Ahogy elolvastam az előbb nagyon ismerősnek tűnt, de nem tudtam hová tenni. De most eszembe jutott, hogy a környékünkön használatban volt az öregeknél az, hogy hérics, ami valójában kökörcsint jelent. Megnéztem és tényleg. A hérics, hérits - sárga kökörcsin, de van herencs, herincs elnevezés is, ami valamilyen gomba fajta.
De még van olyan, hogy hérész (további alakjai: hériz, herész, hérész, hőre, hőrész, heris, hore, héricz, hircz, here, heris, hőrisz) - ez pedig a lakodalommal függ össze. Lakodalom résztvevője, kárlátó a fiataloknál, a lakodalom résztvevője aki a lagzi után a vendégeket zeneszóval meglátogatja. Szóval valamilyen "tisztséget" tölt be a lagziban.
Alakban leginkább a herencs, herincs - gombafajtához hasonlit. Én erre szavaznák. :-)
Először nem akartam irni, mert lehet, hogy butaság - sőt valószinű, de mivel látom, hogy senki nem reagált rá, ezért beirom. Valószinűleg teljesen vakvágány, de hátha eszébe jut valakinek erről valami.
Sutus/Sutús - sejtelmem sincs, hogy köze lehet-e a szláv nyelvekhez, de szlovákul a su(sú) - vannak jelentésű, a tu pedig itt. Elsőre az ugrott be nekem, hogy esetleg ez egy olyan ragadvány név lehet, amit az illető annak idején talán azért kapott, mert valakiknek a jöttét a sú tu-sú tu!(itt vannak-itt vannak!) felkiáltással jelzett, és talán valakik ezt mulattságosnak találtak. Aztán rajta maradt. De lehet, hogy teljesen más felé kell keresgélni. :-)
Mondjuk a hangváltozásokat figyelembe véve mindig számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy nem ősi ie. szó, hanem egy (korai) (ismét-)átvétel. Legutóbb döbbentem rá egy szónál, hogy a latin nyelvekben + germán nyelvekben hasonló, de nem ie. közös, hanem a germán ágból kiveszett, majd később a latinból került át oda ismét (még a germánba, nem a németbe), stb.
Mea culpa, de még csak megközelítőleg sem emlékszem rá, melyik volt. Így akár ne is írtam volna!
Kissé hasonló eset a
ang. money, mint; ném. münze; or. монета; sp. moneda, menta; fr. menthe; port. moeda. ((A mint, menta, menthe pénzverdét jelent, a többi vagy pénzt, vagy érmét, a német Münze az érmepénzenk kívül a pénzverdét is.))
Itt ugye egy latin szóról van szó, és az angol mint/német münze nem arról tanúskodik, hogy közös ie. (vagy legalább is kentum) szóról van szó, hanem a latin szó germán átvételét bizonyítja. A money az angolba ugyanabból a tőből egy későbbi átvétel (a francián keresztül).
Ja, hoppá, mit mond az angol etimológiai szótár? Még azt is fölfedi, hogy a német Pappel is a latinból jön, sőt! a szláv is!:
poplar 1356, from Anglo-Norm. popler, from O.Fr. poplier (13c., Fr. peulplier), from L. populus "poplar" (with a long "o;" not the same word that produced popular). Perhaps related to Gk. pelea "elm." It. pioppo, Sp. chopo, Ger. Pappel, O.C.S. topoli all are from L.
... tehát jogos volt a kétely!
És elnézést, ha ildomosabb lett volna, csak a végeredményt, és nem az egész eszmefuttatást posztolni.
Ez valami közös indoeurópai eredetű szó lehet, mert angolul poplar (bár ez talán az ófranciából jön), latinul populus (ebből francia peuplier, román plop stb., ez a szó talán minden újlatin nyelvben megmaradt) és akkor még szláv nyelvekben is? A német Popelt viccből írtam persze.
A cseh Popel (állítólag) 'kőrisfa' nekem már akkor gyanúsan hasonlított a német Pappel 'nyárfa, jegenyé'-hez (és nem a Popel 'takonygömböcske' szóhoz). Ellenőrizni kellene más szótárban is (az az angol-cseh kissé bizalmatlanná tesz).
