Alaposan összedaráltad? Az almát én pépesre darálom -nem könnyű- és teszek bele pektin bontot. Pár nap múlva a 80%-a lé de mindig is sűrűbb lesz a többi gyümölcsnél. Ezért vigyázni kell, hogy ne égjen le. Alma fajtánként is változhat! Szerintem az alma pálinka íztelen szesz kihozatala kevés.
Ha túl nagyok a darabok, a pektinbontó nem szedi szét. Próbáld meg festékkeverővel jobban pépesíteni. Egyébként akármikor lehet hozzá tenni pektinbontót, rontani nem rontasz vele.
Legközelebb ha ilyen darabokra vágod akkor rakd 25 literes vödörbe és egy sima egyszerű festékkeverővel (ami ki van élezve) Jól dolgozd meg. Nálam ez bevált.
Szia! Nekem sem olyanok az almáim, mint a barack, mert a 9 napos barackom 95%-ban lévé változott szinte.
A kiforrt almáim nem ilyenek voltak, de hát az almában több a száraz anyag, sosem változik teljesen levessé. Ahogy haladtam lefelé az almás hordóban, olyan 50%-tól kezdődtek az igazán lében tocsogós részek. De alkohol kihozatalban egyforma volt az összes része. Én ágdaráló-komposztaprító géppel készítettem a cefrét. Körtém is sokkal levesebb volt az almánál, de közel sem annyira, mint a barack. Szilvám az nincs, arról nem tudok nyilatkozni.
Néhány éve szoktam kisebb menyiségű pálinkát készitení főleg szilvából, körtéből, szőlőből. Próbáltam már, almából, szederből, birsből. Pár literes menyiségekről van szó gyümölcsönként. Otthon főzőm a kis főzőmmel.
Idén sikerült szednem 20-25kg őszibarackot, kicsi sárga szemű fajta, gondolom ez lehet a vad. Azt olvastam a neten, hogy nehéz belőle jó pálinkát készíteni , mert elillan az aromája. Van esetleg tapasztalata vele valakinek? Pár napon belűl cefrézem.
A már félig kifort alma cefrébe lehet e még pektinbontót tenni , mivel a cefre állaga elmarad az előzőektől , darabosabb , lassabban forrik. A cefrerézés kezdésekor raktam bele élesztőt , pektinbontót (LEHET HOGY KEVESET ) nemakar úgy szétbomlani , mint a szilva , barack , sokkal darabosabb . Kérlek, ti hozzáértők, segitsetek tanácsaitokkal , mivel ez az , első almacefrém , és sok munkám van benne !!!!!!!!
Nem a vitával van a gond, hanem azzal, hogy felületesen értelmezik a törvényt. Minek is mélyedne a paragrafusokba... az nem érdekes. Ettől a ponttól kezdődik az hogy, "hát én tudom, mert a szomszéd Gyúrka apjának a barátja az hallotta, hogy a jegyző úr...." stb. stb. Vagy pl. nem veszi észre azt az egy kis koszorás mondatot, hogy a "-magánfőző berendezések kivételével-". Tehát a tiltás valamely formája igaz,nyelvészkedhetünk de egy a tény az idézett kivételével. Vagy az 50 liter! Meg azt már nehogy bemagyarázzam bárkinek is, hogy összeöntem a fél lite tisztaszesz, meg a fél liter vizet az nem egy liter lesz. Miért nem figyel, hogy az adómérték elszámolás alapja a hlf. (tisztaszesz 100 liter) És jönnek a teoriák, fogalomzavar, kitaláció, vagy a megálmodott kivánság. Miért nem lehet elfogadni tényeket, miért jön csipőböl hogy nem úgy van ám. Hát ez itt az irritáló az egészbe. Nyers a silusom, meg utána járok dolgoknak mielőtt kinyítanám a pofám, meg ha hülyeséget mondok tudok elnézést kérni.
Nem a vitával van itt a gond, hanem az önfejüséggel, makacssággal, a jólértesültség fitogtatásával, a sértődékenységgel.
Barkócza, a kis pöttyöket sztem elektrokémiai korrózió okozza. Ahol összeér a kétféle fém, lokálelem képződik. A cefre az elektrolit, a rézbetét a katód, a fazék alja pedig az anód szerepét játssza, és szép lassan feloldódik.
Célszerűbb lenne rozsdamentes acélból csinálni a betétet is, mielőtt még átlyukad a lábasod.
Nem az a baj, hogy vita van, vagy nincs. Ez a fórum egy elég kényes témával foglalkozik. Ha a krumplifőzelék topikban hülyeséget írok, legfeljebb a kutya eszi meg. De itt, ha jövedékileg hülyeséget írok, és valaki megfogadja, komoly baja lehet belőle.
Az meg, hogy "a Gombászok mondta", nem biztos, hogy bemondásra meg fogja állni a helyét.
Szóval, főztem is. Most egy 17 literes, METROban kapható török rozsdamentes lábost használok. Viszonylag alacsony, a talpa kb. 25cm átmérőjű, pont rá tudom rakni az indukciós rezsóra. Fölfele kiszélesedik kb. 33 cm átmérőre, a tetején szép, széles, vízszintesen kihajló peremmel, amire egy 35cm-es habtál pont illeszkedik sisak gyanánt. Leégésgátlónak kúposra kiképzett rézlemez, kiluggatott, függőleges csővel a közepén, a tetejére kavics. Szépen dolgozik, leégés még nem volt, de nagy lehet a hőellenállása az aljának, mert a rezsót 160oC-ra kell állítanom! Továbbá rögtön megjelentek a lyukkorrózió kezdeti jelei belül az alján, kis pöttyök, koncentrikus, kerek udvarral.
Elkapkodtam az előző hozzászólásomat: nincs rosszul fogalmazott jogszabályi előírás- bármennyire is szeretné bárki annak hinni!
Mindaddig, amíg az hatályos, úgy van!
A bíróság nem tehet mást, mint a törvény betűjének megfelelően dönteni. Persze, ha van jó ügyvéd/szakértő, gyakorlatilag bármi kivédhető. Meg annak az ellenkezője is.
Az, meg hogy itt-meg ott vettem, egy peres eljárás során bizonyítást igényel, nem biztos, hogy bemondásra meg fogja állni a helyét.
Igen, a jogi vetület épp úgy hozzátartozik a pálnkafőzéshez, mint a technikai részletek. Azért nem szeretjük, mert félünk, hogy mégis belénk lehet kötni, továbbá se jobb, se rosszabb nem lesz tőle a pálinka. (Bár egyesek szerint a "schwarzban" főzött mindig jobban ízlik. :))
Egyetértek veled, hogy szó szerint értve a törvényt, engedélyt kéne kérni a saját főző összebarkácsolásához. Annyira viszont nem értek a joghoz, hogy ez egy megfogható előírás, vagy azok közé a törvényi előírások közé tartozik, amik rossz fogalmazásból következnek, és egyéb rendeletek-űrlapok-előírások hiányában technikailag nem végrehajthatók, és nem is szankcionálhatók. (Szerintem ez utóbbi az igaz.)
Csak azt hansúlyozom mindig, hogy végszükség esetén a dolog méregfoga kihúzható azzal a nyilatkozattal, hogy más úniós országban (pl. Erdélyben) vettem a főzőt. Így nem kell túl sokat foglalkozni a kérdéssel, hanem ahogy többen is megyjegyezték, inkább főzni kell. :)
Na, várjál csak peca matyi, mit is utálok én, ill. mit is utálsz Te, sőt: mi. Kik is azok a Mi??
Én a teljesen felesleges munkát utálom, aminek semmi értelme. Bepróbálkoztam jogi értelmezéssel, elhajtottak. Azóta nem fárasztom magam.
Minden tiszteletem azoké az EMBEREK-é, akik időt, fáradtságot nem kímélve eligazítják nap-mint nap az új onnan érkező fórumtársakat a cefrézés, pálinkafőzés, főzőkészítés rejtelmeiben. Van a házifőzésnek azért némi jogi oldala is, hiába féltek ettől, az még van. Benne van ebben a több évtizedes elnyomás, szinte földalatti mozgalmat szabadított fel az új jövedéki törvény, persze, hogy nehéz hinni a betűjének és a szellemének.
A sruccpolitika, lehet, hogy rövid távon megfelelő, hosszú távon azért nem árt némi előrelátás.
Matyi, szívemből szóltál, több évtizedes tapasztalatom, hogy a törvények igenis szándékosan készülnek úgy, hogy kétértelműek legyenek!
A vitát ne utáljátok, nem olyan szar az, bár nem mindenki szereti. Aki nem szereti, ne vegyen részt benne, de ne bántsa azokat, akik partnerek benne!
Csak egy álláspont részemről: a házi pálinkafőzésre alkalmas berendezés előállítását- hangsúlyozom, az én értelmezésem szerint- be kell jelenteni.
Sokáig hezitáltam, kérjek-e állásfoglalást a NAV-tól. Rájöttem, nem nyitom ki a pofozóládát, mert az több kárt okozna, előbb-utóbb úgyis lesznek jogi esetek, no majd akkor szívesen segítek, aki igényli.
Ha ez valakit megnyugtat: én sem fogom bejelenteni, hogy készítek ilyet: kivárok!
Addig is jó főzőkészítést és főzőcskét mindenkinek!
Anélkül, hogy újra felkavarnám az állóvizet, továbbra sem láttam olyan adatot, ami a lertakkal szemben értelmes alternatívát kínált volna (a rálegyintésen kívül). Még nem volt időm, de megnézem a korábbi Gombászok keresztrefeszítését célzó kísérleteket is, hátha tanulok abból is.
Hansúlyozottan nem vagyok jövedékis szakértő, de ha vki privátban elmondja mi volt a tévinformáció azt megköszönöm! info@bakonyicum.hu
Dehogy akartam én vitatkozni, csak olyan mennyiségű tévinformáció volt Cefretársaság hozzászólásában, hogy muszáj volt reagálni rá. Képzeld el, ha egy egy idetévedő kezdő elolvassa, és komolyan veszi.
Kevergetés ügyben itt a különvélemény. :) Én a főerjedés alatt naponta kétszer, de néha többször is jó alaposan fölkeverem a cefrét, gondosan homogenizálom. Hangsúlyozom, csak a főerjedés alatt, ekkor ugyanis a keletkező szén-dioxid úgyis véd az oxigén ellen.
"Hiszen ha egyben teszem bele őket, akkor még nincs mit "csinálnia" az élesztőnek." Ellenben van mit csinálnia. Attól hogy a pektinbontó nem fejtette ki a hatását, az élesztő tud dolgozni. Még az egész gyümölcsöt is el kezdi erjeszteni, de azt jóval lassabban és nehezebben!
Kevergetésről szerény véleményem szerint szó se lehet. Maximum napi egyszeri bunda lenyomkodás higénikus eszközzel (elmosod minden lenyomás után).
Szerintem jól írta aki írta. Miért ne lenne mit "csinálni" az élesztőknek? A jól aprított gyümölcs, már ekkor is eresztett levet, ami az élesztőknek elég, először a szporodáshoz, utána pedig az "alkoholgyártáshoz".
Mint ahogy a pektinbontónak, úgy az élesztőnek is idő lell, míg kifejti áldásos tevékenységét, tehát egymást nem gátolják munkájukban.
Tapasztalataim szerint, a pektinbontónak is kell néhány nap, mire teljesen elfolyósítja a gyümölcsöt.
Közben az élesztők, miért ne ehetnék, a már elbontott gyümölcscukrokat?
Sztem egyszer elég egy nap lenyomkodni a bundát, hogy minél kevesebb levegőt,(oxigént) vigyünk, az erjedésben lévő cefrébe.
Írtátok néhány napja a kérdéseimre, hogy ha új hordót indítok, akkor együtt tegyem bele a pektinbontót, ill a borélesztőt.
Namost az lenne a kérdésem, nem az lenne a lényege, amit a pektinbontó megemésztett, majd azt dolgozza fel a élesztő (írtátáok, hogy a borélesztőt "lekaratézzák" a vadélesztők) ? Hiszen ha egyben teszem bele őket, akkor még nincs mit "csinálnia" az élesztőnek.
Egy nap hányszor keverjem meg azt a hordót, ami forr?
Márciusban főzettem a szomszéd település bérfőzdéjében törkölyt. A pálinkát 50 literes üveg ballonban tárolom azóta. Most meg akartam kóstolni, miután az előző elfogyott. A ballon nyakában a pálinka tetején kékes színű réteg ül.
Mi ez, mitől van? Van egy enyhe fanyar íze. A kék színről a réz jut eszembe. Mi a teendő vele?
Ezzel a törvényi dologgal sokan úgy vannak azt hiszem , mint én. Elolvasom egyszer, ha megértem , semmi gond , mert egyértelmű.
Ha elsőre nem értem meg , akkor elolvasom mégegyszer. Ha akkor sem értem meg , akkor valami gáz van és tovább nem is akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni.
Jellemzően a legtöbb probléma abból adódik , hogy a törvényeket néha ( szándékosan vagy sem én nem tudom eldönteni ) már előre úgy készítik , hogy igy is és úgy is lehessen értelmezni. Ráadásul sokan szándékosan keresik a kibúvót és szándékosan kreálnak olyan elméleteket , amiket az élet szinte soha nem produkál.
