Hát szerintem 20 millióért nem olcsó ikerházat venni festés, burkolás nélkül főleg úgy hogy nem Bp-en van. Pont azért csinálta meg az ember az utólagos szigetelést, mert jogszabályban van rögzítve, hogy milyen téglát kellett volna beépítenie, de ő nem azt rakta be...ebből lehetett volna baja.
Én úgy gondolom, hogy mindenre garancia van, házra is (ha jól tudom fél év) és nem egy használt lelakott házat vettünk, hanem egy újat.
Az embernek volt egy ilyen beszólása hogy aki Skodát vesz, ne várjon Mercedes minőséget...hát érdekes.
Már maga a stílus is marhára idegesít, meg hogy a gyerekemnek fel van borítva minden napja, ezen kívül a sittben kúszik-mászik..
Mondjuk azt nem tudom, hogy nekem kell-e ahhoz értenem egy új ház vásárlásánál, hogy a két lakás között jó-e a Porotherm 30-as sima tégla vagy a 30 cm-esből a hangszigetelt kell...szerintem nem.
Ha most elfogadható a helyzet, akkor örülj neki. Sok építtető semmit sem csinált volna. Ha elmész bíróságra, az eltart néhány évig, akkor egyedül Neked kell a szakértői díjat megelőlegezni, arra pedig, hogy nyersz is valamit, nem nagy az esély. A szigetelés miatt csökkent méret olyan elenyésző, hogy azért kár pert indítani, 80m2-es lakás esetén, 20 m hosszan rakott szigetelésnél is max 3%. Az adásvételikbe is legtöbbször beírják, hogy +/- 5% eltérés esetén nincs lehetőség kifogással élni. Sajnos, amikor megveszik a házakat nem figyelik, hogy a műszaki leírásban mi áll, milyen anyagok, technológiák. ( ha egyáltalán van műszaki leírás) Mindenki csak azzal foglakozik mennyibe kerül és mekkora. Nem mindig a legolcsóbb a legjobb választás. Tudom, sajnos ritkán elég a keret még az olcsóra is, ezt nem bántásnak szántam. Nem is tudom, hogy a Ti házatok milyen és mekkora, csak úgy általánosságban mondom. Amúgy meg, viszonylag kevés pénzért is lehet tisztességes munkát végezni. Szóval mielőtt megvesszük a házat nem árt tisztázni pontosan, hogy mit takar a vételár, és ezt persze le is kell írni. misiman
2005 októberében vásároltunk férjemmel egy ikerházat 20 millió forintért. Mint a beköltözés után kiderült,a szomszédból minden zaj áthallatszott...Az építtető azt mondta minden a jogszabályoknak megfelelően van megépítve, nem érdekli a problémánk. Megkerestem egy akusztikai szakértőt aki elmondta hogy nem a megfelelő válaszfal tégla lett beépítve a 2 lakás közé. Miután ezt közöltük az építtetővel, utánajárt és mivel valóban hibázott, szigetelésként feltettek a falra egy 5 cm-es nikecell réteget. Ezek után a helyzet semmit nem változott sajnos. Mondtuk az építtetőnek hogy legyen szíves kihívni a szakértőt és beméretni a lakásokat, de azt mondta csak akkor ha hármasban fizetjük a bemérés díját (Ő, a szomszéd és mi). Mivel nem volt más választásunk beleegyeztünk. A mérés után még 7 cm szigetelés került a falra, a helyzet most elfogadható. Kérdésem az lenne hogy milyen összeget kérhetnénk az építtetőtől a lakás négyzetméterének csökkenése miatt, valamint nem érzem korrektnek hogy a szakértői díjat (egy részét ugyan) velünk fizetteti ki. GYEDen vagyok a kisfiammal, minden fillérünk be van osztva (20 évre vettünk fel hitelt a ház miatt), azt hittük egy szép új házba költözünk, ennek ellenére hónapok óta építkezésben élünk. Egy 9 hónapos gyerekkel nem túl egyszerű így, a munkások bakanccsal, sáros lábbal járkálnak, nem tud aludni stb..Megillet minket valami fajta kártérítés?
Nos, milyen volt a tegnapi napod túl azon, hogy biztos szétfagytál? Ha korábban ismerem szándékod lehet, hogy kimegyek én is. Ha jogerős határozataid vannak, már csak végre kellene azokat hajtatni. Vagy rosszul gondolom?
