Ikarus 66-hoz még volt szerencsém közforgalomban, igaz még kicsi gyerek voltam. A többi típus nekem is történelem.
Az is igaz hogy a faroson utazásom után 1-5 évvel később beszerzett buszok közül négy még mindig itt koptatja az utakat, van még fordás is amely naponta megy 31-35 évesen egy vázcsere után. Az akkor kidobott faros meg 10-12 éves lehetett.
A jelenleg üzemelő típusokat látják és hozzánk hasonló mértékben fognak emlékezni a részletekre.
A MÁVAG Tr-5, Ikarus 30, 31, 55, 66, 60, 620, 630 számukra a történelem része lesz a mohácsi vésszel és a két világháborúval együtt. Ennek megfelelően az apró részletekkel már nem fognak foglalkozni.
Gondolj bele, hogy mennyire vagyunk képesek megitélni pl. a MÁVAG N26-38 részleteit! Örülünk, ha egyáltalában felismerjük őket.
Ezzel együtt persze sajnálom, hogy az újjáépített MÁVAG Tr-5 eleje olyan lett, amilyen. De az egyetlen Ikarus 556-osban sem sikerült az üléseket helyesen elrendezni. Pedig azokat jó helyre lecsavarozni még pénzbe sem került volna.
Egyébként az, hogy a Volánbusz Ikarus 66-osára nem pont olyan ablakokat tettek, mint amilyen a gyártáskor volt, engemet kevéssé zavar. A nagy sorozatban gyártott járműveket a különféle javítások alkalmával rendre felszerelték az esetleg csak a későbbi sorozatokon alkalmazott elemekkel. (pl. Ikarus 260-280 ráncajtó -> bolygóajtó, Praga-váltó -> ZF, vagy Voith, üléseket is átrendezték némelyikben, stb.
Az eredeti bukóablakok ,illetve ablak keretek gyártása jóval macerásabb lett volna.Feltételezem nem OT -vizsgára szánják,és a szellőzést azért meg akarták oldani.
Köszönöm. Már csak azt nem értem - mint már annyiszor - ha valamit felújít valaki akkor miért visz bele "egyéni" megoldást is. Vannak rajzok, képek, segítő "kollégák" - miért nem az eredeti típus szerint dolgoznak? Miért kell számtalanszor "sosem volt" típusokat alkotni?
Ezt az a 200-as gumiba ágyazott tolóablakos kivitelt,csak az utolsó széria 55.14 típuson alkalmazták.Érdekes ,hogy a tovább gyártásba maradt 66-os típusokon egyáltalán nem.
Cegléden