Mi nem haragszunk azokra , akik kérdéseket tesznek fel , csak utáljuk az ebből generálódó vitát , ami pedig abból adódik , hogy ha akarom akkor lehet így is meg úgy is értelmezni a törvényt , bár jelen esetben ez nekem első olvasásra is egyértelmű volt.
A törkölyhöz nem kell vizet önteni, csak légmentesen betaposni a hordóba, (esetleg 3% mennyiségű) cukorszirupot ráönteni, nylonnal homokkal takarni, vagy agyaggal letapasztani és egy hónap múlva kibontani. A főzőüstben kell hozzá annyi víz, hogy keverhető legyen. Innentől mindent úgy kell csinálni mint egy gyümölcsnél, meglepóen sok pálinkát ad és finomat...
kezdö kotyvaszto
Túl sok gyümölcsre ágyaztál, nagyon cukros lett az oldatod, a fokoló sűrűnek érzékeli és kis szeszfokot mutat. A fokolót a legkisebb cukor is zavarja, metaxát, konyakot már nem szoktunk fokolni, csak pálinkát (és elméletileg vodkát). Nem szoktam ágyazni, de érzésre úgy 15dkg vagy max. 0,5kg gyümölcs kell 15 liter pálinkához.
gombászok
Köszönjük az eddigi jogászkodásaidat, ide tartozik, néhányunkat tényleg mindig érdekel, de bevallom, én átugrom. Ystennel értek egyet: főzzetek és sokasodjatok:-)
gombászok nem fogja elmagyarázni, utálja a felesleges munkát (ugyanis megutáltattátok velem, sőt majdnem kitagadtatok a jogászkodásaim miatt), van nekije épp elég fontosabb dóga is!
Miért haragszotok annyira az új kíváncsi jövedéki kérdést feltevőkre. Én teljesen természetesnek tartom, hogy érdeklődnek.
Most tanulom a cefrézést. A második előpárlat vége savanyú lett. Pedig nekem elég erősnek tűnik. Mielőtt másodszor lefőzöm , mit kell tennem vele, hogy ne okozzon bajt? Lúg, szódabikarbóna, Renni? Hihihi.
A 2003. évi. CXXVII. törvénynek több módositása is van. Amiről folyt a vita, szintén egy törvénymódosítás, mégpedig a 2010. évi XC. törvény, melynek hatályba lépési ideje 2010. IX. 27. Emlegetni az alaptőrvényt kell független attól, hogy az mikor lépett hatályba. Pálinkát főzni a hatályba lépés napjától lehetett.
Amúgy, valóban amatőr a mennyiség, alíg lett tán, ha hat liter, de ez nagyon ott lesz, ha kicsit megpihen, mint mondottam, jelen állapotában is minősíthetetlenül jónak "tűnik".
Úgy látom, hogy nem érted. Az adómérték a kifőzött tisztaszesz mennyisége. A tisztaszeszé! 100 liter tisztaszesz adója 289 900 forint. Minden magánfőző ingyé főzhet 50 liter tisztaszeszt (50 hlf), és nem 43 litert. Ez az 50 %-os párlatra átszámolva 86 literre jön ki. Ha többet akarsz főzni azt kel csak jelentened és azt számolják a kihozatali arányokkal.
Egyébként hagyjuk a fenébe, engem sem érdekel tovább.
Megpróbálom a hétvégén kifőzni, amúgy is szüretelni fogok, mellette egy kis odafigyeléssel elberreg.
Lehet, hogy egy kicsit hamar lesz, de kénytelen leszek, rákövetkező két hétvégém az tuti foglalt és már egyes fürtök ki is pukkadtak, most lehet jön az eső és már csak a levet folyatja el.
Gondolkodtam, mit tegyek, legyen bor, vagy pálesz. Azt hiszem, pálesz lesz, mert bor ként, az alacsony cukor foka miatt pimpó hegyek lennének. Ugye a pálinka, soha sem pimpósodik és, ami az előnyére szógál még, kissebb helyet foglal, mint a bor.
Bocsánat, hogy most válaszolok, tudom, régi, meg minden:
A pálinkatörvénynek nem kevés köze van az eredetvédelemhez, mivel a pálinka önmagában is egy eredetvédett gyümölcspárlat. Az csak itthon szokás, hogy eredetvédett pálinkaként a kisebb területre korlátozott pálinkákra utalunk:) A nemzetközi szabályozásban a pálinka és pl. a szatmári szilvapálinka egymástól független, egyenrangú eredetvédett italok, ott utóbbi nem számít az előbbi egyik fajtájának. Naszóval a lényeg annyi volt, hogy még még 10 országnak van saját, nemzeti gyümölcspárlata, amit tényleg csak gyümölcsből lehet főzni. Az eredetvédett italoknak igaz saját szabályozásuk van, de ezek csak az EU-alapdefiníción belül mozoghatnak, ahhoz csak további megkötéseket adhatnak. A cognac-ot azért lehet ízesíteni 1-2 természetes módszerrel, mert az borpárlat:
A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.
Viszont:
A gyümölcspárlat nem ízesíthető.
Az EU-alapdef gyümölcspárlatnál csak halvány édesítést (lekerekítést) engedélyez (meg színezőkaramellt, ami viszont az ízen nem változtat). Nem hinném, hogy csak egyedül mi tiltottuk meg ezt a pálinkánknál, de egyébként sem tartanám igazán korrektnek, ha kb. 10 g/l (lepárlás után) hozzáadható cukor miatt azt mondanánk, hogy csak nálunk készül gyümölcsből a gyümölcspárlat:) Már csak azért sem, mert a magyar pálinka kifejezetten az EU nyomására lett 100% gyümölcs képesek voltunk úgy beadni az eredetvédelmi kérvényt, hogy a kereskedelmi pálinkáink nagy része aromás tisztaszesz vagy pálinkás tisztaszesz volt.
Abban egyetértek, hogy be kell szállni a ferde marketingbe a talpon maradáshoz, a szeszpiac tényleg erre épül. Egyes gyártók akár nem létező törvényi kategóriákat is kitalálnak úgy, hogy a szakma nagy része is elhiszi...
Hogy is van az az 50 liter? Ezt főzhetem adómentesen! Ami megfelel 86 liter 50 %-os párlatnak.
64. § (1)450 Az adó alapja az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etilalkohol (a továbbiakban: tiszta szesz) tartalommal hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége, illetve a magánfőzésben előállított párlat esetében a vámhatósághoz bejelentett alapanyag tömegben (szőlőbor esetén térfogatban) kifejezett mennyiségéből a 3. számú melléklet szerinti kihozatali arányszámmal számított tiszta szesz mennyisége, hektoliterben.
(3)83 Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.
Cefe Társaságnak és Snapszmesternek, valamint mindenkinek örömmel mondom, aki tud róla hogy a lekvárból készült cuccos, elkészült és nagyon finom, már így nyers állapotban is.
Azt hiszem, aki eltette a befőttet, nem tömte ki cukorral, ezért baromi kevés kész pálesz lett belőle, de nem bánom.
Ecceri és megismételhetetlen akció, - egy részét kénytelen leszek elfogyasztany, de a javát, úgy elásom, hogy magam se találjam meg!
Amúgy érdekes, hogy három edényben forrt ki, tudatosan összekevertem és mégis,- az egyik úgy megállt, mint a százas szög, hiába minden fáradozásom, a bundája beleesett a tartályba és mint a víz, olyan lett, nem savanyú, nem szeszes, nem édes, csak van.
Elkészült a korábbi szilvánk maradékának (100 l) a főzete, 6 hlf lett. A korábbinál, ugye az volt a Fmester gondja, hogy nem volt elég érett, 8 volt a brix, aminek le kellett volna menni 5 alá szte.
Ennek az utolsó pillanatig (+3 hét) bx8 volt, mégis 3 hlf többlet jött ki belőle. Más főzőn, de ua. technológiával készült.
Adhat a semennyi bx változás +3hlf-ot?
Vagy!
A korábbi főzésekhez képest az volt a jelentős különbség, hogy teljesen hidegen indult a rendszer a mi cefrénkkel, 4 nap állás után. A csövekben, hűtőben, stb. csak visszamaradt víz volt. Bazi lassan melegedett minden, 3,5 óra volt a felfűtés maga s volt egy kis alszesz kavarás, mert elfelejtették leengedni a tartályból az előzőleg benne lévő vizet s abba folyt egy ideig, igaz 0-ás "párlat". Aztán leengedte s onnantól lett felfogva a végleges. A szeszfok is érdekesen alakult, nem ment 45 fölé a max. s ott is viszonylag rövid ideig volt, hamar elkezdte ledobni.
Felvehette a rendszer a gőzöket, ami így behígulva nem generált az epruvettában mozdítási alkoholfokot s eldobta a "vízzel", ami az alszesz tartályban volt?
Találgatok, csak nem értem s azt nem szeretem. Jó tudni hol hibáztam.
Anélkül, hogy a törvény teljes szövegét bemásolnám:
63. §
11.448magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségig;
12.449magánfőző: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot.
64. §
(6)456 A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3) bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 289 900 forint.
(7)457 Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.
(8)458 Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a 9. § (3) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában, e § (3) és (6) bekezdésében meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.
De gondolom ezeket te is olvastad a 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól c. remekműben.
Értem én a hullámokat kedves Szakik, de mi benne a "tévedés, ötletelés, félremagyarázás"?? Amúgy a NAV-nál tessék reklamálni :)
A felzúdúlás tárgya egyébként nem az én összefoglalóm, még a kolléganőm gyűjtötte anno, amikor a főzde nyitás is porondon volt, én csak előhúztam a vinyóról, mint mankó.
Nem tudom, honnan származik, elfogadom a tévedést is, javítsátok ki, ha vki máshogy, jobban tudja.
CefreTársaság valamit tényleg nagyon félreértettél a magánfőzésnél adómentes mennyiségig 43 hl- fok ig nincs bejelentési kötelezettség, illetőleg a berendezés birtoklására sem (100 liter űrtartalmú üst max. a megengedett)továbbá azt sem kell bejelenteni a fenti mennyiség alatt ha főzől és azt sem hogy milyen cefréd van!
Ha esetleg mégsem győztünk meg kérelek írd már le melyik jogszabály melyik bekezdése, pontja határozza meg az általad közölteket!
Ezt jól félreértetted. Bejentési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az adómentes mennyiséget túllépi valaki, vagy eladásra készít pálinkát a magánfőző. Azaz ha csak saját használatra, és az adómentes mennyiségen belül főz a magánfőző, akkor semmi bejelentési és regisztrációs kötelezettsége nincs.
Azon szoktunk vitatkozni, hogy a magánfőző építhet-e magának főzőt. Úgy tűnik, hogy az egyes NAV igazgatóságok sem értelmezik egységesen a jogszabályt, ha akarják, ki lehet csavarni. Mindenesetre a "korondi piacon vettem" nyilatkozat elegendő - EU van, vámúnió van.
A főzőberendezés birtoklására vonatkozó szabályok:
- Az a magánember, aki magánlepárlási tevékenységet végez maximálisan 100 liter, vagy az alatti ürméretű üsttel rendelkező berendezést birtokolhat! Az ennél nagyobb berendezés birtoklása büntetést von maga után, elkobzással járhat!
- A magánfőző egyszerre több berendezést is birtokolhat, mennyiségi korlát nincs!
- A berendezés megvásárlását, birtoklását a vámhivatal részére nem kell bejelenteni, de a magánfőzőnek nyilatkoznia kell a berendezésének származásáról a magánfőzés megkezdésekor, amikor a helyileg illetékes vámhivatal a főzőberendezést nyilvántartásba fogja venni! A birtokláshoz, vagyis a nyilvántartásbavételéhez elegendő egy nyilatkozat is, nem kell pontosan igazolni a berendezés származását. A magánfőzés előtti bejelentéssel egyidőben azonban, a magánszemély (magánfőző) nevéhez kötötten fogja regisztrálni a Vámhivatal a berendezést!
- A KERESKEDŐTŐL VÁSÁROLT BERENDEZÉS, MÁR A KERESKEDELMI FORGALOMBA HOZATALKOR REGISZTRÁCIÓRA KERÜL A VÁMHIVATALNÁL!!!
- Magánfőzés keretében 2011. január 01.-től csak akkor lehet párlatot késziteni, ha a háztartásban senki nem végez bérfőzetést (Bérfőzést végző lepárló vállalkozásnál)! 2010 év ez alól kivétel, tehát ha valaki bérfőzetett 2010 évben pálinkát, akkor 2010.-ben magánfőzést is végezhet.
- A főzési limit háztartásonként van megállapítva, nem személyre szól (háztartás = egy lakcim alá bejelentet személyek összesen), minden számbeli szabályozás a törvényben a háztartáshoz kötött!
- Egy háztartás évente max. 200 liter 100%-os alkoholtartalmú párlatot készithet, ez 50 fokos párlatra vetitve max. 400 liter.
- Egy háztartás adómentesen max. 50 liter 86 fokos párlatot készithet, akár bérfőzésben, akár magánfőzésben (tehát összesen együtt)!
Ez a mennyiség 50 fokos párlatra vetitve 86 liter, azaz 43 hektoliterfok! Ebben a mennyiségbe beleszámolandó a már az idei évben fözetett bérfőzött pálinka is ,aminek a hektoliterfok mennyiségét a bérfőzési lapokon egyértelmüen leolvasható!