1. A Vodafone-nál nincs ügyintézési határidő - ezt írásba is adták.
2. A Vodafone nem ad hívásrészletezőt prepaid-es (kártyás)ügyfeleinek, holott erre 2003 óta az Eht., 2005 nyarától pedig egy NHH határozat külön kötelezi őket. Nem is beszélve arról, hogy 2005. aug. 26-án azért változott meg az ÁSZF-ük, hogy azt a gyakorlatot korrigálják, amit addig folytattak (vagyis, hogy nem adtak senkinek hívásrészletezőt a "kártyás" ügyfeleik közül).
3. Amikor 2005 őszén ezt többször sérelmeztem, akkor a következő folyamat indult el: 2005 nov. 20-án kitöltött "reklamációs nyomtatvány"-ra válaszként decemberben küldtek egy úgynevezett "hosszabbító levelet", melyben megígérték, hogy LEGKÉSŐBB jan. 7-ig választ adnak. Majd januárban küldtek egy újabb "hosszabbító levelet", melyben közölték, hogy LEGKÉSŐBB feb. 6-ig választ adnak! Lőjem le a poént? Igen! Jól gondoljátok! Február 6-án semmilyen válasz nem hogy nem érkezett, de közölték az ügyfélszolgálaton, hogy bár serényen dolgoznak a problémán, de még nincs eredmény...
4. Egy személyiségi jogi pert indítottam ellenük a Gödöllői Városi Bíróságon, ugyanis a Vodafone őket jelöli meg, mint kizárólagos illetékességű bíróságot peres út esetén. Amivel nem is lenne baj, ha nem történnének érdekes dolgok ezen a bíróságon, amióta bmikor is hozzájuk fordultam. A legkülönösebb az volt, amikor az említett személyiségi jogi keresetem keresetlevelének másolata (mely a jog szerint ugyanúgy közokirat, mint a keresetlevél maga) egy bírósági dolgozó -személyes, az üggyel kapcsolatos- megjegyzésével jutott el hozzájuk (mármint a Vodafone- hoz)! Amikor erről tudomást szereztem, elmentem Gödöllőre, hogy ugyan nekem is adjanak már egy olyan példányt, amilyet az alperes kapott... Nos, akkor csak "rendőri segítséggel" sikerült azt megkapnom, és talán nem is olyan idézőjeles a kifejezés...
Summa summarum:
Talán ez az oka annak, hogy a mai napon (feb.9.) odamenjek a Vodafone székháza elé (Váci út 1-3., Westend épülete, kívülről), csendesen tiltakozva és figyelmet kérve, lépésre kényszerítsem őket... Engedélyem van a demonstrációra. Mindenkit várok szeretettel!
Tudom, hogy ennél sokkal súlyosabb esetek is vannak kis hazánkban. De talán egyszer sikerül egy ekkora céget is megszorongatni, és messze nem csak rólam van szó. Ugyanis, tudomásom szerint valóban nem adtak még soha senkinek, kérésre hívásrészletezőt. És így soha nem tudja meg az ember, miért is fizette azt a pénzt... Semmi egyéb módja nincs ugyanis az ellenőrzésnek.
Pár napja hallottam a statisztikát: eddig 100 milliót (Ft.) fizetett ki a Magyar Köztársaság 51 panaszosnak Strasbourg ítélete alapján. Ez átlagosan kb. 2 millió. Azért panaszkodtak, mert közigazgatási ügyüket a hatóságok nem bírálták el csak néhány év múlva - 30 nap helyett. Van olyan ügyem, amit 2001-ben függesztettek fel, a mai napig így van. Egy másik 1996-os keltezésű, és még folyik a jogorvoslata.
Pontosítanom kell: az elsőfok felettes szerve a képviselő-testület, míg az önkormányzatnak felettes szerve nincs, csak felügyeleti szerve. A többi stimmel.
Ez egy ún. önkormányzati hatósági ügy. Az önkormányzat saját döntése szerint adhat pl. szoc. támogatást, vagy önkormányzati tulajdont bérbe - gépet, lakást, közterületet stb. - amelyeket alanyi jogon bárki igénybe vehet. Az igénylés vagy használat feltételeit rendeletben szabályozzák. Azt kell alkalmazniuk. Első fokon általában egy bizottság jár el. A jogorvoslatot a II. fok, azaz a képviselő-testület hozza. Azért, hogy a dolgok rendben menjenek, ne néhány hónap késéssel vagy sehogy, alkalmazni kell az államigazgatási eljárási szabályokat (2005. dec. 1. előtt az 1957. évi IV. tv., utána a Ket.-et). Ezek a törvények egyértelműen előírják, hogy mennyi a bírálati határidő. 30 nap. Ha az I. fok - a bizottság - nem hoz határozatot 30 nap alatt, az ügyfél (igénylő) a II. fokhoz fordulhat, hogy szorítsa határozat hozatalra. Olyan nincs, hogy a II. fok nem hoz határozatot. Akkor a felettes szervhez kell fordulni, ez a megyei közigazgatási hivatal, aki felszólítja az önkormányzatot, hogy döntsön. Most ha jól értettem, nincs II. fokú döntés. Ezt kell reklamálni a közig. hiv.-nál.