A szlovák kemény l nem jelent problémát, ha korai átvétel. Régen átvett szavainknál gyakori a szóvégi palatalizáció: (m >) n > ny, l > ly, sőt: r > (l >) ly is. v.ö.: (m >) n > ny: scrîn (> ném. Schrein) > szekrény; Turm ~ torony; lat. cumin > kömény; tr. arqan (kb.) > sárkány l > ly ném. Tegel, Tiegel > tégely; Karol(us) > király; r > (l >) ly Erker > erkély; Gregor(ius) > Gergely;
hogy csak párat említsek.
Ha kései átvétel, akkor inkább szlovák l'-t kell ott keresni.
A Boczán kapcsán, mert felmerült bennetek az esetleges Bottyán/Battyánnal való kapcsolat: Megérzés szerint a Batsányi is ugyanarra a helynévre megy vissza (vagy egy helynévre, amely ugyanarra a személynévre, mint a másik), szóval egy etimológiai gyökérrel rendelkezik, mint a Batthyány. Ha valakinek van kéznél szótára, és föllapozná, megköszönném.
Ha a sejtés igaznak bizonyul, azt mutatja, hogy ebben a szóban a "ty" hangja ingadozó. Ebben az esetben a c hangja semmivel sem áll messzebb a ty-től mint a cs, és ha nem is valószínűsíti, de növeli a lehetőségét, hogy a Boczánnak is Battyán/Bottyánhoz van köze.
V.ö. még ráadásul, hogy régen (bár ez már nagyon régen volt, és jóval a családnevek kialakulása előtt) a magyarban a cs hangot jelölték cz-vel is (több kódexeinkben pl.) Az is előfordulhat, hogy egy névet régi írásmódban írnak le, majd később ez befolyásolja az ejtést is.
Tehát csak mint *lehetőségek*, amelyek utánajárandók: 1) Boczán [bocán] < Boczán [bocsán] v.ö. Batsányi < ? Battyán/Bottyán 2) Boczán [bocán] ~ bottyán/battyán ~ batsány
a Janicz név eredete érdekelne, délszláv megközelítésből (Janič, vagy Janić) - miután a nevet viselő illető a mai Szerbia területén lévő Apatinból származott -, illetve hogy van-e/lehet-e összefüggés e név és a Djanić/č; Đanić/č, illetve a Sanić/č között... azon kívül, hogy mindegyik délszláv :)
Tisztelt Szakértők! A családnevem Sztachó, amelynek jelentéséről és eredetéről szeretnék többet megtudni. Tudomásom szerint van sima h-val írt változata (Sztahó) is. Segítségüket előre is köszönöm
Nálunk a telefonkönyveket felosztották régiók szerint, és itt a környéken - sajnos - csak a kassai régióba tartozók névsorát lehet megvenni. A neten próbáltam keresni, de nem sikerült találnom semmit, igy nem tudom megmondani, hogy melyik régiókban van még jelen a Popel és a Popély név. De nem akarlak tovább zavarni Titeket ezzel, már igy is nagyon sokat segitettetek. :-)))
Köszönöm szépen!
Viszont lenne még egy rövid kérdésem. A Borsos névnek lehet valami köze Borsod megyéhez, vagy valamilyen településhez, vagy inkább jelzőként vállhatott névvé?
Travassac: 58 személy viseli ezt a családnevet Franciaországban (www.internaute.com). A név minden bizonnyal annak a limousini (Corrèze dép.) helységnek a nevéből ered, ahol Franciaország egyik legjelentősebb palalelőhelye található. Ha beírod a "Travassac"-ot a google képkeresőbe, nagyon szép képeket találsz a fejtésről!
Szerintem a pop-eye-ról kapta a nevét - ugyan csak az egyik szemét szokta használni (félszemű). A "popeyed"-nak meg van egy 'részeg' jelentése is (először az 1930-as években).
Hát igen, amennyire én tudom, a ruszinokat a szlovákoktól hagyományosan nem is nyelvi alapon választották szét, hanem a vallásuk alapján (görögkatolikusok). Aki a római rítust követte, az szlováknak számított, mégha jobban meg is értette volna magát egy hucullal, mint egy nyitrai szlovákkal.
Figyelembe kéne venni, hogy melyik régióban találsz még magyar Popélyket és szlovák Popel'-ket a telefonkönyvben. És lehetőleg hogy arrafelé milyen jelentései élnek a szónak (esetleg mégis 'kőrisfa'). Szerintem családtörténeti szempontból érdekesebb, hogy esetleg vhonnan máshonnan költöztek oda, mint hogy a név első viselője miről kapta a nevét (pl. haja színéről).