- Az adómentes mennyiségen felüli párlatra a teljes adót meg kell fizetni! A jelenlegi összege 2.761,- Forint (1 liter 100 %-os pálinkára vonatkoztatva).
- A bérfőzéssel kapcsolatosan a további szabályok nem változtak!
- A magánfőzés megkezdése előtt a MAGÁNFŐZŐNEK BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE VAN a helyileg illetékes vámhivatal felé, a főzés megkezdése előtt 3 MUNKANAPPAL! A bejelentést a VPOP által rendszeresitett bejelentő lapon kell megtenni !
- A BEJELENTÉSHEZ SZÜKSÉGES ADAT: A CEFRE SÚLYRA, VAGY LITERRE MEGADOTT MENNYISÉGE! VALÓTLAN ADAT MEGADÁSA BIRSÁGOT EREDMÉNYEZHET! A vámhivatal a bejelentett mennyiség alapján megállapitja az adófizetési kötelezettséget, vagy az adómentes részt, amely egyben adóbevallásnak is minősül, valamint ez alapján a vámhivatal kiadja a párlat származási bizonyitványát, ami 15 évig érvényes! Aztán kétévente meghosszabbítható!!!
- A magánfőzésben a párlat fokolását nem kötelessége ellenőriznie senkinek (jelenleg) de ha minőségileg megfelelő párlatot akar késziteni valaki, erre NAGY SZÜKSÉG van.
- A fentiek még NEM elegendőek a párlat értékesitéséhez! Ahhoz további feltételek szükségesek!!
alaptörvény: A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVII.TÖRVÉNY
Jólét!
Ellentmondásokba ütköztem a kollégákkal az otthoni p.fözéssel kapcsolatban,hogy mit hogyan is lehet.Valaki leírná nekem hogy mit is jelent a törvény amiben leírták a házi alkoholkészítés szabályait.Kérlek ne a törveny linkjét tegyétek be....parasztosan értelmezve mit szabad?csinálhatok-e fözöt,be kell-e jelenteni,mekkora lehet a fözö?stb...
Pálinkás topik, de még ezt elmondom. Palackozás előtt a borászat laborjában megnézik a bor szabad kéntartalmát, ebből a főlaboráns kiszámitja, hogy még mennyi kénessavat kell a borhóz adni, ami nem lépi át az egészségügyi határértéket és a bort szálíthatóság, tárolás, állékonyság ismérveinek megfelel. Ez addig nem változi, mig a kedves vevő a palackot ki nem nyítja. A fahordó pórusos, azon még a víz is átszívárog, viszont az üveg az nem és oda se ki se be! Igen nagy és híres üzemben lestem el a szakma egyes fortélyait és néha gyakorlom is amatőr módon. (B.Á.Gazd. Sopr. p.-szete 1900 valamikor.... már jó régen.)
Szia! Nagyapámnak is volt, valamikor, csak később lecserélte olaszrizlingre. Emlékeim szerint (gyerekkoromban ittam belőle) nem volt valami finom, olyan "elmegy" kategóriára emlékszem, kólával szerettem akkoriban. Viszont múltkor anyu megkínált valami borral, amit úgy kapott. Hűű, nagyon finom volt, azt hittem valami gyümölcsbor, olyan meggyes, fűszeres íze volt.
Kérdeztem, van -e még belőle? Mondta, hogy nincsen csak az az egy üveg, és egy falusi néni hozta neki ajándékba, és nem gyümölcs, hanem noha-bor.
Lehet, de akkor is rozé az így készített bor. Málna illatú, gyömölcsös, friss. Tavaly kicsit több ként sikerült a vörösömbe rakni, még most is világos, pedig már aligha van benn kén. Régi vörösboros fahordóból visszanyeri, gondolom jobban, de nekem üvegben ez nem jött össze. Szép rubint színe maradt, amúgy tetszik! Máskor szinte mélyvörös szokott lenni
A régi agymosás jól sikerült nálad is! A direkttermőktől azért hülyültek meg az emberek, mert öregapáink idejében az év olyan volt amilyen. Ha 13-as cukorfokkal szüreteltek akkor abból lett a bor. A noaht, mivel semmi nem támadta már akkor szedték mikor levél se volt rajt és s fürt szinte szétesett, ha hozzá értél. Na ez, sokkal magasabb cukrot tartalmazott az azonos termőhelyen élő akkori honos fajtákhoz képest (kövidinka stb.) Magasabb cukor erősebb bor, ergó jobban beb@sztak a parasztok, végülis meghülyültek:) De hogy nem a metil miatt az biztos! Nem kell mindent elhinni! Öregapám tesója 96 évesen hallt meg teljes tudatában, aki naponta 1-2 liter tiszta noahbort ivott. Elképzelem, ha olivabogyós zsirszegény ételeket eszik, még mindig élne!
Ismerem a zalai szőlőkultúrát. Nem az Otellóval van a baj, mert az még most is telepíthető. A bora használható más borok színének javítására, csak épp kereskedelmi forgalomba nem hozható. A más direkttermő szőlőkkal van a gond, melynek a kiírtását törvényben elrendelték, mert a borok élvezeti értéke kritikán aluli. Ezért nemesítették ki a mellékíz mentes fajtákat, melyeknek a szülőpárjai direkttermőkből kerültek ki. Ilyenek Seibel 5275 (Feri szőlő), Seibel 5409 (Iber francia), Zala gyöngye (Egri csillagok 24) stb. Ezek peronoszpóra és filoxéra ellenálók. Ezeknek már nincs labruska ízük és igen finom élvezhető bort adnak.
Biztos, hogy rozé lenne, mert a az ízben nem jelenne meg a vörösökre jrllemző íz. A színe bár sötétebb de nem vörösbor, mert ezzel az eljárással készíthető a rozé. Van sötét és egész világos változat. Amúgy a kén meg kapásból kifakítja a bort
Csatlakozom. Én borvidéken lakom, és szörnyülködve tapasztalom, hogy még itt is népszerű bizonyos emberek körében az otello (pl. apósom). Ez a róka íz egy semmihez nem hasonlítható mellékíz, amit 1000 mintából kiválasztok. Múltkor voltam egy elismert helyi borásznál, aki palackos boraival (o. rizling, juhfark, vörös cuvée) aranyak nyer. Meglepetésemre ő is kínálgatott a csúcs otellójával, hogy majd ettől elmúlik az előítéletem. Nem múlt. Meg volt a különbség ami egy parlagi és égy csúcs rizling között van, de akkor is jellegzetes otelló volt. Mondjuk ez a srác nem Magyarországon nőtt fel, tehát neki az előítéletek nem szűrődtek úgy be a tudatába. A direktermőket egyébként kifejezetten egészségkárosítónak tartják sokan (mert a metilalkoholtól "meg lehet hülyülni"), érdekes, hogy ami a noáról, delaware-ról nem mosódott le, az az otellóról egyre inkább lemosódni látszik. Azért nem véletlen szerintem, hogy egy történelmi borvidéken található hegyközség sem engedi önálló borként termelni, színezőnek szabad általában felhasználni, max. 10%-ban. A szomszédom (aki ipari méretekben termel szürkebarátot) minden karácsonyra szerez otellót... Egyszóval ízlések és pofonok, én még pálinkában nem ittam, de ha átjön a "lambruska" abba is, akkor nem is szeretnék...
Érdekesek ezek a direkttermők. Tavasszal ittam Becsehelyen csodálatos fekete noah bort. Esküszöm mindent vitt, borzasztó odafigyeléssel, reduktív erjesztéssel csinálták. Talán még nabiti is kostolta. Persze versenyre nem nevezhető, mert nem engedélyezett fajta. De ez inkább az akkori kor marketingje, mert ki a szarnak adták volna el az oltványt, ha a direkttermők dugványozással is frankón megélnek, betegségekkel szemben ellenálóak. Ez a kutyául bánás vezetett a rossz minőségű noah borok felé, amiről az embernek az jut eszébe. Ma egy jó technológiával remekművet lehet belőle alkotni. Amúgy itt zalában azért jobban ismertek ezek a fajták, mert itt engedélyezték egyedül az ültetvényekben a termesztését, a magas filoxéra fertőzés miatt.
Minden igaz, majdnem a technológia is. Csak van egy kis apró gond az Otelló levével. Vörös színanyagban gazdag festőszőlő. A kék szín nemcsak a bogyó héjában, hanem a bogyó húsában is megtalálható. Az Otellóból igen sötét, szép színű vörös bor készűl, rozé bor semmi esetre sem, hanem egy gyenge színű vörösbor az emlitet technológia szerint.
El tudnád magyarázni a vaknak, hogy milyen az a piros? Azt híszem, hogy nem, de én azért megpróbálom a labruska ízt érzékeltetni. Az olyan róka íz (no, nem mint a hányás) ami a direkttermő szőlők ízvilága. Ha nem ittál már direkttermőböl készült bort, Piros delaware, Fehér delaware, Noah, Izabella, Otelló, akkor nem is érezheted ezt az ízt. A fekete ribizlinek van még hasonló labruska (róka) íze. Egyesek kedvelik, de nékem nem a szívem csücske. Ha szert teszel ilyen direkttermő borra, meg fogod tudni milyen az.
...köszi, már is okosabb lettem...a nagyiéktól, meg a fatertól, én csak a NOA-v. NOVA (így mondták) szöllőről és borról hallottam, amitől ha sokat isszák bolond lesz az ember...
Mondjuk a teljes igazsághoz hozzája tartozik , hogy ez a biomassza fűtőmű elsősorban az apátság , az iskola és a kollégium fűtését , melegvízellátását adja. Persze innen látják el az illóolajlepárlát is , de ez nagyon elenyésző része a hőtermelésnek.
Pecának igaza van, az otello, egy illatos labruskás jellegzetes szőlő. Vajaskenyér mellé mennyei! Ha én csinálnám, biztos így járnák el:
Kaccsozás darálás, majd 4 órát áztatni. Aztán normál mennyiségű pektinbontó a darálmányba és még egy óra áztatás. Ezt követően présbe raknám, de nem sajtolnám ki, csak amit saját maga enged. Abból egy fasza rozé készülne. A maradék leves szőlőt cefrézném, még intenzívebb lenne az íze, illata. A leszűrt mustot lekénezve, másnap lefejtve erjeszteném, a nyálkát (must seprő) mehet a cefréhez.
Ha van lehetőséged próbáld ki! Az, hogy ki milyet csinált az egy dolog! A haverom főzött kajsziból, jellegtelen lett...., akkor az már nem is alkalmas?:) Ennyit erről. A metiltől ne tarts, duma, mese, nagyon túlzó. A borban is van, és ott nem választod ki az elején a nagyját, mint a pálinkánál. Én Delavári szőlőpálinkát csináltam tavaly, jellegzetes labruskás, kellemes, nosztalgikus illatokat, ízeket varázsol a pohárba. Próbáld ki, használj pektinbintót, hűtve erjesztsed, hidegtűrő élesztővel!
Minél több a kör egy bizonyos hossz mellett, annál nagyobb a cső belső ellenálása ami fékezi az áramlást.Kovetkezés képpen annál nehezebben jut át a benne utazó anyag.
Othello-ból akarok szőlőpálinkát csinálni, mi a véleményetek, érdemes, milyen lesz belőle? Magas metilalkohol tartalmától félek és a zamatára is kíváncsi lennék.
Néha-néha én is használok étolajat, (1-2 e.kanállal) de szerencsére nem leégés ellen, hanem az áthabzás megakadályozására. Még sohasem vettem észre, hogy ízben, vagy illatban átjött volna, vagy valami gondot okozott volna a párlatban.
Remélem hogy kellemes zamata és illata lesz az almának. Ha ez mind bekövetkezik akkor szépen üvegbe palackozom és úgy fogyasztom! :D Köszönöm a segítséget.
Egy másik kérdésem lenne hűtővel kapcsolatban. Nem üsthez kellene a hűtő, hanem egy illóolaj lepárlóhoz. A dolog még prototípus de lényegében illóolajat nyerünk ki hasonló módszerrel mintha cefrét párolnánk.
Na elég a beszédből a kérdés. A hűtőspirálnál melyik a hatékonyabb? Ha kis kört ír le a cső sokszor, vagy ha nagy köröket párszor? Fontos alapja lenne a dolognak hogy hirtelen kellene cseppfolyóssá válnia az illóolaj gőznek. Víz keringetés lesz. A hűtőspirál kb 15 cm magas lenne. Csak kérdésem hogy sok kis kör a hatékonyabb vagy a kevés nagy kör?
Olvastam régi hsz-ben a cefre főzés előtti étolajas "kezeléséről", hogy ne égjen le. Nekem van egy kis borom, melyet a saválló tartály aljáról gyűjtöttem és a tartály technológiája miatt tartalmaz egy kis élelmiszeripari paraffinolajat. Ha ezt így kifőzöm, ez az olaj sem okoz kárt a párlatban? (Elég macerás lenne külön választani, de ha muszály...)
Szia Hatóság. Ugyan a kérdésedre már többen is válaszoltak, én ezzel a két képpel csak azt szeretném megmutatni, hogy lehet a kávéfilteren történő szűrést meggyorsítani. Szóval, ha a szűrőpapírt nem közvetlenül a tölcsérbe tesszük, henem ezekbe a szintén szűrőkbe, akkor szinte megháromszorozódik a szűrési sebesség. A papír ugyanis nem tapad a tölcsérhez, szabadabb rajta a folyadék átáramlása. Üdv. W8.