Az elsőfok vissza is vonhatja a határozatát, ha a fellebbezésben sérelmezett jogsértést elismeri. Lehet, hogy ez történt. Akkor azt a határozatot 15 napon belül meg lehet fellebbezni (a kézhezvételtől számítva). Jogsértésre kell hivatkozni.
Nem biztos, hogy diszkrimináció, ha egy önkormányzat nem ad ápolási támogatást annak, akinek a hozzátartozója más önkormányzat állandó lakosa. Diszkrimináció az, ha a jogszabály az azonos ismérvek alapján képezett csoporttagok között tesz meg nem engedett különbséget. Értelmezésem szerint magyarul ez azt jelenti, hogy képez az önkormányzat csoportokat: egyik csoport tagjai az ápoló hozzátartozó és az ápolt, akik az önkorm. állandó lakosai, míg a másik csoport tagja csak az ápoló hozzátartozó - mert az ápolt nem az önkormányzat állandó lakosa. Mivel két különböző csoport van, a két csoport viszonylatában nem lehet diszkrimináció. Csak azonos csoporttagok között. Ilyen alapon valszeg rossz tanácsot kaptál a közig. hivataltól. Az igazi indok a segély megadása mellett az, hogy mivel államigazgatási eljárásod a kérelem benyújtásával elindult, az azt követő jogszabályi módosítás már megszerzett jogot vont el, ami tiltott. (Alk. 2.§(1) bekezdés). Amikor kaptatok 3 havi segélyt, az önkorm. ezzel tutira tisztában volt. Ám úgy állította be, mint egy nemes gesztust, amiért köszönet jár. Pfuj.
OFF: 2006. márciusában tölti be 7. gyermekem a 8. életévét. Utána a gyermeknevelési támogatás megszűnik. Nyilvánvaló, hogy munkahelyen elhelyezkedni nem tudok.(50 éves vagyok). Mi a teendőm, hogy nyugdíjjogosultságomat kb.34 év munkaviszony után ne veszítsem el? Valahol ezt be kell jelenteni? A TB kártyám érvényes-e még? Valamilyen támogatás jár-e?
Legelőször azt kell tisztázni, hogy a rendeletben foglalt szabályok alapján normatív alapon jár-e az ápolási támogatás, vagy csak adható. Valószínűleg normatív alapon.
Az elmúlt időszakkal nem érdemes foglalkozni! Egyrészt a rendelet mostanában nem felülvizsgálható (a Közig.Hiv.-ra ne számíts!), a bíróságon a rendelet alapján eleve vesztesz és fizethetsz minden költséget, az Alkotmánybíróság meg majd az unokáknak hoz döntést. És aránylag kis összegről van szó (bár akinek kevés van, annak az is sok). Másrészt a képviselő-testület késedelme miatt sem tudsz igényt érvényesíteni.
Adjatok be új igényt, amit már a Ket. alapján kell elbírálni. A beadás időpontjában meglévő szabályok szerint kell elbírálni (az Áe tv.-ben ez még nem volt benne). Muszály a barátnődnek édesanyjához bejelentkezni! Rémlik, hogy van ilyen esetre AB döntés. Tény, hogy a rendeletalkotás visszamenőleges hatállyal nem vonhat meg fennálló jogokat, (velem ezt sokszor megcsinálták) de nem akarok lázítani.
Nem erre gondoltam, hanem a hatálybaléptető rendelkezésekre, és nem visszaható hatályra, hanem olyan hatálybalépésre, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell a módosítást. A Közig. hivatal törvényességi észrevételt tett-e vajon a rendelet módosítás ellen ? Arra mit lépett az Önkormányzat ? Ha nem fogadta el, akkor a Közig. hivatalnak az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. Egyébként az egész rendeletet kell elemezni, mert, mint mondtam az ápolási díj megállapítása alapvetően nem méltányossági alapon történik, hanem pontosan meghatározott rászorultsági feltételek alapján, meghatározott okiratok alapján.
