. (elég széles és domború az alja). Sima talpúba pár marék elég lehet.
Így is picit szenesedik, de nem olyan vészes, és a szén a homokkal együtt marad, mosáskor egyben lejön. Régebbi hozzászólásban olvastam 5195-5323-5327, Obsitos írta, olvasd el.
Mielőtt duplafalúsítasz, próbáld ki, hátha neked is beválik.
Miután a víz elforr a két fal közül, folyamatosan pótolnod kellene. Nem tudnád kifőzni a cefrét mert a hőközlő víz csak 100 fokig melegszik, és az alkohol benne maradna a moslékban.
Az 5 centi sok.
Nyomás alá kell helyezni a rendszert, hogy a melegítéssel 100 fok felé tudj menni.
Felmerült bennem egy kérdés, mellyel gondoltam, titeket meglepnélek!
Nos: 17 literes török eredetű rozsdamentes kukta alapú "gyári pálinkafőző"-m van.
Ez szép, és jó, de többször letapad, néha kicsit oda is kap benne a cefre, főleg, amelyik kicsit sűrűbb.
Gondoltam, megcsinálnám házilag "duplafalú"-ra.
Ehhez az lenne az elképzelésem, hogy beleállítom egy másik edénybe, melynek az aljára tennék 5 cm-es távtartót, a két edény ne érjen össze, feltöltöm a köztük lévő részt vízzel, majd ahol a külső edény felső pereme van, ott körbetekercselem a hézagot alufóliával.
Kérdéseim:
-Jó-e az elgondolásom?
-Több idöt vesz így igénybe a főzés?
-Leégés elkerülhető vele teljesen?
Várom szíves válaszaitokat, jótanácsaitokat, esetleges más módszert, amit házilag olcsón kivitelezhetek.
Mindkét műszer más-más elv alapján dolgozik, és minel csak az erjedésnek nem indult cukros folyadék mérésére alkalmas, ezért az erjedés közben egyre eltérő eredményt mutatnak. Pródáld ki cukros vízzel, alkohol nélkül!
Indítottam egy vödör szőlő cefrét, naponta le fogom mérni a súlyát (hátha nem felejtem el, de hát a cefrét sem felejti el nyomkodni az ember :)), kíváncsi leszek a CO2 veszteség lefutására.
A digitális horgászmérleg remek találmány! :) A gázpalackot is mindig méregetni szoktam főzés előtt és után.
Az idén nálam is szolidabbak voltak az erjedések. Bár a mostani szőlőcefre, elég intenzíven kezdett, de a többi tényleg lassabban forrt a szokásosnál. Lehet, hogy ez a "páratartalom nélküli" idő, ilyen hatással van az erjedésre?
A maradék Brixről nekem is csak általános elképzeléseim és megfigyeléseim vannak, ami ugye nem labormérés (71902hsz.). Érdekes ugyanannak a sárga mirabel fának a termését követni:
-2011 aug. 5 Brix13 kierjedve Brix7
-2011 aug. 29 Brix14,8 kierjedve Brix10
-2012 aug. 31 Brix16,2 kierjedve Brix10
Egy héten belüli erjedések voltak, semmi utóerjedés. A kierjedt cefre a kifröccsenés után lakkszerűen odaszárad. Vajon milyen vízben oldható anyag okozza?
71902: "...sók, vitaminok, színezőanyagok és savak (a természetes gyümölcs sav és a pH csökkentés érdekében bekevert akkusav együtt) adják a maradék Brix értékét. Végül ne feledkezzünk meg a keletkezett alkoholról sem..."
Az a főzőmester aki a szilvát kierjeszti Brix5-ig valószínűleg megvárja az ismeretlen anyagok bomlását is, de az már nem a cukor fogyása, az már nem erjedés, az romlás.
Laborgyakorlaton a kémiatanárom azt verte a fejünkbe ökölszabályként, hogy 1ml=16 csepp, akkor még ennyi volt, igaz ennek már vagy 40 éve.
Persze van eltérés a sűrűségkülönbözet miatt, az én pektinbontóm 10ml-es, cseppentős, egy vödör, kb. 10 literhez szoktam festékkeverős zúzás előtt 1-2 cseppet adagolni.
Na, látom jó tanuló voltál az oskolában. Tudod, "vak tyúk is talál szemet" :-)), ráhibáztál. A két sürűség közötti külombség 8,1 %. Mivel a térfogatváltozás és a súly közöt egyenes arányoság áll fenn, igy a térfogat is 8,1 %-ot válozik. 10 l-ről 10,81 l-re 100 Co hőmérséklet növekedésnél.