Józsipapa! Látom, résen vagy! Nincs semmi harag, csak nem tudtam megnyugodni, legalább egy rejtett válasz erejéig. Mondta is a feleségem, hagyjam a csudába az egészet. Tudod, egy életen át ehhez hasonlókat számolgattam, több, mint húsz évig tanítgattam is. A szmájlikkal meg hadilábon állok. Nagyon üdv. W8.
"Na, látom jó tanuló voltál az oskolában. Tudod, "vak tyúk is talál szemet" :-)), ráhibáztál. A két sürűség közötti külombség 8,1 %. Mivel a térfogatváltozás és a súly közöt egyenes arányoság áll fenn, igy a térfogat is 8,1 %-ot válozik. 10 l-ről 10,81 l-re 100 Co hőmérséklet növekedésnél.
Minden jót.
Józsipapa"
Ui: Nem értem mi ez a sértődött hangnem. Tetszel látni azt a kis mosolygós szmájlit? Ésrevetted, hogy a te számitásodra javítottam a kapásból bemondott hülyeségemet. Ezek szerint a kis fejecskédet kellett volna megtapicskolnom?
Több területen is szakembernek látszol. A pálinkafőzés területére szoritkozó hozzászólásaidat mindig figyelemmel olvasom, egy-kétszer nekem is adtál jó tanácsot. Köszönet érte.
Én csak az élet egy kis szeletén gondolom magam annak (szakembernek), a közeli napokban mégis azt kaptam itt, hogy "vaktyúk is talál szemet". Üdv. W8.
Nincs (egy főzőnyi adagokat cefréztem, 1-2 hetes fordulókkal), de majd almából vagy körtéből lehet hogy lesz akkora tétel, ami objektív összehasonlításra ad módot. Addig meg marad a szubjektív ;)
Szeretnék társulni Gyálon vagy környékén 50 liter körte cefre és kb.30 liter magvalt szilva cefre főzéséhez. Ennyit a főzők nem vállalnak de sajnálnám kidobni ilyen gyümölcs-szegény évben. Eszközöm nincs, igaz nem is értek hozzá, ezért kérek segítséget hátha valaki társulna. A cefre még nem forrt ki, de jó uton jár:-)
Elnézést, hogy lábbal tiprom a rezes szakmát :) , de a teljes felület kihasználása érdekében nem akartam kerekre nyírni, csak laposra kalapáltam és ütöttem rá egy lyukat. Kísérletnek megteszi, aztán ha véglegesíteni akarom, majd kerítek egy beleillő kerek darabot.
Egyébként valószínűleg a deflegmációnak se tesz rosszat ez a betét, de ez csak sejtés, nem vettem fel szeszfok/térfogat görbét.
Akkor a maradékot lefőzöm, aztán az alszeszt szellőztetem 2 napig és csak utána párlom le még egyszer. Az üstöm az saváló és duplafalú, amiben tisztázok az szimpla, mindkettőre ua. az a réz sisak megy rá.
...itt-ott még a bérfőzdékkel is komoly bajok vannak...kedves ismerősöm "lepett" meg (sikerült)
egy kis szabolcsi jonathán-pálesszel...emlékeimben rögtön előjőttek a majd 30-évvel ezelőtti almafőzéseim, még az íze is felsejlett, de nagy csalódás lett a vége, mert iszonyú utópárlatos volt...szerintem sok rohadt is volt már benne, úgyhogy az "élmény" elmaradt...
...a "műhelyszag" jobban tetszik......kicsit magasnak tűnik, de a belső üst inkább
"négyzetes"...átmérő 33-cm, magasság 35-cm...de úgy is csak 28-30-ra töltjük max...
Engem mindig elgondolkodtat ez az ambíció, hogy a pálinka világhírű legyen. Csak az EU-ban 11 országnak vannak különböző eredetvédett gyümölcspárlatai (a bor- és almaborpárlatokat nem számítom ide!), vagyis ezeket kb. annyira komolyan kell venni, mint a pálinkát. Hallott valaki kettőnél többről? Szerintem nem sokan. A francia gyümölcspárlatok valamennyire híresek (egy nyers és egy 5 éves szilvát kóstoltam, mindkettő igazán jó volt), de világviszonylatban nem sok mindenkit érdekelnek. Szerintem a pálinka a miénk marad. Ha a kereskedelmi főzdék elfelejtik ezt a nagyon drágán adjuk, mert fél literenként akár 500 Ft-ot is elköltünk gyümölcsre-dolgot, akkor akár még meg is tudjuk inni, amit termelünk.
Szomorúan hallom, hogy csökken a színvonal, reméltem, hogy csak pár évig lehet eladni a szart a magyarnak.
Rosszul tudod. Aluminiumot, szódásballont, söröshordót, gyógyszert pálinkafőzéshez soha nem használtal (tudomásom szerint). Fajélesztőt, savbeállitást már nagyon régóta és nincs betíltva. Pektinbontás a közelmúlt vívmánya, ami széles körben terjedt el. Káros voltát senki nem bizonyitotta. Ezek szerint a kérdésed..... szóval....
Kaptam egy ismerőstől bogyózott oportó törkölyt. Ennek a tetején volt kénpor. Abban szeretném kérni a segítségeteket, hogy az létezik, hogy átdesztillál a kén a párlatba?
Az alszeszt 10 fokig engedtem ekkor ismét próbaképp megkóstoltam, aztán úgy éreztem, hogy kénes. Ez tisztázáskor is benne lesz még?
Az előpárlatot a nagyok tanítása szerint az alszesz 1-1,5 %-át elveszem, de közben 5 decinként kóstólgatom, és amikor megjelenik a gyümölcsös illat, az megy a középpárlatba az pedig folyik egészen 40 fokig, aztán nálam az utópárlat 40-től 25 fokig kerül begyűjtésre és ezt szoktam a szezon végén egy kis szeletelt naranccsal még egyszer lepárolni, csak ne menjen veszeendőbe semmi. Na elkanyarodtam egy kicsit a kérdéstől bocsánat.
Esetleg a törköly főzésének van valami egyéb trükkje erre vonatkozóan, mert ez eddig kimaradt a repertoárból, de az idei szegényes gyümölcstermés miatt kénytelen voltam ráfanyarodni a törkölyre.
Egy fórumtársunk, és egyébként kedves barátom jóvoltából eljutottam a hétvégi győri pálinkafesztiválra.
Már sok fesztiválon jártam, sok-sok főzde termékeit kóstoltam, sajnos egyre inkább azt kell tapasztalnom, hogy ismét pusztul le e nemes tevékenység színvonala, legalábbis a fogyasztót hülyének nézik, és lehúzzák. Eddig kóstolgattunk jobbat-rosszabbat, ilyet-olyat, most rengeteg alapvetően technológiai hibás termék volt. Hemzsegtek az elő-utópárlatos, ill. mindkettőt tartalmazó párlatok.
Párbeszéd, barátom, és a kiszolgáló hölgy közt, a Téti pálinkafőzde standjánál:
Barátom, egy sokszáz forintért megvásárolt kétcentes szilvával, kérdése a hölgyhöz:
-Te iszol pálinkát?
-Hogyne!
-És értesz is hozzá?
-Persze!
-Szagold ezt meg!
-Jó ez mi a baj vele?
- Ez ecet!
-Adjak másikat?
Hát azért álljunk már meg egy szomorú pillanatra! Itt tartunk? A kérdéses szilvapálinka nem előpárlatos volt! Maga volt az előpárlat!
Hogy így lehúzzák a hülye fogyasztót, az nem szomorú, hanem felháborító! 5-900Ft-os árakon/2cent!
Úgy látszik Téten már tényleg a lét a tét:))
Az első normális, és iható pálinkát Csallónál ittuk, aki kb. a hatodik standunk volt. A Pannonhalmiaknál, csak a törköly volt olyan, amilyennek lennie kell, úgy látszik, az eredetvédett cuccokkal nem mernek szórakozni. Brill zöldségesstandja érdekes volt, a zeller jó volt, a spárga úgy-ahogy, a paradicsom gáz. És még sorolhatnám. Remélem olyan is olvassa e fórumot, aki bent van a szakmában, tanulságul.
Védelmükre azért meg kell jegyezzem, sok komoly főzde nem volt kinn, pölö az Agárdiak, Márton és lányai,Békési, és még jó pár. Remélem ők még nem tartanak itt, mert a végén még nekünk kell a minőségi pálinka hírnevét fenntartanunk, mert talán mondanom sem kell, mint annyiszor már, most is a mi pálinkáink voltak a fesztivál legjobbjai, pedig egyen sincs Hundeszt, meg ilyen-olyan arany matrica.
2. Nagymamád csinált ugyanakkor mag nélküli befőttet is? Mert más befőttnek más íze van, mint a nóta is mondja.
Vegyünk egy példát: Ha az asszony 55 éves, és szőrös, a szomszéd csajszi meg 25 éves, és borotvált, nem biztos, hogy azért sokkal finomabb, mert szőrtelen.:DDD
Ha mindenképp a hordó mellett döntesz, tedd töményen, még hígítás előtt s gyakran kóstolgasd, gondolom kis hordóról van szó. Ott rossz a térfogat/felület arány, könnyen túlszalad s ihatod a csersavat.
sogi01 jól mondja, én egy kicsit hosszabban, ugyanazt.
Már vagy nyolcszor megosztottam a tapasztalataimat fahordós érleléssel kapcsolatban (25299, 28830, 29245, 35219, 37418, 55760, 63072, 68397 hsz.), akkor most kilencedszer:
-ha készülőfélben van az almapálinkád, azt se tudod milyen lesz, miért akarod hordóba tenni?
-ha jellegtelen lett az almád, akkor a hordó egy kissé konyakos irányba viszi az ízét, és ha jellegtelen volt akkor az se számít ha előtte szilva volt a hordóban.
-ha a hordóból el akarod tünteni a szilva maradványát akkor hideg víz, meleg víz, trisós víz öblítéseket kell végezni türelmesen egy hétig, vagy amíg érzed rajta.
-ne gondold, hogy a pálinka csúcsa a hordós érlelésű (meg az ágyas, meg a hordós-ágyas), ha jól sikerül az almapálinkád örülj neki és idd meg úgy.
-jó, hogy időben kérdeztél és nem a két hónapra a hodóban felejtett, bekeseredett pálinkád javítása iatt kellett írnod.
-ha az érlelés mellett döntesz, a részleteket a fenti hsz.-okban találod.
Még mindig olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy a készülő félben lévő almapálinkát hordóba szeretném tölteni (fahordó). Ha minden igaz eperfa hordó. De előtte már volt benne szilvapálinka. Hogyan kezeljem a hordót hogy a szilva aromáját, jellemét ne vegye át az alma? Jó hatással van az almára az ilyesféle hordós érlelés (csersavak) ? Akinek van tapasztalata etéren ossza meg legyen szíves velem.
Sajnos akkor jól kiherélheted a pálinkád, mivel az acetonos szag, íz végig jelen lesz a finomítás során! Nem fogod tudni elválasztani tökéletesen, csak úgy hogy jóval többet veszel el az elején, de a végén is érezhető lesz. Amikor már nem annyira zavaró, akkor válts középpárlatra. Háromszor nincs értelme kifőzni, mert akkor már semmilyen íze nem lesz....csak acetonos.
Alumínium,szódásballon söröshordó, főzdék használták sokáig de mindet le kellett cserélni mert általában valamilyen módon káros.Élelmiszeripari adalékok,több gyógyszer...CSak emiatt kérdeztem.Én is használom csak biztos akartam lenni..
Én is hozzányúltam a savazás, pektinbontó, fajélesztő-k alkalmazásához de azért vannak aggályaim.Ezekből a (vegy)-szerektből nem marad vissza valami káros anyag a párlatban?Biztonságosan használhatók otthoni műveletek során teljes mértékben.
Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy a készülő félben lévő almapálinkát hordóba szeretném tölteni (fahordó). Ha minden igaz eperfa hordó. De előtte már volt benne szilvapálinka. Hogyan kezeljem a hordót hogy a szilva aromáját, jellemét ne vegye át az alma? Jó hatással van az almára az ilyesféle hordós érlelés (csersavak) ?
A táblázat valószínűleg figyelembe veszi az összehúzódást,ami a két elegy keveredésekor történik.Ez annyit tesz,ha 9dl pálinkához hozzáöntesz 1dl vizet,majd összekevered,a végeredmény kevesebb lesz 10dl-nél.
Föztem kb. 4 liternyi körte pálinkát, amit szépen fel is hígítottam 51 fokosra a 64-ről ahogy lejött.Gyönyörű víztiszta volt, de hígításkor úgy beopálosodott, mint az őszi köd.
Betettem fagyasztóba, hogy majd a kozmaolaj kicsapódik belőle és leszűröm, de semmi eredményt nem produkált. Hígítsam fel és főzzem át újra, vagy tudtok-e valami egyszerűbb megoldást? Lehet, hogy nem is kozmaolaj?
Köszönöm a válaszokat!
Rézműves!
Majd hívlak telefonon, mert aktuális lesz a dolog, csak időm nincs felvinni hozzád a csomagot!