Fontos kérdés, hogy az Önkormányzati rendelet mikor lépett hatályba és az átmeneti rendelkezések között mi szerepel. Azaz a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, vagy csak a hatálybalépése után indult ügyekben. Iratok nélkül nehéz bármi megbízhatót mondani, alapvetően azonban nem méltányossági ügyről szólna a dolog, hanem úgynevezett önkormányzati hatósági ügyről. Nagyon úgy tűnik, hogy a képviselőtestület átruházta hatáskörét, vagy bizottságra, vagy polgármesterre, ezért lehet a képviselőtestülethez fellebbezni. Bírósághoz a másodfokú - azaz a testület által hozott - határozat ellen lehet fordulni. Tehát mindenképp fellebbezni kell. Ha a testület fellebbezésedre nem hoz határozatot, akkor a közigazgatási hivatalhoz kell fordulni.
Ha nem kovette el, ne fizessen. Be kell menni a BKV-hoz, hogy mutassak meg a bizonyitekaikat. Leginkabb alairt buntetesi papirokat. Ha ilyen nincs, vagy lathatoan nem az o alairasa szerepel rajta, akkor mehetnek a picsaba...
Ha jól értem ha letelik a az 5 év akkor elévül, a büntetés.
Tehát ha nem vették volna át akkor is átvettnek számított volna a levél.
És így újra indúlt neki az 5 év?!
Mit tud ebben az esetben tenni?
Fizet?
Régi ismerősöm mesélte hogy neki is jött ki 9.000Ft-ról büntetés. Nem is élt itton az adott időponban! Az útlevelével tudta bizonyítani,hogy kint élt Fro-ban!!!
Létezik,hogy vki/k visszaélnek az adataival???!
Mit jelenthet a 41 eseti pótdíjazás? Kérhet aláírás ellenőrzést vagy hasonlót?
Bármi ötlettel tudtok szolgálni szívesen fogadnánk!!!
Két éve élünk külön a volt férjemmel, hivatalosan egy évvel ezelőtt váltunk el. Még a válás előtt kötöttünk házassági vagyonközösséget megszűntető szerződést közös ügyvédnél, amit a bíróságra nem vittünk be, mert nem volt rá szükség, hiszen mindenben megegyeztünk. A váláskor a bírósági határozat a gyermektartásról és a láthatásról rendelkezett (2 kiskorú gyermekünk van). A megosztást nem részletezném, mert elég hosszadalmas lenne de azt hiszem egyértelműen nekem kedvezett, így állapodtunk meg, mivel a volt férjem lépett ki a házasságból. Volt hiteltartozásunk, amelyben én adóstársként szerepeltem illetve a tulajdonomban levő (szerződésben is rögzített) ingatlan terhelt a hitel- és a jelzálogszerződés szerint. A volt férjem a mi külön szerződésünkben egyértelműen vállalta, hogy a hitel visszafizetése kizárólag az ő kötelezettsége és a törlesztést a mai napig fizette. A probléma egy fél évvel ezelőtt kezdődött. A határozatban rögzített tartásdíj felét fizeti nyár eleje óta, ez bizonyítható. Két nappal ezelőtt megfenyegetett, hogy nem fogja a hitelt fizetni és mehetek az utcára a gyerekeimmel együtt, amennyiben nem írom alá azt, hogy ő fél tartásdíjat fizet és nem vagyok hajlandó az általa vállat hitel egy részét fizetni és ezzel együtt természetesen beperel. A per alatt gondolom azt érti, hogy megtámadja a vagyonközösséget megszűntető szerződésünket, illetve kéri a tartásdíj leszállítását. Kérdésem, hogy azt a szerződést milyen indokkal lehet megtámadni és ha ezt megteszi, egy bírósági eljárás során mekkora jelentősége, illetve terhe van annak rá nézve, hogy a vállalt kötelezettségének nem tett eleget? A tartásdíj leszállítását a bíróságtól eddig nem kérte.
Valahogy érzékem van az elesett emberek felvételére.
Karácsony előtt felvettem két lányt akik nagyon rossz körülmények között élnek. A mai napig erősítik a csapatot,de a gondoknak se vége se hossza...
Válások, költözések, anyagi szűkösség. A lehetőségekhez mérten próbálom őket segíteni, de most komoly kérdés merűlt fel.