Elismero szavaid koszonom. Lattam a munkaidat, azok a SZEPEK!!!!! Ezert igazan sokat jelent amit mondtal. Lehet, hogy termeszetes tehetseg vagyok???? :D Az epruvetta elott 3 dolgot forrasztottam, egy vastagabb rezcsobe furtam ket lukat, s abba forrasztottam ket 10 mm-es csovet, ezen kivul ugy 1/2 collos csobe vagtam 45 fokban s abba forrasztottam ket lemezdarabot. (Ez volt a gyakorlas.....:D) Tegnap vizsgazott az epruvetta, jol mukodott. Annyira megtetszett a rezzel valo bibelodes, hogy mar tervezek egy rez tolcsert csinalni valamint egy kozmaolaj-levalasztot is.Szep napot.
Meg tudná-e valamelyikőtök mondani, hogy a Snapszmester oldalán lévő szeszhígítási táblázban szereplő értékek valamilyen képlet vagy laboratóriumi mérések eredménye?
Az általam ismert hígítási képlettel más eredményre jutok, mint ami a táblázatból kiolvasható...
Egy kedves ismerősöm mindent kimagoz amire csak lehetősége van, a szilvát is, ott szoktam inni ilyen pálinkát. Azért van különbség, ha nem is olyan határozott mint pl. a meggy, vagy a cserkó esetében.
Tud valaki esetleg közületek hőközlő olajat, esetleg használt pálmaolajat vagy bármi hasznosat jó áron a duplafalú főzőmbe? (Vizet szeretném leváltani)
Köszönöm a jótanácsokat, amiket kaptam a kérdésemmel kapcsolatban, megpróbálom vízzel kitölteni a főző és a külső edény közti rést, és valamilyen szinten letömíteni, ha nem jön be a dolog a próbánál, akkor marad a gyári megoldás, duplafalúsítás nélkül, és gyenge fűtéssel, ahogy most éjjel is volt. Eredményem 2,1 liter 52%-os vegyigyümilé! (így kérte az ismerősöm, akinek bérbe kifőztem a cefréjét (20 liter cefre) mivel üzemi főzde ennyit sehol nem vállal.)
Kicsit túlliheged ezt a szilvamag kérdést. Pont a szilva az, ami nem nagyon veszi fel a magízt. Egyáltalán, ittál már mag nélkül cefrézett szilvapálinkát? Szerintem, ha eléd tenném, nem tudnád megkülönböztetni.
Ha szezon végén elmosná, és kitakarítaná néha , melynek annyi módja van, hogy már egy lexikont megtöltene, lehet hogy nem volna ilyen gondja... Lehet hogy túl sok ecetfészek cefre, kénesbor csurdogál rajta, ő tudja....Lehet rossz ötvözet, ha valami kőkori darab... Manapság víz, fűtés rézcsövet lehet vásárolni , nagyjából egy kaptafára készültek, és megfelelő kezelés mellett jók.
"A lepárlás során mindig egy úgynevezett előzetes lepárlást kell végezni, itt fel lehet mérni a cefre sajátosságait, vagyis, hogy mennyi előpárlatot kell elvenni. Minél tovább tároljuk a cefrét, annál több előpárlati frakció képződik. Tehát arra kell törekedni, hogy a kierjedést követően mielőbb történjen meg a cefre lepárlása. "
"Az erjesztésnél célszerű a cefrét 17-20 Co hőmérsékletre hűteni. Az erjedési folyamat lassúbb lesz (2-3 hét), de a gyümölcs aromaanyagai megmaradnak. Az erjedés során kevés mellékreakció jön létre, így kevesebb kozmaolaj, észter képződik, tehát az alkohol kihozatal is jobb lesz, a minőség megtartása mellett."
Megtörtén a hitelesítése a Maligand készülékednek. Ismert szeszfokú borral csináltam. A hőmérő 3 fokot csal, de ezzel a korrekcióval pontosan és gyorsan működik. Persze szükség van a precíz forráspont diagramomra.
Magam is így gondolom, valahol határt kell húzni és nem rohasztani.
Összesítettem, cefréink 20-23 napot erjedtek 16-18-as brixekről szinte lineárisan dobták el 3-5 nap alatt az értékeket 8-10-re, majd onnan vagy semmi vagy nagyon lassan 5-ig.
Az tiszta, hogy a kezdeti erjedésmentes érték elfogadható, gyümölcsönként különböző szárazanyag korrekcióval, mint cukor tömeg%. Azt követően csak relatív értéként lehet kezelni, mintegy a változás követésre, akár a kotyogó működését, akár a súlycsökkenést csak pontosabban és szofisztikáltabban. Számomra a végértékek szórása volt zavaró, de hát túl sok a változó az egyenletben.
Nyilván. A víz 100 fokon felforr, elgőzölög, így nem ad át elég hőt, kivéve, ha nyomás alá helyezi, akkor azt hiszem 120 fokig is mehet vele. De ez már sokkal bonyolultabb, nyomásszabályzó szelep is kéne szvsz. meg edény, ami bírja a nyomást.
Az olaj jobb választás lehet, mert oda nem kéne szelep, 300 fok körül van az étolaj lobbanáspontja.
Igen ez a kijövő, felszálló pára hőmérséklet. De ahhoz hogy ezt elérd, a duplafalúban lévő hőközlő anyagot, -vizet vagy olajat-, sokkal magasabb hőmérsékletre kell felmelegíteni.
Általában nálam az üst rézfedelén a kivezető csonkon mérve, 73 foknál indul a csepegés, 77-78 foknál jön a java és 80-84 foknál a vége, alszesz főzéskor.
Szia! Nekem sem dupla falú a főzőm sajnos, ezért gondot is okozott főleg az alma odakozmálása.
Próbáltam pici mosott kaviccsal főzni, meg szita szerűséggel, ugyanaz történt. Viszont van egy használható módszer. Tiszta homok. 45 literes üstömbe olyan 10-12 marékkal szórok az aljára. (elég széles és domború az alja). Sima talpúba pár marék elég lehet.
Így is picit szenesedik, de nem olyan vészes, és a szén a homokkal együtt marad, mosáskor egyben lejön. Régebbi hozzászólásban olvastam 5195-5323-5327, Obsitos írta, olvasd el.
Mielőtt duplafalúsítasz, próbáld ki, hátha neked is beválik.
Miután a víz elforr a két fal közül, folyamatosan pótolnod kellene. Nem tudnád kifőzni a cefrét mert a hőközlő víz csak 100 fokig melegszik, és az alkohol benne maradna a moslékban.
Az 5 centi sok.
Nyomás alá kell helyezni a rendszert, hogy a melegítéssel 100 fok felé tudj menni.
Felmerült bennem egy kérdés, mellyel gondoltam, titeket meglepnélek!
Nos: 17 literes török eredetű rozsdamentes kukta alapú "gyári pálinkafőző"-m van.
Ez szép, és jó, de többször letapad, néha kicsit oda is kap benne a cefre, főleg, amelyik kicsit sűrűbb.
Gondoltam, megcsinálnám házilag "duplafalú"-ra.
Ehhez az lenne az elképzelésem, hogy beleállítom egy másik edénybe, melynek az aljára tennék 5 cm-es távtartót, a két edény ne érjen össze, feltöltöm a köztük lévő részt vízzel, majd ahol a külső edény felső pereme van, ott körbetekercselem a hézagot alufóliával.
Kérdéseim:
-Jó-e az elgondolásom?
-Több idöt vesz így igénybe a főzés?
-Leégés elkerülhető vele teljesen?
Várom szíves válaszaitokat, jótanácsaitokat, esetleges más módszert, amit házilag olcsón kivitelezhetek.
Mindkét műszer más-más elv alapján dolgozik, és minel csak az erjedésnek nem indult cukros folyadék mérésére alkalmas, ezért az erjedés közben egyre eltérő eredményt mutatnak. Pródáld ki cukros vízzel, alkohol nélkül!
Indítottam egy vödör szőlő cefrét, naponta le fogom mérni a súlyát (hátha nem felejtem el, de hát a cefrét sem felejti el nyomkodni az ember :)), kíváncsi leszek a CO2 veszteség lefutására.
A digitális horgászmérleg remek találmány! :) A gázpalackot is mindig méregetni szoktam főzés előtt és után.
Az idén nálam is szolidabbak voltak az erjedések. Bár a mostani szőlőcefre, elég intenzíven kezdett, de a többi tényleg lassabban forrt a szokásosnál. Lehet, hogy ez a "páratartalom nélküli" idő, ilyen hatással van az erjedésre?
A maradék Brixről nekem is csak általános elképzeléseim és megfigyeléseim vannak, ami ugye nem labormérés (71902hsz.). Érdekes ugyanannak a sárga mirabel fának a termését követni:
-2011 aug. 5 Brix13 kierjedve Brix7
-2011 aug. 29 Brix14,8 kierjedve Brix10
-2012 aug. 31 Brix16,2 kierjedve Brix10
Egy héten belüli erjedések voltak, semmi utóerjedés. A kierjedt cefre a kifröccsenés után lakkszerűen odaszárad. Vajon milyen vízben oldható anyag okozza?
71902: "...sók, vitaminok, színezőanyagok és savak (a természetes gyümölcs sav és a pH csökkentés érdekében bekevert akkusav együtt) adják a maradék Brix értékét. Végül ne feledkezzünk meg a keletkezett alkoholról sem..."
Az a főzőmester aki a szilvát kierjeszti Brix5-ig valószínűleg megvárja az ismeretlen anyagok bomlását is, de az már nem a cukor fogyása, az már nem erjedés, az romlás.
Laborgyakorlaton a kémiatanárom azt verte a fejünkbe ökölszabályként, hogy 1ml=16 csepp, akkor még ennyi volt, igaz ennek már vagy 40 éve.
Persze van eltérés a sűrűségkülönbözet miatt, az én pektinbontóm 10ml-es, cseppentős, egy vödör, kb. 10 literhez szoktam festékkeverős zúzás előtt 1-2 cseppet adagolni.
Na, látom jó tanuló voltál az oskolában. Tudod, "vak tyúk is talál szemet" :-)), ráhibáztál. A két sürűség közötti külombség 8,1 %. Mivel a térfogatváltozás és a súly közöt egyenes arányoság áll fenn, igy a térfogat is 8,1 %-ot válozik. 10 l-ről 10,81 l-re 100 Co hőmérséklet növekedésnél.
Igazad van, a sűrűség különbség alapján másként is lehet számolni. Azon a 3 deciliter különbségen nem veszünk össze. A lényeg, hogy tágul az olaj is hőmérséklet emelkedésre. Te megmutattad, hogyan számoltál, ha nem haragszol, én is megmutatom:
Visszaolvastam egy kicsit s izgatna ez a "cseresznye Brix20...11-ig" dolog.
Én így jártam a cseresznyével és a szilvával, nem ment le 10 alá. A főzőmester állította, hogy az még nincs kész, le kell mennie 5-alá, ő még akár pimpósítja is, ha kell. Ezért nem adott a szilvám 14 litert, mert elkapkodtam. Még itt áll a szilva maradéka (+2 hét), de a brix még mindig stabil.
A kérdésem, hogy mi határozza, mi módosítja az elérhető értéket, szín, egyéb szárazanyag ezeknél a gyümölcsöknél?
Nekünk tavaly 2 féle szőlőnk volt, zenit és muskotály. Mindkettő remek lett, csak ajánlani tudom mint alapanyagot. A zenit karakteres a muskotálytól meg lehullik a csajokról a bugyi.... Idén a muskotály mellé sikerült cserszegit, amit tavaly is akartam, csak felvásárolták a szlovákok.
Remélem a vilmos is hasonló hatással lesz, ma megjött 520 kg. Még zöld, néhány nap a hűtőházban meghozza a kívánt utóérést.
Ráadásul itt az alkalom, hogy kipróbáljuk az almakörtebirs-darálót is.
Arra azért vigyázz, hogy úgy lehet csak zárt a duplikátorod, ha nem töltöd csurig olajjal. Az olaj tágul, ez biztos. A térfogatnövekedésnek hely kell. Ha nincs elég hely, akkor feszít. Vf1 rendszere is olyan, hogy a felső, tömítés nélküli csonkon tud a levegő ki-be mozogni. Ő sem tölthette csurig, ezért nem érzékeli a tágulást, illetve a zsugorodást. W8.
Izén érződik a szőlő fajtája? Egyáltalán valamilyen iz érződik, vagy csak valamilyen pálinka lesz belőle? Egyszerűen kiváncsi vagyok, mert még soha nem csináltam, sőt még a főzőt sem vettem meg, egyenlőre csak tervezgetek, de a napokban meg akarom valósitani.
Igen, érdemes. A szőlőt le is bogyózhatod (szerintem úgy jobb), de van, aki a szárát is bennehagyja, mert úgy szereti. Nincs vele semmi különleges dolog, és a viszonylag nagy alkoholtartalom miatt kiforrás után is jól eláll, csak legyen levegőtől elzárva.
Ismét jelentkezek tanácsért. Az általam csak hétvégeken látogatott telken vannak szőlőtőkék is, amelyen már múlt hét végén is nagyon finom, édes volt a szőlő. Felmerült bennem, hogy mivel borkészitéssel nem foglalkozom, érdemes lenne-e cefrézni és kifőzni? Van valamilyen extra a kezelésében, vagy hasonlóan kell, mint bármi mást? A szemeket nyilván le kell szedni és összezúzni, de azon kivül van más furfang? Arra egyébként nem tudok figyelni, hogy amint kész a cefre, egyből főzzem, igy csak akkor érdekel, ha egy-két hetet kibir a cefre készen is. Előre is köszi a tanácsokat.
Szerintem jó a műszered, nekem 5,5 volt a pH-ja a bodzának cefrézéskor és 1,6 l 75%-os foszforsavat kellett hozzátennem 100 literhez, hogy 3,1 legyen végül. Nálam az ökölszabály 0,7 l/ 100 l cefre, no ez itt nem működött olyan bazi puffer hatása van.
Csak a vadbarmok nem magozzák a szilvát, hanem minden szart beleraknak. Tiszteséges ember csak mag nélkül cefréz.
Minden jót.
Józsipapa
Ui: Nem... ne reagálj rá. Sejted, hogy ezt miért írtam? Ha megkérhetlek, a hozzászólásod olyan legyen, hogy senki önérzetét ne sérsed. Ezt egy elhamarkodott, szerinted jóposágúnak tűnő hozzászoláskén veszem. Azért egy halványocska elnézést elrebeghetnél.
A cím alatt van egy link ("Tisztelt látogató..."), ott minden le van írva. Ha elolvastad, és még van kérdésed, szívesen válaszolunk. Ha mindent úgy csinálsz, ahogy ott le van írva, jó lesz a cefréd és a pálinkád, ne aggódj. :)
Még fecskendő sem kell a mércéhez. Egy vékony filctollal húzz egy függőleges vonalat és skálázd be. A milliméteres vonalzó segít. Ha pár cseppet tévedsz, semmi problémát nem okoz.
Szerintem főerjedés után egy nappal ugyanúgy nem édes a cefre, mint az utóerjedés befejeztével, de azért azt nem lehet mondani, hogy előbbi esetben már kész a cefre. Van ott még néhány nap amíg forr, csak lassan.
AHogy már írták előttem, kiforrt. De egy jó tipp hogy a cefrére vágsz egy fólia kört, ami kicsit nagyobb a hordó átmérőjénél, ezzel a fóliával szépen "becsomagolod", lezárod a cefre tetejét ígyis védve a kártékony levegőtöl és a baciktól! :D Ha hűvősebb helyen tudod tárolni mint 20 fok a főzetésig akkor nagy gond nem lehet.
Most már ne nyomkodd a bundát (azt egyébként csak főerjedésben kell, utóerjedésben már nem szerencsés mert oxigént vihetsz a cefrébe és akkor ecetesedhet), hanem zárd le a hordót légmentesen és rakd minél hűvösebb helyre. A szilvának nem szokott megártani egy kis tárolás.
Ezt a pektinbontót nem pálinkához, hanem elsősorban gyümölcslé készítéshez használják, a préselés megkönnyítésére. A 2 óra kezelési idő azt jelenti, hogy az enzim hozzáadása után két óra múlva lehet préselni.
Pálinkához is használható, persze, itt a kezelési idő értelmetlen. Rögtön a cefrézésnél tedd bele a cefrébe, az élesztővel együtt.
Én is Zimopec-et vettem. Nem igazán van "kimérő" hozzá (100 liter/kg-hoz mondtak 1, 2 ml-t), így honnan tudom mennyi a megfelelő mennyiség, ill hogy kell hozzáadni a cefréhez? (elég csak ráönteni vagy vízzel keverve és utána...). Ilyet írtak a tégelyre: A kezelés időtartama 1-2 óra. Ez mit jelent pontosan?
Kb. 2.5 hete cefréztem Blue free szilvát, 220-as hordóban, tettem bele budafokit, Zimopecet (kicsit túladagolva) és 3% napfényt..
Felturbózott festékkavaróval aprítottam, elég szépen összezúzta. A meleg miatt el is indult szépen forrni, most ott tartok, hogy van rajta kb. 3-4 dm bunda szerű, nem fordult át még, és ahogy nyomkodom, naponta egyszer, hallom, hogy még kicsit forr, de a láng már nem alszik el egyáltalán..
Garázsban van, állandó kb. 20°-on, a kérdésem az volna, hogy 1 hét múlva van időpontom a főzdében, ez addig ki fog rendesen forrni, vagy már elvileg így is jó, nem számít, hogy nem fordult át?
Illetve elég, hogyha naponta egyszer nyomkodom a bundát, ugye vagy kétszer kellene?
A kajszit is így csinálom, egyszer magoztam ki cefrézés előtt, többé nem fogom! Egyszerüen nem volt kerek az a pálinka , hiányzott belőle "valami", hát az a valami az a magíznek nevezett komplex íz, ami egyáltalán nem csak kesernyés ízt ad hozzá. A vadszilvát azonban magozom, nekem annak a magíze nem jön be, rettentően tolakodó, sőt az első hetekben keserű, a vadszilvánál a gyümölcshúsban is van elég "vadság" ami kellő marcipánosságot ád a párlathoz, illetve a fekete cserkót magozom még ki cefrézés előtt, ott is van a gyümihúsban elég mellékes, az jobb kimagozva. (szomolyai, és félvad , ehhez a családhoz tartozó fekete fajták...)
Csak a bugrisok magozzák a szilvát! Elég egyöntetű vélemény a maggal cefrézés, majd a hordó alján összegyült mag leszűrése a főzésnél! Szilvórium magíz nélkül?! Viccnek is rossz....
Savazni meg azért akarok, mert tegnap a tegnapelőtti cefre tetején már szürkés lerakódást véltem látni. Igaz a 60 l-es hordó alján csak 10 l volt ( ez nem fért bele a másik hordóba).
A biztonság kedvéért még cukkert is raktam bele 3%-ot.
Tehát megvettem a pektinbontót, amit írtatok. Vmint ajánlottak borélesztőt is hozzá. Namost, az lenne a kérdésem, ezeket, csak újonnan indított hordóba tehetem, vagy még olyanba is belefél, amit vasárnap indítottunk, viszont már forr?
Simán lehetmagas a ph. Tavaly nekem 4,9 volt, és egy liter!!!! akkusav kellett hozzá, hogy levigye 120 lityi cefrének. Tavalyelőtt csak 4 volt, ahhoz 3 deci. Ha optimista típus vagy, nem kell savaznod.
Ki mondta, hogy préseld ki? Isten őrizz! Olyan "üres" íze lesz. Sztem hallgass sas apukára , aki pofonvágta a fiát, miután az mindenáron gólyát kért reggelire, hiába győzködte, hogy a héjában van a vitamin.:)))
Nem tudom, ezt nekem úgy csinálták a nagyon régi melóhelyemen. Először volt egy 500-as saválló csődarab amiből készítették a főzőt, ezt "eltávolítottam" a gyárból. Miután állandóan leégettem a cefrét visszacsempésztem, és készítettek rá egy köpenyt.
Kiváló szakember volt aki készítette, azóta is szívesen emlékszem Palira.
Végül én is úgy döntöttem, hogy nem baj ha marad benne szár. Elvégre a szörpöt is szárral együtt áztatott virágból csináljuk. (amúgy megrágcsáltam a szárat és nincs rossz íze) Egy darabaig fésülgettem aztán megunva ledaráltam szőlődarálón. Ezután a rettenetessel szedegettem ki a nagyját.
Az elképzelhető, hogy 4,8 a ph-ja? Vagy rossz a műszerem?
A 100 l-hez 1 dl akkusavat adva (több nem volt itthon) is ugyan ennyit mértem (4,7- 4,8 között ugrál a műszer.
Ezt is le kellen vinni 3,2-re?
Raktam bele pektinbontót és fajélesztőt, csak ezután mértem. Lehet, hogy ez emelte a ph-t?
Főzés előtt préselés....?
Hááát nem tudom....
Nekem olyannak tünik így mintha szőlőnél csak a bort főzném.
És ilyenkor teljesen más az íze mint amikor a a szőlővel együtt főzök!
Tegnap este lefőztem 45 liter vegyes pálinka alszeszt, összességében csak 20 fokos volt. Éppcsak belefért az üstbe, a fedő maga olyan erősen domború-sisak szerű, az volt a gőztér. 75%-osan indult, és 5,5 literig tartotta is ezt a fokot. 46%-ig szedtem, itt már erősen figyelgettem, kóstolgattam. A következő 0,8 literes üveg már 40-es volt, ezt már nem tettem bele. 2,5 dl rézelejét dobtam ki belőle, utána szedtem 6 db 1 dl-es pohárba, ebből az első 3-at dobtam ki. Többit jónak találtam. Elfelejtettem először hígítani kóstoláskor, belekóstoltam a 75%-osba. Még ma is zsibbad az ínyem tőle. Végeredmény: 10,4 liter 65%-os vegyespálinka+6-7 deci 40-es, többivel nem foglalkoztam. Egy óra volt a felfűtés és utána még 4 órát kellet főzni. Ha jól számoltam este, ez hígítás után 15 liter 46%-os lesz.
Jó reggelt! Ugyan ezt használom, itt eléggé elírták a mennyiséget. A tasakban 10 gramm van, és felhasználása 1gramm/ 100 liter. De ha 2 grammot használok 100 liter cefréhez, akkor is 500 literhez elegendő a tasak.
Fonott butykosban szeretnék pálinkát tárolni, de az ősök korábban házi bort tartottak benne, aminek az lett a következménye, hogy a belsejére - nem az egész felületre - foltokban rászáradt a bor(seprő). Több éve így állnak. Van valami hatásos módszer ezek eltávolítására? Vagy felejtős? (Az üvegtisztító kefével semmire nem mentem,mert nem férek hozzá)
Már montam, a pálinkafőzés olyan, mint a szerencsejáték: Mentális függőséget okozhat!
Ha valaki vödörrel a kezében indul egy romantikus, andalgó, esti sétára a nejjel, ott,- hacsak nem szégyenli, és fejrehúzás céljából viszi- baj van:)))
Nem baj, ha marad egy kicsi benne. Először küld át egy szőlődarálón, vagy effélén, mert a festékkeverő, akármilyen rettenetes is, egyben hagy egy csomó szemet. Látszólag szép lekvár, és mikor bemeregeted a főződbe, látod, hogy mennyi egészben maradt szem úszkál.
Aztán gyühet a rettenetes, amit azzal kiszedsz nagyjából, bőven elég. Sokszor főztünk már kiváló bodzát ezzel a módszerrel, nem érződik a szár íz.
Persze, ha hozzá tudsz jutni szőlőbogyozóhoz, az a legegyszerűbb. Ha nem is tökéletesen, de jól lebogyózza.
Súlykülönbséget számoltál. Ez kb. 66 g/l. Az mennyi cm3? 0.814x66=53cm3. Literre számolva 1053cm3. Tiz liter hőközlő csak fél literrel lesz több. Elhanyagolható, ha megfelelő a légtér az olaj felett.
Ezt a tágulást a Termol-68 hőközlő olaj adattáblájában megadott két hőmérsékleti értékhez adott sűrűségből számoltam ki. 20 C fokon a sűrűség 0,880 g/cm3, 120 C fokon 0,814 g/cm3. Ha rosszul számoltam volna ki, akkor elnézést kérek, de szerintem nem tévesztettem. Jó lenne, ha valaki leellenőrizné. W8.
A hőmérséklet emelkedésére az olaj is tágul, csökkenésre zsugorodik. Egy korábbi h.sz.-ben már szerepelt, hogy pl. 10 liter Termol-68 hőközlő olaj 0,8 litert tágul, ha 20 C fokról 120 C fokra melegítjük. Ha visszahűl, ugyanennyit zsugorodik. Mindezek légköri nyomáson értendők. A többi olaj hőtágulása sem térhet el olyan nagyon ettől, hogy ne vegyük számításba a többinél ezt az értéket. W8.
Sziasztok a projekt folytatódik :D. Az 50L hordó jelenleg egy hegesztő mesternél van aki rá hegeszti AWI-val a 2 rozsdamentes karikát. Addig míg ott van addig megvettem a réz dolgokat. a páracső 28mm lesz 22re fog szűkülni, majd a 18as hűtőben fog végzödni. A spirál 34cm átmérőjű fazekan alakítottam ki. Mi előtt leforrasztanám az idomokat egy kérdésem lenne.
A hűtőcsőre nagy baj-e, hogy könyököket tennék és nem hajtanám meg?
erre gondoltam:
a kifolyóra és a bemenőre is tennék egy 90 fokos könyököt.
sabrinho már leírta mire is jó pontosan. Én is a linkben szereplőt használom, csak folyékony koncentrátum kiszerelésben. (10 ml) Én azt 650-ért vettem, mezőgazdasági boltban.
Nézegetem a Gasparius féle duplafalúsítást. Abban nem vagyok biztos, hogy olaj esetében mennyire kell/lehet passzentos a szlikon tömítés, hogy sok hő se menjen el, meg túl nagy nyomás se keletkezzen. Vagy az olaj egyáltalán nem tágul?
Van aki direkt szereti a marcipános magízt a pálinkában.Cián a magbelsőből szabadul(hat) fel,ergo ha nincs összetörve a mag,sztem nem kell félni.
A földdel szennyezett gyümölcsökből sokkal erősebb méreg szabadul fel,csak inkább a cián lett elültetve a köztudatba.Nagyobb mennyiségű földről szedett gyümölcsnél,inkább emiatt aggódnék.