Az egyik lányom fizetési felszólítást kapott a BKV-tól.
Idézem:
"Tárgy: Felszólítás
T. Xy!
Sajnálattal állapítottuk meg, hogy Önnel szemben 2001. 01.03-tól május 10-ig 41 esetben kezdeményeztek pótdíjazást jegyellenőreink. A pótdíjtartozását a mai napig nem fizette meg.
Társaságunkkal szemben Önnek 420.436,- Ft pótdíjtartozása áll fenn, melyet a mellékelt csekken a levelünk kézhezvétekétől számított 15 naptári napon belül szíveskedjék befizetni.
Amennyiben Ön a pótdíjazást egy összegben nem tudja kifizetni, akkor lehetőséget biztosítunk, hogy levelünk kézhezvételét követő 15 napotári napon belül jelentkezzen a ....... számon időponegyeztetés végett.
Ha Ön a fiz köt-nek nem tesz eleget, vagy nem jel. 15 naptári napon belül, úgy követelésünk megszerzése érdekében soron kívül bírósághoz fordulunk"... stb.
Kérdéseink:
-Mit jelent a "41 esetben kezdeményeztek pótdíjazást jegyellenőreink" ?
A lányom szerint az ominózus 2001.04.03-án történt esetet leszámolva, nem volt több alkalom.
Anyum azt mondja a kiküldött át nem vett ttvényes levelek számítanak ennek, de a kollegnő azt mondja levelet sem kapott...
-Létezik,hogy kamatos kamattal stb. ez az összeg ilyen mértéket ölthet?
-Ha elmegy az egyeztetésre, mivel tud védekezni?
-Lehet kamatmentes részletfizetést kérni?
-A szülei most váltak el eladták a lakást, annak az adóját is nekik kell befizetni. (ez nekem sem teljesen tiszta.. 35 éves a lány, gondolom az ő nevén volt a lakás...) Vajon ezt mondhatja? Hiszen az bevételnek számít, függetlenűl attól, hogy azonnal vettek egy másik lakást.)
A "formai" dolgok is fontosak, de a tartalmiak még inkább. Azaz, hiába szerzel egy jó mintát, ha a releváns tényeket kihagyod, és a jogi érvelést rosszul építed fel, akkor - mivel a bíróságnál a keresethez kötöttség érvényesül - hiába van esetleg igazad a kereseted elutasítják. A keresetet sokan panaszlevélnek fogják fel, amire a bíróság majd megoldja a gondjaikat. Végkövetkeztetés: kérd pártfogó ügyvéd kirendelését.
Email esetén a bíróság maga biztosan nem fog állást foglalni, hanem szakértőt rendel ki. Másrészről hozzáértőként azt mondom, hogy a kapott emailek önmagukban semmit nem bizonyítanak, azt akárki is küldhette.
Ha az illető maga is elismeri, hogy ő küldte őket, vagy hozol egy tanút, aki előtt elismerte az illető, akkor van esély, hogy megálljanak bizonyítékként.
Én más egyéb, lehetőség szerint nem tanú, hanem tárgyi bizonyíték irányában keresném a megoldást. Vagy valami beugratós-beismerős szituációba csalnám bele a másik felet.
Az egyik önkormányzatnál feljelentették a polgármestert és a jegyzőt a következők miatt: az állam a településen működő kisebbségi önkormányzatok számára minden évben ad bizonyos támogatást, kb. 500.000 Ft-ot. Ez csak a kisebbségieket illeti. Lennie kellene egy megállapodásnak a települési és a kisebbségi önkorm. között, ami alapján pl. a feladatmegosztást végzik. Ilyen megállapodásuk nincs. És ezért kisebbségi költségvetés sincs a nagy önkorm. költségvetésében. A nagy önkormányzat visszatartotta az ominózus támogatást, pontosabban felhasználta maga. Meghozták a zárszámadási rendeletet, "felhasználva a kisebbségek által" tartalommal. A kisebbségek reklamáltak az Állami Számvevőszéken, amelyik visszafizettette a más célra felhasznált támogatást. Erről a MÁK kiadott egy igazolást. Mivel a jegyző ill. a polgármester korábban sem járult hozzá költségvetés hiányában a kifizetéshez, a kisebbségek hopponmaradtak. Közokirat hamisítás-e a hamis zárszámadási rendelet, ill. jogosulatlan támogatás igénybevétele bűncsekmény elkövetésre került-e? Hogyan juthatnának pénzükhöz a kisebbségi önkormányzatok?