Lejjeb találsz rekeszes megoldást, amikor a "a kis gézengúz bodzaszemek önkét leszakítva magukat, halálmegvető bátorsággal fejest ugranak a GEV láda résein keresztül az ismeretlenbe" (ez nagyon teteszett), állítólag működik.
Nekem a 200 kg 12 szorgos kezet igényelt, összesen huszon óráig. Jövőre magozó géppel próbálom, de lehet, hogy ott a túl sok kocsány lesz a gond.
Én nekiláttam egy ritkafogú fésűvele, de az 5kg/óra sebesség elég elkeserítő:(
Egyébként 100 kg van.
Próbátam a nabiti féle rettenetessel bogyózás nélkül. Ez ugyan szedi szépen össze a szárakat, de marad is benne. Elrontja az ízt, ha nem tökéletes a bogyózás?
Az illata amúgy tényleg finom, de nem a bodzavirágra hasonlít. Tudom, hogy nem azt az ízt kapom majd vissza mint a virágnál, így kiváncsi vagyok, hogy bevállalom-e mégegyszer ezt a macerát.
Jó lenne ha gyorsan tudnátok válaszolni, mert ha tökéletes bogyózás szükséges akkor holnapra szabit kellene kérnem, nehogy megromoljon.
Úgy módosítanám: "Kajszi-, őszibarack és szilva magját távolítsuk el főzés előtt, mert ezek magbeléből mérgező cián-hidrogén szabadul fel. A ciános pálinka fogyasztása életveszélyes."
A cseresznyébe, meggybe főzéskor is mehet egy kis mag.
Erre gondoltam én is, cseresznyénél, meggynél így csinálom.
De pl. Snapszmester oldalán ez van: "Kajszi-, őszibarack és szilva magját távolítsuk el, mert ezek magbeléből mérgező cián-hidrogén szabadul fel. A ciános pálinka fogyasztása életveszélyes."
Itt, a 69852 hsz-ben meg ezt írja:
"Úgy se győzök meg senkit, de az én módszerem minden csonthéjasra:
Festékkeverős turmixolás 20 L-es vödörben.
Főzés előtt közvetlenűl (nem 1 nappal felrakás előtt) csak a hordó aljában lévő magos cefrét gyümölcsös rekeszen átszűrőm rázogatással és kevés vízzel átmosom. A magok teljesen tiszták. Ami mag ezek után is benne marad az adja a magízt és egy kevés ciánt a rák ellen. Az utóbbi csak vicc volt.
Mind ez nagy tételben is működik és a magozás 400 L/ 20 perc. A turmixolás gyümölcsfüggő. Cseresznye meggy 1-2 perc, szilva talán 3 perc/15 L. 1 óra alatt 300-400 L cefrét lehet csinálni."
Kis magíz nem számít, az szvsz tesz hozzá (nem szeretem a "likőr" jellegű pálinkát, aromás, jó minőségű, de férfias nedűt akarok), de azt nem szeretném, ha túldominálna benne, a ciánról nem is beszélve.
Főzés előtt teljesen leül az aljára, akkor kell leönteni, lemerni a magról a cefrét. Kicsit még megvereted vízzel, az is mehet a főzőbe. A maradékkal lehet fűteni.
Erre gondoltam... A "nyers" szilvát nem nagyon tudom, hogy lehetne átpaszírozni a gyümölcsládán... És te levesedés után közvetlen szeded le a magról, vagy csak főzés előtt?
Szia! Duplafalúval nekem nincs tapasztalatom. De ez a sűrű körte cefre kicsit becsapós volt. Ugye sűrűnek találtam, és ezért öntöttem a 30 literhez 4 liter vizet. Amikor viszont végeztem vele, fullra tele volt lével a moslékja. Szóval volt benne lé bőven, a 4 liter víz talán nem is kellett volna, max. egy liter. Így utólag szvsz. olyan, mint a szivacs, azért ilyen tökfőzelék sűrű, de főzésnél kiadja a rengeteg levet.
Végigolvastam a "szakirodalmat", meg itt is rákerestem a "szilva+mag" hozzászólásokra. Mit mondjak, nem lettem okosabb... A szilvát most akkor érdemes magozni, vagy nem? A cseresznyét, meggyet a cefre aljába leülős módszerrel szoktam "magozni", olvastam, hogy van aki így csinál a szilvával is. Más meg magozza. Most akkor melyik a jó? Főzés előtt kivenném mindenképpen. Akkor már lehet, hogy késő lesz?
Szép estét! No, kifőztem a "tökfőzelék állagú" körtémet. 30 liter cefre volt belőle, tettem hozzá 4 liter vizet főzés előtt. 6 liter 25-26 fokos alszesz lett belőle. Cukor nem volt hozzáadva.
Utána főztem egy nagy adag almát, a "budafokis-ból" ez érdekes volt. 38 liter cefréből lett 5,5 liter 35 fokos alszeszem. Ilyen erős alszeszt még nem sikerült eddig előállítanom. Az első 1,7 liter 55 fokkal jött, a második 1,7 liter 40-45, utána kezdett gyengülni.
Vettem a szomszédban egy mázsa besztercei szilvát, lecefréztem. A vásárláskori beszélgetéskor derült ki, hogy Sólyom Lajos bácsi rendszeres látogatója az utcánknak. Majd említem neki a topikot.
Ha csak hétvégente jutsz ki akkor érdemes külön edénybe gyűjteni a lehulott adagokat. Miért is? Mert ha beleraksz pl. 10 kiló almát az eggyikbe, össze aprítod, turmixolod az egy hét alatt elkezd erjedni. (vadélesztők) És ha egy héttel később raksz bele még egyszer ennyit, akkor az már nem biztos hogy le fog erjedni.
Érdemes úgy csinálnod hogy kölcsönkérsz, beszerzel kisebb űrtartalmú hordókat, tartályokat. Ezekbe külön-külön aprítod a hétvégi adagokat, külön külön hagyod őket leforrni. Ha leforrtak utána egybeöntheted őket.
Minden gyümölcsnél érdemes pektinbontót használni. Főleg olyan almánál (mint pl az enyim) amelyik alig-alig ereszt levet. Lényeges hogy jól turmixold össze. Én így szoktam : 1.Slaggal átmosom az almát 2. Negyedelem. 3.Kiélezett festékkeverővel aprítom, és kb 15 literenként (cefre) adok hozzá 5-6 deci vizet. 4. Hordóba gyűjtöm 5. Pektinbontó 6. Élesztő( Jó magam 100 literhez 1 kocka budafokit szoktam, de az se baj ha minden kis mennyiséghez egy-egy kockát raksz, annál intenzívebb.) Igaz a fajélesztők sok-sok szempontból előnyösek, de mindenki mag dönti el mit használ.
Elsőre ennyi jutott eszembe. Ha van még kérdésed írj nyugodtan. :D
De az élesztő beli különbség meg olyan egy kis kertész hasonlattal mint a sima NPK műtrágya és a hosszú hatátartalmú közötti, az egyik berobben, majd hamar lecseng, a másik akár 9 hónapig is táplálja a gyepet
Bocsi, ha már volt róla szó. Az a helyzet, hogy a hétvégi telken vannak almafák és idén szeretném a lehulló portékát cefrézni és kifőzni. Az a kérdésem, hogy mivel csak hétvégeken jutok ki, ugyanabba az edénybe szedhetem, darabolhatom, stb., vagy minden hétvégi adagot más edénybe kellene tennem??? Teljesen tanácstalan vagyok. :( Persze nem hatalmas tételről lenne szó, mivel összesen két, nem túl nagy almafa van. Előre is köszi a válaszokat.
A pincém lassan kezd egy cefréző kamrává hasonlítani. Jelenleg 80 liter füge, 600kg törköly (otonel, cserszegi, zenit, savignon blanc, szilványi) és én még nem is szüreteltem:)))
Szinte biztos, hogy nincs. A színtelenítéshez el kell oxidálni a színanyagokat, de akkor az aroma is oxidálódik. Az "Égetett szeszes italok" topikon pontosabbat is tudnak mondani.
Tavaly a mustomat alig bírtam lenyálkázni, mert a 3x-os kénezés ellenére is megindult erjedni. A száraz év ismét kedvez a vadélesztők felszaporodásának. Tegnap hozott barátom egy üveg mustot, frissen préselve, pár óra múlva már gyöngyözött!
Meg lett az idei házi calvadosom úgy 25 liter. Gondoltam, ha ilyen finom az íze egy kicsit játszom vele. 5 litert kivettem az alomból és beágyaztam fahéj rudakra. Az íze már ott van ahol szeretném, de a színét szeretném visszaállítani átlátszóra. Van olyan adalék vagy eljárás amivel nem teszek kárt a nedűbe de újra víztiszta lesz? Előre is köszönöm.
Szia! Ugyanannyi cukor van ebben is, 2-3%. Hűvösebb van mostanában, az igaz, de a "társai" akik ugyan ekkor lettek cefrézve, sima élesztővel, már készen vannak. Ezek 20 literes vödrökben várakoznak, míg a borélesztős hordóban 120 liter van. Vagy az lehet, hogy az edény nagyobb és azért, vagy pedig a borélesztő lassabb valamennyivel.
Szia! Hmm,,,van benne valami, végülis a gyümölcscefrében nem csupán cukor van, hanem rengeteg féle vegyület. Tehát nem csupán a cukrot kell átalakítania az élesztőnek, hogy még finomabb legyen a pálinka. Nézd csak, találtam egy idevágó cikket:
"A gyümölcscefre erjesztésre szelektált fajélesztők használata számos előnnyel jár. Gyorsan indul az erjedés és gördülékenyen, egyenletesen, maradék cukor nélkül folyik le (a spontán erjedés sokszor robbanásszerű). Hatékony a lepárlás (16,5-16,8 g/l cukor ad 1 tf % alkoholt). Minimális mennyiségben képződnek erjedési melléktermékek, tisztább illatok, ízek alakulnak ki. Az Uvaferm PM és 228 már 6-7 °C-on beindítja a cefre erjedését! A gyümölcsök fajtajellegét jobban kiemelik és több kívánatos, gyümölcsös erjedési észtert képeznek. Pálinka- és gyümölcspárlatkészítésre ajánlott fajélesztők: Uvaferm Danstil A, Uvaferm SC, CGC-62, CM, 228 és Uvaferm PM. A pékélesztő nem alkalmas pálinkacefrék erjesztésére, mert több szén-dioxidot és kevesebb alkoholt képez, gyenge a hidegtűrése és alacsony az alkoholtűrése, aminek gyakori következménye az elakadó erjedés, vagy a maradék cukor. A pékélesztők a párlat aromaképét rossz irányban befolyásolják."
Bár teljes mértékig nem értek vele egyet, amit leír. Elakadó erjedés-maradék cukor, nem gondolom, hogy ilyesmi előfordulhat a pék élesztővel, nem agyoncukrozott cefrénél. Szerintem az összes cukrot átalakítják, ami csak van benne és még kevés is nekik.
"Az aromaképet rossz irányban befolyásolják"-Hmm,,,ez azért durva megállapítás, kijelentés.
" A gyümölcsök fajtajellegét jobban kiemelik és több kívánatos, gyümölcsös erjedési észtert képeznek." "Tisztább illatok, ízek." -Ezért már megérné használni, ezek pozitív dolgok. Hmm,,most még kíváncsibb vagyok, lesz -e valami ízbeli eltérés annál a hordómnál.
Annyira azért nem OFF a gabonaszesz, hogy szakmai vitában ne lehessen említeni, hogyan élesztőznek ők :-)
Gondoljunk arra, vajon a nyugat európai borászok számára miért válogattak ki (a Sacharomyces cerevisiae törzsből) és árulnak külön néven fajélesztőket és miért állítják, hogy egyik illatos fehérbort, a másik testes vörösbort fog eredményezni. Mi is ezeket a szőlőre fejlesztett élesztőket vagyunk kénytelenek használni, mert a Szeszipari Kutató Intézetben még nem fejlesztették ki a körtére vagy szilvára legalkalmasabb élesztőt. Annyit tudunk, hogy tapasztalati alapon az Uvaferm228 almafélékre, az UvafermCM csonthéjasokra jó inkább... A budafoki élesztő is jó ereményt ad általában, de ha kiváló volt a gyümölcsöd akkor a csúcspálinkát a fajélesztő fogja adni, nem a budafoki. A magyarázatot megírta Sólyom Lajos 1986-ban:
Az élesztőkben levő enzimeket három nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek közül az egyik csoport a légzéssel, a másik a cukrok lebontásával, a harmadik pedig az erjedéssel hozható kapcsolatba. Az élesztőkben nagyon sokféle enzim található. A különböző élesztőtípusokban azonban nincs meg az összes enzim. Az élesztők enzimkészlete (minősége) határozza meg, hogy milyen anyagokat képesek átalakítani. Mivel az enzimek minősége az egyes élesztőféleségekre jellemző, így ezen tulajdonságaik alapján tudjuk az egyes élesztőket megkülönböztetni.
A cefre tárolásáról Dr Panyik Gáborné tankönyvében azt írja hogy az erjedés befejezése után 2-3 hónapot hagyni kell érni, mert ekkor még kedvező kémia reakciók mennek végbe. A cefretárolót telítik co2-vel, ami megvédi a cefrét a káros baktériumoktól( nem szószerint idéztem a könyvet).
Egyszer főztem olyan meggycefrét ami előző évi volt, le volt zárva.Ez megvédte az ecetedéstől.
Eddig én is mindig kifőztem forrás befejeződése után, de mostani szilvacefrém megkapta a lallzyme béta kezelést és alig várom hogy leteljen a 3 hét a főzésig.
El vagyok képedve! Hogy lehetséges az hogy egy szőlőből ennyit el kell venni? Bár Irsaival még nem volt dolgom , de egy normálisan kezelt szőlőcefre / ha valami / hát az nem ecetesedik! Tutira semminekvaló anyag aminél én ennyit veszek el, de hát főzője, berendezése válogatja... Arra még soha nem baxtam rá, amikor egy" kétséges" poharat (egy picit még előpárlatos, de már inkább gyümiaromás) a pálinkához öntöttem! Az hiba nélkül besimul, 2 - 3 hét alatt tutira! Volt viszont hogy sikerült túl sokat az elejéből elvenni, na az érezhetően kiherélte a pálinkát. Te bizonyítottan főztél már jó páleszt, talán ezért vagyok így elképedve! :-))
Dettó! Szerintem csak az egészen mesterien cefrézők, a cefrét tizedfokon a kellő hőmérsékleten erjesztők, és a mese kategóriában létezik a "technokol" mentesség... Csalhatatlanul érezhető a kézfejre kenve pár csepp, vagy kihígítva 20 fok feletti vízzel páleszospohárból... Az ízén is elég jól megállapítható....
Lehetséges, az biztos, hogy nyugodtabb. A sima élesztős 14 napos volt, ez meg ma már 15 napos, és úgy nézem, kell neki még 1-2 nap. Majdnem jó, de nem egészen, így látom. Több biztos hogy nem lesz, ebben biztos vagyok már most is. De megmondom majd mennyi lett. Végülis pont ezért próbáltam ki ezt is. Mert minden érdekel.
Semmiféle "labdának" nem szántam a hsz-omat! Egyszerűen nem értem, hogy nekem jön, Neked nem a technokolszag. Ennyi az egész. A lényege a mondandómnak, hogy ez, hogy lehet!?
A szakkönyvek is írnak róla, az iskolákban is ezt tanítják, hogy a szag, az jön.
De Te is írod, hogy elveszed az elejét, mint mondod, néha többet is a kelleténél. No lehet hogy akkor öntöd ki a "technokolszagot" is. Szerintem.
Szia! Igen az off, égetett szeszes ital topic, ha érdekel. Ha ott maximális a budafoki, gabona+cukorpárlatnál és nem hal el az élesztő, még második cefrézésre sem, akkor a gyümölcsnél pláne hogy nem kell több. Aroma feltáró, igen, olyan tasakocska is volt a gazdaboltban, de azt már nem vettem meg. Lesz ebben aroma épp elég, így is, a komposztáló gépnek hála, én úgy gondolom.
"De pár napot késik időben, mint a múltkori budafokis élesztővel készült almám." itt van a kutya (is, nem csak a jobbpálinkátelőállító) elásva. Nem lóverseny, nyugodtabb erjedés.
Csak én (eddig) mindig éreztem az előpárlat technokolos szagát.
De egyszer mindenképp meg szeretném tudni, hogy hogyan kell úgy cefrézni, hogy ne legyen előpárlat, illetve technokolszag a finomítás első felében. Megoszthetnátok a titkot velünk is.
Sőt.
Egyszer meg is kóstolnék, egy ilyen "nemelvettelejű" hibátlan főzetet!
De amúgy meg, az egyik alma cefrés hordómba megvettem a fajélesztőt, ha a borélesztő annak mondható. (ezt nem tudom) 20 gramm volt 300 ft, por alakú, az egészet belekevertem oldatban 120 literhez. Próbaképpen. Leírás alapján 14 alkohol % a tűréshatára, ennek a fajta élesztőnek. Ez holnap után elválik, hogy mennyi alszesz is lesz belőle. De pár napot késik időben, mint a múltkori budafokis élesztővel készült almám. De abban 100% biztos vagyok, hogy nem lesz több alszesz ebből sem, mint a pék élesztősből. Meglátjuk.:-)
Hát, azt nem tudtam, hogy puccos, de ilyet kaptam a múltkor a gazda-boltban. Másféle nem is volt, megvettem. Barna por, 10 gramm, 1000 liter szőlőhöz, 1060 ft. Fajélesztőt feleslegesnek tartom. Hogy miért is, az itt offtopic.:-))
Most ágaprító komposztáló gépet használok, ami tökéletes munkát végez. 100-120 liter cefrébe teszek 1 budafoki élesztőt (50 gramm) +1-2 gramm pektinbontót (lallzyme-HC), Minden 20 liter cefréhez 1 liter vizet öntök, az élesztővel, pektinbontóval, külön kikeverve. Ha a holnapi 38 liter cefre is 7,5-et hoz, elégedett leszek.
Igen, így már ismerem. Jövőre kipróbálom, most az időutazás nem megy.
Ha már meggy, tervezek azért egy kis utazást vissza, meggyet cefrézek, mert olyan jó lett az elsőkör, hogy sajnos kevés is lett. Mire mindenkinek kiosztottam a jussát, alig maradt.
Az lesz az. Személyes tapaszatalatom szerint ekkor nagyon jó kifőzni. A múltkor 38 liter almacefrém főzve 7,5 liter alszeszt hozott, ami nagy haladás részemről. Amíg csak késsel vagdaltuk az almát cefrébe, 5 liter szokott lenni, meg volt amikor majdnem 1 éves cefrét főztem, mert nem voltam még tisztába a dolgokkal, no, az is 5 liter alszesz volt, de ennél kevesebbet ért, mivel tisztázásnál sokkal több volt a kuka előpárlat. Szóval az 5 liter és a 7,5 liter kötött nagy ugrás van.
A másik tuti dolog, ami megerősiti bennem a cefre elkészültét, hogy megjelennek a muslincák körülötte. Nem nagyon sok, de nem is kevés. Mivel le van fedve, de egy kis rést mindig hagyok az esetleges gáznak, félig rányomott tető, ilyesmi, szóval ők csalhatatlanok. Amikor a cefrén ott a pici sötét színű bunda, ők megjelennek. Nem csal a szimatuk. :-) Én is több levet reméltem tőle, de pont olyan, amilyennek leírtad.
Szia! Az enyém is ilyen, a körte, ma is néztem, 15 napos éppen. Holnap főzöm, úgy gondolom, hogy jó már. Az almámat múltkor 2 hetesen főztem, most mintha 1-2-3 napot késne a cefre, az holnap utánra marad. Ahogy megfigyeltem a sajátomat, akkor jó, amikor 14 napos, +,-, pár nap, és olyan kis vékony fekete, vagy sötét barna bunda van a tetején.
Én sem szoktam ecetszaggal találkozni a saját cefréim esetében, de mégis úgy szoktam érezni , hogy valami más , kellemetlenebb szagú anyag jön az elején .Utoljára én 1, 7 %-ot vettem el. Ott döntöttem úgy , hogy ezzel már semmi baj sincsen. Irsai szőlő volt , 11 napos cefre , pincében cefrézve.
Nekem 2 hetesnél idősebb cefrém nem volt. A 4 adagból az egyiknél éreztem a fedél tetején lecsapódó "harmatban" egy kis ecetszagot, nyilván attól az etac beütés. A többire jobban vigyáztam.
Én meg arányaiban kevesebbet, mondjuk, feleannyit. :) Saját cefre főzésekor még nem találkoztam technokolszaggal, sokszor a kötelező jelleggel elöntött első kupicában sem találok semmi rossz ízt, vagy szagot. Egyszer egy ismerős nekem adta a szilvacefréjét (volt vagy 15 liter, nem tudott vele mit kezdeni), na, abban aztán volt. Azóta sem csinálok olyat.
"A másik képlet, amit érdemes megjegyezni és elkerülni a C6H12O6 + 6O2 --> 6CO2 + 6H2O és a nem csekély 2881 kJ. No itt aztán roszog a CO2. A cefrével fűtés tipikus esete."
Itt azért a mennyiségi arányokat is érdemes végiggondolni. A képlet szerinti folyamatban 1 kg cukor teljes oxidálásához 1.067 kg oxigén kell, ami kb. 4 m3 levegőben van, szóval sztem ez a "fűtés" inkább csak elméleti veszély, az ecetesedés az igazi ok, amiért az indokolatlan kevergetést mellőzni tanácsos.
Az előpárlat 6*30 ml volt (végül az első kettőt dobtam ki, az 1. egyértelműen technokol szagú, a 2-ban kis beütés, a többi jó), a középpárlatot szedtem 600 ml-enként, részben hogy ismerkedjek a főzőm elválasztóképességével, másrészt hogy gyakorlat híján bele ne csússzak az utópárlatba. Végül 10*600 ml lett a hasznos anyag, amit középpárlatnak neveztem ki.
"A szlovén főzők mintájára csináltunk egy ugyanúgy vízzárós pálinkafőzőt. A cefre főzésénél semmi gond, teljesen rezzenésmentesen megy a dolog. Amikor viszont az alszeszt főznénk, akkor megbolondul a rendszer és a vízzár erőteljes mocorgásba kezd, valamint léglőkésekkel társulva folyik a lőre. Folyamatos puffogás van.
Mi lehet ennek az oka?"
A minap, alszesz tisztázás során én is szembekerültem a jelenséggel (lökdöső, szakaszos forrás), bár nekem nem vízzáras üstöm van, úgyhogy nem prüszkölt, csak itt-ott kicsit kifújt a gőz a fedő tömítése mellett. Rögtön eszembe is jutott, amit anno a szerves kémia laborgyakorlaton tanultunk.
Tiszta folyadékok melegítésénél előfordul a késleltetett forrás jelensége, amikor forráspont fölé megy a hőfok, de a buborékképződés nem indul el a folyadék belsejében, csak később, hirtelen forr fel az anyag, akár robbanásszerű hevességgel. Kiküszöbölésére forrkövet kell a folyadékba tenni, ami forrási gócként viselkedik, és egyenletessé teszi a forrást. A forrkő egy porózus, természetes kőzet szemcsés őrleménye, helyette kerámia- vagy cseréptörmelék is megfelel, lényeg hogy porózus legyen (nem mázas).
A megvilágosodás után elzártam a gázt, megvártam, hogy lemenjen a hőfok a forrpont alá , és a keverőszár (jelenleg használaton kívüli, ledugaszolt) csövén keresztül bepottyantottam 6-8, tarhonya méretű tégladarabkát, onnantól egyenletesen, pöffök nélkül fort a lé.
Szóval akinek gondja van az egyenetlen forrással, az csapjon földhöz egy tányért és a törmeléket használja forrkőnek :)
Még pár hete szedtem össze körtét 60l-es hordóba, kapott élesztőt, forrt is, de most lement a szintje és megállt, barna hab szerű valami van a tetején, de nagyon vékony. Viszont olyan sűrű mint egy tökfőzelék. A szilvám az olyan mint egy gyümölcslé, ilyen a körte cefre? A körte is meglevesesedik?
Írtam már itt arról, hogy nálam hogyan készül a bodza pálinka. Hátha ezt is kipróbálod :)
Nyár elején a virágokoból ugyanúgy mintha szörpöt csinálnál (receptet mindenfelé telálni a neten) tartósítószer nélkül csinálok egy koncentrátumot (igen cukor is van benne). Ha megadott virágmennyiség 2x-ét teszem bele azt sem bánom. 2-3 nam elteltével beteszem valami műanyag tartálykába (nem szűröm le, úgy virágostól mindenestől) és lefagyasztom. Majd mikor a bogyó is beérik azt cefrézem mint bármi más gyümölcsöt (igen itt is teszek bele cukrot). Olyan 3-6 nap múlva hozzáadom a lefagyasztott szirupot. Ha olyan forróság van mint idén, akkor még csak fel sem olvasztom. Aztán főzöm amikor kész. Mondjuk nálam meleg ide meleg oda soha nem volt még főzve egy cefre sem 5-6 nap után. De biztos én rontok el valamit. Főzésnél az aromatoronyba egy kis szárított vagy fagyasztott bodzavirág kerül.
Ha nem vagy rest ezt is kipróbálhatod. Eddig még aki kóstolta mindenki kért belőle még 1x :)
Időnként teleengedem a fokoló hengert (100 ml) a kicsepegő párlattal, és lemérem. Nekem egyelőre nincs epruvettám, de az nem is létszükséglet, csak egy kényelmi berendezés, hogy ne kelljen cserélgetni a gyűjtő edényeket a hűtő alatt.
Ezt még nem értem, hogy a pillanatnyi kifolyt párlatot, hogy méritek? Vagy folyamatosan megy az epruvettába, és mikor abba az anyag felhigul, elzárjátok, és ami abba van megy a pálinkába?
Az alumínium üst lehet hogy több szempontból hátrányos, de egészségügyi kockázatot nem jelent, hiszen az oldott Al ionok a lepárlási maradékban maradnak, nem párolódnak át a pálinkába.
Ha már volt, elnézést kérek, nem olvastam mind a 70e korábbi posztot :)
- A lepárló és a biomassza fűtőmű 
- olajleválasztó
- hűtő, gyakorlatilag egy HMV tartály 
- a folyamat
- az üst, ideális lenne törkölyhöz is.
...kicsit magasnak tűnik, de a belső üst inkább
:-))
